Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-21 / 68. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 19G1. március 21. Emlékünnepség a Magyar Tanácsköztársaság 42. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Magyar Tanács- köztársaság létrejöttének 42. évfordulója alkalmából hétfőn emlékünnepséget rendezett a Da- nuvia Szerszámgépgyár művelődési házában. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, a budapesti pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Az ünnepségen Orosz Nándor a munkásmozgalom régi harcosa, a Párttörténeti Intézet igazgatója mondott beszédet. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a magyar nép többévszázados harcának, amelyet a külső ellenség és saját elnyomói ellen vívott, legnagyobb győzelme a tanácsköztársaság megteremtése volt. 1918 októberében a munkások, katonák és parasztok azért ragadtak fegyvert, hogy gyökerestül elpusztítsák azt a rendszert, mely felelős volt a háborúért, s végezni akartak az elnyomás és kizsákmányolás minden fajtájával. Nagy történelmi jelentőségű szolgálatot tettek a magyar dolgozóknak és helyesen ismerték fel a helyzetet azok az elvtársak, akik a munkásság akaratát teljesítve, 1918 novemberében Kun Béla vezetésével megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját. A Lenin vezette bolsevik párthoz hasonlóan megjelent az osztályharc magyar küzdőterén a proletariátus forradalmi élcsapata, amely a marxi—lenini osztályharc elméletével felfegyverkezve alkalmassá vált arra, hogy mozgósítsa és rohamra vezesse a munkásosztályt, a szocialista forradalom megvalósításáért. A munkások magukénak érezték a kommunista pártot, amely programjában választ adott a magyar történelem évszázados kérdéseire, s azonnal a proletariátus élére állt. Néhány hónap alatt elérte, hogy a munkásosztály túlnyomó többsége szakított a megalkuvással és rohamra indult a tőkés rendszer megdöntésére. A polgári demokratikus forradalom győzelme után mindenütt megalakultak a tanácsok, amelyek most már mint hatalmi szervek a munkásság és parasztság forradalmi demokratikus diktatúráját valósították meg, a reakciós államgépezettel szemben. 1919 márciusában nyíltan szembefordultak a kormánnyal, március 21-én pedig a budapesti munkástanács és a katonatanács proklamálta a pro letariátus diktatúráját. A hatalom átvétele békés úton ment végbe. Ez a tény nagy hatással volt a nemzetközi munkás - mozgalomra. Magyarország példája megmutatta, hogy ahol az erőviszonyok megfelelően alakúinak, ott békés úton is lehetséges a proletárforradalom győzelme. A továbbiakban arról szólt, hogy a tanácsköztársaság fennállása első napjától hirdette, hogy minden néppel békében akar élni. A magyar burzsoázia viszont összefogott a külföldi reakcióval, s hazaárulásával bebizonyította, hogy a burzsoázia csak kényte- lenségből adja fel hatalmát, de kihasznál minden lehetőséget uralma visszaszerzésére. A magyar urak, akik alig egy évvel ezelőtt még támogatták a német imperialisták háborúját a nyugati antant ellen, most ugyanettől az antanttól várták nemcsak a forradalom vérbefojtását, hanem hatalmi vágyaik teljesítését is. — Hasonló színjáték tanúi vagyunk napjainkban is: A nyilasok és Horthy-fasiszták, akik a háború idején az amerikai hadsereget szidalmazták, most amerikai pénzen szítanak a magyar népi demokrácia ellen. Nem finnyásak — sem ők, sem azok, akik pénzelik őket. Az ellenforradalmárokat támogatták a jobboldali és centrista szociáldemokrata vezetők, de sok ezren voltak azok a becsületes szociáldemokrata munkások, akik baloldali vezetőikkel, Landler Jenővel, Nyisztor Györggyel, Latinka Sándorral az élen vállvetve dolgoztak és véreztek a kommunista munkásokkal a szocializmus ügyéért. Orosz Nándor ezután felsorolta, hogy a tanácsköztársaság rövid fennállása alatt is milyen sok eredményt ért el, milyen intézkedéseket hajtott végre a dolgozók érdekében, az ipar államosításától, a nagybirtokok kisajátításától a béremelésekig és a nemzetiségek egyenjogúságának biztosításáig. A tanácsköztársaság bukása után a burzsoá véres bosszút állt a dolgozókon, s a tömegmészárlások még a külföldi liberális polgári sajtót is megdöbbentették. A tanácsköztársaság idején elé”t vívmányokat mind megsemmisítette. így mutatkozott be a Hor- thy-féle fasizmus. A hazánkban végbement két proletárforradalom története ékesen bizonyítja, hogy a forradalmat nem külső behatás váltotta ki, hanem a burzsoázia kegyetlen uralma, háborús politikája, a szemérmetlen kizsákmár vr Az imperialisták a második világháború utón nem egy kísérletet tettek a magyar népi hatalom megdöntésére. Ma már azonban nem az imperialisták döntik el a világ, a kis népek sorsát. Mint a Moszkvai Nyilatkozat megállapítja, az emberi társadalom történelmi fejlődésének irányvonalát ma már a szocialista világ- tendszer, a szocializmusért és az imperializmus ellen harcoló erők határozzák meg. A tapasztalatlan magyar kommunisták annak idején a párt építésében, a parasztkérdésben, az osztályellenség elleni harcban követtek el hibákat, melyekért drágán fizetett a magyar proletariátus. Bízvást elmondhatjuk, hogy tanultunk ezekből a hibákból. Büszkén elmondhatjuk, hogy népünk 1919-ben nem küzdött hiába, a szocializmus ügye hazánkban a Szovjetunió dicső felszabadító harcával győzelemre jutott. A szocialista országok népeivel egvütt haladunk tovább azon az úton. amelyet nagy tanítómesterünk, Lenin jelölt meg. a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom megteremtéséért harcoló népek számára. A beszéd után felcsendült aa Internacionálé, majd ünnepi műsor következett. Hruscsov részvételével megnyílt a kazahsztáni kiváló mezőgazdasági dolgozók értekezlete Alma Ata: (TASZSZ) Hétfőn Alma Atában megnyílt a kazahsztáni kiváló mezőgazdasági dolgozók értekezlete, amelynek munkájában részt vesz Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet Miniszter- tanács elnöke. Az értekezletet Mohamed Ku- najev, a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. Megvitatják, milyen intézkedésekkel lehetne növelni a kazahsztáni mezőgazda- sági termelést. Nemzetközöfségi értekezlet után Tüntetés Londonban és Fokvárosban London: (MTI) Az AP és a TASZSZ jelentése szerint vasárnap Londonban kétezer em- •ber részvételével a Trafalgar- téren nagygyűlést tartottak. A gyűlés részvevői tüntettek a délafrikai faji megkülönböztetés politikája ellen és megemlékeztek az egy esztendeje Sharpevilleben meggyilkolt 72 délafrikairól, a faji elnyomás áldozatairól. A gyűlésen felszólaltak az Angol Munkáspárt és a liberális pórt politikusai, közöttük Callaghan, Brockway, Barbara Castle, valamint Grimond, a liberális párt vezetője. A Camedbrit nemzetközösség miniszterelnökeit, akik „felismerték a civilizált világnak a délafrikai fajüldöző politikával szemben érzett mély erkölcsi felháborodását és kifejezésre juttatták, hogy a politika összeegyeztethetetlen a nemzetközösséghez való tartozással és az emberi méltósággal”. A hírhedt Oswald Mosley angol fasiszta vezér megkísérelte embereivel szétrobbantani a gyűlést. Teherautón odaszállított hívei verekedést provokáltak. A rendőrség beavatkozott és 30 személyt letartóztatott. A Reuter és az AP közlése szerint Verwoerd délafrikai miniszterelnök vasárnap este Londonból útnak indult hazájába. Elutazása előtt újságíróknak kijelentette, nem hajlandó lemondani korábbi álláspontjáról, folytatni kívánja „igazságos” politikáját. A DPA közlése szerint vasárnap délután Fokvárosban egy év óta először tartott gyűlést a délafrikai kongresszus-mozgalom. A gyűlés résztvevői hangoztatták, „ha a kormány erőszakot alkalmaz, vele szemben is erőszakot kell alkalmazni”. A kongresszus- párt egyik vezetője, Deszai megállapította: „A kormány ma már tudja, hogy a világon senki sem támogatja, viszont mögöttünk az emberek százmilliói állnak”. Közlemény a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának üléséről Berlin: (ADN) A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága 1961. március 16-tól 19-ig kibővített ülést tartott, amelyen mintegy hatszázan vettek részt, a párt, az államapparátus, a gazdasági élet vezető funkcionáriusai és tudósok. Az ülésen Bruno Leuschner mondott beszámolót az 1961. évi népgazdasági terv tervezetéről. A beszámolóhoz hozzászólt Walter Ulbricht is, aki állástfog- lalt a felmerült politikai és gazdasági kérdésekben és értékelést adott a helyzetről. A Központi Bizottság kibővített ülése egyhangúlag elfogadta az 1961. évi népgazdasági terv tervezetét, amelyet megvitatás és határozathozatal céljából a minisztertanács, az államtanács a ! népi kamara elé terjesztenek. 1 Megkezdődött a tárgyalások Párizs: (MTI) A francia-algériai tárgyalások előkészítése megindult, ugyanekkor azonban kirajzolódik a francia kormány újabb politikai manővere. Debrí miniszterelnök a degaulleista kormánypárt, az UNR strasbourgi kongresszusán elmondott beszé dében síkraszállt amellett, hjgv az algériai nép önrendelkezési jogának alkalmazása a gyakorlatban a Franciaországgal való társulást eredményezze. Debré fenyegetőzött beszédében: ha az algériai probléma rendezése eltávolodnék ettől a Franciaországgal való tárgyalástól, megtennék a szükséges intézkedéseket, hogy megvédjék Franciaország nemzeti, politikai és gazdasági érdekeit Algériában. Ugyanakkor — mondotta — megtennék a szükséges intézkedéseket arra is, nogy biztosítsák »mindazok szabadságát, akik Algériában franciák akarnak maradni«. A hétfői párizsi sajtó felfigyel francia—algériai előkészítése Debré beszédére, amelyet — mint az UNR kongresszus elnöke megjegyezte — »de Gaulle tábornok nevében mondott el«. A párizsi hírmagyrázók azt a következtetést vonják le a miniszterelnök nyilatkozatából, hogy a francia kormány az elkövetkező francia—algériai tárgyalásokon minden erővel rá akarja bírni az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányát, hogy fogadja el a »Franciaországgal való társulás« gondolatát. Valamennyi hírmagyarázó megállapítja: képtelenség lenne elképzelni, hogy az FLN beleegyezése nélkül az algériai lakosság a társulást válassza. A francia kormány politikai manőverének jelentkezésekor a baloldal újból megállapítja, az eddigi népi akciók fokozására van szükség, hogy a degaulleista kormányt végül is rákényszerít- sék a tárgyalásokon arra, hogy elfogadja majd az algériai nép későbbi döntését. II Pravda cikke a német békeszerződés megkötésének szükségességéről Moszkva (TASZSZ). A Pravda hétfői száma nagy cikket közöl Mihajlov tollából a német béke- szerződés megkötésének szükségességéről. A békeszerződés Németországgal nemcsak lehetséges, — írja a szerző —, Hanem szükséges és meg is lesz kötve. A cikk szerzője a német kérdés békés rendezéséről szólva rámutat: a szovjet javaslatok ellenzői az utóbbi időben új taktikát kezd tek a figyelem elterelésére, látván azonban saját békeszerződésellenes érveik ingatagságát, szeretnék a nemzetközi kérdésről — amilyen a békeszerződés megkötése — a vitát a német nép tisztán nemzeti, belső problémái felé, az ország újraegyesítése kérdésére terelni. Erről tanúskodik Adenauer kancellár, és a nyugatnémet hadügyminiszter, valamint más bonni vezetők felszólalása is. A »hidegháború« hívei újra és újra felvetik a német nemzet »ön- rendelkezésének« jelszavát és Németország újraegyesítését, nem titkolva, hogy ezalatt a Német Demokratikus Köztársaság »felszabadítását«, vagyis a nép harcával és fáradhatatlan munkájával, ott elért politikai és gazdasági sikerek felszámolását értik. Vajon mire számítanak Bonnban? — hiszen a »felszabadítás« jelszavát, vagyis magyarul a Német Demokratikus Köztársaság elleni agresszió jelszavát felvetve a nyugatnémet vezetők lényegében — és formálisan is — elvetik az ország békés újraegyesítésének lehetőségét. Az »önrendelkezés« az újraegyesítés és a »felszabadítás« jelszavai a bonni vezető körök taktikai és stratégiai értelmezése szerint egy célt követnek, hogy leplezzék a Német Szövetségi Köztársaság valódi politikájának veszélyes jellegét, megteremtsék az ország gátlástalan militarizá- lásának és hódító háborúra walo készülődésének feltételeit és megakadályozzák a kérdés olyan rendezését, amely békét és biztonságot hozna az európai népekre, s közöttük a német népre is. Ma azonban nem azokat az időket éljük és az agresszív tervek híveinek számolniok kell a békeszerető népek akaratával, amelyek követelik a világ megszabadítását a nukleáris háború veszélyétől — írja befejezésül Mihajlov. Véget ért az UNR kongresszusa Strasbourg (TASZSZ). mint a TASZSZ különtudósítója jelenti, vasárnap véget ért de Gaulle párt jának, az UNR-nek második kongresszusa. Az ülésen Chaban-Delmas, a francia nemzetgyűlés elnöke és Debré miniszterelnök mondott beszédet. Chaban-Delmas megállapította, hogy az UNR-nek és parlamenti csoportjának tevékenysége »szabad kezet biztosított a kormánynak és de Gaulle tábornoknak a nagy feladatok megvalósításában«. Állást foglalt amellett, hogy az UNR ne csak a kormányzat támasza, hanem irányító ereje is legyen. Annak a véleményének adott hangot, hogy tovább kell erősíteni Franciaországban a személyi hatalmat és elnöki rendszert kell létesíteni. Debré miniszterelnök felszólalásában dicsérte „a francia had sereg algériai erőfeszítéseit” és kijelentette, hogy ha Algériában helyreállítják a békét, utána népszavazás utján meg kell valósítani az önrendelkezés elvét. Debré hangsúlyozta: Francia- ország hajlandó különféle segítséget. nyújtani Algériának, ha az a népszavazáson a Franciaország- • zal való „társulás” mellett dönt. Ugyanakkor világosan elárulta, hogy ellenkező esetben Francia- ország minden eszközzel megvédi politikai, gazdasági és egyéb érdekeit, továbbá „azoknak az érdekeit. akik franciák akarnak maradni”. Debré leszögezte, hogy a francia kormány továbbra is híven kitart az északatlanti tömb mellett. A kongresszus egész sor határozatot hozott bel- és külpolitikai kérdésekben. Az algériai kérdésben hozott határozat „mély megbecsülését nyilvánítja a francia hadsereg iránt”, kijelenti, hogy támogatja Algéria önrendelkezési jogának elvét és a legteljesebb bizalommal viseltetik de Gaulle tábornok iránt. Egy másik határozat a nyugatberlini, laoszi és kongói »pozíciói! nak megőrzése« mellett foglal ál’ lást. A Nyugat »védelméről« szó’á szakasz azt a követelést tartalmazza, hogy bővíteni kell az 'katip.nti tömb hatósugarát, »jobban össze kell hangolni résztvevőinek politikáját«. Ugyanez a szakasz megerősíti Franciaországnak azt a szándékát, hogy folytatja a francia atomütőerő megteremtésének politikáját. Befejeződött a Norvég Kommunista Párt 10. kongresszusa A 10. kongresszus vasárnap esti záróközgyűlésén egyhangúlag jóváhagyott határozatban követelte Norvégia semlegességét. Egy másik, szintén egyhangúlag elfogadott határozat tartalmazza azokat a jelszavakat, amelyekkel a párt a közelgő parlamenti választásokon indul. A kongresszus jóváhagyta a párt munkatervét is. Megválasztották a párt vezető szerveit. Elnökké egyhangúlag ismét Emil Levlient választottak I meg,
