Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-21 / 68. szám
1961. március 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Ismerjük meg a jő módszereket Ötletesen premizálják az állattenyésztőket a kajdacsi Aranykalász Tsz-ben A san tervkészítéssel párhuzamo- Azokat a tervszámokat, atnelye- érdekes prémiumrendszert két itt ismertetünk nem tekint- dolgozott ki a kajdacsi Aranyka- hetjük általánosíthatónak, mert lász Tsz vezetősége. A prémium- ezek a kajdacsi szövetkezet üzemi rendszer mind a növénytermelés- adottságait tükrözik, ben, mind az állattenyésztésben . eltér és helyesen tér el a sablo- A szarvasmarha-tenyesztesben nőktől, ezért komoly figyelmet fgy t(?héfn’'e éyi 2000 literes tejérdemel, sok tekintetben követésre is méltó. Különösen az állattenyésztésben alkalmazott ösztönzési formák érdekesek: nem termelést tervezték. A teheneket úgy osztják el a gondozók között, hogy mindenkinek egységes mimalacok súlyában és számában érdekeltek. Minden tízhetes, legalább 15 kilós leválasztott malac után 2 forint prémiumot kapnak. Ha a választási átlag meghaladja kilónként a nyolc malacot, akkor 2,50 forint prémiumot adnak minden tízhetes, 15 kilós malac után. Még nem döntöttek a kajdacsiak abnőségű legyen az állománya. Egy ^an, hogy a malacszaporulat után szarvasmarha-gondozóra tizenmunkaegységgel, nem is termé- . tehenet bíznak eondozásra szetbeni javakkal, hanem előre 1 «lILÍTa’ 1J1. garantált pénzösszeggel jutalmazzák a terveiket túlteljesítő állat- tenyésztőket. A garantált pénzösszeggel való premizálás fejlettebb formája az anyagi ösztönzésnek és ahol ezt helyesen alkalmazzák, ott nem marad el az eredmény. Röviden ismertetjük a kajda- csiaknak az állattenyésztésben Alkalmazott premizálási módszereit azzal a céllal, hogy újabb ötleteket adjunk azoknak a tsz-eknek, etetésre és fejősre. A szarvasmarha-gondozó, a 2000 literen felül járó prémiumot mindjárt a választás után adják-e, vagy év végén. Véleményünk szerint jobb lenne mindjárt választás után kifejt tej értékének 10 százalékát fizetni ezt a jutalmat, mert akkor kapja meg teljesített munkaegy- ösztönzőbb lenne. ségein kívül, év végén, készpénzben, 2,40 forintos literenkénti árat számolva. A premizálásból kiiáró ok az, ha a 70 százalékot nem éri el a borjúszaporulat. A növendék szarvasmarhákat és a hízóállatokat gondozók a súlygyarapodás után kapnak prémiumot. A süldőnevelést és a hizlalást korpaértékesítés után premizálják. A korpaértékesítést 20 százalékra tervezték és ennek túlteljesítését 20 százalékos alapon premizálják. Vagyis a tervtúltejesítés 20 százalékát fizetik ki a gondozóknak, amelyek még nem döntöttek az ^ növendékeknél havi 18, a hízó- 15 forintos egységáron, készpénzanyagi ösztönzés módjáról. marháknál napi egy kiló a súly- ben. A kajdacsiak a premizálásban a gyarapodási terv. A súlygyarapotervtúlteljesítést tekintik alapnak. Csak a terven felül termelt termékért, vagy állati hozamért adnak jutalmat azoknak. akiknek a tervtúlteljesítésben részük volt. dási terv túlteljesítésének 20 százalékát adják ki prémium címén, kilónként 10 forintos áron év végén, készpénzben. A sertéstenyésztésben a kocagondozók az elválasztott ílj, korszerű tanterv készül az általános iskolák részére Az iskolareform-tervezet téziseit a társadalom széles rétegei vitatták meg. A tézisek nyomán elkészültek az új általános iskolai tanterv tervezetei. Ez természetesen nem jelent végleges formát, hanem vitára bocsátották a pedagógusok között, hogy mennél több nevelő tapasztalatai alapján jobbítsák, tegyék valóban olyan korszerűvé, mint amilyen tantervet az új viszonyok között a gyermekek nevelése megkíván. A napokban került sor Szek- szárdon is tanfelügyelők, iskola- igazgatók részvételével a vitára, amelyen az új tervezetet tárgyalták. Vitaindítót Koren István, a művelődésügyi minisztérium osztályvezetője mondott. A Tolna megyei nevelők közül nyolcán szólaltak fel a vitában. Mindenekelőtt arról esett szó a vita során, a világnézeti nevelést, az elmélet és gyakorlati élet összehangolását hogyan szolgálja az új tantervi anyag. A vita során kiderült, hogy az új tanterv 30 órán túl nem foglalkoztatja szervezetten, tanítási óra keretében a gyerekeket, de általában jóval kevesebb lesz a tanítási óra, mint harminc. Érvényesül az az elv, hogy bőven jusson idő a gyakorlásokra, ismétlésekre, a tanult anyag megrögzítésére. Az új tanterv, amelyet bizonyosan még tovább javítanak az országos vita során, lehetővé teszi, hogy az iskola ne ismeretközlő hivatal legyen, hanem valóban nevelő intézmény. A hozzászólók kiemelték, hogy az új tanterv sokkal jobban ösz- szehangolódik a nevelési tervvel, mint megelőzőleg. Valamennyien hangsúlyozták, hogy a helyes világnézetre való nevelés szempontjából a tudományokból azokat a tényezőket emelik ki, amelyek alkalmasak a helyes világnézet kialakítására, megszilárdítására. Helyeselték, hogy az új tan- terv nyolc, illetve tizenkét éves szemléletben nézi és osztja szél a tananyagot. Hangsúlyozták, hogy az alapképességek kifejlesztéséért minden nevelő egyaránt felelős. A túlterhelés megszüntetése érdekében az új tanterv ott veszi elő a tananyagot, abban az osztályban, ahol az életkori sajátosságok szempontjából a legjobban megfelel. Az általános iskola ötödik osztályában például új . tantárgyként bekerül a történekor a negyedik osztályban megszűnik a földrajz-tanítás, az mint olvasmány, az ötödik osztályba kerül fel. Szóba került a környezetismereti tantárgy bevezetése, amit a Tolna megyei nevelők is helyeselnek. Szó esett az alsó tagozatosok gyakorlati foglalkoztatásának átszervezéséről is. A felszólalók többek között hangsúlyozták, hogy a történelem-tanításba be leéli illeszteni a helytörténeti oktatást is s sürgették, mennél előbb valósítsák meg a pedagógusok megfelelő továbbképzését. A vita, amely országosan folyik, április végén zárul le, utána kerül a tanterv végleges formába öntésére, s 1966-ig fokozatosan minden iskola már az új tantervek alapján dolgozik. 62. Nagy meglepetésükre Benkő a pacsirta-telepi végállomásnál várt rájuk. — Hát te itt vagy? — szorította meg a kezét Szerencsés. — Nem kellett volna... Ez több, mint vendégvárás. — Az asszony süt-főz, de én májaiig vártalak benneteket, hát kibandukoltam ide. Ti pedig nálunk nem vagytok vendégek, öreg mackó! Hát már nem emlékszel, hogy valamikor ez volt az otthonod? Szerencsés elérzékenyült. Júlia sokatmondó oldalpillantással igyekezett kijózanítani az érzelgősségből. De azért ez a környeA juhászokat gyapjúhozam szerint jutalmazzák. A tervezett átlagos gyapjúhozam 4 kiló, a túlteljesítés 10 százalékát fizetik ki prémiumként 40 forintos egységáron. Ezt is jó lenne azonnal kifizetni a nyírás, illetve a gyapjú értékesítése után, mert akkor ösztönzőbb lenne. Premizálják a kajdacsiak a takarmányosokat is. Érdekeltté teszik őket is a hozamok fokozásában. A takarmányo- sok a velük azonos területen dolgozó állattenyésztők átlagos prémiumát kapják meg. ugyancsak készpénzben. Például azok a takarmányosok, akik a szarvasmarhákat látják el takarmánnyal, a szarvasmarhagondozók egy főre eső átlagos prémiumát kapják meg. Sok tekintetben hasonlít ez a premizálási mód a szovjet kolhozokban elterjedt és jól bevált célprémiumok rendszeréhez. A Szovjetunióban gazdag tapasztalatokat szereztek már a garantált pénzösszeggel történő premizálásban. Reméljük, hogy a premizálásnak ez a fejlettebb formája Kajdacson is meghozza a várt eredményt és teljesíti a hozzáfűzött reményeket. Gyenis János Honriib Jizse!: Forradalmi hagyományunk A Magyar Tanácsköztársaság A magyar történelemben sok olyan hagyomány van, amelynek mindegyikére joggal lehetünk büszkék, amelyekhez sokszor visszanyúlunk, hogy a jelen harcaihoz új erőt merítsünk. E hagyományaink gazdag sorában is a legkiemelkedőbbek egyike a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása és annak tevékenysége. Az 1919. március 21-én kikiáltott proletárdiktatúrát a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága 1919-ben mint a világ proletárjainak büszkeségét említi. S bár jött a legkegyetlenebb terror — sokszorosan felülmúlva az annyiszor idézett Haynau véres diktatúráját —, de a legféktelenebb fasizmus sem volt elegendő arra, hogy kitörölje az első magyar proletárdiktatúrát a dolgozó emberek emlékezetéből, szivéből. A forradalmi hagyomány a fasizmus legsötétebb napjaiban is erőt, lelkesedést, bizakodást, reményt adott a dolgozóknak. Amikor a fasiszták bevezették a hadiüzem-rendszert — a dolgozók az 1919-es államosításra gondoltak; amikor a tőkések csökkentették a munkabéreket, és emelték a munkaintenzitást, — a munkásoknak a tanácshatalom szociális politikája jutott eszébe; amikor a munkanélküliség keserítette a dolgozók életét, önkéntelenül is a tanácsköztársaság munkaerőtoborzásai jutottak azok nak az eszébe, akik esténként minden kereset nélkül voltak kénytelenek hazatérni éhező családjaik körébe. S csak szeretettel gondoltak az első magyar munkáshatalomra a földbevájt putrik és a nyomortanyák mélyén azok is, akiket 1919-ben a proletár- diktatúra juttatott egészséges, világos, tágas lakáshoz, s ahonnan a munkáshatalom megdöntése után a tőkések lábbal taposva a humanizmus legelemibb elveit, kidobták őket. S micsoda emléket jelentett a füstmarta proletár gyermekének az az egykét hét, amit az üdülővé átalakított volt földesúri kastélyokban töltött, ahova se azelőtt, se a Horthy éra alatt a lábát sem tehette be. Milyen nagyszerű emlék volt az 1919. áprilisi választás, ahol — sokan életükben előARANYKALITKA J_LU-------------------------‘ szőr és utoljára — szavazó cédulával iv kinyilváníthatták akaratukat, véleményüket. A tanácshatalom azonban az illegalitás nehéz körülményei között dolgozó kommunistáknak adta a legnagyobb erőt. Ez a forradalmi hagyomány olyan példaként állt előttük, amelyet ismét meg kell valósítani, létre kell hozni az első tanácshatalom után a második magyar proletárdiktatúrát is. A tanácsköztársaság forradalmi emlékéért mint újból elérendő célért számtalanszor áldozták életüket is népünk legjobbjai. S amikor a Szovjetunió halálos csapásokat mérve a német fasiszta seregekre, felszabadította hazánkat, hasznosítva a Magyar Tanácsköztársaság forradalmi tapasztalatait, megkezdődött ' a harc — most már legálisan — a második magyar munkáshatalomért. Az egykori vörös katonák, direktórium tagok, az illegális körülmények és az emigrációban dolgozó kommunisták, összefogva a felszabadulás után a kommunista párthoz csatlakozó minden erővel, sikeresen vívták meg a harcot. Ma, amikor a tanácsköztársaság kikiáltásának 42. évfordulóját ünnepeljük és megemlékezünk a hősi harcról, jogos büszkeséggel adhatunk számot a végzett munkánkról. A második proletárdiktatúra megvalósította azt is, amire 1919-ben nem jutott idő, vagy aminek megvalósítását kellő tapasztalat hiánya gátolta. Tanultunk a tanácsköztársaság jó és kevésbé jó tapasztalataiból egyaránt, s a többi között éppen ez tette és teszi lehetővé, hogy sikeresen haladunk a cél felé, amit Lenin »Üdvözlet a magyar munkásokhoz« című művében így fogalmazott meg: »A proletárdiktatúra célja, hogy megteremtse a szocializmust, megszüntesse a társadalom osztályokra tagozódását, dolgozóvá tegye a társadalom valamennyi tagját és az embereknek ember által való mindenféle kizsákmányolását megfosz- sza talajától«. K. Balog János gyelek. Persze, hogy igazad van. Hiszen, ha mindenki ilyen volna, hajaj! Hol tartana már a szocializmus! — Csak ne túlozz. Azt hiszed, én szent ember vagyok? Ugyan! Nem olyan könnyű szentnek lenni. Itt vannak a tüzelőjegyek. Nem jutott mindenkinek, mit csináljak? Keveset kaptunk. De én elfogadtam. Nem tudtam megállni, mert az asszonyra gondoltam, ej hát miért pont én? Pedig igazság szerint nekem kellett volna négy személyre megterítve. szabályszerű lakásigénylést, na — Hát végre itt vagytok — ör- mondom, pár év múlva sorra ke- vendezett Benkő. — Nem is tudod, rülök, hát csak hadd legyen bent. _ mennyire őrülök, vén mackó. Lá- Csakhogy három nap múlva ki- utoljára maradnom, s ha nem jut, tód, milyen könnyű egy párttit- utaltak nekem egy lakást. Három hát nem jut. Haraszti szólt is ér- kárt boldoggá tenni! nap múlva! A nyavalyások, a tör- te. Rosszalta, hogy én elvittem a Márkás bort hozott elő a sarok- leszkedők. Más évekig is várako- jegyet, s nem igazságos a szétosz- ból. Szerencsés odapillantott. Öt zik, ezek meg így akartak hízevs sst an*? Hsat äs- lesnL ■“eíé“ *k“ira. Benkőné szabadkozva, mentegetőzve fogadta a Szerencsés házaspárt: — Tessék, kerüljetek beljebb, kedvesem, Jaj, szalad az egész lakás, de menjetek be hamar a szobába. Üljetek asztalhoz. Nemsokára készen leszek. Anti, hozzál bort, mama, légy szíves, hozzál be még egy vödör szenet. Az ám, el is felejtettem, az édesanyám. vább járatta tekintetét a szobán, a bútorokon. Benkő észrevette, hogy Szerencsés meghatódott. — Látom, nem felejtetted el, hol is kezdtük a fogság után? — Ne, dehogy — ingatta fejét gyeket nem akarnak észrevenni, tüstént észrevették, hogy az igénylés az enyém, és soron kívül akartak lakást adni. Persze, visszautasítottam. Ez disznóság volna. — Miért? — vitatkozott Júlia. tás. Igaza volt, magam is b°lá.tom. Mégis felfortyantam, s jól odamondogattam. Meg is sértődött. A gyarlóság könnyen kiüt az emberből. Benkőné behozta a levest, asztalhoz ültek. Kitűnő erős tyúkhúsleves volt. Szerencsés két tányérral is szedett. Júlia nem evett jó étvággyal, de uralkodott magán. Aztán pörköltet, végül sültet hozott be Benkőné, mellé befőttet. Szerencsésék nem győzték dicsérni háziasszonyi tudományát. BenSzerencsés. — Hanem ez a szék- _ Maga ilyen, de ha maga nem rény nem itt állt, hanem emitt. fogadja el azt a lakást, majd el— Ügy van. így jobban férünk, fogadja más. — Takaros kis lakás ez, Benkő — Nincs igaza, elvtársnő, mert elvtárs! — jegyezte meg Júlia. — mi lenne, ha így gondolkodnánk? __ , ________ ___ _______________De én azért a maga helyében már Én vigyázok arra, hogy minél ke- kőníT böídogvolt hogy kitehetett J úlia JTeentezkedő~ VmosöÍÍyal szereztem volna egy nagyobbacs- vesebb legyen az igazságtalanság, agáért. Közben gyakran töltötnyújtott kezet az idős asszony- kát, mondjuk valamelyik modern ámbár akárhogy is vigyázunk, lektés koccintottak. A remek bor nak. Aztán bementek a szobába, bérházban. Miért nem igényel, be-becsúszik. De ha én elfoga- mámora meg-megcsillant a szeAz egyszerű szoba ragyogott a maga igazán megtehetné, csak dóm azt a lakást, soha többé nem rendtől és a tisztaságtól. A búto- &6Y szavába kerülne. koppinthatok a lakáshivatal orrárok fénylettek,, tüstént észre lehe- — így látszik ez kívülről — mo- ra, ha valami disznóságot csinál, tett venni, hogy frissen tisztítót- solygott Benkő. — Csakhogy azt Hát, nem igaz? De mi van veled, ták le ezeket is. A padló a szoba az egy szót nehéz ám kimondani! Janikam? ügy hallgatsz itt, mint szögletében még nedves volt a Sőt, mondhatom, hátrányban is eSy csuka. délutáni sikálástól. A szoba köze- vagyok a gyáriakkal szemben. — Nem, dehogy — riadt fel 'em. mint olvasmány, ugyanak- pén régimódi, nagy asztal állt, Képzelje, mi történt, beadtam egy gondolataiból Szerencsés. — Fimükben. Szerencsés páratlanul jól érezte magát. Nem is titkolta: — Tudod, pajtás, most naeyon boldog vagyok. Nem is hiszed, milyen boldog. Igazad van, otthon érzem magamat. Jobban, mint a saját otthonomban. Szervusz. (FolytatjukJ
