Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-31 / 77. szám

1961. március 31. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG Tökéletesíti a munkaszervezést, helyesen ösztönöz a munkára a madocsai Igazság Tsz A madocsai Igazság Tsz veze- amikor bármit dolgoznak, amit A borsótermelőle a kapálásért tősége a télen sokat beszélgetett a vezetés kér tőlük. munkaegységet, a szedésért ki­a tagokkal arról, hogyan lehet- Ez a kettős vállalás jó ötlet- lónként 1 forint fix díjat kapnak, ne jobban megszervezni a tér- nek látszik Madocsán, mert ez- A fix-munkaegységes díjazást melőszövetkezetben a munkát és által megakadályozzák, hogy so- az építőbrigádnál alkalmazzák jobban ösztönözni a tagokat a kan csak a kiosztott területeken általánosan. Egy építkezés elkez- közös munkák lelkiismeretes el- dolgozzanak és kivonják magú- dősénél, a költségvetés készítétse- végzésére, a közös tulajdon vé- kát a közösen, a brigádban, kor megállapodtak a brigáddal, delmére. Sokat beszélgettek az el- vagy munkacsapatban végezhető hány munkaegységért végzi el a múlt év hibáiról, arról, hogy munkákból, milyen káros volt a kukorica Eredményességi munkaegység, prémium, fix munkadiiak harmados művelése és arról is. hogy a hagyományos munkaegy­ség-rendszer önmagában nem ősz tönöz eléggé a közös munkák jó elvégzésére. A beszélgetések és a tapasztalatok alapján a mado­munkát. Például most építenek egy szerfás, 24 férőhelyes lóis­tállót, ezért 300 munkaegységet kapnak az építők. Van egy közös törekvés a munkadíjazási formák sokfélesé­gében, az: hogy elejét veszik a Nincs olyan jövedelemrészese- munkaegységhígításnak. Az ered- csai Igazság Tsz-ben idejében ki- dési forma, amelyet ne alkal- ményességi munkaegység és a fix dolgozták az új múnkas2er- maznának idén Madocsán. Ez munkaegység is kiküszöböli a vezés alapelveit és az anyagi részben kísérlet is. mert a jövő- munkaegységhígítást, ösztönzés változatos formáit. Ma ben azt a formát alkalmazzék mór ott tartanak, hogy akár egész majd általánosan, amelyik idén Inhh plrihh mint évre is kidolgozhatnák a legrész- a legjobban beválik náluk. ”,uuu ciuuu, mim letesebb munkaerő-mérleget, a cukorrépa és a mák terme- Azt a közmondást, hogy: ..Jobb lésében dolgdzók eredményessé- később, mint soha” a madocsai­Ifótfélp vállalás gi munka<?gyséSet kapnak. Egy ak módosították: ' „Jobb előbb. llCUCiC vonala« mázsa cukorrépáért 0,4 munka- mint később”. Már most kidol­egységet, egy mázsa mák tér- gozták az aratás, a betakarítás Minden egyes tsz-tag és rend- meléséért 15 munkaegységet és munkaszervezeti és munkadijá­szeresen dolgozó családtag meg- 10 kiló méltót is kapnak. A ku- zási rendszerét is és a tagok már tette már munkavállalását írás- koricatermelők egy hold kukori- most vállalásokat tesznek ezek- ban két módon. Egyszer vállalt ca megműveléséért — 20 mázsa re a munkákra, kapásterületet, kukoricát, cukor-. csöves termésátlagig — 16 mun- Nagy ösztönzést jelent az is, répát, burgonyát és egyéb olyan kaegységet kapnak és amit 20 hogy munkaegységenként 14 fo- terméket, amelynek termelési mázsán felül termelnek, an- rjnt előleget fizet a madocsai területét egyénekre osztják ki. nak 50 százaléka prémium cí- igazság Tsz. Qtt, ahol eredmé- Másszor vállalást tett arra, hogy mén az övék. A burgonyáterme- nyességi munkaegységre dolgoz- egy héten hány napot dolgozik lésben az eredményességi mun- nak, a munkák elvégzésekor jó- a közösben, csak közösen elvé- kaegységet premizálással egészí- váírják a munkaegység egy ré- gezhető munkákban. A legtöb- tik ki. Egy mázsa burgonyáért szét és azt megelőlegezik. Á szövetkezeti elnök ben három hold kukorica, 400 öl 0,4 munkaegységet és a 60 má­A tsz-vezetőség leginkább azo­Katonakenyér cukorrépa, 400 öl burgonya meg- zsa felett termelt burgonyának a kat a terüi~toket premizálja, művelését vállalták és ezen kívül felét kapják meg. a termelők arne]y területeken a múlt évben hetenként három olyan napot, prémiumként. idegenkedtek a tagok a munká­_______________ _______________________________________________________tói és ahol alacsonyabb a gépe­sítés foka. így törekedtek a ma- docsaiak a belteriesebb gazdál­kodás meghonosítására: a belter­jes kultúrák termelésére. pél­dául a kertészetben alkalmaz­zák a legösztönzőbb munkadíja­zást. A madocsai Igazság Tsz mun­kaszervezeti és jövedelemelosztá­si rendszere sok jó ötletet tar­talmaz. A legjobb -ötlet azonban mindebben az, hogy időben ki­dolgozták és megbeszélték a ta-, gokkal a részleteket is. így már most tudja minden egyes mado­csai tsz-gazda. hogy egész évben mi lesz a feladata. Gy. J. Grigorjev főhadnagy, a tolmács, meg néhány örökké jókedvű hely­beli fiatalember állandó törzs­tagjai a Béke Étterem baloldali sarokasztalának. Keveset fogyasz­tanak. Beszélgetéseik mégis sok­szor éjfélig tartanak — Tizenhat évvél' ezelőtt —‘ kezdte Grigorjev a beszédet — a Váci út egyik félig romos há­zadban tanyáztunk. Szolgálatve­zető őrmester voltam akkor. Ha kiadtam a szükséges ruhákat, élelmet és lőszert, az épület elé ültem a lépcsőre és órákig süt- tettem magam a márciusi nappal. — Egy szerd,a délelöttön, ti­zenegy óra tájban két kisgyer­mek állt meg előttem. Egyik fiú volt, a másik lány. — Ahogy néztem őket, eszem­be jutott az én két kisgyerme­kem, Sura és Mitya, és elnehezült a szívem. Bementem a raktárnak átalakított egykori lakószobába és efay szögletes barna katonake­nyérrel tértem vissza. — Másnap ugyanabban az idő­pontban megint megjelentek. így ment egy egész héten keresztül. Mindig kaptak egy porciót. A sa­ját adagomból. — A második hét első napján szőkehajú, sápadtarcú asszony jött a gyermekekkel, akik ami­kor megláttak, rám mutogattak és lelkesedve beszéltek valamit rólam az anyjuknak. — Előkerítettem a tolmácsot. Az asszony kérdezte mivel tudná meghálálni, amit velük teltem. Elmondta, hogy a férje elesett a fronton és nagyon szűkösen él a két gyermekkel. — Meghívott a lakására. Értel­miségi család lehetett. A renge­teg könyv, a zongora, a szép ké­pek a falon egykor kényelmes életről i árulkodtak. — Az asszony a belső szobá­ból hegedűt hozott elő és nekem nyújtotta. Szabadkoztam. Tud­tára adtam, hogy ingyen nem fogadhatok el semmit. — Végül is megegyeztünk. El­fogadtam a hegedűt, de cserében nagyhalom pénzt hagytam az asz­talon. — Az esemény után néhány nappal áthelyezték csapatunkat Sopronba. A ráta nagyon sok he­lyen jártam, — A hegedű kísért utamon, s a hegedűvel együtt nyomomban van az emlék is. ötvenhatban, amikor ismét Magyarországra kerültem, sokszor végigmentem a Váci úton. Kutattam régi isme­rőseim után, de nem találtam őket. Vajon mi lett velük? A lányka és a kisfiú már bizonyá­ra felnőtt emberek, s lehet, hogy el is felejtették a rozskenyér ízét. HAYPÁL TIBOR A lacsonytermetű, jómegjele- nésű parasztember Tom­pái Béla. Egész lényéből a szerénység, az egyszerűség su­gárzik. 1959-ben, amikor meg­választották a kétyi Kossuth Tsz elnökének, mindent egy lapra tett fel, arra, hogy barátnak és ellenségnek bebizonyítsa, méltó 189 szövetkezeti gazda bizalmá­ra, hogy irányítása mellett a högytáblákban lévő 2100 holdas kétyi határ többet terem hol­nap, mint ma. — őszintén megmondom, 'na­gyon féltem az elnöki íróasztal­tól. Nincs szakképzettségem, a politikában sem igen voltam jár­tas — mondja. Való igazság, hogy mielőtt Kóty termelőszövetkezeti község lett. Tompái Bélának kevés sze­repe volt a község mezőgazda­sági termelésének irányításában. Jól gazdálkpdött a 14 hold föld­jén. Párton kívüli, de amikor szö­vetkezeti elnök lett, azt mondta, — s ezt ma is meggyőződéssel ■vallja: — A közös gazdaságban a párt politikáját képviselem, an­nak megvalósításáért teszek meg mindent. Tompái Béla cselekedeteiben a szó és a tett megegyezik. Amióta szövetkezeti elnök kitartóan ta­nul, sokszor éjjel is a közösségért dolgozik. A gyakorlat szerint ugyanis a szövetkezeti gazdák többsége becsülettel elvégzi az egy napra rendelt munkát és utána hazamegy családja körébe. Az elnök nem. Bárki meggyőződ­het róla, hogy az irodában este 8 órakor még tanácskozik a bri- gádvezetőkkel. Hartmann Jap.'.s és Kulcsár Ernő brigadérosok, meg Tompái Béla, az elnök szak- könyveket lapozgat, vitatkoznak, és a szezonmunkák ideién min­den este papírra vétik a más­napi munkák ütemtervét. A közös gazdaságok többségé­ben ezt elvégzi az agronómus. A kétyi Kossuth Tsz-ben ném, mert itt nincs agronómus. Ebből pedig következik, hogy több munkája, van az elnöknek. Becsületére le­gyen mondva, hogy adott hely­zetben mindig tudja, hogy mit kell tenni. Az éves termelési ter­vek elkészítésébe például be­vonta a szövetkezet vezető-égét. Szakmai útbaigazítást kér — .ka­pott is — a járási és megyei tanács mezőgazdasági osztályától. Az e szervektől küldött szakem­berek tanácsadása a lengyeli *.s a pápai tsz-elnökképző iskolán tanultak alapján készítette el Tompái Béla a szövetkezet ez évi terveit, az állatok téli áttelelteté- sére vonatkozó takarmánymérle­get. Hogy mennyire jól. azt a gyakorlat igazolja. A kukorica ki­vételével minden tavaszi vető­mag a földben van a kétyi Kos­suth Termelőszövetkezet határá­ban. Elvégezték az őszi kalászo­sok tavaszi ápolását, kihordták az istállótrágyát, a tavasziak alá is kiszórták a műtrágyát. Mahol­nap áprilist mutat a naptár és mégis közel 20 vagon csövesku­koricát tárolnak a szövetkezet­ben, ami bőségesen elég lesz az állatoknak új takarmányra. A Tompái Béla által irányí­tott mezőgazdasági nagyüzem nem tartozik megyénkben az élenjáró termelőszövetkezetek közé. Gazdái a tavalyi részese­déssel mégis elégedettek. Aki be­csülettel dolgozott, annak több jövedelme van ma, mint egyéni gazda korában volt. Jóleső érzés­sel vették tudomásul az év végi zárszámadó közgyűlésen a fő­könyvelőnek azt a bejelentését is, hogy egy fillér esedékes tartozást sem hozott át a szövetkezet erre az évre. Egy esztendő alatt gaz­daságilag megalapozott nagy­üzem lett a kétyi Kossuth Tsz. Es ebben oroszlánrésze van az el­nöknek, Tompa Bélának. Ülést tartott a dombóvári járási pártbizottság Az MSZMP dombóvári járási bizottsága csütörtökön ülést tar­tott, amelyen megvitatták a járás üzemei i960, évi tervteljesítésé­nek tapasztalatait és az idei fel­adatokat. A pártbizottság meghallgatta á termelőszövetkezetek zárszám­adásáról beterjesztett beszámo­lót, majd jóváhagyta a végre­hajtó bizottság második negyed­évi munkatervét. R«nát!i Jézsel: ARANYKALITKA 71. A kettes szerelde beállványo­zott boltozata alatt dermedten ácsorgott egy kis csoport. Kul­csár István kialvatlan, vörösbe gyulladt szemmel ténfergett. Nem lelte a helyét. De a többieket is torkon ragadta a megdöbbenés. Tegnap este megtudták a valót. Haraszti igazgató és a pártbizott- _______________ s ág összehívta a gyári aktivistá- , listának, hogy, uralkodjék a töb­kat és az építési osztály minden osztályvezető lett belőle. Mind- tudata gazemberré aljasított biek fölött. Az öreg Kulcsár is dolgozóját. Az igazgató ismertet- nyáján örültek neki. ö meghatót- volna. valami olyasmit mondott ma reg­te velük Szerencsés János törté- tan fogadta ezt a megtisztelő bi- És még az is, hogy Szerencsés gél, hogy éppen ez a fő az új netét. zalmat. Tele volt tervekkel, és szembefordult a rendszerrel, a rendszerben. Ez, hogy az arany Mindenki káhnltan tünronooit minden elképzelését megbeszélte munkáshatalommal, a burzsujok- ma senkinek sem ad hatalmat Mindenki kabultan töprengett munkatársalvaj. Naponta több- hoz húzott. Ezt mondták a tájé- mások fölött. _ _ gyárban és nem értették, miért ad az arany némelyeknek örö­met és gazdagságot, másoknak miért hoz romlást és szerencsét­lenséget? De nem is, hiszen ennek a Sze­rencsésnek a históriája szinte egyedülálló. Ez csak a hajdani világban lehetett így. Az arany akkor hatalmat adott a kapitá­^Hogyan ^s^mond^a^HTraszti ször is köztük forgolódott, nem is koztatón. Ez meg micsoda? Egy igazgató’ Ezt az embert hatul- 6rezte ío1 magat az íróasztal mo- iiyen ember? Kétkulacsos volt. mäbtTkerítette a" arany^ Rabjfvá ff ^ÄLÄl^röm voh va"' Habzs°lta. az tek a brigádok kozott. Orom volt a piszkos pénzén, ez is ertheto. az építőknél dolgozni. Úgy éltek De, hogy a rendszer ellen dolgo- ők, mint egy összeforrott, s2ép zott volna? Csak azért, mert ara­család. nya volt elásva? Egyszercsak Szerencsés furcsa Az igaz, hogy ezek a burzsu- változáson ment át. De mióta is? jók, akik pénzelték és a mar- luovnuia ienei. ec» Erre nem emlékeztek pontosan, kukba kerítették, teletömték a aranyrúd? De hiszen akármilyen C.?ak azt látták, hogy elmarad kö- fejét. De csak azért, mert a csó­szép is az arany hűvös csillogása zuluk- Meg, hogy magasan hordja kavári erdőben elrejtett aranya mégis csak holt fém az. Mit lehet az °rr.ót; *zel°“ az ,ePltok gyak* volt, maguk közé számították — ...... a bból csinálni? Fülbevalót kari- ran kertek tanácsot tőle, meg bi- Szerencsést? öt is kapitalistának nálunk semmire sem menne ve­lett. s nem tudott uralkodni sa­ját sorsán”. De hát ez érthetetlen. Mitől van ilyen hatalma az aranynak? Legtöbbjük maga elé sem tudta képzelni Szerencsés kincseit. Aranyrudak. Mekkora lehet egy Elgondolkoztató, mi is lett vol­na, ha ez a pallér abban a haj­dani világban egyszercsak előáll az aranyával és akkori módi sze­rint él vele? Bizonyosan valami nagy gyárat alapított volr.a. száz és száz munkást alkalmazott vol­na, s annak az aranynak a segít­ségével kiszívta volna a velejü­ket, mint akármelyik tőkés. Hát igen, igaza van az öreg Kulcsár­nak, hiába is lenne ma valakinek egy szekérderék aranya, itt, mi­zalmas családi ügyekben is. De tekintették? egy idő óta a közelébe sem fér- Mert hát mire jó az az arany? kozhettek. Most mar azt is tud- H mégoly sok , van belőle? jak, hogy pimaszul csalta a vila- Mit kczdhet azzal a tulajdonosa? got- Az a csavargó burzsui, aki Sze­S mindezt az arany cselekedte rencsést pénzelte, nem is látta az ját>ól él meg, de kizsákmányoló ______________ volna? Az arany, amelyet Szeren • aranyat. És ha látta volna? — nem válhat belőle. r iadalom ült a szemében. Min- <]sés egy újjal sem érintett, ami- [fa — tegyük fel — Szerencsés a Igaz, hiszen erről Haraszti is denki úgy érezte, ezt az embert óta elásta szülővárosának erdeje- kezébe nyomja? Akkor mit kezd említést tett. Hogy ez a Szeren­bátorítani kell. biztatni és segí- ben? -Az arany bűvköre“ — így vele? Eladja? De kinek? És ha esés épp azért fenekedett már a kagyűrüt, és még mit? Fel sem foghatja a józan értelem... Mégis mennyire kifordította mivoltából ezt a Szerencsést. Amikor először közéjük jött. sze­rény volt, csaknem félszeg. örök­ké valami megmagyarázhatatlan le. Ha ügyeskedik és kockáztat — mert az állam nem engedi az arannyal való kufárkodást — ta­lán munka nélkül is több jólét­hez jut, mint aki a keze munká­teni, hogy meglelje elveszett ön- emlegette Haraszti a tájékozta- magát. Igen, határozottan meg- tón. De voltaképp nem is értették szerették, derék embernek tar- az emberek, hogy mi az. tották. Iparkodott, égett a munka Lehet, hogy valami más rejlik a keze alatt. Örömest segített Szerencsés János tragédiája mö- mindenkineK aki hozzáfordult. gött? Hihetetlen.^ hogy egy ilyen bon? Aztán... Bekerült az irodára, embert az arany birtoklásának így tépelődtek az emberek a valaki megveszi, mit kezd vele? Tovább adja valakinek? De mi értelme van ennek az egésznek? Miért gazdagabb az. akinek nranvrudak vannak a birtoká­rendszerre is, mert nem nőhetett égig a szarva, nem lehetett gyá­ros, vagy másféle vérszívó. Ez is, mint a többi burzsuj, nyilván va­lami rendszerváltozásra speku­lált. Na, hiszen. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents