Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-21 / 68. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSAG 1961. március íl. A törvény betűje Miért nem vett át az Állatforgalmi Vállalat 40 hízott sertést a tamási Új Élet Tsz-től? A tamási Uj Élet Tsz, szerző- Iyát nézzük, akkor már másként ahogy az olvasható, s épp ezzel déses kötelezettségének megfele- néz ki a dolog. No, de az Állatfor- követett el hibát. Olyan hibát, lően 130 darab hízott sertést adott galmi Vállalat átvevője úgy lát- amely kárt okozott a népgazda- át az Állatforgalmi Vállalatnak, szik pontos ember, betűszerint ér- Ságnak is. Péti József, a szövetke- A tsz előzékenyen Martinca pusz- telmez mindent, s azt sem veszi zet elnöke joggal kifogásolja az taról Tamásiba szállította az álla- figyelembe, hogy az állatok súlyát ilyen bürokratikus magatartást, s tokát, az Állatforgalmi Vállalat csökkenthétté a Martincáról Ta- joggal teszi fel a kérdést: ki térit' megbízottja, Haluza Vince, azon- másiba történt szállítás is. meg azt a kárt. amit a túlbuzgó ban 40 sertést nem volt hajlandó Nem titok, hogy a húsellátás állatátvevő a közös gazdaságnak átvenni, mert 2—3 kiló hiányzott terén gondjaink vannak, az igé- okozott? Mert a tsz-nek okozott a kötelező 110 kg-os súlyból. Igaz, nyékét nem tudjuk úgy kielégí- kár pontosan kiszámítható, az hogy a szövetkezet elnöke, Péti teni, ahogy kellene. Termelőszö- utolsó fillérig. Negyven állatot József kérte, ne darabonként má- vetkezeteink az idén nagy erőfe- feleslegesen utaztattak, s felesle- zsálják le az állatokat, mert átla- szítéseket tesznek, hogy biztosít- gesen elpocsékolnak nem is je- gos súlyuk meghaladja a 110 ki- sák a bőséges és zavartalan hús- lentéktelen mennyiségű takar- lót. Az átvevő hajthatatlan volt, s ellátást, sőt arra is kiterjed fi- mányt, hisz az állatok a sok utaz- 40 hízott sertést vissza kellett gyelmük, hogy szerződéses szállí- tatástól veszítettek súlyukból. Ki a szállítani Martinca pusztára. fásaikat folyamatosan végezzék, felelős, kit kell elmarasztalni a Péti József, a szövetkezet elnö- Minderről tudnia kell Haluza bürokratikus huzavonáért? Az ke azzal beszélte el ezt a történe- Vincének is, de tudnia kell azt is, Állatforgalmi Vállalat járási ki­tel, hogy lássuk, mire vezethet a hogy a szövetkezetnek milyen sú- rendeltsége azóta »megbírálta« bürokratikus betűrágás, a tör- lyos veszteséget jelent 40 sertés Haluza Vincét. De vajon a bírálat vény szavainak olyan értelme- felesleges utaztatása Martincáról elegendő-e olyan esetben, amikor zése, amiből senkinek nincs hasz- Tamásiba. De azt is tudnia kell, olyan károkozásról van szó, amit a na. frogy 40 sertés a húsellátás szem- törvény betűje sem menthet? Az első pillanatban ugyanis pontjából sem közömbös, még ak- a tamási Uj Élet Tsz vezetői és úgy tűnik, Haluza Vince szabály- kor sem, ha 1X0 kiló helyett csak tagjai joggal mondják, hogy egy szérűén járt el, mert 40 sertés sú- 108 kilót nyomnak. Haluza Vince ilyen bírálat önmagában nem té- lya nem érte el a kötelező 110 ki- tehát a törvény szavai szerint ríti meg azt a kárt. amit Haluza lót. Persze, ha a sertések összsú- járt el, úgy vette a rendelést, Vince okozott nekik. Milyen hosszú egy hét a bonyhádi járási művelődési házban? Egy hét az hét nap! — semmi kétség így van, de... Ha már fel­osztjuk, úgy hogy naponta ennyi óra munka, annyi óra szórakozás, amannyi alvás... akkor megnyú­lik, megháromszorozódik a hét. Legalábbis a bonyhádi művelődé­si ház dolgozói számára. Erről beszéltek, amikor a múlt hónap egyik izgalmas szakaszá­nak történetét állítottuk össze óránként, naponként. Nehéz len­ne visszaadni a teljes beszélge­tést, amely során a kép kirajzoló­dott, így inkább csak az egyes napok történetét mondom el. 10-én ugyanúgy kezdődött a nap, mint máskor. A délelőtt és délután csendesen telt, úgyszól­ván esemény nélkül. Készültek az Ezüstkalász Termelőszövetkezet esti zárszámadó közgyűlésére. Öt­száz személy vett részt a gyűlé­sen és az utána következő bálon, kivilágos virradatig. És természe­tesen ott voltak a művelődési ház dolgozói. Ekkor 11-én reggel, ásított elő­ször az igazgató. A nappal megint eseménytelenül telt, de este az ál­talános iskola szülői munkakö­zössége tartott baráti összejöve­telt. Éjfélig. A művelődési ház dolgozói is jól érezték magukat, de mi tagadás ekkor már sűrűn ásítoztak. 12- én a művelődési ház rende­zett jelmezbált. Reggelig. Úgy hi­szem kommentár nem szüksé­ges. 13- án a Petőfi Termelőszövet­kezet tartotta zárszámadó köz­gyűlését. Ugyancsak reggelig. A művelődési ház dolgozói is jelen voltak. 14- én cigánybál. Reggelig. Itt csak a művelődési ház egyik dol­gozója volt jelen, a másik a szín­játszó csoportot kísérte Bölcskére. A Tartuffe-öt mutatták be. 15- én ismét a színjátszó cso­port szerepelt. Őket kellett kísér­ni. Valamivel könnyebb volt mára 16-i program. Ismeretterjesztő előadást rendezett a művelődési ház, Ispanovics Sándor földrajz­kutató tartott élménybeszámolót, l S ekkor végre, 17-én egynapos szünet következett. A legutolsó percben, mert már nem akadt a művelődési ház dolgozói közül, akinek negyedóránként le ne ra­gadt volna a szeme. Ezzel a hét ugyan véget ért, de nem a zsúfoltság, mert az egyna­pos szünetre, 18-án a művelődési ház szakköreinek bálja követke­zett, 19-én pedig az Ifjú gárda bálján vettek részt a népművelési dolgozók. Pontosabban: egy fő Regölybe kísérte a színjátszókat. Ezután már hosszabb szünet kö­vetkezett, négynapos, hogy utána minden kezdődjék elölről. Ezek után ki merné elvitatni a művelődési ház dolgozóinak jo­gát a panasztól? Ök maguk! Mert nem panaszkodnak. Ellenkezőleg, azt mondják — ennek ellenére, sőt éppen ezért szép a népműve­lési munka. Azt hiszem igazuk is van. (—i —y) cAmikőf IDőüiáti fmft a, ,,kalapcn kimhj“ A most csendesen éldegélő Tolna valamikor nagy események színhelye volt. Tudjuk, hogy Má­tyás király hosszasan időzött az akkor virágzó városban, sőt 1463-ban országgyűlést is tartott itt. A gyászos emlékű II. Lajos, a fenyegető török veszély láttán, 1518-ban ugyancsak Tolnára hív­ta össze a nemesek gyülekezetét. Ezek az események eléggé köz­ismertek, de még a tolnaiak sem tudják, hogy járt náluk egy har­madik uralkodó is: II. József, a *»kalapos király«. A Festetics levéltár tolnai ré­szében őrzik Némethy Mihály tiszttartó 1783-ban Festetics gróf­néhoz írott levelét. Ebben a kö­vetkezők állnak: »Fölséges csá­szárunk és kiválunk múlt holnap­nak 28-dik napján ezen a félen Török ország határjaira le ment. Tolnai fáczányos kertnél változ­tatták forspontos lovait, ott Eó Fölsége öreg Demkovicsné asszo­nyommal beszéltet és tudakolta tőle, kié legyen Tolna, azt felel­te, hogy Nagyságtoké az örök­ség, de eő bírja árendában. Plé­bános is oda ment köszönteni ré­szegen eő fölségét, de hamar vette a feleletet: Pergas, bibas aquam, azaz meny el és igyál vizet. Az egész vármegye tele vagyon tolnai plébánus illetlen cselekedetével«. Az egykori helyesírással papír­ra vetett jelentést minden nehéz- sén nélkül meg lehet érteni. A szövegben előforduló »Török or­szág határjaira le ment« kifeje­zés II. József törökellenes táma­dó hadjáratára vonatkozik. A község és a megye történel­mének érdekes epizódja ez a lá­togatás. Ezért megérdemli, hogy kiemeljük a feledés homályából. KŐHEGYI MIHÁLY Készül a kölesd-pincehely út terve Szélesítik, bővítik a kölesd— pincehelyi utat. Az UVATERV mérnökei, technikusai szállták meg az útszakaszt. Műszerekkel, rajzeszközökkel a helyszínen mé­rik fel a lehetőségeket. Most még Gyönk határában a meredek lejtőn állnak a beosztá- sos mérőlécek, s apró karókat tűznek le, s ez mind felkerül a jegyzetfüzetbe. A nyáron, néhány hét múlva pedig — amikor befe­jezik a felmérést — megkezdik a terv elkészítését. A tervek szerint az idén még nem kezdik meg az út építését. A tervező munka jut 1961-re. Jövő­re előreláthatólag 12—13 kilomé­ter hosszúságban újítják fel, kor­szerűsítik a kölesd—pincehelyi utat, 1963-ban pedig folytatják a munkát: a kor követelményeinek megfelelően átépítik az utat. S ezzel a megyében »járhatóvá« válnak az utak. Négyéves a KISZ Az ellenforradalom idején Az elmúlt évben 14 114 fiatal nacionalista-revizionista és 410 707 óra társadalmi munkát álforradalmi jelszavakkal igye- végzett. A takarékossági mozga- kezett az ellenség megbontani a lomban részt vevő 2905 fiatal magyar ifjúság egységét. Külön- 4 114 733 forintot takarított meg. féle rétegszervezetek születtek. Az ellenség a fiatalság tapaszta- Megyénk termelőszövetkezetei- latlanságát igyekezett felhasznál- nek és állami gazdaságéinak ku­ni népellenes céljai elérése érdé- koricatermelő és silózó iijúsági kében. munkacsapatai. traktoristái és , . ... . kombájnosai országos viszonylat­A magyar ifjúság legjobbjai a ban jeientős eredményeket mu- legnehezebb napokban is hűek tattak fel a verseny során, ame­lyet a KISZ szervezett és irányí­tott. voltak a párthoz és szembefordul­tak a hazaárulókkal. Az ellenforradalom leverését követő hónapokban, 1957. már­cius 21-én megszületett az ifjú­ság igazi érdekeinek képviselője: , . , 0 _ T,.. . a Magyar Kommunista Ifjúsági “ S“kma IfjU Üzemeinkben 77 ifjúsági brigád küzd a szocialista cím elnyeré­séért és egyre nagyobb létszám­Szövetség. Mestere mozgalomba. Az idén beinduló ötéves terv. újabb nagy feladatokat tűz ifjú­ságunk elé. Az Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom keretén be­Akik szervezték, nyíltan és büszkén nevezték magukat ifjú kommunistáknak. Kevesen kezd­ték, de a párt helyes politikájá- , ,. , , . nak következtében, s az állandó u mo.st, V-labb <fer es ezer fia­szívós szervező és nevelő munka al Szurkozik neki a feladatnak. eredményeként az ifjú kommu- b?fy a TkupZ™tetben% nisták tábora évről evre nőtt, s zes°en, a kulturalls eletben, a az elmúlt négy év során a KISZ tanulásban es a sportban az ed- a magyar ifjúság tömegszerveze- digieknel nagyobb eredményeket tévé lett. ' mutasson fel. Eredményeink szépek, bizta- tóak, de nincs ok az elbi­Megyénk KISZ-szervezetei a proletárhatalomért harcoló és éle­tüket áldozó ifjú kommunisták a zakodottságra. Ki kell szélesíte- dunaszentgyörgyi Szabó Erzsébet nünk a fiatalok versenymozgal- és a lengyeli Mátai Antal nevét mát. Tömegszervezetté kell ten- tömegesen vették fel. s hímezték ni a többségében még kislétszá- zászlóikra az alakulás utáni hó- mú falusi KISZ-szervezeteket. El napokban. kell érnünk, hogy minden becsü­letes, népéért és hazája felvirág- IVégy év alatt a KISZ lét- zásáért dolgozni és harcolni aka- -*■ ’ száma megyénk területén ró fiatal a párt által vezetett több mint háromszorosára nőve- Kommunista Ifjúsági Szövetség kedett. A KISZ-tagok 44 száza- zászlaja mögé tömörüljön, léka lány. A számszerű növeke­dés nem elvtelen tagtoborzás A kiszistáknak harcot kell foly- eredménye. Szervezés közben tatni a kapitalista gondolkodás- egyaránt kellett küzdeni a befelé mód maradványai ellen, hirdet- fordulás, elzárkózás és az »erőlte- niök és terjeszteniük kell min­tett« tagtoborzási kampány ellen, dent, ami új, ami hasznos, ami a szocializmus ügyét szolgálja, azon KISZ-szervezeteink tagjai a kell fáradozniok, hogy fiatal- KISZ-en kívüli fiatalokat is jainkban kialakuljanak a szo- mozgósították a nagy célok meg- cialista emberhez méltó jellem- valósítására, amelyeket pártunk vonások. az ifjúság elé feladatul tűzött. (H) — Ujabb 90 holdas tőzegbányát nyit a meglévő bánya mellett az idén Bölcskén a Talajerőgazdál­kodási Vállalat. — Huszonhat fiatal vesz részt a KISZ politikai kör foglalkozá­sain a bölcskei Rákóczi Terme­lőszövetkezetben. Emberrel igy nem szabad... KONTSÄGH IBOLYÁVAL gilag jól megalapozott nagyüzem, Kontságh Ibolyára a szövetke- ülünk az Ízlésesen berendezett könnyebb a munkaszervezés, mint zeti vezetők közlése hideg zu- igazgatói irodában. A törékeny, kezdő tsz-ben, következésképpen hányként hatott, nem döntött egyszerűen öltözött lány summáz- könnyebb az agronómusnak, mint azonnal, néhány napi gondolko- za kálváriájának történetét. fiatal termelőszövetkezetben. Kü- dási időt kért. — A hitet törték bennem ősz- Ionosén, ha az agronómus ráadá- — Nem akartam agronómus lé- sze. Nincs erőm tovább harcolni, sül még nő is — vélekedik Ru- temre munkaegységelszámoló len­ni Kilincseltem a járásnál, hogy szzs&Jz.rszt SS=£ ST“™ hogy életem legnagyobb célja va- zsics Tibor osztályvezető, laha is teljesüljön. Hálás vagyok most már azért is, hogy egyál- vélekedtek akkor a járás ia­talán dolgozhatom. Beletörődtem tatáról — azt most már utólag Szekszárdra- a Gépállomások Me- mindenbe és rábíztam magam a ^aÍX,ar+. • „■ ríf1 gyei Igazgatóságára, ahol Arany terem maiit ecak lecz valahnűv neheZ tlSZtaZni. De tény, g3 Tctvár» elvtnra- Irníhpniárátára fpl­Kontsagh Ibolya, a Petőfi Tsz vezetőinek egyetértésével, 1960. sorsra, majd csak lesz valahogy. Úgy látszik, mégsem kellett vol­na az agronómusi pályát válasz­István elvtárs- közbenjárására fel­vettek a dalmandi gépállomásra laboránsnak. A munkakönyvem tanom, mert nő ebben a szakmá- f^Ptember 15-én elfoglalta he- azonban még máig nem kaptam ban nem tud érvényesülni - !yet a ^nyliádl Petőfiben. A bonvhádi járási tanács kezdte történetét. ~ A,lg v°'tam lU neha"y mezőgazdasági osztályvezetője ­Mielőtt folytatnánk vele a be- bg’ amlkor tudomásomra bozta,' amikor a munkakönyvem kértem vetjük a t ~ «* mondta, majd elküldik a papírra a járás rájuk erőszakolt. Erre én . , . } h f . it igyekeztem még jobban dolgozz, aka|? A tsz.elnök meg azt mond­hogy bebizonyítsam, nő létemre, ta, hozzá hiába is megyek, a ST LszÜaS' K^nÄ "lünkakönyvembe nem írhat’ és ThoivávrŰ beszelgetest K-ontsa»n nem is ír bele semmit, én az y • állam alkalmazottja voltam — a HIÁBA VOLT MINDEN A ^004-es rendelet alapján, az ál­szövetkezet vezetői öt hónap lamtó1 kaptam a fizetést Ennek szövetkezet vezetői alig ot hónap ell né itt vagyok. Bízom abban, után, maról-holnapra közöltek az hogy majd c«ak elintéződik a 1 aJa munkakönyvem is — fejezte be a történet elmondását Kontságh szélgetést, tényt. Kontságh Ibolya Tolna me­gyei, özvegy édesanyja a bony­hádi járás egyik kis községében, Lengyelen él. 1956-ban végezte cl a Debreceni Mezőgazdasági Aka­démiát. Ezután községi mezőgaz­dasági felügyelő lett, majd a mucsfai termelőszövetkezetbe ke­rült agronómusnak. Perei Dániel, _ . - , . _ _ a bonyhádi járási pártbizottság agronomusnovel, hogy mu mezőgazdasági osztályvezetője és tartanak igényt le is ut, Ruzsics Tibor, a járási tanács ^el, « at> ,*"*»“*• fEzt nam Ibolya mezőgazdasági osztályvezetője azt ^*J£í mnnriiít naoucíon'iAn ielajanlottak, ha mégis maiadni ^ -yu VÉLEMÉNYÜNK AZ: emberrel így nem szabad eljárni. Nem azért, mert nő, hanem, mert ember, s joga van a képzettségé­Ennek előzménye is volt, amit nek megfelelő munkához. S ha ■ Mucsfán egyre inkább tarthatat- Kontságh Ibolyával nem közöl- lehet segítsünk abban, hogy élni lanná vált. A járás mezőgazda- tek, mi is Ruzsics Tibortól tudtuk is tudjon e jogával. De semmi sági vezetői jó szakembernek tart- meg. Az tudniillik, hogy a bony- esetre sem úgy, mint ezt a hány­ják s ezért áthelyezték a bony- hádi Petőfi Tsz-nél férfi agro- hádi Petőfi Tsz vezetői tették, hádi Petőfi Termelőszövetkezet- nómus jelentkezett, Kalita Imre, De úgy sem szabad „lerázni” sen- be. akilien jobban bíznak, mint a kit, mint ahogy a bonyhádi járás — A bonyhádi Petőfi gazdasó- női agronómusban, mezőgazdasági vezetői tettét. mondják, Mucsfán nagyszerűen wVen a szövetkezet helytállt. Sokat dolgozott, s ere- a.G am ,gyen' a, -szo , kezű lyesen fellépett a szövetkezeti mmt munkaegysegelszamolot al­vagyon hordáiéi ellen. Nézetette- “ ' rése támadt emiatt, és helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents