Tolna Megyei Népújság, 1961. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

lsei. április zr. TOtttA MTfiYCT NttPtTJSAO s Több mint 600 szakmunkás dolgozik a tsz-ek új létesítméuyeiu Nem egészen egy hónappal ez- marha-istállót. Hasonlóan gyors előtt, lapunk március 25-i száma- ütemben- épülnek a baromfiólak ban hírül adtuk, hogy megyénk is. termelőszövetkezeti gazdaságai­ban az idén, több mint ötven millió fofint hosszúlejáratú álla­mi hitelből 550 új létesítmény épül. A többi között 51 növendókszar vasmarha­istálló, 21 ezer sertésnek szál­lás, 15 000 baromfinak mo­dern ól és 115 holdon lialástó készül el megyénk közös gaz­daságaiban. A termelőszövetkezeti építkezé­seken jó ütemben folyik a munka. Schvébl Károly, a termelőszövet­kezetek beruházási irodájának megyei vezetője ugyanis arról tá­jékoztatta lapunk munkatársát, hogy Tolna megye termelőszövet­kezeteiben, mintegy 300 vállalati szak­munkás és 322 termelőszövet­kezeti szakmunkás dolgozik az új létesítményeken. Mindenekelőtt a Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalatát em­lítjük, amelynek munkásai jelen­leg 22 növendékszarvasmarha- istálló építésén dolgoznak. A mö- zsi Uj Élet,- a bölcskei Rákóczi és még néhány termelőszövetkezet vezetői rövidesen átvehetik az új, 100 férőhelyes növendék szarvas- rr Az idén öt termelőszövetke­zetben épül új, modern ba­romfinevelő ház, s a kapott információ szerint néhány héten belül mind az öt ter­melőszövetkezetben befejezik a baromfinevelők építését. jezték, s annak rendje szerint azonnal hozzáláttak a máso­dik negyedre ütemezett villa­mossági munkák elvégzéséhez. A termelőszövetkezeti építő­brigádok fő »-profilja« a szerfás épületek tető alá hozása. Meg kell mondani, hogy az előregyártott faelemekből épülő istállókat a jelenleginél gyorsabb ütemben is tető alá lehetne hozni. Az idén A viszonylag gyorsan megté „ , rülő beruházások között említjük ^nis oss/esen 338 szeriá» is- meg az új halastavak létesítését tallo épül a termelőszövetkezetek ° n «■*«-» mórt )V ß n' is. A tcrmelőszövetkezetekberf több mint hárommillió forint beruházásból 175 holdon léte­sítenek halastavat. ben. s ez idő szerint még 232 az erdőgazdaságokban van. Persze ez nemcsak és nem Is elsősorban a termelőszövetkezeti építők hi­bája, mert az anyagot nem kap- - ják folyamatosan. Értesülésünk A halastavak létesítését Buda- S7ermt az istállók faelemei a pesti vállalat végzi, amelynek Bács-Kiskun megyei és a Tolna munkásairól elismeréssel szólnak megyei Erdőgazdaságban készen az érdekelt termelőszövetkezetek- vannak, csak a szállítást nem ben. Azért, mert elsősorban ne- győzik. Ezen viszont a termelő­kik köszöhhető, hogy a hálasta- szövetkezetek segíthetnének az- vak rövid időn belül elkészülnek. zaj( hogy a fuvart saját gépeikkel Végül, de nem utolsó sorban lebonyolítják. Ezt most meg is te­megemlítjük a villanyhálózat­bővítést is. Ezzel kapcsolatban el­mondhatjuk, hogy a vállalatok villanyszerelői is kitettek magu­kért. Az első negyedévre tervezett vlllanyhálózat-bövítést a ter­melőszövetkezetekben befe­Kidolgozzák az éves propaganda- tervet a megye bemutató üzemeinek szakemberei Megyénk területén hat állami gazdasági és hat termelőszövet­kezeti bemutató üzem működik, amelynek célja, hogy a megye közös gazdaságainak bemutassa, hogy szakszerű gazdálkodással hogyan tudják jobbá és gazdasá­gosabbá tenni szövetkezeteik munkáját. A Tolna megyei Tanács Mező- gazdasági Osztálya 25-én egyna­pos értekezletet tart. ahol a be­mutató üzemek és a járási agro- probagandisták megbeszélik a be­mutató üzemek célját, feladatát, munkáját és ezen az értekezleten kidolgozzák az éves propaganda­tervet. Ugyancsak itt határozzák meg azt is, hogy >ri,vel segíthe­tik elő a bemutató üzemek a ter­melőszövetkezetek megszilárdítá­sát. Ezenkívül megtárgyalják a kapásnövények tőszám-kérdését. és a sertéstenyésztésben a hizla­lás! idő lerövidítését. Erről az­után bemutatót tartatlak az üze­mek a megye termelőszövetkeze­tei részére. Az első bemutató előadásra 27-én kerül sor a tamási Uj Élet Termelőszövetkezetben, ahol a ta­mási járás közös gazdaságainak főéllattenyésztői és állattenyész­tési brigádvezetői vesznek majd részt. (M. M.) Készülődés a nyárra Noha még csak tavasz van, de' mozgóárusítási rendszer. A a kereskedelmi szervek máris ké- 1 reskedelem az idei nyáron is szülnek a nyárra. Célul tűzték ki, szervezi a mozgóárusítást a hetnék, hiszen az eső miatt n szántóföldekre géppel rámenni nemigen tudnak. Arról nem is be­szélve, hogy a közös gazdasagok­nak megérné a fuvar, mert meg­gyorsíthatnák az isiállók építését, s természetesen előbb beköthet­nék a jószágokat. ■ ■ ■»«'!» ■■'I'M IIIHM1I Történelem órán Castro és Spartacus A Dombóvári Gőgös Gimnázium első humán Ignác magyar emigrált Amerikába. A _ ____ osztá- kubaiak akkor a spanyol iga l yának tanulói izgatottan futják ellen kültdöttek. Az emigráns át még utoljára a leckét. Veres magyarok közül sokan odaálltak József történelem tanár feláll, - ■>— n««ie„hni*ic s a padokon becsukódnak a könyvek. A tanár lelép a ka­tedráról és az osztály elé áll. Kérdése észrevehetően váratla­nul éri a tanulókat. — Mi a legjelentősebb külpo­litikai esemény napjainkban? Néhány pillanatnyi mozdu­latlanság után minden kéz a le­vegőbe emelkedik. — Hernádi! A fiú kilép a pádból, s a hangja egyáltalán nem olyan, mint amikor leckét mond a diák. A hang túláradó érzel­mekről tanúskodik. — Kubát ellenforradalmi ban­diták támadták meg. Vissza akarják venni a gyárakat a munkásoktól, s a földet a pa­rasztoktól. A kezek még mindig a le­vegőben vannak. A tanár most egy lányt szólít. a szabadságért küzdő kubaiak felkelés ... mellé. A séabadságszerető em­berek már akkor is összetar­tottak! Nézem az órámat. Tíz perc telt el a történelem óra meg­kezdése óta. A történelem ta­nár most hirtelen a feladott leckére tér rá. — Mi volt a Spartacus-féle rabszolga-háború ? Alacsony növésű, kerek arcú fiú áll fel az első pádban. . — Osztályharc volt! A rab­szolgák harca a rabszolgatartók ellen. A római gladiátorok indí­tották el Spartacus vezetésével. Ez volt a legnagyobb rabszolga­Nem zavarom tovább az osz­tályt. Mielőtt az ajtón kilépnék, még egy utolsó pillantást ve­tek az isgalotptól kissé felhe- vült, egészséges, fiatal arcokra. Csupa jól öltözött, jól táplált lány és fiú. Az új »generáció­hoz« tartoznak. Valamennyien a felszabadulás után láttak nap­világot. Az osztályterem fő fa­lán Petőfi képe látható. Körü­lötte felírás: »Lantom, kardom tiéd, óh szabadság!« H. T. hogy minden lehető módon segí tik a nyári mezőgazdasági mun­kálatokat. A lehetőségek szerint a ke- neg la­kosság igényeinek kielégítése ér­dekében. Arra törekszenek, hogy a szükségletnek megfelelően min­intézkednek a mezőgazdasági den községben legyen mozgóáru- munkát végzők húsellátása érdé- ' sítás. kében. Az előző évek tapasztala- A zöldség- és gyümölcsellátás tai alapján nagy mennyiségű úgy- j megjavítása érdekében engedé- nevezett aratószalonnát hoznak lvezték több termelőszövetkezet forgalomba. A várható igények részére a zöldség- és gyümölcsbolt kielégítése érdekében közel 20 üzemeltetését. Az előírások sze- százalékkal több zsírt hoznak for- rint minden községi élelmiszer- galomba, mint a múlt év hasonló boltban kell foglalkozni az idei időszakában. Az előző években jól beváltak az időszakosan működő üzemi konyhák. Ezeknek szer­vezéséhez, működéséhez, nyers­anyag-ellátásához minden segít­séget megadnak. Az előző években jól bevált a nyáron az alapvető zöldség, és gyümölcsfélék árusításával. Az üzletek nyitási, zárási rend­jét is úgy kell szabályozni, hogy az a lehető legjobb legyen a me­zőgazdasági munkálatokkal el­foglalt lakosság számára. Huszonöt zománcgyári fiatal tölti külföldön nyári szabadságát Évről évre nő azoknak a KISZ- fiataloknak a száma a bonyhádi zománcgyárban, akik külföldön jártak. Az idei nyáron huszon­ötén tervezik, hogy külföldön töl­tik szabadságukat. Az EXPRESS utazási iroda szervezésében tizenöt zománcgyá­ri ifjúmunkás látogat el két hétre a Szovjetunióba. Több napot töl­tenek majd Moszkvában, elláto­gatnak Leningrádba és Kijevbe is. Néhányan rokoni látogatásra utaznak Csehszlovák i-ba és a Né­met Demokratikus Köztársaság­ba. Két kiszes lány külföldi útjá­nak költségeihez — jó munkájuk jutalmaként — a gyár is hozzá­járul. Fandák Rózsi csehszlová­kiai útjának költségét teljes egé­szében a vállalat fedezi, Wiant Júlia — aki Szocsiba megy üdül­ni — a költségek felét kapja a gyártól. Nyúlás Mária! klottköpenyes, barnahajú A lány sorolni kezdi: — Az Egyesült Államok pén­zeli a támadókat. A repülő- támadásokban amerikai pilóták is részt vesznek. Az egyikről, amelyiket lelőttek, megállapí­tották, hogy amerikai állam­polgár. — Miért bérelte fel az Egye­sült Államok a banditákat? — hangzik a tanár újabb kérdése. Most a legelső jelentkezőt szólítja. — Pusztai!-r- A kubai cukorra és do­hányra fáj a foguk — vála­szolja a fiú, majd nevetve hoz­záteszi — De Castro kiveri a fogukat! ■ — Harcoltak-e már magya­rok Kuba szabadságáért? A kérdést hosszú csend kö­veti. ■ Végül is az első sorban ülő Weisz Dezső áll fel, hogy válaszoljon. — Harcoltak. Az 1848-as sza­badságharc leverése után sok Jánossy Zoltán: Tikiti :(A VÁROK SZIGETE) 13. — Kell, hogy sikerüljön. Kell! Ez volt az ötök refrén azóta, hogy a piroga orra nekifordult a nagy kékségnek. Ez volt a pilla­natokra sem szűnő aggodalom és jóreménység törvénye, az ébren­lét, a munka, a rövid alvások ki­mondatlanul is folyton jelenlévő gondolata. Az élet volt a tét eb­ben a küzdelemben, pedig milyen apróság is elég ahhoz, hogy alul- mányozhatta volna a lélekvesztőt, — Ennek a szegény ördögnek maradjon a jószándék és az élet így azonban csak bukdácsolt az ugyancsak jókor jöttünk, kapi- reménysége helyett a Nagyszemű egész alkotmány hullámhegyről- tány... Halálúr győzedelmeskedjék. Ha a hullámhegyre, céltalanul és gaz- _ ühüm... — szótlankodott piroga nem bírja ki ezt az újbóli dátlanul. A nap lassan majdnem putter erőltetést, ha Uitaka-Ti elalszik deleiéig ért de a férfi még min- _ Vajon honnan 16? És mit es közben fordul a szel, ha esza- dig nem tért magahoz. Közben akart ezzel halá,os vacak_ kad a vitorla, ha vihar tamad, elült a szel és a piroga egyre lob- kaJ? ha... És még mennyi ha... És ha ban elfordult az irányból. Óriási " „ ■ meg is érkezik szerencsésen, kihez nagyokat billent, ahogy egy-egy , Putter nem telelt. Örült, hogy _ fordulhat? És ha meg is hallgat- hullám oldalba kápta, csak a tá- észrevette a távolban bukdácsoló lam van S2Ó ják, akamak-e segíteni? És ha masztalpak tartották. vitorlást, es hogy nem erkeze.t akarnak is, mi lesz, ha senki sem — Tikiti... — nyögték a csere- későn. vállalkozik a feladatra? Ha nem pes ajkak. — Ennek az egész őrjáratosdi­jön segítség? Ha nem jön gyógy- A távoli füstfelhő alatt már nak ez az első haszna. Nem, Do­szer? És még mindig mennyi, de látszott a romboló teste. A hadi- naldson? mennyi ha.;.- tengerészet rendes, őrjárati hajó- — Hát nélkülünk már... — he­Miene-no fáradtan törülte vé- ja volt. lyeselt az őrmester, és a mondat gig izzadságmarta homlokát. Le- — Tikiti... — nyöszörgőit a láz, befejezése helyett egy keresztet futott a partra, és belevetette ma- és egy nagyobb hullám hirtelen rajzolt a levegőbe. gát a vízbe. Az úszás jót tett tes- szökkenése felborította Miene-no __ ’ t ének, lelkének. Néhány percig minden reménységét. Először ol- , írnoka'Ti eV wv lotta, hogy milyen szívesen megy. úgy eljátszott a habokkal, mint dalára fordult a piroga, aztán vi- .et ul.laKf ..*> . e&". p .“rE.sv kicsit, talán hitt ahhan hnav lyek nem az agyban, de a szívben születnek? • — Halló! Glory? — Igen. — Itt Alan. Azonnal beszélnem kellene magával. Nagyon fontos és nagyon furcsa. Lehet? — Drága Alan, maga megőrült..; Most rögtön? Éjszaka? — Nagyon leérem, ha lehet... Egy kis csend. — Hát jó. Fél óra múlva, j#ie- lyes? — Köszönöm. Hol? — A Kaszinó teraszán. Negyed órát kap... — Egyelőre azt is köszönöm. A többit maid magára bízom. — Ha így kezdi, el sem me­gyek... De Glory drágám, nem ró­—c Nagyon titokzatos ma este, de mindegy. Szóval: fél óra múl­va, igen? — Igen... Nagyon várom. — Kedves. A két telefon egyszerre kattant. Glory Cumberleynek később sokszor eszébe jutott ez a rövid beszélgetés, de most még mit sem sejtve öltözött. Maga is furcsái­Egy kicsit talán hitt abban, hogy LlgJ CiJulóóUtl CL ildUVAACUf I11II1L UuiCtl Ct 1UI LtUi L CL pl i. ^ CLC.LCLLL V1" * , ' 4- í « p. ­kisgyermek korában. Becézte és torlarúddal lefelé. Uitaka-Ti fe- ?.™ nem a boldogság jön hozzánk, ringatta a kékség, simogatta lágy, lett összecsaptak a hullámok, s az ~hanem nekünk kell hozzá men­puha habokkal — azokkal a- ha- ezüstfehér habok örvénybe ölel- bokkal, amelyeknek testvérei pár- keztek. száz mérfölddel távolabb vigyáz- * va, és féltőn ringatták a pirogét Putter kapitány az utolsó pil- } ' és benne az eszméletlen jóbará- lanatban érkezett a romboló men- indent, tot: Ultaka-Ti-t... tő-motorosán. Donaldson őrmester mire estére véget-ért a romboló őrjárata és a hajó befutott a ki­kötőbe, Putter kapitány már min nünk, és most volt valami ilyen érzése. Igazán kár lett volna ele­mezgetni, hogy mi is az a bol­dogság? A szerelem talán, vagy a hivatás, a fiatalság, vagy egy És nem lett volna Alan Putter, hasznosan eltelt élet? Távolról egy hajó füstfelhője és ő húzták ki az eszméletlen ha rögtön egy fantasztikus, me- Szép volt és fiatal, okos, és ta­kúszott a horizont fölé. Ha Uita- embert a vízből, de az nem tért rész, gyönyörűen emberi gondolat Ián boldog is egy kicsit. ka-Ti még ura lett volna a pirogé magához. Valami érthetetlen szót nem gyulladt volna az agyában. nak, könnyűszerrel arrafelé kor- nyöszörgött, Vagy vannak gondolatok, ame- (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents