Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

1961. február 24. TOLNA MEGYEI VEPÜJSÄG Csütörtökön nemzetközi borbemutatót tartottak Szekszárdon Tizenhét ország 40 féle Érdekes és nem mindennapi esemény színhelye volt tegnap, 23-án a Szekszárdi Városi Tanács klubterme. Az állami gazdaságok főigazgatósága nemzetközi borbe­mutatót rendezett, ahol az egybe­gyűlt budapesti, szekszárdi, villá­nyi, egri, soproni, balatonvidéki, alföldi szőlészeti és borászati szak­emberek mintegy 80 fajta külföldi és hazai bort ízleltek meg és bí­ráltak, összehasonlítva a külföldi borok minőségét a hazaiakkal. A bemutatóra 17 ország — köz­tük a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, Franciaország, Nyugal- Németország, Törökország, Chile — negyven fajta bort küldött el. A külföldi borok mellett felsora­koztak a magyar borvidékek bor­különlegességei is, mintegy negy­ven fajta hazai bor, szekszárdi, villányi, egri, soproni, alföldi vö­borral vett részt a bemutatón rös borok és Balaton vidéki, móri, alföldi fehér borok. Keszler Gyula, az Állami Gaz­daságok Igazgatóságának kerté­szeti főosztálya helyettes vezető­je bevezető beszédében méltatta a szekszárdi vörös bor jó minősé­gét és elmondotta, hogy a nemzet­közi piacon a hazai vörösbor-faj­ták közül a szekszárdi állja meg legjobban a helyét. Hangsúlyozta Keszler elvtárs a szekszárdi bor­vidék sürgős felújításának nagy jelentőségét és nagy perspektívát rajzolt a nagyüzemi bortermelés­nek Szekszárdon. A nemzetközi borbemutatón sze repelt legjobb borokat elhelyezik a Szekszárdi Állami Gazdaság bormúzeumában, amelyet a város alapításának 900. évfordulója al­kalmával nyitottak meg. Három villamos tolópadot szerelnek fel a paksi téglagyárban A napokban adtunk hírt ar­ról, hogy Tolna megye tégla­gyáraiban az idén több kórszerű termelőberendezést helyeznek üzembe. Ezek a gépek nagyrészt már munkára készen állnak. A napokban érkezett meg a paksi téglagyárba az újabb gépszállít­mány. Ezúttal villamos tolópa- dok érkeztek. A gyárban az idén — elsőnek a megyében — villamos tolópadokat szerelnek fel a Keller-szárítók közötti for­galom lebonyolítására. A tolópa­dok üzemeltetése meggyorsítja a kemence berakási idejét; jelen­tősen könnyebbé válik a munka. A gépet egy ember kezeli, s a legtávolabbi Keller-szárítóból is alig egy perc alatt a kemencé­hez szállítja a nyerstéglát. Az országban csak néhány tég­lagyárban működik jelenleg vil­lamos tolópad. A tervek szerint a jövőben több Tolna megyéi téglagyárban szerelnek fel ha­sonló berendezést, de akkor már figyelembe veszik a paksi tapasz- ! falatokat is. A három villamos | tolópad szerelését a napokban 1 kezdik meg. A szerelés előrelát­hatóan több hétig tart. A villa- mos-tolópad ■ üzembeállításáig, a nyerstéglát szállító kézi-tolópado­kat alkalmazzák. Á dombóvári Alkotmány Tsz-ben 32 forint 31 fillért ér egy munkaegység A dombóvári Alkotmány Tsz, amely egy esztendővel ezelőtt három dombóvári tsz egyesülé­séből jött létre, eredményesen zárta az 1960-as évet. A tsz gaz­dáinak munkaegységeire négymil­lió forintot, ezenkívül 330 000 fo­rint értékű terményt prémium, és 440 000 forintot földjáradék címén osztottak ki. Egy munka­egység értéke 32 forint 31 fillér. A tsz tiszta vagyona is nagy mértékben gyarapodott. A hitellel nem terhelt va­gyon 4 millióról 7 millió fo­rintra emelkedett egy év alatt. A tsz-ben egy tagra 6000 forint tiszta vagyon gyarapodás, 16 000 forint gaz dálkodási eredmény, 25 000 forint termelési érték és 10 ezer forint közvetlen jövede­lem esik. Az elmúlt évben a saját erőből megvalósított beruházások értéke majdnem 600 000 forint Az év első nyilvános lőtt ónyeremény kifizetése megyénkben Ez év első nyilvános nagy lot­tó-nyeremény kifizetését a me­gyében legutóbb Regölyben tar­tották meg. A szerencsés nyertesek — mert öten voltak — között az ünne­pélyes kifizetés alkalmával egyenkint több mint 10 000 forin­tot osztottak ki. A nyertesek később elmondot­ták, hopy hétről hétre 15 szel­vénnyel játszanak. Komolyabb nyereményük ez ideig még nem volt. Most azonban alaposan kárpótolhatták magukat. De milyen a szerencse? Talán oda megy, ahol nem is nagyon várják. Itt is. A nyertesek téve­sen karikázták be a számokat, mikor a rádióban hallották és meg voltak győződve, hogy csak 3-as találatuk van. Nos, akik örültek a hármas találatnak is, elképzelhető milyen örömmel vet­ték a tévedésüket. A dombóvári Alkotmány Tsz az elmúlt évben eredményesen alkalmazta a munkaesvség-rend- szert kiegészítő premizálást. A premizálást minden növény ter­mesztésére kiterjesztették. A ta­pasztalatok szerint az anyagi ösztönzés beváltotta a hozzáfű­zött reményeket, a tagok jobb munkát végeztek a szokásosnál és ez nagy mértékben hozzájá­rult a termelési tervek jelentős túlteljesítéséhez. I 41. Amikor elmentek, Szerencsés kimerültén hanyatlott párnájára. De most már mindegy. Nincs visz szafordulás. Nem esett jól a falat, pedig Jú­lia remek vacsorát vitt az ágy­hoz. Szerencsés észrevette, hogy Júlia alig tudja palástolni izga­tott örömét. Foglyul ejtette, ha­talmába kerítette az aranyláz. Ö tudja ő már, milyen ez az érzés! Gyötrődés és ujjongás, kín és kéj furcsa keveréke. Vacsora után Júlia az ágy szé­lére telepedett. Papírlap és ceru­za volt a kezében. — Most pedig — mondta sze­líden — meséld el nekem, hol a rejtekhely. Majd együtt leraj­zoljuk. Szerencsés mondani, akart va­lamit. Elemi erővel készült fel­törni belőle a tiltakozás. De ere­je elhagyta. Csak nézte, nézte Júliát, belemélyedt tüzelő szemé­be és megérezte, hogyha ellenáll, elveszíti őt is... Kivette a papír­lapot az asszony kezéből és fel­ült az ágyban. Egy könyv fede­lén kusza vonásokkal felvázolta Csókavár fekvését. — Itt a vasútállomás... Ezen az úton kell elindulni. Itt, amint a város szélére ér az ember, jobbra fordul. Végig halad a patak men­tén, amíg csak egy kis fahídhoz nem ér. A híd egy keskeny ös­vénybe torkollik. Az ösvény a csókavári erdőbe vezet. — Igen, mondd csak tovább, előttem van az egész. — Addig kell haladni ezen az Négyezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel a paksi fiatalok A paksi KISZ-szervezetek ez évi munkatervében jelentős sze­repet kap a társadalmi munka, amelyet a fiatalok a község kü­lönböző létesítményeinél végez­nek majd. A törpevízmű építé­sét is nagyarányú társadami munkával segítik a község fia­taljai. Az itt folyó építkezése­ken 1000 óra társadalmi munkát végeznek a község KlSZ-szerve- zeteinek tagjai. Ezen belül a gimnázium tanulói 500 óra tár­sadalmi munkát végeznek a tör­pevízművel kapcsolatos építkezé­seken. Az említettnél is jelentősebb az a társadalmi munka-felaján­lás, amelyet a fiatalok az ifjú­sági székház építésével kapcsolat­ban tettek. Az ifjúsági székhá­zat egy már meglévő épületből átalakítással hozzák létre. A fia­talok háromezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel az ifjúsá­gi székház építéséhez. A felaján­lott társadalmi munka értéke mintegy 10 000 forint. Magyar—bolgár baráti est Bonyhádon Amint az közismert, Bonyhá­don már igen sok baráti estet rendeztek az elmúlt években, amelyek a népek barátsága je­gyében zajlottak le. Több alka­lommal rendeztek például ma­gyar—német baráti napot. Mpst legközelebb február 25-én, szom­baton magyar—bolgár baráti es­tet rendez a Hazafias Népfront községi bizottsága. Az este 7 óra­kor kezdődő ünnepélyen — érte­süléseink szerint — megjelenik és felszólal Marin Pesev, a Bol­gár Művelődési Intézet igazgató­ja is. A baráti est keretében is­mertető előadást tartanak Bul­gáriáról. Koszorúzás a szovjet hősi emlékműnél Negyvenhárom évvel ezelőtt született meg a Vörös Hadse­reg. Felszabadult dolgozó né­pünk örök hálával adózik e had­seregnek, amely a szabadságot hozta számunkra. Ezt a hálát, megbecsülést jel­képezi, hogy minden esztendőben ezen a napon népünk képviselői leteszik a szovjet hősi emlékmű­vek elé szeretetük koszorúit. Tegnap délelőtt Szekszárdon, a szovjet hősi emlékműnél a me­gye, a járások és a város párt­ós állami vezetői koszorúzták meg az emlékművet megyénk dolgozói nevében. Termelőszövetkezeti és községfejlesztési ügyekről tárgyai szombaton Szekszárd város tanácsa Szekszárd város tanácsa febru­ár 25-én, délelőtt 9 órakor ülést tart a régi megyeháza emeleti nagytermében. Kalmár József, a végrehajtó bizottság elnöke jelen­tést tesz a lejárt határidejű ta­nácshatározatok végrehajtásáról és a két tanácsülés között tett ion tosabb intézkedésekről. A követ­kező napirendi pontnak ugyancsak Ka’már József vb. elnök lesz az előadója. Értékeli a mezőgazda­ság átszervezésével beállott új helyzetet és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A harmadik napi­rendi pontban az 1961. évi község­fejlesztési tervről tanácskoznak és jóváhagyják azt. Ennek a napi­rendi pontnak dr. Nedók Pál, a városi tanács vb. titkára lesz az előadója. A -Bejelentések« című napirendi pontban a lakásügyi ál­landó bizottság létrehozásáról ás egyéb aktuális feladatokról ta­nácskoznak. Jól bevált a csőkét az alsónyéki Dózsa Népe Tsz-ben Jól bevált az alsónyéki Dózsa Népe Temelőszövetkezetben az elmúlt ősszel létesített csőkút. A csőkút vize ellátja az egész Nyéki-pusztát vízzel és mellette még mintegy 40 hold területet le­hetne öntözni. A csőkút létesítése aránylag kis költséggel történt. Éppen ezért a termelőszövetkezet még két csőkutat akar létesíteni, amelyekből a legelő öntözését valósítják meg. Negyven fiatal jelentkezett eddi or az Ifjúság a szocializ­musért mo galomba a kajdacsi tsz-ben A kajdacsi termelőszövetkezet KISZ-szervezetének legutóbbi Tolnán megkezdték, Kisvejkén már befejezték a borsó vetését A kisvejkei Szabadság Tsz — írja Seres Dezső elvtárs, a Nép­újság kisvejkei tudósítója — a tavaszias időt kihasználva nagy lendülettel kezdte meg a tava­szi munkát. A tervezett 42 hold borsó helyett 45 holdat vetett el, fej trágyázta az őszi vetése­ket és azt tervezi, hogy még e hét utolsó napjaiban megkezdi a tavaszi árpa és a zab vetését. A tsz öt hold korai burgonya értékesítésére kötött szerződést, s hogy ezt teljesíteni tudja, már csíráztatja a burgonya vetőgu­mót. * A tolnai Aranykalász Tsz ha­tárában is megkezdődött a ta­vaszi munka. Elvetettek már 10 hold mákot es 10 hold borsót. A borsó vetését folyamatosan vég­zik, még 40 holdat akarnak elvet­ni a közeli napokban. taggyűlésén az Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom beindításá­ról tárgyaltak a fiatalok. A tag­gyűlésre meghívták a KISZ-en kí­vüli fiatalokat is. A lelkeshangulatú taggyűlésen harmincnégy KISZ-tag mellett tíz KISZ-en kívüli fiatal is jelentke­zett az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. A termelőszövetkezeti fiatalok elsősorban is a termelőszövetke­zeten belüli társadalmi munká­val, a falu kulturális és sportéle­tének felelevenítésével, politikai műveltségük emelésével igyekez­nek az Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeinek ele­get tenni. Hgrvitk Mltel: ARANYKAUTKA ösvényen, amíg egy sűrű száler­dőhöz nem érkezel. Az ösvény bevisz az erdőbe. De csak két­száz méternyi szélességben övezi erdő azt a nagy tisztást, ahol... Szóval egy nagy tisztáshoz érsz, s a tisztás szélén jobbra fordulsz. Pár lépés után egy magányos ha­talmas fát találsz. Megnézed, me­lyik a mohos oldala. Az északi oldalon kell leásni körülbelül egy métert. Én gyeptéglákat helyez­tem a gödör fölé, egészen bizo­nyos, hogy ezek már teljesen összeforrtak a réttel. De... nehéz munka az ásás, nem bírod majd... — Ugyan! — vágott közbe ma­gabiztosan Júlia. Szerencsés való­ban erőt érzett hanghordozásá­ban. Igen, akit megszáll az arany láza, mindenre képesnek érzi magát. Roppant erő feszül izmaiban. Még egy gyenge nő is úgy érzi, hogy a világ minden hatalma a kezében összpontosul. A vállalati kocsi másnap reg­gel felvitte Szerencsést a he­gyekbe. Júlia is csomagolt. Csó­kavárra készült. Júlia bátor volt, rettenthetetlen. Szerencsés annál izgatóbban nézett a fejlemények elé. Mi lesz, ha Júlia ügyetlen lesz és leleplezi magát? És ha meg sem találja a rejtekhelyét? Ámbár ügyes és szívós ez az asz- szon". Most már mindegy. A kocka el van vetve. Júlia roppant egyszerűen öl­tözködött fel. Mint egy falusi kis­iparos asszonya. Behúzódott a csókavári személyvonat fapados kocsijának egyik szögletébe, és úgy tett, mintha szundikálna. Ne­hogy valaki beszédbe elegyedjék vele. Mit is mondhatna, hova utazik? És kihez? Nem szabad gyanút keltenie. A vonat kevéssel éjfél előtt in­dult és hajnali öt órakor érkezett a csókavári állomásra. Júlia fá­zott. Megborzongott, amint kö­rülnézett. Betért a vasúti restibe. Egy pohár ka erős italt hajtott fel. Sokan voltak a restiben, senkinek sem tűnt fel. A telerajzolt papírlap ott la­pult retiküljében. Nem kell elő­vennie. Délután órákig nézte a rajzot, bevéste agyába az egészet. Amint elindult az erdő felé, úgy érezte, teljes biztonsággal halad. Mintha már legalább tízszer meg­tette volna ezt az utat. Nem sietett. Abban az ütem­ben lépkedett, mint akármelyik helybeli járókelő. Jobbkezében bőrszatyort tartott. A szatyorban csak némi élelmiszer és egy éles kerti ásó lapult. Rövid nyelű szer­szám. Délután vásárolta. Megpillantotta a széles út vé­gét, amely már a városka szélén, a patakmeder közelében ér véget. Hogyan is mondta János? Az út végén jobbra kell fordulnia. Az út, amelyre itt rátér, egy keskeny, rosszul kövezett kis csapás, egy kocsinyom szélességű. De amint a két út találkozásá­hoz érkezett, elképedt a megle­petéstől. Jobbkéz felé egy széles, aszfaltozott út futott előre, abba az irányba, amelyet János meg­jelölt, párhuzamosan a patak medrével. Júlia vállat vont, s el­indult ezen az úton. Érdekes — gondolta — János azt mondta, hogy ez a környék teljesen elha­gyatott, pedig az úton nagy a forgalom. Egyik tehergépkocsi a másik után jön, megy rajta. Eszébe jutott, hogy a patakme­derrel párhuzamos úton legfel­jebb ötszáz méternyit kell előre jutnia, és akkor okvetlenül látnia kell a kis fahidat. De ő ilyet se­hol sem látott. Bizonytalanul lép­kedett tovább. Az út nemsokára a hegyek felé kanyarodott. A száraz patakmeder fölött egy szé­les vashíd ívelt át. Júlia körül­nézett. Jobbkéz felől nagy mező­ség terült el, ezt szelte át az asz­faltozott út. Júlia elindult rajta. Sűrű erdőség tárult a szeme elé. Mégis csak megvan — gondol­ta — ámbár furcsa, hogy ilyen erdei utat építettek. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents