Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-21 / 93. szám
a TOLNA MEGYEI NÉPU.TS \G Í0G1. április 21. Világszerte felháborodottan tiltakoznak az imperialisták kubai agressziója ellen BUKAREST Bukarest ifjúsága és a román fővárosban tanuló ázsiai és afrikai diákok szerdán nagygyűlésen tiltakoztak az imperialisták és zsoldosok Kuba-ellenes gaztette ellen. A nagygyűlés végén a résztvevők áz anterikai követség elé vonultak, hogy átadják tiltakozó határozatukat és a nagykövetség épülete előtt hatalmas tüntetés bontakozott ki, amely órákig tartott. SZÓFIA Szerdán egyetemi hallgatók, gyári munkások és hivatalnokok tízezrei vonultak fel a kubai népet éltető jelszavak alatt Szófia főútvonalain. Nagyarányú tüntetés volt az Egyesült Állattok szófiai követségének épülete előtt. Este Szófiában hatalmas arányú tiltakozó nagygyűlésre került sor. BAGDAD Kasszem, iraki miniszterelnök kedden a bagdadi hagyományos sportünn' pílyen beszéd _t mondott és abban elítélte a Kuba elleni imperialista agressziót. RÓMA Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára az Avanti című lap tudósítójának kijelentette: fegyveres beavatkozásról van szó, amelyet az Egyesült Államok területén szerveztek a hatóságik nyílt biztatásával. Novotny: szilárdan a kubai nép oldalán állunk Prága (MTI). Antonin Novotny köztársasági elnök, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, szerdán látogatást tett a fennállása ötvenedik évfordulóját ünneplő prágai Sverma-gépgyárban. Az üzem dolgozói előtt mondott beszédében foglalkozott a kubai nép ellen elkövetett amerikai agresszióval. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és minden lakosa — mondotta — szilárdan a kubai nép oldalán áll. Minden segítséget megad a kubai népnek, hogy ezt az alattomos támadást visszaverje, és hogy az amerikai imperializmusnak elmenjen a támadó kedve. Ezután hangoztatta, az Egyesült Államok ma az egész világ szemében felelős a világ békéjének megsértéséért. Az Egyesült Államok számításai nem váltak be Laoszban és nem válnak be Kubában sem — mondotta Novotny. Á Béke-Világtanács titkárságának felhívása a világ népeihez A Béke-Világtanács titkársága szerdán felhívást intézett a világ népeihez.' _ A bevezetőben megállapítja, hogy a Kuba elleni fegyveres támadás veszélyezteti a világbékét. — A Béke-Világtanács — folytatódik a felhívás — milliók mélységes haragjának és felháborodásának ad hangot, amikor felemeli szavát _a kubai nép szabadsága és függetlensége ellen elkövetett bűntett miatt és erélyesen elítéli a fegyveres agresz- sziót. A Béke-Világtanács követeli, hogy azonnal vessenek véget az agressziónak. A felhívás ezután utal arra, hogy a Béke-Világtanács már több ízben figyelmeztette a világ közvéleményét, az Egyesült Államok Kuba elleni üzelmeire. Legutóbbi újdelhi ülésszakán is leszögezte, milyen nagy veszélyt jelent a békére az amerikai imperialisták szüntelen beavatkozása Kuba belügyeibe. A kubai fegyveres akció célja világos: — állapítja meg a Béke- Világtanács titkársága — visszaállítani az Evvesült Államok politikai és gazdasági uralmát Kubában; visszaállítani a kubai nép féktelen kizsákmányolását; megfélemlíteni Latin-Amerika népeit— amelyek egyre több tanú jelét adják eltökélt szándékuknak, hogy megszabaduljanak az Egyesült Államoktól való politikai függéstől és a gazdasági elnyomástól, s a béke, a függetlenség útjára lépjenek. A Kuba elleni agresszióval egyben szeretnék megfélemlíteni' a békéért, az általános és teljes leszerelésért, a nemzeti függetlenségért és a békés egymás mellett élésért harcoló népieket is. — Széleskörű tiltakozó gyűlések. a hős kubai nép iránti szolidaritást kifejező tömegtüntetések világszerte — ez a békesze rető emberiség válasza az aljas agresszióra! A Béke-Világtanács biztos abban, hogy a világ népiéi megálljt parancsolnak az agresz- szoroknak, rájuk kényszerítik a békét.. A Béke-Világtanács titkársága felhívja a világ népiéit, a nemzeti mozgalmakat, felhív minden békeszerető embert: szélesítsék tovább a tömegek akcióit a kubai agresszió ellen; szervezzenek gyűléseket, tüntetéseket, amelyeken kifejezik együttérzésüket a hős kubai néppel! Távirataikat, üzeneteiket, határozataikat juttassák el az Egyésült Államok kormányához és követségeihez, juttassák el az ENSZ-hez, követeljék saját kormányaiktól is az agresszorok elítélését. A Béke-Világtanács felhívja az Egyesült Államok énépéhek ^figyelmét, hogy rá különleges felelősség hárul ebben a pillanatban a Kuba elleni agresszió megfékezésében. Világ népei! Cselekedjetek késedelem nélkül! Éljen a hős kubai nép! Éljen a béke! — fejeződik be a Béke-Világtanács titkárságának a magyar fővárosban nyilvánosságra hozott felhívása. Áz ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának szerda esti üléséről New York (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottságában befejezéshez közeledik annak a panasznak a megvitatása, amelyet a kubai forradalmi kormány az Egyesült Államok agressziós cselekményei miatt emelt. A bizottság elé terjesztett négy határozati javaslat közül csak a román és a szovjet küldöttség határozattervezete nyújt helyes értékelést az Egyesült Államok agresszív politikájáról és indítványoz hatásos, konkrét intézkedéseket a Kuba ellen irányuló fegyveres beavatkozás megszüntetésére. A Politikai Bizottság szerda esti ülésén az Egyesült Államokkal szerződéses viszonyban lévő latin- amerikai országok és Kanada külGenovában az amerikai konzulátus épülete előtt tüntetést rendeztek. e Livorno .kikötőt kedden megbénította az a sztrájk, amellyel n dokkmunkások fejezték ki szolidaritásukat a harcoló' Kuba iránt. Kuba római nagykövetségén két nap alatt több százan jelentették be, hogy önként jelentkeznek az imperialista bérencek ellen harcoló kubai hadseregbe. HAGA Hágában tüntettek az Egyesült1 Államok nagykövetségének épülete előtt, A rendőrség szétkergette a tüntetőket. Többeket letartóztattak. MOSZKVA A Szovjetunió—Latin-Amerika baráti társaság Fidel Castro miniszterelnökhöz intézett táviratában felháborodását fejezi ki az amerikai imperializmus bérenceinek banditatámadása miatt és ro- konszenvéről biztosítja Kuba harcoló nénét. GUATEMALA CITY Heves tüntetésekre . került -sor Guatemalában. Az elnöki palota előtt többezres tömeg követelte a Kuba-ellenes intervenció azonnali beszüntetését. A tüntetők később az amerikai nagykövetség elé vonultak és kövekkel bezúzták az épület ablakait. A rendőrség sortüzet adott le. CARACAS Caracasban egész éjszaka tüntettek és a diákság több ízben is megtámadta az amerikai nagykövetség és más amerikai kirendeltségek épületét. A rendőrségnek csak sortűzzel sikerült rövid időre szétoszlatni a felháborodQtt tömeget. Quito (MTI). Velasco Ibara, ecuadori elnök újságíróknak , kijelentette, a Kubát, megrohanó zsoldosok és felbújtóik súlyosan megsértették a nemzetközi törvények alapelveit. Hozzáfűzte, hogv e barbár cselekedet beláthatatlan következményekkel járhat. Chiriboga, ecuadori külügyminiszter Washingtonban közölte, a kubai események miatt esetleg elhalasztják a május: 24-re tervezett pánamerikai értekezletet. A Minisztertaiiács ülésé A kormány.Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést 'tartott. Megtárgyalta a földművelésügyi miniszternek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és a termelöszövetkezetok 1960. évi zárszámadásáról szóló jelentését. A jelentést a kormány elfogadta. A Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyta az országos ‘bánya- műszaki főfelügyelőség beszámolóját a bányák biztonsági helyzetéről. A kormány megvitatta a munkaügyi miniszternek az egészségre ártalmas, egyes munkaterületeken 1360--ban végrehajtott munka- 'ő-csükkentésvkrűl szóló jelentését. A jelentést jóváhagyta és felhatalmazta a munkaügyi minisztert, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a munkaidőcsökketés bevezetésével kapcsolatban felmerült egyes munkaügyi, illetve munkajogi kér déseket rendeletileg szabályozza. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Á kubai intervenció hiteles története New York : (TASZSZ). A TASZSZ New York-i tudósítója az' Egyesült Államokból és Latin- Amerikából származó adatokat egybevetve az alábbiakban rekonstruálta a Kuba-ellenes fegyveres intervenció előkészítésének és megindításának részletes történetét: Floridában, Panamában. Nicaraguában és Guatemalában néhány ezer ellenfo’rratíalmárt képeztek ki és április elején nagyobb katonai alakulatokba tömörítettek őket. Az alakulatok eltartásához és felfegyverzéséhez szükséges pénzt -több forrásból teremtették elő. Ezek közül a legfontosabbak azok az alapok, amelyeket az Egyesült Államok tart fenn, a más országokban folyó aknamunka céljaira. Néhány nappal a partraszállás előtt az amerikai hadiflotta szállítóhajóin helyezték el a' zsoldosok alakulatait. A bérencek közül sokat amerikai légitársaságok és az amerikai légierő repülőgépein Nicaragua keleti részébe, az ottani repülőterekre szállítottak. Itt ejtőernyős osztagokat alakítottak. Minden zsoldost szigorúan figyelmeztettek, hogy »felejtsék el« az amerikai kiképző-tisztek ,ie- lenlétét és a kiképzés többi körülményét. ha esetleg fogságba kerülnének. Április 14-én és 15-én amerikai szállítóhajókon - Kuba irányába indították az így ' megalakító!} egységeket. Az utasítás értelmében április 17-ének reggelén kellett elérniök a szigetország déli partvidékét. Az ellenforradalmárokat szállító hajók amerikai rombolók kíséretében érkeztek Kuba partjaihoz. Hogy elkerüljék a tálálko- zást a kubai hadiflotta egységeivel, a hajókaraván előtt, valamint a karaván két szárnyán amerikai tengeralattjárók haladtak. A partraszállók fő erejét Cie- naga Oriental de Zatapa körzetében, Közép-Kuba erdős, lápos partvidékén vetették be. Az egész partraszállási akciót az amerikai légierők B—26 mintájú bombázó és vadászgépei fedezték a levegőből. Ezek a gépek a déli partvidék mentén mozgó amerikai repülőgépanyaha jókról szálltak fel és ide is tértek vissza. " A partraszállítás általános irányításával és az erősítések szállításával Andrew O. Meara vezérőrnagy, a Karib-térség amerikai fegyveres erőinek parancsnoka volt megbízva. A partraszállással egy időben ejtőernyősök ereszkedtek le Jirion, Cavadonga és Australia helységek körzetében. A behatolók tevékenységét vadászgépek fedezték; ezek is amerikai ányahajókat használtak' támaszpontként. A beözönlőket még aznap;- április 17-én tűzzel fogadták á kubai hadsereg és a milícia egységei: Nem vált be a lázadók számítása, nem tört ki lázadás a köztársaságon belül. A kubai nép egységesen hazájának védelmére kelt. döttei a Kuba elleni agresszió mellett foglaltak állást, s bizonygatni próbálták, hogy az ENSZ, beleértve a közgyűlés Politikai Bizottságát is, nem ’ illetékes a nyugati félteke két állama között támadt konfliktus kérdésének megvitatására, és hogy a kubai panaszt az amerikai államok szer vezete elé kellene terjeszteni, melyben — mint ismeretes —, a washingtoni kormányé a vezető szerep. Ukrajna és több ázsiai ország képviselői viszont egyértelműen kijelentették, hogy az ENSZ egv kis tagállamáról van szó, s ennél- ] fogva a világszervezetnek Kuba védelmére kell kelnie a Kuba szuverenitása és területi épsége ellen irányuló külső támadásokkal szemben. „Újból a Pravda Moszkva (TASZSZ). A Pravda szerdai száma „Újból a furkósbot politikája” címmel szemleíró cikkét közli. A cikk többek-között ezt írja: — Az emberiséget; megrázta a Kuba elleni arcátlan intervenció — a kubai forradalom ellen szőtt bűnös összeesküvés szálai az Egye sült Államokba vezetnek. Világszerte közismert tény, hogy'az-intervenciót az Egyesült Államokban készítették elő. Az ellenforradalmárok amerikai területről indultak hadba a kubai nép ellen. Kubában az Egyesült Államok hadihajóinak és repülőgépeinek fedezete alatt szálltak partra. Most, amikor Kubában amerikai bombák robbarínak, amelyeket amerikai repülőgépekről, az Egyesült Államokban kiképzett és felszerelt banditák dobnak le, a világ közvéleménye joggal kérdezi Kennedy amerikai köztársasági elnöktől, vajon mit jelentett a kubai kérdésről április 12-i sajtó- értekezeletén elhangzott nyilatkozata? „Ki kell jelentenem — bizonygatta az elnpk — hogy az Egyesült Államok fegyveres erői semmilyen körülmények között nem hajtanak végre intervenciót Kuba ellen. Kormányunk minden tőle telhetőt megtesz — és azt hiszem teljesíteni tudja kötelezettségét — annak biztosítására, hogv egyetlen amerikai se keveredjék bele semmiféle kubai akcióba...” Az elnök „szabad és független. Kubáról” beszélt, arról, hogy „a kubai vita alaovető kérdése nem az Egyesült Államok és Kuba közötti vita. hanem maguk a kubaiak közöUi vita”. Ezek a kije’entfsak kissé újszerűén hangzottak, ha összeha#i a furkósbot poétikája cikke a kubai kérdésről sonlítjuk őket Eisenhowernek és» vezérkarának nyílt agresszív kijelentéseivel. Csakhogy mások a szavak és mások a teftek. Még három nap. sem múlt el, amikor a washingtoni kormánykörök már is áldásukat adták a kubai nép árulóinak a Kubai Köztársaság ellen indított intervenciójára* A kis, mindössze hatmillió lakost számláló Kuba nem tett semmi olyasmit, ami „fenyegetné a hatalmas, több mint száznyolcvan millió lakosú Egyesült Államokat. Kuba nem fenyegeti sem az Egyesült Államokat,, sem az amerikai kontinens bármely más országát, bármilyen koholmányokkal állt is elő erre vonatkozólag az ENSZ- ben Stevenson, amerikai megbízott. ^ A kubai nép egyetlen „bűne” hogy megdöntötte Batista gyűlöletes diktatúráját, véget vetett annak, hogy hazáját az amerikai monopóliumok fosztogassák és kizsákmányolják, államát, társadalmát saját létfontosságú érdekeinek megfelelően akarja megszervezni. Az Egyesült Államok amerikai zsoldosoknak, a kubai nép árulóinak; segítségével próbálja megfosztani a kubaiakat az önrendelkezés jogától, miként annak idején Guatemala népét. is megfosztotta tőle, — írja a továbbiakban a lap. Hogy igazolják eljárásukat. az„ amerikai kormánykörök madár- ijesztőként eíőráncigálják a munista-veszély” jelszavát. Theodor Roosevelt amerikai elnök egykor mehirdette a fur- kósbot-politikáját. Azokban a ma már régmúlt időkben az amerikai furkósbótnak súlya volt, bár a furkó'bot akkor sem volt elég hosszú. Most a washingtoni kormánykörök a kesztyűs kéz politikájával próbálkoznak, de e kézben megint csak ott a furkósbot E politika nem járhat sikerrel, örökre elmúltak, azok az idők. amikor az Egyesült Államok meg- suhogtalta a furkósbotot és abban reménykedett, hogy ez a legnagyobb és leghosszabb bot a világon. Ma már szemmel látható, hogy nem így van. Ma már nem lehet a nagy, hosszú, nehéz furkósbot politikájából kiindulni, mert a másik oldalon a furkós- botok nem kevésbé hosszúak, nehezek és súlyosak. Kennedy elnök április 12-én azzal kezdte sajtóértekezletét, hogy emlékeztetett: tizenhat év telt el Franklin D. Roosevelt volt amerikai elnök halála óta. Franklin D. Roosevelt, a nagy amerikai sokat tett, nemcsak saját hazájáért, hanem az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönös megértésének erősítéséért, a világbéke meg szilárdításáért is. Nem egyszer elhangzott, hogy a mai amerikai kormány Roosevelt politikája örökösének tartja magát. Az utóbbi napok tényei azonban azt bizonyítják, hogy az új amerikai kormány nem annyira Franklin Roosevelt politikáját folytatja, mint inkább Theodor Roosevelt politikáját próbálja feltámasztani, a furkósbot politikáját, amely már az előző elnök idején is csődöt mondott, Eisenhower és Dulles politikáját. Határozottan kimondhatjuk, hogy ez a politika ellenkezik az amerikai nép érdekeivel és alkalmas arra, hogy magának az Egyesült Államok lakosságának békés életét veszélyeztesse. Minél hamarabb megértik ezt az Egyesült Államokban, annál jobb,
