Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

A MEGYEI MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA LS A MEGYEI TANÁCS- LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! sá r n a p 1961. február 26. XI. évfolyam 49. szám * ARA: 70 FILLÉR Közös nyilatkozat az Antonin Novotny elvtársnak, a Csehszlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnökének magyarországi lá­togatása alkalmából lefolytatott magyar—csehszlovák tárgyalásokról Antonin Novotny elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására 1961. február 20—24 között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Antonin Novotny elvtárs és kí­sérete látogatásokat tett ipari és mezőgazdasági üzemekben, talál­kozott és elbeszélgetett a maeyar dolgozókkal és közelebbről még­ismerkedett a magyar népnek a szocialista társadalom építésében elért eredményeivel. A csehszlo­vák nép képviselői mindenütt igen meleg fogadtatásban része­sültek, s azt tapasztalták, hogy a magyar népben nagy érdeklő­dés és mély barátság és a test­véri Csehszlovákia népei iránt és a magyar dolgozók átérzik a két ország népei együttműködésének fontosságát. A Magyar Népköztársaságban tett látogatás alkalmával Antonin Novotny elvtárs és a kíséretében le vő elvtársak megbeszéléseket foly tattak a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának és a magyar forradalmi, munkás­paraszt kormánynak vezető sze mélyiségeivel. A magyar és csehszlovák dol­gozó nép képviselői tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, kicserélték a szocialista társada­lom építésében szerzett tapaszta­lataikat. Elvtársi eszmecsét foly­tattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozga­lom időszerű kérdéseiről, vala­mint a két otszág baráti kapcso­latainak továbbfejlesztéséről. A megbeszéléseket meleg baráti légkör, teljes egyetértés és a véle­mények azonossága jellemezte. Antonin Novotny visszaérkezett Prágába Prága: (MTI) Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szombaton reggel visszaérkezett Prágába a Magyar Népköztársaságban tett baráti látogatásáról. A prágai fő- pályaudvaron Antonin Novotnyt és kíséretét Viliam Siroky minisz­terelnökkel az élen a párt és kor­mány vezetői fogadták. A csehszlovák és a magyar him nusz elhangzása után Antonin Novotny ellépett a felsorakozott díszszázad előtt, majd a főpálya- udvar előtt egybegyűlt több ezer prágai dolgozó üdvözlését fogad­ta. A csehszlovák és magyar zászlókat lengető tömeg lelkesen éltette a magyar és a csehszlo­vák nép barátságát. „Mezőgazdaságunk a történelmi változások korátéli — Gaxdásxtalálkoxó volt tegnap Sxeksxárdon — Az idei magyar—szovjet mező- gazdasági napok egyik kiemel­kedő eseménye volt megyénkben az immár hagyományos gazdász- találkozó. A városi művelődési házban tegnap délelőtt több mint 400 állami gazdasági, kísérleti és tangazdasági, gépállomási, terme­lőszövetkezeti, valamint vállalati agronómus gyűlt össze. Ott volt az ünnepségen Keserű János, földművelésügyi miniszterhelyet­tes, dr. Tuska Pál, a megyei ta­nács elnöke, Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője, valamint a megyei, járási pártbizottság és a megyei tanács több mezőgaz­dasági vezetője. Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjé­nek megnyitója után a mezőgaz­dasági szakembereknek Keserű János földművelésügyi miniszter- helyettes tartott vitabevezető előadást. Megállapította: „A ma­gyar mezőgazdaság a történelmi változások korát éli. ami azt je­lenti, hogy a szakemberek és a mező- gazdasági dolgozók összefogá­sával soha nem látott szint­re lehet emelni a magyar mezőgazdaság termelését.” — Jelenleg a legfontosabb fel­adat — mondotta a miniszter- helyettes — a mezőgazdaság ter­mékeinek bővítése, az új szocia­lista falusi rend V.' alakításával egy időben. A mezőgazdaság fej­lesztése napjainkban a szocializ­mus építésének kulcskérdése, amit bizonyít az is, hogy a há­roméves tervben az ipar 40 szá­zalékkal, a mezőgazdaság azon­ban csak 11,5 százalékkal növel­te termelését. Az elmú't években jelentő­sen fejlődött mezőgazdasági termelésünk, de még min­dig messze elmaradt az ipar termelése, más országok me­zőgazdaságának fejlődése és a növekvő szükségletek mö­gött. Beszélt Tolna megye mezőgaz­daságának eredményeiről, a gazdálkodás megszilárdításának fontosságáról, majd a hús, tej, tojástermelés fokozásával kapcso­latban részletesen foglalkozott a takarmány, elsősorban a kuko­ricatermeléssel, s felhívta a fi­gyelmet a takarmányozási tech­nika megjavítására. A földművelésügyi miniszter- helyettes előadását vita követte, amelynek során több kiváló Tol­na megyei agronómus mondta el véleményét a tennivalókról. Fel­szólalt a vitában Tolnai Ferenc a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője is. A ,párt Központi Bizottsága közleményé* nek tanulmányozására hívta fel a szakemberek figyelmét, amely­ben a párt meghatározta a me­zőgazdaságban előttünk álló közvetlen feladatokat. A vita összefoglalója után Ke­serű János 10 Tolna megyei mezőgazda- sági szakembernek adott át kitüntetést, „a mezőgazdaság kiváló dolgozója” jelvényt és oklevelet. Kitüntetést kapott a többi kö­zött Imre Ferenc, az alsónyéki Dózsa Népe Tsz főagromómusa, Varga Imre, a döbröközi Zöld Mező Tsz főagronómusa, Bán Gyula, a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz agronómusa és Tóth Lajos, a Harc Janya-pusztai Uj Élet Tsz agronómusa. A szekszárdi gaz<jásznap ese­ményei a délelőtti tanácskozás­sal nem zárultak le. Délután a városi művelődési házban színvo­nalas kultúrműsor volt, majd megrendezték a már ugyancsak hagyományos gazdász-bált. ülést tartott a városi tanács Szekszárd város tanácsa szom­baton délelőtt ülést tartott. El­fogadta Kalmár József vb-elnök jelentését a két tanácsülés köz­ti tevékenységről. Ezután Kal­már József vb-elnök beszámoló­ja alapján a város termelőszö­vetkezeteinek helyzetéről s az új tsz-ek megszilárdításával kap­csolatos feladatokról tanácskoz­tak. Amint azt a beszámoló meg­ötmillió 206 ezer forint betétet gyűjtöttek a megye postás kézbesítői Az elmúlt év második negyed­évében a postás kézbesítők 1 659 000 forinttal ' növelték a megye betétállományát, mintegy 450 takarékbetétkönyv váltótól. Munkában a tanuló-brigád Tizennégy fia­tal tanulja a szakmát a Duna- földvári Cipész Ktsz tanműhelyé­ben. Ebben nincs semmi különös, hiszen természe­tes, hogy a szö­vetkezetek ma­guk gondoskod­nak a szakmai utánpótlás neve­léséről. Dunaföld- várott azonban a múlt évben el­tértek a hagyo­mányoktól, lá­nyokat is vettek fel cipésztanuló­nak. A tizennégy tanuló többsége — mégpedig ki­lenc — lány. A földvári ktsz-ben tehát a tanuló- képzésnél is meg­valósították a női egyenjogúságot, digi eredmények is sikertelenül Hosszú volna elsorolni még csak a legjobbak nevét is, akik a be­tétgyűjtés során az egyes közsé­gekben a legjobb eredményt ér­ték el. 1960. második felében a kéz­besítők meggyőző szavára még olyanok is váltottak takarékbe­tétkönyvet, akik azelőtt azon a véleményen voltak: ők bizony otthon tartják a pénzüket. Ennek eredményeként az év végi összesítésnél kitűnt, hogy a postás kézbesítők a megyében 1400 családtól 5 206 000 forint betétet gyűjtöttek az elmúlt évben. állapította, sok helyes kezdemé­nyezés történt a szövetkezetek megszilárdítása érdekében. A tag ság takarmánnyal és pénzzel já­rul hozzá a közös alap megte­remtéséhez. Eddig a három új termelőszövetkezet tagsága mint­egy öt vagon kukoricát adott össze az egyéb takarmány és nagyösszegű pénz mellett. Dön­töttek az erőgépek elosztásáról és különböző gazdasági kérdések­ről. Javasolták többek között a tsz-ek tagságának, hogy növeljék az egy holdra eső tőszámot a kukorica és burgonya átlagtermés fokozása érdekében. Foglalkoz­tak a jövedelemelosztás kérdésé­vel is. A feladatok megoldása érdekében megfelelő határozatot hoztak. A következő napirendi pont­ban dr. Nedók Pál vb-titkár elő­terjesztése alapján a város idei évi városfejlesztési tervéről ta­nácskoztak és elfogadták azt. A tanácsülés keretében foglal­koztak a lakáselosztás kérdésé­vel. Létrehoztak egy lakásügyi állandó bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy javaslatot tegyen a lakások kiutalására, el­osztására. Csereüdültetésben és külföldi üdülésben részesítik a tanács dolgozóit Mint az ed­üzemben — ahol a gyermekcipők mutatják, nem I készülnek — dolgoztak, most az A lányok ugyanis | alja-munkát tanulják, pontosab- az első hónapokban a mechanikai 1 ban: a talpat dolgozzák rá a fel­sőrészre. Oktatójuk szerint mind a kilencen mesterei lesznek a szakmának. A Tolna megyei Tanács Szak- szervezeti Bizottsága az elmúlt évben 333 dolgozót és 110 gyer­meket részesített üdülésben. Az üdülési napok száma 1960-ban összesen 3843 volt. A szakszerve- j zet a KISZ-szel közösen turista kirándulást is szervezett, amely­nek keretében ellátogattak Pécs­re, megnézték a város nevezetes­ségeit, este pedig kollektiven a színházba mentek. A szakszervezeti bizottság hoz­záfogott az idei üdültetési terv el­készítéséhez, mely szerint a sió­fok' üdülőben június 1-től szep­tember közepéig egy- és kéthetes turnusban üdülhetnek a dolgozók. Szó van arról is, hogy a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság bra- tislavai területi tanácsával közö­sen, a baráti kapcsolatok elmélyí­tésére csere-üdültetést szervez­nek. A terv szerint 36 csehszlovák dolgozó üdültetését vállalná a Tolna megyei Tanács Szak- szervezeti Bizottsága és ugyancsak 36 magyar dolgozó üdülne Csehszlovákiában. A szakszervezeti bizottság kez­deményezésére a megyei tanács­nál pályázatot hirdettek a szakte­rületek bevonásával. A pályáza­ton részt vehetnek a különböző munkaterületen dolgozók. A fel­tétel az, hogy egy-egy szakterü­letről írásbeli tanulmányt kell a dolgozónak elkészítenie, a taná­csok és a tsz-ek viszonyáról, mai életünk különböző problémáiról; A legjobb pályázatok elkészítőit ugyancsak külföldi jutalomüdü­lésben részesíti a szakszervezeti bizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents