Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-17 / 41. szám

4 TOOT A MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. február I?. Asszonyoknak — lányoknak Divattudósítás I slsjp ír hAt« » U>* ff SLOKNVA T Hu.««, ír öv niMOr ti Hjocn» 40*­Kétrészes szövetruha övvel, vagy anélkül viselhető. Egyaránt rsinos egyszínű szövetre vagy színes, noppos tweedre. Saját anya­gából rojtozott, vagy az alapszíntől egy árnyalattal sötétcbbel. A szélessége 2—2,5 centiméternél ne legyen több. Háta nyaknál zipp- zárral záródik. Jótanácsok húsok készítéséhez Húst feleslegesen ne áztassunk, mert a víz elveszi az ízét. A hús puhulását elősegíthetjük, ha előbb kiverjük és bevagdos­suk éles késsel. Lehetőleg csak fiatal vagy több napig pihentetett húst süssünk hirtelen vagy rántsunk. A húst kevés, forró zsírba rak­juk, ha hirtelensültet készítünk. A húst bő, forró zsírban ránt­juk, néhány percig fedő alatt süssük, s csak ha a villa belesza­lad, akkor vegyük le a fedőt. Az egybensült húst ne sózzuk be előre. Miután színt kapott a forró zsírban, sózzuk meg, s hagyjuk, hogy saját levét kien­gedje. Csak akkor tegyünk rá forró vizet ha a saját leve mér elpárolgott. így ízletesebb lesz. Szolgáltatások a termelőszövetkezeti tagok számára I családi pótlékra jogosultság A termelőszövetkezet tagja csa ládi pótlékra akkor jogosult, ha legalább három, olyan 10 évesnél fiatalabb gyermeke van, akiket saját háztartásában tart el és az előző naptári évben legalább 120 munkaegységet teljesített. Mindössze 80 munkaegység kell a jogosultság megállapításához akkor, ha az anya saját termelő szövetkezeti tagsága alapján tart igényt a családi pótlékra. A családi pótlék összege A családi pótlék összege az 1959. évi április 1. napjától kez­dődően 3 tíz éven aluli gyermek után összesen 210, 4 tíz éven alU' li gyermek után összesen 280, 5 tíz éven aluli gyermek után ősz- szesen 350, 6 tíz éven aluli gyér mek után összesen 420 forint. Ha a gyermekek száma 6-nál is több, minden további tíz évesnél fiatalabb gyermek után újabb 70 forinttal nő a családi pótlék ösz- szege. Az egyedülálló nők kedvezménye A termelőszövetkezet egyedül­álló nőtagja 1, illetve 2 tízévesnél fiatalabb gyermek után is jogo­sult családi pótlékra, feltéve, hogy az előző naptári évben leg­alább 80 munkaegységet teljesí tett. A családi i pótlékra való jogo­sultság szempontjából a termelő- szövetkezetnek azt a nőtaríát kell egyedülállónak tekinteni: aki nem él házasságban vagy élettársi kö­zösségben, akinek férje első tény­leges katonai szolgálatát telje­síti, akinek férje testi vagy szel­lemi fogyatkozása miatt előrelát­hatóan legalább 6 hónapig nem dolgozhat, táppénzben, öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban pe­dig nem részesül, akinek férje előzetes letartóztatásban vagy közbiztonsági őrizetben van, vagv szabadságvesztés büntetését tölti. SZERETEM A FÉRJEM! Jutka hétfőn reggel sírva ment be az üzembe. Munkatársnői ré­mülten állták körül, s az iránt érdeklődtek, hogy miért sír. — Nem törődik velem! Ottha­gyott. Vasárnap egyedül ment el szórakozni, amit azelőtt sohasem szokott megtenni, csak késő este vetődött haza — szipogta. Munka­ruhája zsebéből kékkockás, kicsi zsebkendőt húzott elő és azzal törölgette könnyes szemeit. — Ide figyelj, Jutka — fordult dolgozó Anna. — Mondok neked valamit... Azt se bánom, ha meg- valamit... Azt se bánom, he meg­haragszol. Anna negyven év körüli asszony. Finom arcvonása, nyílt tekintete, bizalomkeltő külsőt kölcsönöz neki. A többiek, asszonyok és lányok, valahogy bizalmasuknak tekintik Annát. Hozzá fordulnak a csalá­di és szerelmi problémáikkal. Ki­kérik a véleményét akkor is, ha egy új ruhát vásárolnak maguk­nak. Bár még Anna fiatalasszony, úgy tekintik, mintha a brigád anyja volna. — Hát idefigyelj. Eddig vigasz­taltunk, meghallgattuk panaszai­dat és segítettünk rajtad, ahogy tőlünk tellett. Próbálkoztunk az­zal is, hogy elejtett célzásokkal tereljünk a helyes útra téged, de nem sikerült. De most olyan dol­got kell elmondanom, amit nő a nőnek, vagy asszony az asszony­nak elmondani nemigen szeret. A lányok körülállták őket. Fe­szült csend ülte meg a levegőt. Anna folytatta: — Sírsz és jajgatsz, tehetétlen­kedsz afölött, hogy elvesztetted a férjed. Tudd meg azt, hogy egye­dül te vagy a hibás. A vád mint egy súlyos pöröly csapása érte Jutkát, de szólni nem tudott. Hirtelen melege lett, s úgy érezte, hogy Anna végre kimondta azt, ami már őt is foglalkoztatta. > Ne haragudj, de ahogy így el­nézlek, egy csöppet sem vagy női­es. Nem törődsz az öltözködéssel, s kimondottan elhanyagolod ma­gadat. A sok munkára hivatko­zol, meg a gyerekre. Mindez igaz, de ne haragudj, ez nem mentség arra, hogy ennyire ne törődjél magaddal. Egyik barátnőmtől hal­lottam, hogy már hónapok óta nem voltatok egy színházban, vagy moziban, mert neked mun­kád volt. S vasárnaponként sem öltözöl fel, abban a ruhában vagy, amiben egész héten dolgoz­tál. így, ahogy te csinálod, ezt nem lehet! Azt mondod szereted a férjed, rajongsz érte. Nos. hát­ha szereted, akkor az ő kedvéért is csinosnak kell lenned. Vagy talán kiveszett belőled teljesen a nőiesség és az a kis hiúság, amely a nők nélkülözhetetlen jellemvo­nása? Pedig a férjed szeret, sze­ret mint élettársát és szeret, mint gyermekének az anyját. De sose felejtsd el azt, hogy élete végéig a nőt is keresi benned. A nőt, aki nemcsak a lakás rendbentar- tásával és a jó konyha vezetésé­vel van elfoglalva, hanem oszto­zik párja örömeiben, az életben előforduló gondokkal és érdeklő­dik szórakozása iránt is. Mert a családi harmónia az alapköve a boldog és az egész életre szóló házasságnak. S ahol e fel­tételek közül valamelyik hiány­zik, ott üressé és sivárság, napi egyhangúság ^öltözik a család életébe. Elhanyagoltad magad, nem törődsz magaddal, s csodál­kozol azon, hogy a férjed elhide- gül tőled. Jutka nem bírta tovább, zo­kogva borult az esztergapadra. — Szaktársnők! Kezdődik a műszak, fogjanak munkához! — hallatszott a művezető hangja. A gépek elindultak. Anna a munkapad felett így beszélt Jut­kának. Délután, ha felvesszük a fizetést, elmegyünk együtt a ru­hakonfekcióba. s vásárolunk ne­ked egy szép kötött blúzt, meg egy csinos kis aljat. A kultúr- felelőstől pedig kérünk két mozi­jegyet és a férjeddel együtt az ú.i ruhában elmégy a moziba. Ugye jó lesz így? Jutka úgy érezte, hogy az esz­tergapad egyhangú moraja he­lyett halk zenét hall, amely be­tölti a termet. (b) cÁ kas élei útja E néhány kis riport, amely csaknem másfél évtized em­lékeit eleveníti fel Mátai Antal úttörő életéről ad hiteles ké­pet. A hős ifjúkommunista, aki halált megvető bátorsággal védte ezerkilencszázötvenhatban a stúdiót az ellenforradalmár csőcselékkel szemben a tizenötödik évfordulóját ünneplő út­törőmozgalom első úttörői közé tartozott. Gyermekkora úttörő tevékenysége és élete példaképül szolgál a sok tízezer úttörő­nek, aki nyomdokába lépett. VII. A második lyukas óra közepe felé tetőfokához ér a rendetlen­ség. Kiabálás, sivalkodás, nótaszó keveredik a különféle zörejek hangjával. Az egyik fiú a pad te­tején guggol, és vonalzóval veri a padra állított tanári szék tám­láján a dallam ütemét, amelyet kórusban üvöltenek szomszédai. Mátai Anti a sarokban olvas. A pádon könyököl, tenyereit a fü­leihez szorítja. De minden hiába! A zajt nem lehet kikapcsolni. Ér­zi, hallja a pokoli rendetlenséget. A könyvre csak félig tud figyelni. Pedig szeretne mindent magába szívni, ami a papíron van. Nagyszerű emberek, hősi múlt elevenedik fel a betűk nyomán lelki szemei előtt. Könyv repül a levegőben. A pá­don guggoló fiú, akinek irányába a könyvet hajították, hirtelen el­kapja a fejét. A könyv Mátai Anti homlokának csapódik. Anti felugrik. Az arca szigorú. Hirtelen csend támad az osztály­ban. Aki a könyvet hajította, za­vartan pislog. Q nem Antit akarta megdobni! Antit általános megbe­csülés övezi. Mindenki szereti. Az osztály tagjai felnőttként kezelik. Olyan, mintha a bátyja lenne va­lamennyinek. annak ellenére, hogy egykorú osztálytársaival.- Tudjátok mit? Inkább vala­mi hasznossal töltsük az időt — töri meg Anti a kínos csendet, s az arcára mosoly rajzolódik. — Olvasok nektek Osztrovszkij: »Az acélt megedzik« című könyvéből. Anti az első pad tetejére ül és olvas. Az osztályban olyan a csend, hogy a légyzümmögést is hallani. A szénfekete hajú fiú, aki a második padban ül, váratlan kérdést tesz fel.- Én nem értem a könyv fő­hősét, Pávelt. Miért szakított Tu­nyával, ha egyszer szerette? Anti a padra helyezi a szét­nyitott könyvet és rövid gondol­kodás után válaszol.- Azért, mert Tonya politikai téren ellentétben állt Pávellel. Pável elveit a Tonya iránti von­zalom fölé tudta helyezni. Fi­gyeld csak — Anti ismét kézbe­veszi a könyvet, néhány percig la­pozgat, majd folytatja: — Pável azt mondta Tonyának: »Én most már nem az a Pavlusa vagyok, aki régen voltam. És rossz férj leszek, ha arra számítasz, hogy először tehozzád kell tartoznom, és csak azután a párthoz. Mert én mindig elsősorban a párthoz ragaszko­dom és csak azután tehozzád, meg a többi hozzátartozóhoz. (Megve­tem az olyan embereket, akiket kihoz sodrukból egy kelés az ujjú­kon, s ez minden egyebet elhomá­lyosít előttük, akiknek fonto­sabbak feleségük szeszélyei a for- i adalomnál.« — Ilyen elvek alapján élt Osztrovszkij, az író is? — kérdi egyre fokozódó érdeklődéssel a szénfekete hajú fiú, s társaival együtt lesi a választ Mátai Anti ajkáról. — Osztrovszkij megbénult és mindkét szemére megvakult, de ennek ellenére tovább küzdött a szocializmusért. Óriási akaraterő volt benne. Tollba mondta regé­nyeit, amelyek bejárták a vilá­got, s erőt adtak minden forra­dalmárnak. Életének erről a sza­kaszáról írja Osztrovszkij: »A boldogság sokrétű és én nagyon boldog vagyok. Személyes tragé­diámat a háttérbe szorítja az al­kotás csodálatra méltó s kimond­hatatlan öröme, s annak felisme­rése, hogy az én kezeim is hord­ják a téglákat annak a gyönyörű épületnek a felépítéséhez, mely­nek a neve kommunizmus.« Nyílik az ajtó. Kontság igazga­tó bácsi lép a tanterembe. Anti eléje siet. Két lépésnyire megáll előtte és jelenti a létszámot. — Mit olvastál fel? — kérdi az igazgató? — Osztrovszkijnak »Az acélt megedzik« című könyvéből olvas­tam szemelvényeket. — Jól tetted. Megdicsérem az osztályt a fegyelmezettségéért — bólint Kontság igazgató bácsi, os a tábla elé lép. A hangja nyugodt és megelégedett. — Most pedig a törtekkel való szorzással ismerkedünk meg, gye­rekek! — mondja és a kezében tartott kréta megindul a táblán, gömbölyded fehér betűket hagy­va maga után. h. r. (Folytatjuk.) Aldor Lili vasárnap délutáni hangversenye elé A diákbérlet harmadik hang­versenyére február 19-én, vasár­nap délután 5 órai kezdettel ke­rül sor a zeneiskola nagytermé­ben. A hangverseny művésze alig néhány évvel ennekelőtte még a szekszárdi iskolapadokban sze­rezte meg az alapműveltséget és Bogdán Edit zeneiskolájában ta­nulta meg a hegedülés alapele­meit. Édesapjának váratlanul be kö­vetkezett halála után a család Budapestre költözött. A kislány­ból közben nagylány lett és be­iratkozott a Zeneművészeti Főis­kolára, hol Garay Györgynek, a nagynevű hegedűművésznek és hegedűpedagógusnak lett a ta­nítványa. A főiskola elvégzése után a KISZ Központi Művészegyüttes hangversenymestere lett és mint szólista is gyakran szerepel a bu­dapesti hangverseny dobogókon. Legutóbb az Ujságíróklubban egy műsorban szerepelt Bacher Mi­hállyal és Kovács Dénessel. A műsor első felében Commen- zoli Mária zongoraművész kísé­rete mellett Händel és Brahms egy-egy hegedű-zongora szonátá­ját szólaltatja meg, szünet után pedig Debussy: A csónakon és A kis néger, Saint Seans: Havanai- se és Vladigerov bolgár zeneszer­zőnek a Sál és a Bolgár rapszó­dia című műve szólal majd meg. A zeneiskola és a TIT, amely a hangversenyt rendezi, minden ér­deklődőt szívesen vár a magas színvonalúnak ígérkező hangver­senyre. Felnőttjegy 5, diákjegy 3 forint egységesen. A diákbérlete­sek a bérlet felmutatása mellett ingyen vehetnek részt a hang­versenyen. O. L

Next

/
Thumbnails
Contents