Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-19 / 67. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. március 19. Á tizenhárom éves kisipari szövetkezet „zárszámadása11 Tizenharmadik évzáró közgyűlését tartotta Dunaföldváron a megye legnagyobb kisipari szövetkezete, a Dunaföldvári Cipész ütsz. A közgyűlés elején a szövetkezet nődolgozóit üdvözölték és ajándékozták meg — a szövetkezet dolgozóinak többsége asszony és lány, nagymértékben az ő érdemük az elmúlt évi szép eredmény, méltón ünnepelték őket a nemzetközi nőnap alkalmából —, de kijárt az elismerés a férfidoigozóknak is, a szövetkezet mind a kétszázhatvan tagjának, dolgozójának. Jól zárta az 1960-as esztendőt a szövetkezet. Juhász István elnök beszámolójából tudta meg a tagság, hogy másfélezerrel több gyermekszandált gyártottak a tervezettnél, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat részére 160 párral készítettek több cipőt, túlteljesítették a tervet a méretes cipőknél, a fejelésnél, tizenegy- és félezer pár gumicsizmát gyártottak terven felül. Egyedül a talpalás- nál mutatkozott lemaradás a tervtől, több, mint ezeregyszáz párral. Erről viszont nem tehet a szövetkezet, egyszerűen nem hoztak »elegendő« talpalni való cipőt, a terv nem számolt azzal, hogy sokan talpaltatás helyett inkább új cipőt vesznek. A szövetkezet múlt évi tiszta nyeresége egymillió 156 ezer forint. Különösen az önköltség csökkentésénél értek el szép eredményeket a ktsz dolgozói. A gyermekszandálok önköltségét egy év alatt mintegy 3 forinttal csökkentették, ezzel vált lehetővé, hogy az előző évinél százezer forinttal kevesebb állami dotációt vegyenek igénybe. Pedig az 1959-es 35 ezerrel szemben 1960- ban 39 ezer pár gyermekszandált gyártottak. A gumicsizma önköltsége negyedik negyedévben tizenhat forinttal volt alacsonyabb, mint az első negyedévben. A méretes részleg pár évvel ezelőtt még nagyon gyengén működött. Az utóbbi években azonban egyre több gondot fordít erre a részlegre a szövetkezet, kiváló szakembereket állított be, megfelelő munkakörülményeket teremtett számukra, ennek köszönhető, hogy ma már nemcsak a község és környékének szükségleteit tudják kielégíteni, hanem jönnek ide távolabbról, — Budapestről, Tatabányáról, Pécsről is — méretes cipőrendeléssel. A több, mint egymilliós tiszta nyereségnek — az előírt 40 helyett — 42 százalékát fordítják a fel nem osztható, közös szövetkezeti vagyon gvaram'tására. Az en- edélyezett 40 százalékkal szemben »csak« 36 százalékát osztották ki a tagok közt, nyereségrészesedésként. De a nyereségrészesedés összege így is elérte a dolgozók egyhavi átlagkeresetét. Balogh Mária tűzőnő például 2162 forintot kapott, az Arany házaspár több, mint 3000 forintot, Juhász Gyula, feleségével és lányával együtt 4700 forintot. Nem készpénzben, hanem a Dunaföld- vár és Vidéke Takarékszövetkezetnél elhelyezett betétként. Uj betétkönyveket is állítottak ki ezekben a napokban Dunaföldváron, de még több volt azoknak a dolgozóknak a száma, akik pár nappal a közgyűlés előtt beadták a vezetőséghez betétkönyvüket — majdnem mindenkinek volt már betétkönyve a szövetkezetben —, hogy abba vezessék be az összeget. Nemcsak ünnepelt a szövetkezet tagsága a közgyűlésen. Sok szó esett a hibákról, a nehézségekről, azok kiküszöbölésének módjáról is, különösen a munkafegyelem problémáiról, az idei, a tavalyinál még nagyobb feladatokról. Mert egy év múlva még jobb eredményekről akar számot adni a szövetkezet kollektívája. As ismeretterjesstés eredményei Lápafőn A kulturális tevékenység leg-1 fontosabb része az ismeretterjesztő munka. Ezt ma már a népművelési dolgozók a legtöbb községben megértik, programjukat úgy állítják össze, hogy abban vezető helyre az ismeretterjesztés különböző formái kerüljenek, így történt ez Lápafőn is, s a szép eredmények mutatják, hogy a jó szervező munka meghozza gyümölcsét. A kulturális program kidolgozásába bevonták az összes társadalmi és állami szerveket s különös tekintettel voltak a község megváltozott viszonyaira. Az évad során, márciusig 17 ismeretterjesztő előadást tartottak, előadásonként átlag 35 hallgató előtt. A 17 előadáson kívül a járási tanács mezőgazdasági osztálya is szervezett egy sorozatot, amelynek előadásai főleg a kukoricatermesztés, a sertéstenyésztés kérdéseivel foglalkoztak, de több olyan jog; tárgyú előadás is elhangzott, amely a termelőszövetkezeti tagokat érdekelte. A KISZ-szervezet a politikai kör keretében biztosítja a fiatalok politikai képzését. A kör előadásait átlag 15 fiatal látogatja. A téli időszak alatt négy Ízben rendeztek filmvetítést, amelyet ismeretterjesztő előadás követett. A községi népkönyvtár 817 kötet könyvvel rendelkezik, a beiratkozott olvasók száma meghaladja a százat. A múlt év utolsó és ez év első negyedében, tehát fél év alatt 1100 kötetet kölcsönzött a könyvtár, A tanácsülés művelődési ház építését határozta el. Az építőanyag egy részét már megvásárolták, az alapozási és földmunkákat társadalmi úton végzik el. Amennyiben a művelődési ház felépül, a kulturális élet kibontakozására tovább nőnek a lehetőségek Lápafőn is. A szél hatalmas porfelhőket kavar. Pusztai István bácsi, a kö- lesdi Kossuth Tsz öregségi járadékos tagja bosszankodva kémleli az eget. — A szél helyett egy jó kis eső jöhetne inkább, igaz-e, tisztele- tes úr? — Bizony, István bácsi, igaza van. Egy jó kis csendes eső igencsak kellene már a zöldségmagokra, a salátára, mindenre — hagyta rá az öregre a megszólított. Kissé meglepődve nézek a kék- overállos, munkáskinézésű tiszte- letesre, és hirtelen a Népszabadság cikke jutott eszembe. Ni csak, úgy látszik, nemcsak a pálfai református tiszteletes, hanem K. Szabó Benedek, a kölesdi református lelkész is részt kér a közösségi munkából, őt is magával ragadta a falu társadalmi átalakulása. — A falu átalakulásával érlelődött meg bennem az elhatározás, hogy képességeimet a tsz-ben hasznosítsam. Mint parasztszülők gyermeke, mindig is szerettem a földmunkát, s évtizedek óta kertészkedtem. Szóltam a tsz vezetőségének és Kovács Jánosnak, a tsz elnökének. Ha rám bíznák, elvállalnám a kertészeti brigád vezetését. A január hónapban ösz- szehívott közgyűlésen a tagság ezt megtárgyalta és jóváhagyta. Azóta dolgozom a tsz-ben — mondotta. A hosszú élet titka Forgatja a kereket ide-oda, apró ütéseket mér rá. amíg a talpak pontosan összeillenek — és elkészült egy talicskakerék. Aztán új munkához lát. A képről ítélve hatvan évesnél nem sokkal látszik többnek. Pedig nem mai gyerek már id. Hörnyéki János, a döbröközi ktsz bog nára. Már nyolcvanadik életévét tapossa... Nyolcvan év szép kor, különösen akkor, ha valaki így bírja erővel, mint az öreg Hörnyéki. — Hatvankét év óta dolgozom a mesterségben — áll meg egy pillanatra a kalapács a kezében. — Ha jól számítom, nyolc helyem volt eddig. Tizennyolc esztendeig voltam alkalmazásban a hercegségnél. Most, az idén tizedik éve, hogy a ktsz-nek vagyok tagja ... Sajnos, augusztusban már nyugdíjba megyek ... — Legalább több ideje lesz a menyecskékkel foglalkozni — tréfálkozik a másik öreg bognár, a hatvankilenc éves Fülöp József. — Úgyis sokat járnak ide, a többiek már megsokallják ... Az öreg szeme hamisan villan és vissza tromf ol: — A menyecskék is megnézik,, kihez járnak. — Ha nyugdíjba megy, azért csak belátogat hozzánk? — kérdi az egyik fiatal. Március 23-án összeül az afrikai népek harmadik kongresszusa Március 23-tól* 31-ig rendezik meg Kairóban az afrikai nép>ek harmadik kongresszusát. A kongresszusra 200 küldöttet várnak Afrika különböző országaiból: kormányok vezetőit, politi- kusokat, kimagasló afrikai személyiségeket és szakszervezeti vezetőket. Meghívták a kongresszusra Gizengát, a törvényes kongói kormány miniszterelnökét is. A kongresszus napirendjén szerepjel a kongói kérdés, az imperializ- mus végleges kisöprése Afrikából s Afrika egysége. — Miért ne látogatnék? Havonta két hetet még dolgozhatok. — Hogyan, hát nem akar pihenni hatvankét évi munka után? — Pihenni? Mire való az? 1— Még most is megállja a helyét a munkában az öreg. Túltesz még sok fiatalon — mondják róla a mühelybeliek. — Kevés nyolcvan éves ember van, aki ezerháromszáz forintot keres havonta, — Életemben még nem voltam beteg — mondja büszkén az öreg. — A szemüveget is csak akkor veszem elő, ha rajzolni kell valamit ..; Énmiattam becsukhatták volna a »boltjukat« a doktorok. — Most, ennyi idő után, ha újra mesterséget kellene választani, mit választana? — Csak ezt, amiben dolgozom. — És hatvankét évvel ezelőtt miért választotta ezt? — Bognár volt az apám is. De akkor még színét sem láttuk ezeknek a gépeknek itt — mutat körül a műhelyben. — Haj, akkor még mekkora erdők voltak Döbrököz környékén ... Ezek a mostani fiatalok már nem tudják, milyen volt akkor az inasélet... Közben vége a munkaidőnek, és akárcsak a többiek, az öreg Hörnyéki is elrakja a szerszámokat, eltakarítja a forgácsot, fűrészport. Egy tekintélyes fiók mélyéből félliteres fehér üveget húz elő. Az üvegben bor piroslik. — Hát akkor ... — mondja mosolyogva, színlelt sóhajtással, és nagyot húz az üvegből. — Most már lehet.. j — Árulja el a titkot, hogyan érce meg ezt a kort ilyen jó erőben, egészségben, és még így bírja a munkát? — kérdezem az öreget. — Elárulom — húzódik mosolyra a kis öreg kerek képe. — A pap- rikáscsirkére soha nem ittam vizet. Mindig csak bort... Ezután sem csinálom másként. No, de erről húsz-harminc év múlva még beszélgetünk — dugja vissza az üres üveget a fiókba. Bognár István Népi iparművészeti pályázatok A Népi Iparművészeti Tanács és a HISZÖV az Alkotmány ün- nepje tiszteletére és a Népművészet mestereinek hagyományos találkozójára pjályázatot hirdetett a szövő népi iparművészet, a fazekas népi iparművészet és a faragó népi iparművészet továbbfejlesztésére és az alkotó munka kiszélesítésére. A pályázat, célja a népművészeti hagyományok fel- használásával és továbbfejlesztésével olyan új alkotások, tárgyak készítése, amelyek mind művészi, mind technikai szempjontból kielégítik a mai kulturált igényeket. A pályázati felhívások minden népi iparművészeti ágban különböző kategóriákat állítanak fel és az egyes kategóriák legjobb alkotásait jelentős díjakkal jutalmazzák. Olyan pjályaműveket, amelyek már pályázaton szerepeltek, vagy a kereskedelmi forgalom; ban ismeretesek, a bíráló bizottság nem vesz figyelembe. A faragó népi iparművészeti pályázaton 14 400, a szövő népi ipjarművészeti pályázaton 10 20t, a fazekas népi iparművészeti pályázaton pedig összesen 9 300 forintot osztanak ki a legjobb alkotások készítőinek jutalmazására. A pályamunkák beküldésének határideje: 1961 június 30. Az alkotódíjban részesülő népi iparművészeknek kötelező részt venni a pjályázaton. „Tiszteletes“ brigádvezetö Azóta dolgozik a tsz-ben K. Szabó Benedek kölesdi református tiszteletes. És nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is, mert ahogy a brigád tagjai, Tavaszi Józsefné és Szalai Józsefné, a tsz párttitkárnője mondja: »irányít, de maga is megfogja az ásót, a kapát«. Elkészült öt melegágy, sőt két melegágyban három centiméter nagyságúak a korai káposzta- és a paradicsompalánták. — Primőr árut termelni, megmutatni, mit lehet kihozni a kölesdi földből. Húsz éves kertész- kedési gyakorlatomból tudom, milyen jól jövedelmez a kertészet, ha szakszerűen kihasználjuk a lehetőségeket. Nem tagadom, sokszor bosszankodtam azon, hogy itt folyik falunk határában két víz, a Sió és a Sárvíz, s ezt a kitűnő természeti adottságot nem használjuk ki megfelelően. Bántott és ezt többször is szóvátet- tem, hogy még a község zöldségellátása sincs biztosítva. A szomszédos tengelici Petőfi Tsz látta el zöldségfélével a falut. Az idei évben a falu zöldségfélével való ellátását megoldja a Kossuth Tsz kertészete, de K. Szabó Benedek javaslatára a falu önellátásán kívül a tsz szerződésre öt holdon paradicsomot, tíz holdon fűszerpaprikát termel. — Huszonöt holdas a kertészetünk. A tsz vezetőségének — véleménye szerint igen helyesen — nincs szándékában a kertészet területét növelni. Kölesd távol esik a felvevő piactól, így sokba kerülne a szállítás. A kertészeten kívül az öntözéses gazdálkodásra helyezzük a fő súlyt. A termelőszövetkezet az idei évben gépesítési beruházásaiból többek között 215 000 forintos költséggel öntözőberendezést vásárolt, amelynek segítségével 220 holdnyí területet öntöznek. — Ezen a területen már jó részben függetlenítjük magunkat az időjárás viszontagságaitól — mondja mély meggyőződéssel. Az elmúlt években a tsz-nek a cukorrépa 9000 fonni* jövedelmet hozott holdanként. Az idei évben a jó talajelőkészítéssel és az öntözéssel 13—14 000 forint jövedelmet is hozhat. — Az öntözéses silókukoricatermeléssel . fellendíthetjük az állattenyésztést, illetve a tejhozamot is. Ez igen megemelheti a tsz-tagság jövedelmét, s ehhet hozzájárul községünk tejfeldolgozó üzemének közelsége is. Idővel — de ez egy későbbi terv — sze retnénk foglalkozni gyógynövények — borsosmenta és digitális termeléssel is, amelyek öntözéssel valóságos kincsesbányái lehetnek a tsz-nek. A kölesdi tiszteletes tele van tervvel és távlatokban gondolkodik. A kertészet mellett az öntözéses gazdálkodásban lát iger nagy perspektívát. Szakértelme és tudásának szélesítésére a tsz megbízásából részt vett Siófokon az öntözőgép-kezelői tanfolyamon, ahol mint mondja, sokat tanult. — Bizakodással nézek a jövőbe s ezt a bizakodást szeretném átadni nemcsak az én 20 tagú kertészeti brigádomnak, hanem « termelőszövetkezet minden egyes tagjának. Úgy gondolom, falum népére jó hatással lesz, ha azi látja, olyan ember is szívesen dolgozik a közösben, akinek bizonyos tekintetben nem ez nyújtja megélhetését, anyagi boldogulását. Munkában eltöltött sokéves tapasztalatom alapján az az elv vezet: a földet szeretni kell, mert ha a földet jól megműveljük és szakszerűen gondozzuk, ápoljuk a növényeket, azok meghálál’a reájuk fordított munkát. Pozsonyi Ignácné jC T
