Tolna Megyei Népújság, 1961. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

1961. március 19. YOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 A kapitalizmus általános válságának új szakasza A kommunista és munkás­pártok Moszkvai Nyilatkozatának egyik legfontosabb megállapítása az, hogy új szakasz következett be a kapitalizmus általános vál­ságának fejlődésében. A jelenlegi helyzet mélyreható, sokoldalú elemzésével jutottak e megálla­pításra a kommunista és mun­káspártok képviselői, a Nyilatko­zat ennek alapján ad útmutatást a nemzetközi munkásosztálynak — de a társadalom valamennyi antiimperialista erőinek is — a további harchoz. A kapitalizmus általános vál­sága — mint Lenin tanítja — »a kapitalizmus teljes csődjének és a szocialista társadalom születé­sének« korszaka. Akkor kezdő­dött, amikor a kapitalizmus belső ellentmondásai olyan mértékben éleződtek ki, hogy képtelen volt megakadályozni a világkapitaliz­mus — korábban még az egész földkerekséget átfogó — frontjá­nak áttörését. Már maga az első világháború is az általános válság terméke volt, a válságot nyilván­valóvá tette a világ egyhatodán a proletariátus győzelme a kapi­talizmus, fölött, a szocialista Szov jetunió létrejötte. Ettől kezdve a kapitalizmus már sohasem nyer­hette vissza régi stabilitását. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme, a Szovjetunió megerősödése, a kapitalista or­szágoknál összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemű, válságmentes fejlődése kérdésessé tette a ka­pitalizmus létét az egész vilá­gon. Megkezdődött a szocialista forradalmak korszaka, de a szo­cialista Szovjetunió létével, soro­zatos győzelmeivel hatalmas lö­kést adott a gyarmati népek nemzeti felszabadító harcainak kibontakozásához is. Az általános válság első sza­kaszában — bár már korlátozot­tan — a kapitalizmus törvényei uralkodtak a világon, döntő ha­tásuk volt a nemzetközi viszo­nyok alakulására. A kapitalizmus törvényszerűségei — most már az általános válság talaján —- az ellentmondások további éleződé­sét idézték elő, ez vezetett el a második világháborúhoz, de a kapitalizmus kizsákmányolási te­rületének további csökkenéséhez is. A második világháború után már országok egész sora rázta le a kizsákmányolás bilincseit, lét­rejött a földkerekség területének egynegyedét magábafoglaló szo­cialista világrendszer. Tovább fo­kozódott a tőkésrendszer ingatag­sága, tovább éleződtek ellent­mondásai, erőteljesen fejlődött a Föld területének egynegyedén, a Föld lakosságának már egyhar- madát magábafoglaló szocialista tábor. Második szakaszába lépett a kapitalizmus általános válsága, egyre nagyobb mértékben kezd­tek érvényesülni a szoqjalizmus törvényszerűségei. Az általános válság harmadik szakaszának — mint a Nyilatko­zat megállapítja — »az a sajá­tossága, hogy nem világháború­val kapcsolatban alakult ki, ua- nem a két rendszer versenye és harca, az erőviszonyoknak a szo­cializmus javára való mind na­gyobb megváltozása, az imperia­lizmus valamennyi ellentétének fokozott kiéleződése közepette alakult ki, olyan viszonyok kö­zött, amikor a békeszerető erők­nek a békés egymás mellett élés megvSlósításáért és megszilárdí­tásáért vívói*» sikeres harca meg­gátolta az imperialistákat abban, hogy agresszív cselekedeteikkel megzavarják az általános békét, olyan viszonyok között, amikor fellendülőben van a nagy néptö­megek harca a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért és a szo­cializmusért«. Az első szakaszban a szocializmus erői még nem tud­ták megakadályozni a világhábo­rú kirobbantását, a szocializmus törvényszerűségei még csak vi­szonylag kis területen érvénye­sültek. Ma már a szocializmus sokkal döntőbb tényező. E megállapítás leleplezi a bur­zsoáziának azt a rágalmát is, hogy a tőkés rend megdöntésé­hez, a szocializmus megteremté­séhez feltétlenül háborúkra van szükség. A jelenlegi helyzet marxista—leninista elemzése azt mutatja, hogy háború nélkül is a szocializmus világméretű győzel­méhez vezet a fejlődés. A kapitalizmus általános vál­sága új szakaszának első és leg­főbb vonása az, hogy a szocialis­ta világrendszer az emberi tár­sadalom fejlődésének döntő té­nyezőjévé válik. A szocialista rendszer gazdasági és politikai té­ren szüntelenül erősödik. A szo­cialista országok termelésének növekedési üteme többszöröse a kapitalista országokénak. Ezek­ben az országokban végérvénye­sen megszűnt a kapitalizmus visszaállításának lehetősége. Mind politikailag, mind gazdasá­gilag egyre nagyobb hatást gya­korol a világ még nem szocialista részének fejlődésére is. Az el­múlt évek eseményei bebizonyí­tották, hogy képes megfékezni az imperialista agressziót, védelmet — és gazdaságilag segítséget — tud nyújtani a gyarmati uralom alól felszabadult, az önálló fejlő­dés útjára tért országoknak. — Évek óta kezében tartja nemzet­közi síkon a diplomáciai kezde­ményezést. Elég megemlíteni a közelmúlt diplomáciai sikerei­nek egyikét, amikor a múlt év őszén az ENSZ-ben Hruscsov elv­társ javaslatára megvitatták a gyarmati kérdést, sikerült elszi­getelni a gyarmattartó hatalma­kat. A szocialista világ sikerei forradalmasítóan hatnak a válsá­gokkal küszködő kapitalista or­szágok néptömegeire. Tovább szűkül az imperializ­mus uralmi szférája. Nemcsak a földkerekség egynegyedrésze ke­rült ki az imperializmus uralma alól, hanem a második világ­háború óta szakadatlanul tart a gyarmatok felszabadulása. A há­ború utáni években mintegy negyven ázsiai és afrikai ország nyerte vissza szuverenitását. Ezek többsége antiimperialista politi­kát folytat. A gyarmati kizsák­mányolás területének szűkülése csak további, egyre nagyobb ne­hézséget okoz az imperialisták­nak. A hajdani sokszáz milliós gyarmati rendszer uralma alatt ma már csak mintegy nyolcvan- millió ember él, de itt is meg vannak számlálva a gyarmattar­tók napjai. 61. Hét óra előtt megérkeztek Ben- kőék. Júlia Benkőné nyakába bo­rult. — Csakhogy végre megismer­hettem, szívem. Ó. mennyit be­szél nekem az én Jánosom róla­tok! És én is, milyen hálás va­gyok nektek, amit érte tettetek! — Ugyan, semmi, ez kötelessé­günk volt — hárította el Benkő­né a teljesen őszintének ható há- lálkodást. — Meg aztán tudod, hogy János az én uram legkedve­sebb barátja. Mindig mondom neki, ha egy kicsit összezördü­lünk, hogy bezzeg, ha engem úgy szeretnél, mint a barátodat, ak­kor megkímélnél... Szerencsés szíve nagyot dob­bant. Nem akart Benkő szemébe nézni. Előresietett, s úgy tessé­kelte be a vendégeket. Benkőnek tátva maradt a szá­ja, amint körülnézett a lakásban, Még így, valamelyest meeko- pasztva is egy ragyogóan beren­dezett otthon tárult a szeme elé. — Tyű, Janikám, ez igen! Kit ütöttél le, hogy megszerezd a rá- valót? Szerencsésné meggyőző szerény­séggel válaszolta a kérdezett he­lyett: — Ó, ha tudná, Benkő elvtárs, hogy mi milyen egyszerűen élünk! Semfnit sem engedünk meg magunknak, ami másoknak természetes. Sehova sem járunk, hozzánk sem jár senki, de még egy mozijegyre sem költünk. Ket­ten vagyunk, és összekuporga;.tuk a lakásra valót. Mindenünk a szép otthon. Feltettem magamban: az én Jánosom mindig olyan otthon­A kapitalista rendszer összes ellentétei tovább éleződnek. Egy­re kevésbé tudja a kapitalizmus kihasználni a rendelkezésére álló termelőerőket, krónikussá vált a munkanélküliség, a termelőberen­dezések kapacitásának kihaszná­latlansága. Az Amerikai Egyesült Államok acéliparának kapacitá­sát már évek óta csak mintegy ötven százalékban használják ki. Maga, az Egyesült Államok új elnöke volt kénytelen beismerni nemrég az amerikai gazdaság sú­lyos nehézségeit, az elnök szálá­ból hallott a világ a legfejlettebb kapitalista országnak igen sok vi­dékén uralkodó nyomorról. A monopolista burzsoázia az állam­monopolista kapitalizmus fejlesz­tésével és a militarizálással pró­bál kiutat keresni a válságból, de ezek a kísérletek — mint a Nyi­latkozat megállapítja — csak még jobban elmélyítik az ellentéteket. A kapitalizmus általános vál­sága a kapitalizmus alkonya. A tőkés rendszer ellentéteinek fo­kozódó kiéleződése nem jelenti azt, hogy »magától« megszűnik a kapitalizmus. De kétségtelen, hogy a szocializmus végső győzel­mét feltartóztatni nem lehet. — Nincs messze az idő, amikor a szocialista rendszer az emberi te­vékenység legfontosabb területén, az anyagi termelésben is győz a kapitalizmus felett. A tőkés or­szágok munkásosztálya, dolgozó tömegei pedig nem fognak so­káig várni, hogy végleg elsöpör­jék hazájukban a kizsákmányoló rendszert. J. J. Ifjúsági brigádokat szerveznek a szövetkezetekben A tavaszi és nyári munkák meggyorsítása, sikeresebb elvég­zése érdekében ifjúsági brigádo­kat szerveznek a dombóvári já­rás termelőszövetkezeteiben. Az ifjúsági munkabrigádok szerve­zése két községben, Nakon és Szakoson már megkezdődött. Az említett két községben a KISZ- aladszervezet vezetősége megtár­gyalta a szervezéssel kapcsolatos teendőket a szövetkezetek veze­tőivel is. A munkabrigádok létre­hozását taggyűlésen rövidesen megtárgyalja a KISZ-tagság is. A szakcsi szövetkezeti gazdák kisgyűlésen vitatják meg gazdaságuk termelési tervét A szakcsi Uj Élet Tsz gazdái egy év alatt megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás technikai feltételeit. Míg egy esztendővel ezelőtt mindössze 30 szarvasjó­szág és 15 anyadisznó volt a kö­zösben, addig ma 592 szarvasjó­szágot és 1930 sertést, köztük 251 anyakocát számlálnak a közös­ben. Megvannak már a nagyüze­mi állattenyésztésre alkalmas is­tállók, nagy táblákban van a szö­vetkezet 6373 hold közös műve­lésű szántóterülete. A szakcsi szö­vetkezeti gazdák fel nem oszt­ható vagyona ma több mint hat­millió forint. A fentieket alapul véve készí­tette el a vezetőség a gazdaság 1961. évi termelési, áruértékesí­tési és pénzgazdálkodási tervja­vaslatát. Szerepel a tervjavaslatban töb­bi között, hogy a szakcsi Uj Élet államunknak ebben az évben 2118 kövérdisznót és 201 hízott­marhát ad el. Az összes tervezett pénzbevétel pedig meghaladja a tizenegymillió forintot. Az Uj Élet Tsz-nek 840 tagja van. Ha valamennyien össze­jönnének, a gazdaság terveinek részletes megbeszélésére, s min­denki elmondaná véleményét, több napon át vitatkozhatnának. Ezért határozták el a termelőszö­vetkezet vezetői, hogy a tervja­vaslatot tanácstagi körzetekben vitatják meg a termelőszövetke­zet gazdáival. A közös gazdaság könyvelői 20 példányt készítettek a tervjavas­latból és a jövedelem elosztási ja­vaslatból, ezt a tanácstagok — akik többsége tsz-tag is — 20 kis­gyűlésen ismertetik. Minden kis­gyűlésen képviselteti magát a tsz vezetősége is. A szövetkezeti gaz­dák részéről elhangzott észrevé­teleket, véleményeket feljegyzik. A tapasztalatokat és javaslatokat összesítik, ennek alapján készül majd el a szövetkezet végleges termelési és pénzgazdálkodási terve. Ennek kidolgozása mos! van folyamatban, amit elfogadás végett a közgyűlés elé terjeszte­nek. lró—olvasó találkozót szervez a Hazafias Népfront Paksi Járási Bizottsága A Hazafias Népfront Paksi Járási Bizottsága féléves prog­ramjába több érdekes, kulturális vonatkozású tervet vett fel. Töb­bek között májusban a járás múltja iránt érdeklődő, műked­velésből történelmi kutatásokat végző »régészek« részére érte­kezletet tartanak. A megbeszélés­re meghívják, s ott előadást tart dr. Mészáros Gyula, a Béri Ba­logh Ádám Múzeum igazgatója. Jelentős szerepet vállal a nép­front-bizottság az író-olvasó ta­lálkozók szervezésében is. Tevé­kenységüket a járási könyvtár munkatervével hangolják össze s részt vesznek a találkozók előké­szítésében. Több mini1 ezer fiatal nevezett be az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba a dombóvári járásban A járás 22 KlSZ-alapszerveze- téből több mint ezer fiatal ne­vezett be eddig a dombóvári já­rásban az Ifjúság a szocializ­musért mozgalomba. A beneve­zetteknek több mint a fele nő. Részt vesz a mozgalomban közel négyszáz szervezeten kívüli fia­tal is. Március 20-tól a KlSZ-alap- szervezetek a taggyűléseken már megkezdik a mozgalom beindítá­sával kapcsolatos tennivalók tár­gyalását, tervek készítését. Eze­ken a taggyűléseken részt vesz a járási bizottságnak, vagy a vég­rehajtó bizottságnak egy-egy tagja is. Horváth József: ARANYKALITKA r talanul hányódott, hát majd most kárpótolom. — Remek kis otthont varázsolt, asszonyom, ezt meg kell hagyni — bámészkodott még mindig Ben­kő. — Ö hát, barátocskám, meg­nyalhatod a tíz ujjadat, hogy ilyen féleséget fogtál ki magad­nak. Benkő ezt olyan őszintén mond­ta, hogy Szerencsés szempillantás alatt elhitte, s túltette magát azon a felvillanó emléken, hogy Benkő ellenezte házasságukat. Vacsorához ültek, Benkőnek va­lóban imponált a vacsora szerény­sége. Tartott attól, hogy Szeren­csésék a kedvéért majd valami megerőltető költekezésbe keve­rednek, s így érezte igazán jól ma­gát. — Hát bizony, mi még nem vittük ennyire — mondta. — De hát mindkettőnk szülei öregek, s támogatjuk őket is. Meg tudja a fene, úgy elmegy az a kis pénz. — El bizony — alakoskodott Szerencsés. — Mondd, te mit csi­nálnál, ha rengeteg sok pénzed volna? — Ezen még sohasem gondol­koztam — nevetett jóízűen Ben­kő. — Alighanem helyet találnék neki. — Ugyan — tréfálkozott Júlia —, egy párttitkárnak puritánnak kell lennie. Csak bajban ienne, ha sok pénze volna. — Tudja mit, asszonyom? Én valahogy csak elviselném ezt a bajt. Hát, hogy mire is költeném? Szereznék rajta egy szép lakást, berendezném, ugye, anya? Beren­deznénk a háztartást, gépesítve, úgy bizony! Tetőtől talpig felöl­töznénk. Vennék egy jó motort, s ha nagyon sok pénzem volna, akár egy autót is. Aztán ... tény­leg, befagyott a tudományom. Ja igen, rengeteg könyvet vennék, és egy remek horgászfelszerelést is. De aztán? Lehet, hogy egy és más még eszembe jutna, öe azt h'szem, ezzel kész. Ha ennél is több pén­zem volna, alighanem visszaad­nám annak, aki adta. — De hiszen ezek nyárspolgári ábrándok! — jegyezte meg ironi­kusan Júlia. — Nem igaz — tagadta Benkő —, miért ne élnénk kényelmesen, ki­tűnő feltételek közt? Miért ne elé­gíthetnénk ki minden normális kívánságunkat? Miért volna ez a nyárspolgárok kiváltsága? Ez még nem rontja meg az embert. Ez a pénz nem tőke, amely mohón igyekszik megduplázni magát, s a mások zsebéből szippantja magá­hoz a szaporulatot. Az ember él­jen minél jobban, s fordítsa élete gazdagítására mindazt, amit be­csületes munkájával, szorgalmú­val, tehetségével mégszerezhet; Szerintem ez a szocializmus. Én szívből örülök, hogy Jani máris ennyire vitte. Becsületes ember, megérdemli. A sör elálmosította őket, Ben- kőék kitűnően érezték magukat* és ragaszkodtak a közeli viszont­látáshoz. — Gyertek minél előbb, Jani­kám. Hát persze én szerényebb környezetben, de annál szíveseb­ben látlak "majd vendégül benne­teket, igaz anya? Te pedig, vén medve, hamar bújj az ágyba, mert már félórája figyellek, benned bújkál valami. Egy hét múlva a Szerencsés házaspár Benkőékhez készült va­csorára. Júlia addig kutatott a mamáéknál, amíg talált egy el­nyűtt, egyszerű, de azért ízléses ruhát abból a garderobe-ból, amely még a nyomorúságos évek­ből maradt vissza. Az asszon'» fö­löttébb kedvetlenül készülődött. — Képzelem, micsoda gusztus- talanság vár bennünket ott —• fitymálódott —, én egyszerűen nem bírom ezeknek a külvárosi lakásoknak a szagát. Felfordul tő­le a gyomrom. Remélem, nem akarsz éjfélig ott kotlani? — Júlia! — szólt rá erélyesen Szerencsés. — Most én mond.om, hogy vedd elő a jobbik eszedet! — Tudom, tudom, ne félts en­gem. Csak mondom. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents