Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-03 / 53. szám
Pcíos ' —-• * S-Qpessy VítAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A Péntek 1961. március 3. XI. évfolyam 53. szám * ARA: 50 FILLÉR A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Kos- suth-díj Bizottság előterjesztése alapján határozatot hozott a Kos- suth-díjak odaítéléséről. A kormány megvitatta a földművelésügyi miniszter jelentését az őszi vetések átteleléséről, 3 a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről, s határozatokat hozott. A kormány jóváhagyta a földművelésügyi miniszter előterjesztését, amelynek értelmében a gépállomások erő- és munkagépeket adhatnak el olyan termelő- szövetkezeteknek, amelyek a gépek szakszerű üzemeltetését és megfelelő kihasználását biztosítani képesek. A Minisztertanács ezután lyó ügyeket tárgyalt. Darvas József a Hajnali tűz bölcskei előadásán Az Állami Déryné Színház együttese most kezdte meg Darvas József Kossuth-díjas író Hajnali tűz című drámájának sorozatos előadását Tolna megyében. Az első falusi előadásra Bölcske termelőszövetkezeti községben kelült sor ahol csütörtökön ünnepélyes keretek között mutatták be az új magyar drámát, amelynek előadásán megjelent a szerző is. Ott volt az előadáson Daradics Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára, valamint Rév András, az MSZMP Paksi Járási Bizottságának titkára. Az előadás megkezdése előtt a bölcskei művelődési házat zsúfolásig megtöltő közönség lelkesen ünnepelte Darvas József Kossuth- díjas írót, akit Kaszner István, a községi tanács elnöke üdvözölt a falu dolgozó parasztsága nevében. Több, mint ötvenezer naposcsibét kaptak eddig a tsz-ek a tolnai baromfikeltető állomástól A tolnai baromfikeltető állomáson az idén három héttel korábban indult meg a keltetési idény a szokásosnál. Ezt az tette szükségessé, hogy az állomás idei terve 225 ezer naposcsibével magasabb a tavalyinál. Lehetségessé azért vált a korábbi idénykezdés, mert ma már egyre több azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek fűthető baromfinevelő ólakkal rendelkeznek. A termelőszövetkezetek pedig igyekeznek úgy ütemezni a baromfinevelést, hogy húsvétra már jelentős mennyiségű rántani- való csirkét adhassanak el. Január 16-án rakták be a gépekbe az első tojásokat, február 6-án pedig kikeltek az első csiÜnnepélyes szeméi yiigazol vány-átadás Tamásiban A Tamási Járási Kultúrotthon- ban a KISZ járási bizottság és a járási rendőrkapitányság rendezésében a fiatalok részére ünnepséget tartottak az elmúlt napokban. A fiatalokat Kunos Ferenc, a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium tanára köszöntötte, majd Krizsán István járási rendőrkapitány 100 fiatalnak adta át a személyi igazolványt. A személyi igazolvány kiosztása után kultúrműsor következett. A kultúrműsorban a gimnázium kórusa énekszámokat adott elő, majd a jelenlévők bevonásával jól sikerült szellemi öttusát rendeztek. A kisgépek készítése, alkalmazása a bőrgyári újítók célja A Simontornyai Bőrgyárban az újítók figyelme az idén a kis- gépesítés felé fordul. Iparági prob léma ugyanis, hogy aránylag kevés kisgépet használnak a bőrgyártáshoz. A tervek szerint az idén több fontos munkaművelet elvégzésére készítenek kisgépet. Az újítási feladatterv, mely a gyári és iparági problémák megoldására hívja fel a dolgozók figyelmét, több mint tíz munkafolyamat kisgépesítésére szólítja a dolgozódat. bék. Az azóta eltelt négy hét alatt a tolnai baromfikeltetőüzemből 50 689 naposcsibét vittek el a termelőszövetkezetek. Legutóbb kedden szállítottak a termelőszövetkezetekbe naposcsibéket, ekkor Faddra, Bátára, Hőgyészre, Kocsolára és Gerjan- be vittek el több ezer csibét. A keltető állomásnál az ez évre tervezett 825 ezer naposcsibéből háromszázezret kötöttek le eddig a termelőszövetkezetek, ezenkívül hatvanezer darabot tenyészállatként nevelnek majd fel a megye tsz-eiben. A baromfikeltető állomáson tervbe vették — igaz, hogy »terven felül« — vízi- szárnyasok keltetését is. Megállapodtak a tamási Uj Élet Termelő- szövetkezettel, hogy az idén feleslegként mutatkozó mintegy hatvanezer kacsatojást — amit a szövetkezetben a keltetőkapacitás elégtelensége miatt nem tudnak kikölteni — Tolnán keltetik ki. Űj eljárás a vetülékfonal gőzölésére a tolnai pamutszövőgyárban A tolnai eddig igen pamutszövőgyárban sok gondot okozott a pamutfonalak — különösen az erősebb sodratú fonalak — hur- kosodása. Ha a vetülékfonalon hurok képződik szövés közben, ez minőségi hibát okoz a pamutszöveten. Gyakran fordul elő szakadás is a huroknál. E hibaforrást úgy csökkentették eddig, hogy a felcsévélt vetülékfonalat gőzölték. Az eddigi módszer — a nyitott rendszerű gőzölés — azonban nem volt tökéletes, a gőz nem tudta átjárni teljes vastagságban a csévét, ugyanakkor a cséve külső része erősen átnedvesedett, nem volt egyöntetű a fonal minősége. Néhány héttel ezelőtt — külföldi prospektusok alapján — megkezdték a kísérleteket a fonalak vákuum alatti gőzölésére. Az új eljárás lényege az, hogy egy zárt tartályból kiszivattyúzzák a levegőt, a tartály alján lévő — állandóan melegített — vízből gőz fejlődik és e ritkított levegőjű térben gőzölik a fonalat. A gőz teljesen át tudja járni a csévét, ami — miután a vákuum a fonalak, rostok közti levegőt is eltávolította, szűrte' „beszívja" a gőzt. További előny, hogy a fonalat olyan állapotban tudják gőzölni, ahogyan a fonodáktól kapják, tehát gyűrűs és kónuszcsé- vén (ezek vastagsága többszöröse a vetülékcsévének), tehát már a vetülékcsévélést is gőzölt fonallal végezhetik, itt is megszűnik a hurkosodás. Az új eljárással kapcsolatos kísérletek eredménnyel jártak, most dolgoznak a technológia pontos kialakításán, miközben már részben az új eljárással gőzölt fonallal dolgozik a gyár. A vákuumos fonalgőzölési eljárás kidolgozása nemcsak a tolnai gyár szempontjából jelentős, hiszen a gőzölést jelenleg még az ország többi pamutszövőgyárában a régi módszerrel végzik. Ezekben az üzemekben is valószínűleg sor kerül — a tolnai tapasztalatok alapján — az új eljárás bevezetésére. Népművelési munka a gyönki járásban A népművelési munkának igen nagy szerepe van a tömegek általános eszmei, politikai nevelésében, A gyönki járás népművelési munkájában nagy súlyt helyeznek a tömegek nevelésére, kulturális színvonalának emelésére. Különösen látogatottak a TIT rendezésében megtartott ismeret- terjesztő előadások, amelyekből a tél folyamán közel 150-et tartottak, szépszámú közönség előtt. Különösen jólsikerült a közönségBrigádgyűléseken vitatják meg az éves tervet a tamási járás termelőszövetkezetei A tamási járás termelőszövetkezetei az idei terveket úgy készítették el, hogy messzemenőben figyelembe vették a tsz tagságának javaslatait. Most a terveket jóváhagyó közgyűlés előtt minden termelőszövetkezetben brigádgyűléseken vitaják meg a vezetőség által javasolt tervszámokat. A brigádgyűléseken mindenkinek alkalma van alaposan megismerni a terveket és elmondani részletesen a javaslatait. Másrészt pedig a közgyűlésen már a tsz tagság által alaposan megismert tervet, a módosító javaslatokkal együtt tárgyalják meg. A termelési és pénzügyi tervek ilyen megtárgyalása amellett, hogy segíti a szövetkezeti demokrácia kibontakozását, elősegíti a helyi lehetőségek, rejtett tartalékok feltárását is és feltétlenül kedvezően hat majd a jól ismert tervek teljesítésére is. Ezekben a napokban az érté- nyi Ezüstkalász, a fürgedi Dózsa és a tamási Széchenyi Tsz- ben tárgyalják meg brigádgyűléseken az éves terveket. p»vwvvvvwwMVízz«vvvvvrt>mviav#Mij»«H/Hf/rv\r/zariwnrvnwvwjwwvwvvAnN ÚJ bőrHónapról—hónapra bővül a Rákospalotai Bőr- és Mű- anyagf eldolgozó Vállalat szekszárdi üzeme. Az építők állandóan dolgoznak, egymásután adjak át a régi, selyemgyári helyiségekből átalakított termeket. A képen látható új munkatermet nemrég adták át rendeltetésének, az új üzemrészben aktatáskák készülnek. munkaterem a és műanyagleidolgozó üzemben szervezés Felsőnána, Miszla és Varsád községekben, ahol kísérő műsorként filmet is vetítettek. Jó eredménnyel folyik kilenc községben a dolgozók esti iskolája és két községben a levelező oktatás. A dolgozók tanulási készségét mutatja az is, hogy a jelentkezők közül a többség szorgalmasan részt vesz az iskolai foglalkozásokon: alig 25 főre tehető azok száma, akik időközben elfoglaltságukra hivatkozva kimaradtak. A felsoroltakon kívül a gyönki járásban folynak még ezüstkalászos gazda- és munkaegység-számítási tanfolyamok. A nők bevonásával szabó-varró, sütő-főzö és kézimunka tanfolyamot szerveztek több községben. A művészeti tevékenység az előző évekhez viszonyítva — az első helyről a másodikra, az ismeretterjesztési munka mögé szorult. Ez azzal magyarázható, hogy a művelődési intézmények felismerik, hogy munkájuk nem merülhet ki egy-egy színjátszó, vagy tánccsoport működtetésével. Ebből következően többirányú művészeti munkát végeznek. Tizennégy községben működik általános iskolai énekkar. Tíz községben van színjátszó, nyolc községben tánccsoport, hat helyen pedig bábjátszó csoport van, amelyek működése nem állandó jellegű. Általában ünnepélyes alkalmakra készülnek fel egy-egy színdarab, vagy táncszámok bemutatására. Belecskán állandó jellegű iskolai zenekar működik nyolc taggal. Simontornyán jól folyik a zeneoktatás: negyven óvodáskorú jár zeneóvodába, 135 iskolás pedig zongorán, tangóharmonikán, vagy egyéb hangszeren játszik. Az iskolai kulturális tevékenység mellett a felnőtt kultúrcso- portok munkája is fellendült. — Pálfán és Belecskán felnőtt énekkar alakult az idei évben. Felső- nánán jól működik a népi együttes, több helyen van ifjúsági, illetve felnőtt tánc és színjátszó csoport. A gyönki járás községeiben nagy előrelépés volt az utóbbi időben a népművelési munka területén. Ez az előrehaladás a községi pedagógusok növekvő segítőkészségét, a kulturális munkába való bekapcsolódását igazolja. De igazolja azt is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett parasztság igényli a tanulást, a kultúrálódást és élni is tud a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségekkel. P-né
