Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-30 / 76. szám
4 TOLVA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961, mär riss “u. AE DREG VÍZIMALOM Á tbc elleni küzdelem Az öreg malom súlyos-nehezen áll a patak szélén. Fala megroggyant, gerendák támasztják meg. Lent, a fal tövében nyílás tátong, halk csör- gedezéssel folyik lei rajta a patak vize. Sarkánál deszkazsilip feszül a patak útjába. Valamikor hatalmas kerék zuhogtatta a vizet, gabonát őrölt a malom. Ma már csak a kereket tartó gerenda sötétlik ki a vízből, letűnt idők tanújaként. Az öreg malomnak idős a gazdája is. Rudas József, a szentgálpusztai uradalmi gépész 1940-ben mondta fel a szolgálatot az uraságnak, Kom- lósi Józsefnek. önállósította magát, megtakarított pénzén vette meg az öreg, düledező malmot. Akkor már vagy tíz év óta állt lakatlan, kihasználatlanul. — Kénytelen volt az ember valamit összekuporgatni, mert akkor nem volt a nyugdíja biztosítva, mint manapság — magyarázza, miközben végigkalauzol a hajdani vizesmalmon. • Érdekes az öreg épület elrendezése. Hosszában teljesen kettéosztott, »ikerlakás« — két udvarra nyílik. Egyetlen kémény — hatalmas monstrum — vezeti ki a füstöt az épületből. — Valószínű, két testvér építette — magyaráz Rudas bácsi —, mert malom is kettő volt. Két vízikerék volt, az egyiknek a bevezető nyílását én falaztam be. Meglepődve veszem észre, hogy a szobákban a mennyezetről villanylámpa lóg. Pedig sehol a közelben nem látni vezetéket. Az öreg észreveszi meglepődésemet. — Magam állítom elő a villanyt, házilag. Csak arra használom a malmot. De jöjjön csak... Bevezet a malomba. Mutatja a két kis dinamót. — Az egyik 24 voltos, a másik 110. A huszonnégyessel a darálót, a kukoricamorzsolót hajtatom, a másik a világítást adja. — Itt, ezt a farudat kell el- ( mozdítani, és megindul a turbina lent — mutatja, és lent az »alagsorban« hangos csobogással zuhog a víz a turbinákra. külön céhe volt Bonyhádon. — Már régen, jó régen leállt mindegyik. Elöregedtek, ahogyan megöregszünk mi is. — Ez a kőfal cölöpökre épült, vörösfenyő-cölöpökre. Teljesen épek még. Az a gerenda is, ami ott lent látszik a vízben — mutatja az öreg a zsilip melietti gvaloghídról. — Az anyád! — kiált fel hirtelen, mert a háztetőről ijedten röppen fel a galambcsapat. Beszalad, puskával, a kezében lép ki, de a rabló, a vércse már messze szállt. — Na, majd még találkozunk... Állandóan puskával kell járni a bitangok miatt. A tavat is kell őrizni tőlük... A patakon túl vagy száz holdas halastó terül el. Itt csősz- ködik most Rudas József, a hajdani uradalmi gépész és járja a vizet a csónakra szerelt kaszálógéppel. — Itt dolgozgatok a halgazdaságnál. Csendes, nyugodt itt kint az élet, és ha valami kell, berúgom a kis Csepelt és megyek Bonyhádra. Erről jut eszembe, át kell mennem délután Paradicsompusztára... Állunk a hídon, figyeljük, hogyan mossák az omladozó falat a zsilip deszkái közt kispriccelő vízsugarak, s egy kihalt mesterségre emlékezünk. BOGNÁR ISTVÁN A tbc-nek, mint népbetegségnek a felszámolására Tolna megye is megtette a kezdeményező lépéseket. A megyei tanács vb. jóváhagyta a 42/1960 (IX. 1.) IKorm. sz. tbc. rendelet alapján az egészségügyi osztály által készített 1961. évi megyei tervet, mely megszabja feladatainkat. Jobb elhelyezést kap a megyei tbc-gondozó azáltal, hogy három helyiséggel bővül, külön gyermekvárója lesz. Megindult a munka a megyei kórházban újonnan létesített tbc bakteriológiai laboratóriumban is. A megye értékes nagy teljesítményű röntgen-ernyőgépet kapott az Egészségügyi Minisztériumtól, melyet március 29-én Németkéren üzembehelyezünk. A gép lehetővé teszi a megye lakosságának kétévenkénti _ teljes átvizsgálását. A tbc gondozó ernyőszolgálatának működtetését a Szekszárd városi tanács azzal segíti, hogy elhelyezésére telephelyet biztosít. A dombóvári és a paksi tbc- gondozók egy-egy modern röntgenfelvétel készítésére alkalmas berendezést kaptak. Azt is meg Jkeíl említenünk, hogy a kies fekvéső, szépen berendezett grábóci szociális otthonban 40 ellátatlan, vagy családi környezetben fertőző veszélyt jelentő idős tbc-s egyén elhelyezésére van lehetőségünk. Az intézmény folyó évben nyílt meg. Már korábban jelentettük, hogy megalakult a vöröskereszt szervezetében működő megyei tbc elleni társadalmi bizottság azzal a feladattal, hogy a gümő- kór elleni intézmények szakmai munkáját támogassa. A megye minden járásának és Szekszárd városának tanácsa is megindítja a tervszerű küzdelmet, melynek a helyi vöröskeresz,t szervezetek biztosítják a széleskörű társadalmi alapját, a tanácsi szervek, vállalatok, intézmények és tömegszervezetek képviselőinek bevonásával. A március 27-én .megalakult Szekszárd városi és járási bizottság behatóan foglalkozott a gü- mőkór megelőzésének, gyógyításának és gondozásának kérdésével, különös tekintettel a szarvasmarha eredetű gümőkór megfékezésére, melynek a most meginduló, kollektív mezőgazda- sági élet ad aktualitást. Vitatták a gümőkór-mentesítés feltételeit, melyek a szekszárdi Jóreménység és Béri Balogh Adám Tsz- ekben adva vannak, mivel a most még egyéni istállókban tartott állatok több mint 90 százaléka tbc-mentes. Figyelemre méltó javaslatok hangzottak el a tejes tejtermékek piaci árusításának szabályozásáról, a tejeskan- nák tisztántartásáról és a gyermekintézmények tbc-mentes tejjel való ellátásáról is. Ennek fontosságára az a tény utal. hogy az emberi giimőkór jelentékeny számát még ma is a tej és tejtermékek utáni fertőzés okozza. Megindult megyeszerte a 3, 7, 10, 14 és 18 éves gyermekek BCG- oltása is, melyet 1958 óta rendszeresen végzünk. Az oltottak tbc-s megbetegedése hétszer kevesebb, mint a nem oltóttaké. A kitűzött cél a tbc belátható időn belüli visszaszorítása^ majd teljes leküzdése elérhető; Ehhez egészségügyi kormányzatunk, megyénk, városunk és járásaink minden támogatást megadnak. Az egészségügyi dolgozók megfeszített szakmai munkája a tervek megvalósítására egyedül nem elegendő. A siker biztosításához társadalmi erőtartalékainkat is szükséges megmozgatni és magunk mellé állítani. Dr. R. J. Április 7 — az Egészség Napja Az Egészségügyi Világszervezet vezérigazgatója, dr. N. J. Candau bejelentette, hogy április 7-én, az idei nemzetközi Egészség Napján elsősorban a balesetek elhárítására helyezik a fő hangsúlyt. Mint mondotta, a balesetek jóval több halált okoznak, mint a fertőző betegségek, de a rákot és a szívkoszorúér megbetegedése...........nimm K o&ibleti vásárlás és ami mögötte van két kivéve, több áldozatot szednek minden egyéb betegségnél is. Dr. Candau szerint számos országban 5—19 éves korú gyerekek jóval gyakrabban esnek áldozatul baleseteknek, mint bármilyen más oknak: »Ennek elle- j nére, — mondotta az egészség- ; ügyi világszervezet vezérigazgatója — a balesetelhárítás tudo- ! mányos módszereivel csak nem- , régiben kezdtek foglalkozni, hol- I ott ezen a téren igen nagy ered- I ményeket lehet elérni«. — Hát erre jó az öreg vizesmalom. Nézze csak azt a meny- nyezetdeszkát — matat fel. — Csak 111 éves... A szúette deszkán az 1850-es évszám olvasható. — Az épület régebbi — magyarázza Rudas bácsi. — Amikor megvettem és rendbehoztam, felbontottam a szobába nyíló küszöböt. A küszöb alsó fáján az 1841-es évszám állt és egy név; Johann Weisz. Orbánusz-malomnak nevezték ezt a malmot. Feljebb volt a Róka-malom, amarra a Neu- malom, a Róth-malom. Valamikor éjjel-nappal őröltek, víz volt bőven. A vízimolnároknak ALGÁKKAL LÉLEGZETT A Washington állambeli Seatt- leben Joseph Mecclure kutató 24 órát töltött egy lepecsételt tartályban, melynek oxigén tartalmát algák segítségével biztosították. Az algák a kutató által kilélegzett széndioxidot oxigénné változtatták, úgyhogy több mint 24 órás tartózkodás után a kutató teljes épségben hagyta el a tartályt. A kísérletet, amely az űrrepülés problémáinak megoldásával áll kapcsolatban, az amerikai Boeing repülőtársaság laboratóriumában végezték. A kutató a lepecsételt tartály oldalában elhelyezett »üvegszemen« és a tartályban lévő telefonon át érintkezett a külvilággal. Amint az közismert, rendelkezések szabályozzák a közületi vásárlásokat. Ezek megszabják, hogy a vállalatok, intézmények hogyan, mi módon vásárolhatnak bizonyos árukat az üzletekben. Namármost az is közismert, hogy időközönként úgynevezett tiltólisták jelennek meg, amelyek felsorolják azoknak az árúknak a neveit, amelyeket közülelnek — vállalatnak, intézménynek — nem -lehet eladni, vagy amiből csak bizonyos értékhatárig vásárolhatnak a közületek egy-egy alkalommal. Ezt az intézkedést több ok in-, dokolja. Az egyik leglényegesebb ők a lakosság érdekeinek védelme. Ha a közületek felvásárolnak bizonyos áruféleséget, akkor a lakosság hiába keresi azt a boltokban esetleg városról városra járva, nem kaphatja meg, mert »elfogyott«. Az sem lebecsülendő szempont, hogy egyes közületek meglehetősen bőkezűen bántak a rendelkezésükre álló pénzzel. Vásároltak nyakra-főre, indokolatlanul »korszerűsítették« az irodákat, ott valósággal felhalmoztak vagy kicseréltek bizonyos tárgyakat csak azért, hogy reprezentatívabb legyen a külső. Ne lépjünk fel azzal az igénnyel, hogy illene megírni pontosan egy-két ilyen hivatal nevét. A lényeg az, hogy az vásárlásokkal eddig is sok pénz megtakarítható lett volna. Nos. ezek a rendelkezések ilyen tekintetben is hasznosnak mutatkoztak. Most folyik megyeszerte az ezzel kapcsolatos rendelkezések betartásának vizsgálata. íme néhány tapasztalat. A szekszárdi bútorüzletben tavaly hozzávetőlegesen 100 000 forint értékű bútort vásároltak a közületek — szabályellenesen. Ebben szerepel többek között háromajtós NDK-szekrény is. Mindezekre a bútorféleségekre a lakosságnak is nagy szüksége lett volna és hát egy szelcszárdi irodában mégsem feltétlenül szükséges külföldi bútor... Szerencsére az idei évben már nem fordult elő hasonló eset a szekszárdi bútorüzletben, mert szigorúan ragaszkodnak az előírásokhoz. A dombóvári boltokban is több jogtalan közületi vásárlás történt, amint arra fény derült az ellenőrzések során. Sokan tapasztalták már Szek- szárdon, hogy nem lehet mindig és elég olajfestéket vásárolni, noha szükséges lenne a lakás rendbehozásához vagy egyéb célra. Ugyanakkor az ellenőrzések során kiderült, hogy közületek- nek jelentős mennyiségű olajfestéket adtak el szabályellenesen. Bizonyos cikkeket megadott értékhatárig eladhatnak közület- nek, de ugyanaz a közület napjában csak egyszer vásárolhat a megadott értékhatáron belül is. Ezt a rendelkezést az egyik Bt'is megyei közület úgy játszotta ki, hogy minden nap elküldött a dunaföldvári villamossági szaküzletbe egy anyagbeszerzőt, hogy a megadott értékhatáron belül vásároljon. Meg kell jegyezni, hogy a boltosok is könnyen hajlanak e rendelkezések megszegésére, hiszen a forgalom növelése prémiummal jár, márpedig a közületek rendszerint nagy összegben vásárolnak, tehát jelentősen növelik a forgalmat. A véleményem szerint is helyes rendelkezés nyomában maradt egy megoldatlan és jelentős probléma. Először a dunaföldvári földművesszövetkezet vas és műszaki szaküzletében tapasztaltam. A rendelkezéseket betartják és nem adnak közületnek olyan árut, ami a tiltó-listán szerepel. Ennek következtében felhalmozódott körülbelül 100 000 forint értékű olyan .vasárú, amelyet nem is tudnak előreláthatóan később sem értékesíteni, mert a magán- vásárlóknak arra nemigen van szükségük. Tehát körülbelül 100 000 forint értékű elfekvő árukészlet keletkezett és ez kárára van a népgazdaságnak. Ugyanis vasgyártásunlc nem áll olyan magas színvonalon, hogy bizonyos készleteket csak úgy elfektessünk haszontalanul. Erre a készletre másutt, az iparban esetleg nagy szükség lenne. A probléma nagyságát növeli, hogy ilyen tapasztalat nemcsak Dunaföldváron van, hanem megyeszerte. Felvetődik a kérdés: mi lesz az ilyen árucikkekkel? Ha már a rendelkezés népgazdasági érdekből, helyesen, megszületett, -1tétlenül gondoskodni kellene az eladhatatlan készletek hasznosításáról is — ugyancsak nénoa^- dasági érdekből. B. F. A BOLGÁR EGÉSZSÉGÜGYI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE 1960-ban újabb intézményekkel bővítették a Bolgár Nép- köztársaság egészségügyi hálózatát. Szófiában, Kazanlikban, Fol- buhinban és Aszenovgrádban új kórházak épültek és sok más városban is megkezdték új kórházak építését. A falvakban 170 új kórház, egészségügyi segélyhely, rendelő és szülőotthon építését fejezték be. A meglévő kórházak, szanatóriumok, gyógyüdülők és bölcsődék 7000 új ággyal gyarapodtak. Az egészségügy} intézmények ezen kívül sok új berendezést és műszert kaptak. A TRACHOMA — AFRIKA EGYIK LEGSÚLYOSABB PROBLÉMÁJA Afrikában évente sok ezer ember vakul meg, mert nem áll rendelkezésre megfelelő antibiotikum, vagy nincs lehetőségük, hogy sebészi beavatkozással megszabaduljanak a hályogtól. A kelet-afrikai országok vak embereinek első közös konferenciáján John Wilson, aki maga is vak ember, elmondotta, hogy megfelelő orvosi ellátással egy-két nem zedék alatt teljesen ki lehetne küszöbölni a trachomát, amely a világon előforduló megvakulásók egyharmadát okozza. Világszerte 40 millió ember szenved trachomában. így. pl. a kenyai Suk törzs 90 százaléka és az arábiai lakosság nagy része járványidő- ben megkapja ezt a betegségek
