Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-26 / 49. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. február 26. Az idén újabb beruházást végzünk saját erőnkből Hogyan fejlődött a kocsolai Vörös Csillag Tsz Termelőszövetkezetünk 1958. szeptember 5-én alakult hét családdal, . amely mindössze 77 hold 'földön kezdte a gazdálkodást. A jelenlegi taglétszámunk (mivel, hogy állandó belépések vannak) a február 15-i állapotnak megfelelően 352 fő és a családok száma elérj a 300-at, földterületünk meghaladja a 2200 holdat. Az 1959. évi egy munkaegység értéke 32,64 forint volt, az 1960. évi már 44,53 forintra növekedett, amelyből a természetben kiadott termények értéke 11,37 fórint és a pénzbeni 33,16 forintból tevődik össze. Földjáradék címén kifizetünk a tagoknak 162,707 forintot és február 18-án fizetjük a január havi munkaegység-előleget. A zárszámadás során pénzbe- iii jövedelmünkből 150 000 forintét tartalékoltunk üzemviteli kiadások fedezésére, amely összeget a közgyűlés határozata értelmében 70—80 százalékban takarmányvásárlásra kívánunk fordítani Ugyanis termelőszövetkezetünknek csaknem teljes egészében meg van már az 1962. évi hízómarha- és sertésállománya is, valamint a tenyészállat létszámot gyarapítani is kívánjuk. Saját erőből történő beruházásunk tavaly 443 775 forint volt. Többek között saját építő brigádunkkal építettünk két 200 férőhelyes sertéshizlaldát, két takarmányelőkészítőt, egy kombájnszérűt, egy 400 férőhelyes juhhodályt és két 50 férőhelyes növendékmarha istállót alakítottunk át. Vettünk egy K—25-ös Zetort pótkocsival és egy Mau- wulf traktort teljes felszereléssel, valamint két gumiabroncsos billenő platós 3,5 tonnás gépkocsit. Ha megvizsgáljuk termelőszövetkezetünk állóeszköz növekedésének értékét, megállapíthatjuk, hogy 1 400 000 forinttal növeltük egy év alatt. A zárszámadási tartalékolások során tartalékoltunk 71 518 forintot, amely a tavalyi fel nem használt alappal együtt meghaladja a 77 000 forintot. A közgyűlés határozata értelmében létesítünk egy klubhelyiséget, ahol a munkából kiöregedett tsz- tagok és fiatalok otthonra találnak. A még megmaradó összeget a szociális kulturális alapból, az öregek és baleset folytán keresetképtelenné vált, vagy meghalt tsz-tagok családtagjainak segélyezésére fordítjuk. A múlt gazdasági évben havonta rendszeresen fizettünk 14,50 forint munkaegységelőleget, az idei évben ezt 20 forintra kíván.*------------t A megye lakosságának 12,3 százaléka könyvtári tag Tolna megyét sok minden szimbolizálja. így többek között a Sárköz, a szekszárdi vörös bor és még "sok más. Ezt a sort feltétlenül ki kell egészíteni egy kulturális dologgal. Ez ugyan még nem ismert artn'yirá, mint mondjuk a vörös- ISóf'yvagy a Sárköz, de ez is méltóképpen reprezentálja a megyét. - A könyvtárak példásan, eredményesen tevékenykednek megye- .szerte, aminek az a következménye, hogy a könyvek hasznosságát mind többen és többen élvezhetik. ' A megye, területén működő 176 könyvtárban 32 548 be- • iratkozott olvasó volt a múlt év végén. A megye lakosságának 12,3 százaléka olvasó. Az olvasók megyei aránya jobb, mint az országos átlag. A megyei . átlag több, mint 3 százalékkal jobb az országosnál. ' • A megye könyvtáraiban a múlt év végén mintegy 205 000 kötet könyv volt Igen örvendetes, hogy nemcsak Szekszárd városban és a járási székhelyeken, hanem a községekben is sok könyv áll az olvasók rendelkezésére. A tanácsi vezetők és a falusi lakosság a községfejlesztési tervek és a költség- vetés elkészítésekor a sok egyéb mellett a könyvtárak fejlesztésére is gondoltak: jelentős összegeket irányoztak elő könyvtári célokra. A községi könyvtárak részére a múlt év során mintegy 26 000 kötet könyvet vásároltak. Jellemző a könyvek iránti nagy érdeklődésre, hogy a megye könyvtárai a múlt évben több mint 727 000 kötet könyvet kölcsönöztek az olvasóknak. Az összkönyvállomány három és félszer fordult meg az olvasóknál. Hogy mi várható az idei évben? További előrehaladás. Minden jel arra mutat, hogy a tanácsok az idén is nagy erőfeszítéseket tesznek a könyvtárak fejlesztése érdekében, mert a lakosság érdeklődése a könyvek iránt állandóan nő. tűk emelni, azonban a tagok döntése alapján csak 15 forintot fizetünk ki. 1960-ban a tsz-ben dolgozó családtagok évi átlagos jövedelme meghaladta a 16 000 forintot, de a családtagok 70 százaléka a 25 000 forint évi kereseten felül kapott a. tsz-től. Braun Antal feleségével 39 216 forintot keresett, ifj. Eckert József, aki ugyancsak feleségével dolgozott, 38 577 forintot, Zóki Lajos és felesége 27 600 forintot, Kovács Ferenc kovácsmester egyedül 28 224 forintot keresett.. Az asszonyok havi átlagkeresete is 900—1500 forint. Az 1961. évi munkaegységrészesedésünket 40—41 forintban ki vánjuk meghatározni, azért, mert nagyobb mérvű beruházást akarunk eszközölni saját erőből. Varga Gyula, főkönyvelő Vörös Csillag Tsz, Kocsola Befejeződött az úttörőmozgalom helyzetével kapcsolatos brigádvizsgálat A KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Úttörő Szövetség Országos Elnökségének határozata értelmében megyénkben tizenhárom tagú brigád vizsgálatot végzett a 15 év óta fennálló úttörő- mozgalom eredményeinek felmérésével kapcsolatban. A KISZ megyebizottsága mellett létrehozott brigád, amely a vizsgálatot folytatta az úttörő csapatok tevékenységének felmérése mellett a járási úttörő elnökségek munkáját is ellenőrizte és segítette. A brigádmunka február 25-én fejeződött be és március 12-re dolgozzák. fel a tapasztalatokról szóló jelentést a KISZ Központi Bizottság részére. „Most as egyszer rámtaláltál“ Az OTP értesítette szerkesztőségünket, hogy a 8. játékhéten négyes találatot ért el egy Tolna megyei lottózó. A szelvényt Dom- bóvárott vásárolták. A szerencsés nyertes neve ezideig még ismeretlen, mivel a szelvényen csak a következő jelige szerepelt: »Most az egyszer rámtaláltál. Dombóvár.« A négyes találatosok nyereménye egyenkint meghaladja a 111 000 forintot. Ezen a héten harminc- ketten értek el négyes találatot. cÁ taiiáJtsdtiök odmtiaji látóaalója * Ezernyi tennivalója van Serfőző Istvánnak, a decsi tanácselnöknek. A három új termelőszövetkezét vezetői hol ilyen, hol olyan tanácsért, segítségért keresik fel. Most van a föld- rendezés is a faluban, s ha ennek kapcsán valamit tisztázni kell, kihez fordulhatnak? A tanácselnökhöz. Szóval sokat kell foglalkozni a tanácselnöknek a termelőszövetkezetek ügyeivel. S megtiszteli őt látogatásával Márt néni is — Perity Mihály- né —, s fél délelőtt igénybeveszi türelmét. Szó se róla, fontos ügyben jár. őszintén szólva, arra számítottam, Serfőző István tanácselnök udvariasan, de határozottan közli Mári nénivel, hogy e napon a táncruhákkal, meg a sárközi népi hagyományokkal nincs ideje behatóan foglalkozni, majd inkább máskor. De nem ez történt... Türelmesen végighallgatta még azt is; hogyan játsszák a hálótanyást, azt a sárközi jellegű népi játékot, amit Mári néni szerint illene megtanulni a helyi kultúrcso- portnak. — A fiatalokkal meg kell ismertetni a sárközi hagyományokat. Vannak itt lányok is, meg legények is, akik szívesen jönnének, csak szólni kellene nekik. Hiszen tudja elnök elvtárs, hogy milyen híres volt a decsi népi együttes, most meg nincs sehol — magyarázta Mári néni energikusan. — Igaza van Mári néni. Sort kerítünk majd ezek tisztázására is. Valóban szép az a népi játék, megtanulhatják a fiataloki a tanács segít is, de... — Tudom elnök elvtárs, sok a munka. De azért a tanács hozhatna egy határozatot, hogy a táncruhákat 'és a csizmákat szedjék össze, mert lassan nem tudjuk hol vannak. Pedig közpénzen vettük azokat. Többet kellene vele törődni! — Van már határozat a ruhák összeszedésére Mári néni. — Hozzanak még egyet, vagy legalább azt nézzék meg, végrehajtották-e azt a határozatot, — így vitatkozott a tanácselnökkel Perity Mihályné. Mi tagadás, Mári néni sarokba szorította a tanácselnököt, Addig nem volt hajlandó távozni, míg nem kapott igézetet arra, hogy ezután többet törődik a tanács a sárközi népi hagyományok ápolásával, pontosabban a decsi népi együttes újjászervezésével. — Gondolom most as egyszer nem okozott nagy örömei Serfőző elvtársnak Mári néni váratlan látogatása, — jegyeztem, meg a tanácselnökhöz fordulva. — Miért ne?... A maga módján Mári néninek igaza van. Év örülök neki, hogy segíteni akar. Idős kora ellenére fáradozik a kultúráért. Különösen pedig hozzám sohasem lehet rosszkor jönni — így a tanácselnök. Tudom az eset mindennapi. De éppen ez benne a jó. D. E. Miről tárgyalt 1960-ban a Területi Egyeztető Bizottság A Területi Egyeztető Bizottság a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsával szorosan együttműködve jelentős nevelőmunkát végez a törvényesség betartására. A dolgozók és a vállalatvezetők bizalommal fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal a Területi Egyeztető Bizottsághoz, amelyet igazol az is, hogy az 1960-as évben 784 ügyben kellett intézkedéseket foganatosítani. A 784 ügy- darábból 475 volt konkrét fellebbezés. Felmondások a vállalat, ' illetve a dolgozók részéről, elmaradt munkabérek kifizetése, kj nem fizetett prémium, túlóra, vagy a dolgozók részéről jogtalan követelések ügyében kellett döntést hozni az egyeztető bizottságnak. A Területi Egyeztető Bizottság a vitás ügyeken kívül foglalkozik az ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok és hivatalok egyeztető bizottságai munkájának ellenőrzésével. Az elmúlt évben 61 egyeztető bizottság munkáját segítette a helyszínen. Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a pártszervezet, a vállalatvezetés és a szak- szervezet együttműködése jó, mint a tolnai selyemfonóban, a Fornádi Állami Gazdaságban, a Fácánkerti Növényvédő Állomáson, ott a dolgozók bizalommal keresik fel a helyi egyeztető bizottságot, s ebből következően kevesebb a törvénysértések száma is. A legtöbb hiba és törvény- sértés a munkakönyvek helytelen kezelése, a szerződések megkötése, a munkaviszony megszüntetése, valamint a fegyelmi ügyek és a kártérítési határozatok meghozatalával kapcsolatos. A munkakönyvekben törvénytelenül nagy előszeretettel írják be az „Áthelyezve”, vagy „Hozzájárulással kilépett” bejegyzést akkor is. amikor az üzem, a vállalat, vagy a gazdaság szünteti meg szabályszerű felmondással a munkaviszonyt. Ez a helytelen és törvényellenes gyakorlat igen sok munkaügyi vitát von maga után. Előfordul ugyanis, hogy a dolgozó más munkahelyre kerülve külön- élési díjat kér, vagy a másik eset, amikor a szabadság beszámításánál jogtalan előnyökhöz jut. A vezetők, az egyeztető bizottsági tagok általában tisztában vannak azzal, hogy milyennek kell lennie a fegyelmi, és a kántérítési határozatnák. Ennek ellenére mégis gyakori jelenség, hogy a határozatok meghozatala előtt nem végeznek alapos vizsgálatot a hibák feltárására. Ilyen eset fordult elő a gyönki földművesszövetkezetnél, ahol a kivizsgálásokra vonatkozó ügyirat annyira felszaporodott, hogy a súlya csaknem háromnegyed kilogrammot nyomott, az ügyet pedig csak másfél év huzavonája után lehetett lezárni. A Területi Egyeztető Bizottság és a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa a fenti hibák kijavítására, illetve jövőbeni megelőzésére a megyében tíz helyen ankétot tartott, a munkakönyv és a törvények ismertetésére. Az ankétok után bizonyos javulás tapasztalható, amelyet igazol az is, hogy az év végére a Területi Egyeztető Bizottsághoz kevesebb fellebbezés érkezett, s az év végére csökkent a vitás I ügyek száma. Nem szennyezik a Kapos vizét — Derítőt építenek a Fatelítőben Hírt adtunk lapunkban is arról a két évig húzódó perről, mely a Tolnai Halász Szövetkezet és a Dombóvári Fatelítő Vállalat között volt. A fatelítőbői rengeteg szennyvizet engedtek a Kapósba, s a különböző vegyianyagoktól a Kapósban, és a Sióban is étkezésre alkalmatlanná váltak a halak. A per végén, a fatelítő több mint százezer forint kártérítést fizetett... Drága tanulság volt ez, és okulásul is szolgált. A napokban kezdték meg a szennyvízderítő építését. Előreláthatólag még a tavasz során elkészül a derítő, s nem szennyezik a Kapos vizét a fatelítői vízzel. Akiket nem szívesen látnak a téglagyárban Bagger tengely csillog az univerzális esztergapadon. A vidia vékony szalagot hasít, pattog a forgács, és egyre formálódik a tengely. Sürgős a munka, mert ez az utolsó tengely, s ennek elkészültével lényegében befejezik a téglagyártásra való felkészülést. Cselinácz János fiatalember, hét éve gyógyítgattatja már itt a paksi téglagyár központi javító műhelyében a téglagyártó gépek alkatrészeit. Hét év hosszú idő, még hosszabb, ha tekintetbe vesz- szük azt a sok munkát, amit hat gyár csilléi, téglagyártó gépei egész éven át adnak. Mert nemcsak télen van itt munka. Nyáron, amikor a gépekkel téglát gyártanak, akkor tartalékalkatrészeket készítenek. Az ősszel, amikor leálltak a hat téglagyárban, az egyesülés központi javítóműhelyében Schmidt József műhelyvezető összehívta embereit, s megbeszélte a javítás tervét. S a tél folyamán e szerint végezték a munkát. Ha elkészült egy alkatrész, központi szerelő is utazott vele együtt a gyárba, hogy gyorsabban tudják a gépet kijavítani. Három hétig a dombóvári egyes számú téglagyárban tartózkodtak ketten a gépjavítók közül; nagy teljesítményű földkitermelő gépet szereltek fel, s a napokban ugyanoda száz méter hosszú szállítószalagot is küldtek, ennek felállítása még hátra van. A jövő héten előreláthatólag mind az öt gépesített gyárban megkezdik a gépek próba járatását. A javítási főidény ezzel be is fejeződik. S ezután újabb fontos munka vár a műhely munkásaira. Különösen Kovács István villanyszerelőre. Pakson, a keller-szárítók között villanytolópadokat szerelnek fel, már megérkeztek a gépek, a villamosvezetékek is úton vannak már. Kovács István Budapestre utazik, hogy tanulmányozza a villamostolópadok működését, s tapasztalatait majd itthon hasznosítja. Gépjavítóknak hívják az egyesülés üzemeiben a paksi központi műhely dolgozóit. Szeretik is őket, de akkor van a legnagyobb öröm, amikor nem látják őket. S re-, mélik, az idén, a téglagyártási szezonban mind kevesebbszer tűnnek fel a gyárakban, s ez azt jelenti majd, hogy jól dolgoztak a télen, nem lesz a nyáron gépállás. S érthető, ha nem szívesen látják őket a gyárban a téglakészítők, mert akkor rossz a gép, és kevés a kereset is. A látogatást év végére tartogatják, mint az idén is, amikor a nyereségrészesedést osztják. — Nagysikerű magyar—román baráti est volt tegnap, szombaton Bonyhádon. i
