Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

£ SOLNÄ MEGYEI NÉPÚJSÁG asm. feäruär 3é, Szociálpolitikánk alapvető tartalma, hogy megszüntette minden nyomor és szociális baj forrását, a kizsákmányolást Praníner József elvtárs felszólalása az országgyűlés vitájában. (Prantner József elvtárs or­szággyűlési felszólalását lapunk pénteki számában ismertettük. Az alábbiakban teljes egészé­ben közöljük a felszólalás szö­vegét.) Az 1961-es állami költségveté­sünket tanulmányozva, azt a módszert folytattam, hogy igye­keztem a számok mögé nézni és mögöttük is meglátni a fejlődő, szép szocialista életünket. Figyelmemet elsősorban a szo­ciális kérdések ragadták meg, bár a költségvetésünknek, közvetett módon minden részletében szo­ciális vonatkozása van. Ez a költségvetés teljes egé­szében tükrözi szocializmust építő népünk nagy eredmé­nyeit és minden forintjával közvetlenül, vagy közvetve népünk anyagi és kulturális felemelkedését szolgálja. Felszólalásomban néhány olyan fontosabb szociálpolitikai kérdés­sel szeretnék foglalkozni, mely­nek valóraváltását a költségvetés forintban kifejezve is biztosítja. Mielőtt erre rátérnék, engedjék meg, hogy rámutassak arra az óriási különbségre, amely népi demokratikus rendszerünk szo­ciálpolitikája és a tőkés rendszer úgynevezett szociálpolitikája kö­zött fennáll. A tőkés rendszer szociálpoliti­kája fügefalevél a tőkés kizsák­mányolok bűneinek takarására, vagy néhány »jótét lélek« szociá­lis olajcseppje a forradalmi ki­robbanások fékezésére. Ez a szo­ciálpolitika hazug, képmutató és az emberi méltóság megalázása. Az idősebb nemzedék emléke­zetében még mélyen él a Horthy- fasizmus gyászos szociálpolitiká­ja, melyet oly megrázóan fejezett ki József Attila, nagy proletár költőnk, a nemzeti nyomorról, a tüdőbajról, az egykéről és a sza­pora csecsemőhalálról. Emlékezünk még a Horthy- rendszer Sipőcz leveseire, Horthy Miklósné és más kegyelmesek karácsonyi akcióira, mely dolgozó népünk nyomorának arcátlan ki­gúnyolása volt. Múltunknak e szégyenteljes szakasza sajnos a tőkés országok dolgozóinak ma még keserves je­lenje. Népi rendszerünkben fel­nőtt fiatal, ha eljut az úgyneve­zett »szabad világba« ott láthat még olyant, ami a mi életünkből már örökre eltűnt, az utcasarko­kon és a templomajtókban kol­duló nyomorék, elhagyott embert. A szocializmust építő országok­ban — köztük hazánkban is me­rőben más a helyet: a szociálpoli­tika új tartalmat kapott: min­dent az emberért, legfőbb érték az ember. E szociálpolitikának az az alapvető tartalma, hogy megszüntette minden nyomor és szociális baj forrását, a kizsákmányolást. Megszüntettük a munkanélküli­séget, az ember életét megrövidí­tő létbizonytalanságot. Felszaba­dulásunk óta óriási léptekkel ha­ladunk előre a gyászos múlt szo­ciális örökségének felszámolásá­ban, a dolgozók anyagi és kul- túrális felemelésében, a szociális ellátottság fejlesztésében. Szociálpolitikánk tartalmában is szocialista már és benne napról napra szaporodnak a kommuniz­mus elemei. Elég itt rámutatnunk az olyan szolgáltatások nagy tömegére, amely ingyenes, amelynek kiadá­sait a közösség viseli. Szociális ellátottságban mi már rég elhagytuk a legfej­lettebb tőkés országokat és megtisztelő helyen állunk a szocialista táborban is. Eredményeink e téren nem véglegesek. Népünk munkájával ben, szavaiban és tetteiben megnyilvánul, mind több ember világszemléletévé kezd válni. A szocialista humanizmus mind' inkább közvélemény-formáló erő vé válik. Ez a humanizmus a le­tűnt tőkés világ maradványaival, a rút önzéssel, a más ember baját semmibe vevő érzéktelenség és cinizmus elleni harcban fejlődik. Mindezek mellett hiba lenne, ha szemethúnynánk afelett, hogy vannak még társadalmunkban olyan emberek, akiket a törvény­nyel kell kényszeríteni, hogy mun kaképtelen öreg szülőiket támo­gassák. Vannak még olyan szülők is, akik nem éreznek felelősséget gyermekeik jövője iránt, züllött életmódjukkal, vagy érzéktelen- ségükkel kárt okoznak gyermeke­iknek. A társadalom nem hagyja el az ilyen emberek szüleit és gyermekeit sem. Szerető gondos­kodásba veszi őket a szociális otthonokban, gyermeknevelő ' in­tézményekben. Sok minden pótol­ható az ilyen öregeknél és az ilyen gyermekeknél. Egyet azonban nehezen lehet pótolni: a gyermeknél a szülői szeretetet és az elhagyott szülőnél a gyermekei szeretetet. Bár olyan esetekről is tudok, amikor a szocialista humanizmus­tól áthatott ember pótolni igye­kezett az ilyen szeretetet is. A gyönki szociális otthonban ismertem egy 80 éves édesanyát, aki hiába várta szívtelen gyerme­kének levelét. Ekkor jószándékú emberek kegyes csalással a szív­telen gyermek helyett, annak ne­vében írtak levelet, hogy örömöt szerezzenek ennek az asszonynak. Nem békélhetünk meg azokkal, akik lábbal tiporják a szocialista emberiesség szabályait. Az Ilyen emberekkel szemben, igenis szük­haladás anyagi feltételeit szociá­lis téren Is. Társadalombiztosításunk össznépi jelleget öltött évről évre megteremti az előre- ség van tisztelt képviselő társak arra, hogy a törvény eszközével, a társadalom és a közvélemény nyomásával és nevelő erejével kényszerítsük arra, hogy kivesse magából a tőkés múlt csúnya örökségét, az embertelenséget. Az idei költségvetésben pl. egészségügyi és szociális kiadások fedezésére 13 447 millió forintot költünk az előző évinél 897 mil­lióval többet. Ebből szociális célra és társa­dalombiztosításra 9367 millió fo­rintot biztosítunk. Társadalombiztosításunk a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezésével — amikor úgyszólván az egész dolgozó parasztság biz­tosított — össznépi jelleget öltött. Ez év végére az ország lakossá­génak mintegy 95 százaléka lesz biztosított. Ezen belül csak a nyugdíjakra kifizetett összeg 4540 milliót tesz ki. A nyugdíjasok számát és a kifizetett nyugdíjak összegét il­letően nincs mit szégyenkeznünk nemzetközi viszonylatban sem. A szociális otthonok férőhe­lyeit ebben az évben 550-el eme­lik, A szociális otthonok hálózata befogja az egész országot, ellá­tottságuk és munkájuk minősége évről évre fejlődik. Tolna megyében, ahol dolgo­zom — csak úgy, mint az egész országban — magasszínvonalú a szociális gondoskodás. Szociális otthonaink munkaképtelen öre­geknek, elhagyott gyermekeknek és betegeknek igazi otthonai. Beszédes tény az, tisztelt képvi­selőtársak, hogy ezek a szociális otthonok a volt főúri kastélyok­ban és a volt csendőrlaktanyák­ban kaptak helyet. Ezek a he­lyek a múltban az úri gőgnek, a kizsákmányolóknak, az ember megalázóinak voltak fellegvárai. Micsoda nagy történelmi .igaz­ságszolgáltatás az, hogy ugyanezekben az épületekben ma a szocialista humanizmus bearanyozza a magános és el­hagyott öregemberek életé­nek alkonyát, gyógyítja a betegeket és atyai gondoskodással neveli az árvá­kat. Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk szociális in­tézményeink dolgozóinak — or­A szocialista ember szolidaritása Tíz évvel ezelőtt szólította fel a Béke- Világtanács az őt nagyhatalom kormányait egy békepaktum megkötésére Moszkva: (TASZSZ) A Pravda szombati számában vezércikkben foglalkozik azzal, hogy tíz évvel ezelőtt fordult a Béke-Világtanács az öt nagyhatalom kormányaihoz azzal a félhívással: kössenek egy­mással békepaktumot. Ez a fel­hívás. valamint a Béke-Világ­tanács más nagyjelentőségű lépé­sei — az atomfegyver megtiltását sürgető stockholmi felhívás, a né­pek bécsi kongresszusa, a helsin­ki béke-világtalálkozó, a leszere­lésért, a nukleáris fegyverkísérle­tek megszüntetéséért, a hideghá­ború ellen folytatott harc, stb., nagymértékben előmozdította a békemozgalom hatalmas fellendü­lését — állapítja meg a lap. »Elérkezett az idő, amikor meg lehet hiúsítani az imperialista agresszorok világháború kirob­bantására irányuló kísérleteit — írja a továbbiakban a Pravda. A szocialista vllágtábor, a nemzet­közi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, a háború ellen síkraszálló országok és a békeszerető erők együttes erőfe­szítéseivel meg lehet akadályoz­ni a világháborút«. A kommu­nista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról kiadott nyilatko­zatnak ez a következtetése új erőt és bizalmat öntött mind­azok szívébe, akik a békéért har­colnak. Világszerte, az emberek százmillióinak szívében erős vissa hangot keltett a moszkvai tanács­kozás résztvevőinek a népekhez intézett felhívása, amely hang­súlyozta, hogy a világ kommunis­tái törhetetlen akarattal harcol­nak a békéért és a békés együtt­élésért, és leszögezte: »Korunk­ban a béke erői felülmúlják a háború erőit«. Szocialista szerződést kötöttek a naki termelőszövetkezetek és a Lódén Posztógyár A patronáló mozgalom kereté­ben évek óta szoros kapcsolat fűzi össze a naki termelőszövetkezetek és a Budapesti Lódén Posztógyár dolgozóit. A gyár vezetői több al­kalommal jártak a községben, hogy a termelőszövetkezetek ve­zetőivel megtárgyalják, milyen segítséget tudnak adni a közös gazdaságoknak. A beszélgetések után röviddel megjelent a gyár néhány dolgozója is, akik a szö­vetkezetek kérése szerint fontos és sürgős munkákat végeztek el a közös gazdaságokban. A közelmúltban a gyár dolgozói és a termelőszövetkezetek tagjai úgy határoztak, hogy szocialista szerződést kötnek egymással. A gyáriak küldöttsége már járt a községben, hogy felmérje, mit és I hogyan tudnak segíteni ebben az évben a szövetkezetieknek. Leg­utóbb pedig a nakiak egy küldött­sége utazott a fővárosba, hogy ott aláírják a gyár dolgozóival a szo­A szocialista ember szolidaritá­sának nagyszerű példáival talál­kozunk nap mint nap. Az élet minden területén formálódik mind több és több kommunista, ember, aki ember a szó igazi ér­telmében. Üzemeink életéből egy­re több olyan esetet hallunk, ami- gozó és tanuló ifjúság. Tisztelet­kor a dolgozó közösség mellé áll adók a felnőttekkel és segítőké- a bajba jutott dolgozótársaknak, szék társaiknak. Nem ritkaság ma Ismerjük a hősi önfeláldozásnak az. hogy az ifjúsági szervezetek, cialista szerződést. A küldöttséget Bilecz Lajos, a községi párt veze­tőség titkára vezette. Tagjai: Sze- beni Kálmán, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkárai Kovács Lajos, a Napsugár Terme­lőszövetkezet elnöke, Gellér Jó­zsef, az Uj Élet Termelőszövet­kezet párttitkára, Zrínyi Jó­zsef, tanácselnökhelyettes és Má- nyok Ernő, a hazafias népfront helyi szervezetének elnöke. A szocialista szerződés értelmé­ben, amelyet pénteken írtak alá, a gyár dolgozói vállalták, hogy a termelőszövetkezetek valamenv- nyi gazdasági épületébe bevezetik a vizet, villanyszerelési munkát végeznek, segítik a szövetkezetek könyvelését, s mind ez mellett politikai segítséget is nyújtanak a közös gazdaságoknak. A szerződésnek a szövetkezetre vonatkozó része kötelezővé teszi az árutermelési terv maradékta­lan teljesítését. olyan példáit, amikor százak je­lentkeznek véradónak, hogy meg­mentsék a balesetet szenvedett dolgozótársukat. Ismeretes, az a nagyszerű önfeláldozás, amikor vosok, gondozónők, pedagógusok Sztálinvárosban a súlyos égési — munkájáról, akik nehéz fel- sebeket szenvedett dolgozónak adatukat, mély hivatás-szeretettel eleven bőrüket ajánlották fel és a szocialista humanizmussal munkatársai. áthatva végzik. Szociális intézményeinken kí­vül széleskörű szociális tevékeny­ség folyik üzemeinkben és ugyanez kezd kibontakozni ter­melőszövetkezeteinkben is. Min­den üzemben és vállalatnál az említetteken kívül is jelentős ősz- szegeket fordítanak szociális cé­lokra, termelőszövetkezetei nkben is több száz millióra rúg az az összeg, amit szociális célokra for­dítanak. Mind többen vannak társa­dalmunkban az olyan embe­rek, akik saját boldogságukat akkor érzik teljesebbnek, ha minél több segítséget adnak embertársaik boldogságához. Ismerem megyénk egyik gyer­mekotthonának igazgatóját, aki nagy boldogságnak tartja azt, hogy az intézetben gondozott ár­a KISZ- és az úttörőszervezet tag­jai rendszeresen segítséget nyúj­tanak a munkából kiöregedett embereknek. Tudok a munkás- mozgalom olyan harcosairól, aki­ket a KISZ-szervezet tagjai rend­szeresen segítenek a háztartási munkában. Ismerek olyan mun­kaképtelen pedagógus-házaspárt, akiknek ebédet hord az egyik út­törő őrs és kitakarítanak náluk minden nap. A szocialista humanizmus nagyon sokszor párosul a népek testvériségének, a pro­letár internacionalizmusnak szent érzésével. Bizonyítékul elég megemlíteni azt a széleskörű együttérzést és A szocialista humanizmus mind több ember világszemléletévé válik Ezek voltak tisztelt országgyű­lés, szociálpolitikánknak azok a fontosabb tényei, amelyeket hozzá vetőleg forintban ki lehet fejez­ni. Ez mellett van szociálpoliti­kánknak egy olyan fontos ténye­zője, amelyet sem forintban, de a világ egyetlen valutájában sem lehet kifejezni. Ez a melegszívű szocialista em­ber szolidaritása, a bajbajutott és segítségre szoruló embertársaival szemben. A szocialista humanizmus, amely pártunk és kormá­nyunk minden intézkedésé­va és elhagyott gyerekek meny- szolidaritást. amely társadat nyíre szeretik és becsülik. Boldo- gan mutogatta azokat a leveleket, amelyeket az intézetből kikerült, már felnőtt korba jutott, volt ta­nítványai küldenek neki, amely­ben tanácsot kérnek tőle, mint az édesapjuktól. A szocialista humanizmus érzése hatja át mindinkább ifjúságunk alapvető tömegeit. Nem a huligánkodó és len fiatalok maroknyi munkban megmutatkozik a tő­kés világ munkásmozgalmi har­cosainak és a gyarmatositás ellen küzdő népek támogatásában. Ez az érzés uralkodik már tár­sadalmunk minden rétegében, ben, az imperialisták és lakájaik ellen. Mélységesen emberi az együttérzés Lumumba családjá­val szemben. Megható volt a mi megyénk­ben is, hogy Szekszárdon és még több községben kis úttörő gyere­kek gyűléseiken azt a kívánságu­kat fejezték ki, hogy kormá­nyunk adion otthont a Lumum- ba-családnak és neveljük fel a kis Lumumba-árvákat. Sok száz kis úttörő készít játékot, amit ajándékba akarnak küldeni az árváknak. Tisztelt képviselő társak, eze­ket a felemelő dolgokat nem le­het pénzben, valutában kifejezni) Ezek a kialakuló szocialista nemzetünk nagyszerű jellem­vonásai. Éppen ezért szükség van arra, hogy a jövőben fokozottabban ismertessük sajtónkban népi de­mokratikus államunk nagyszerű szociális vívmányait és azt a ha­talmas fejlődést, amely népünk szocialista tudatában végbe­megy. Tisztelt Országgyűlés! Mivel az 1961. évi költségveté­munkások, parasztok, az értelmi- sünk minden forintjával és min­ségiek, a dolgozó kisemberek szí­vében, az idősebb nemzedéktől a legifjabbakig. Nagyszerű példá- tisztelet- ját látjuk ennek napjainkban ab- csoportja ban a mélységes felháborodásban, jellemzi a mi fiatalságunkat, ha- amely megmutatkozik Patrice nem a szocialista humanizmust Lumumbának, a kongói nép ve- magáévá tevő, becsületesen dől- zérének meggyilkolásával széná­dén részletében közvetlenül, vagy közvetve népünk békéjét, fel- emelkedését, hazánk függetlensé­gét szolgálja, azért a költségve­tést a magam és a Tolna megyei képviselőcsoport nevében elfoga­dom és ugyanezt ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak is.

Next

/
Thumbnails
Contents