Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

4 TOLNA MEGYEI NßPÜJSÄG 19G1. február 21. Asszonyoknak — lányoknak 0 Szolgáltatások a termelőszövetkezeti tagok számára A CSALÁDI PÓTLÉK Legutóbb megjelent tájékoztató Búnkban a termelőszövetkezeti ta­gok családi pótlék jogosultságá­ról írtunk. Az alábbiakban a cikk sorozat folytatásaként közöljük a családi pótlékra vonatkozó továb­bi tudnivalókat. Az egyedülálló nőtagnak járó családi pótlék összege az 1959. évi április 1. napjától kezdődően: Egy tízéven aluli gyermek után 70 fo­rint, kettő tízéven aluli gyermek után 140 forint. Három tízéven aluli gyermek után összesen 210 forint. MOSTOHAGYERMEK, UNOKA CSALÁDI PÓTLÉKA A családi pótlék a saját gyer­meken kívül a mostoha, az örök­befogadott, valamint a nevelt gyermek és az unoka után is jár, a tsz-tag azonban az általa eltar­tott tízéven aluli testvére után nem tarthat igényt erre a szolgál­tatásra. A jogosultság szempontjából tíz éven aluli testvére után nem tart­hat igényt erre a szolgáltatásra. A jogosultság szempontjából tízéven aluli gyermekként veszik figyelembe azt a gyermeket, ille­tőleg unokát, aki testi vagy szel­lemi fogyatkozása miatt munkaké­pességét legalább 67 %-ban tartó­san elvesztette, feltéve, hogy ez a fogyatkozás a gyermek (unoka) tizedik életévének betöltése előtt keletkezett. UJ BELÉPŐK CSALÁDI PÓTLÉKA A termelőszövetkezetnek az a tagja, aki tagságának megszűnését követő 30 napon belül újból ter­melőszövetkezetbe lép be, a csa­ládi pótlékot tovább kapja a gaz­dasági év végéig, feltéve, hogy az előző gazdasági évben az előírt munkaegységeket teljesítette. A termelőszövetkezetbe év köz­ben belépő tag az előírt munka­egységek megszerzését követő hó­nap első napjától jogosult a csa­ládi pótlékra. Az új belépőnek te­hát nem kell egy évig várnia, ha­nem ha szorgalmasan dolgozik, a 120, illetőleg a 80 munkaegység megszerzése után azonnal meg­kapja a családi pótlékot is. AWY^ és HAMVA Divat tudósítás A mindenki által kedvelt szok­nya-blúz viselet mellett igen ké­nyelmes a kötényruha és annak változatai. Megunt ruháinkat könnyen alakíthatjuk át. Irodá­ba, munkahelyre való bejárásra igen célszerű viselet, hisz külön­böző blúzokkal, pulóverekkel igen változatossá lehet tenni, s kevésbé unjuk meg, mint eset­leg egy másik hasonló szövet­ruhánkat. A kötényruha új forrná ja a kívülkötős változat, mely­nek szoknyája egyenes, vagy eny hén bővülő kettő, vagy négy- varrásos, felsőrésze pedig egy uj­jatlan kívülkötős halászblúzra emlékeztet. Lehet teljesen nyi­tott. vagy enyhén karcsúsított a felsőrész, s övvel, vagy öv nél­kül viselhető. Ennek a formának előnye még, hogy különböző szok­nyához viselhető a felsőrésze, sőt hosszú nadrághoz pulóverek­kel is igen csinos. A kötényruha bármelyik változata készülhet kockás, csíkos, sima, vagy tweed anyagból, nyáron vászon­ból, ballonból, kockás alperit- ből. Feltétlenül ügyeljünk arra, hogy kockáshoz ne vegyünk fel csíkos blúzt és fordítva .., 1. rajz: A ruha egyszínű szö­vetből készülhet, saját anyagá­ból kötős övvel, szélén rojtozás­sal. 2. rajz' Színes noppos tweed anyagra tervezett kötényruha. Derékban nem szükséges elvágni lehet princess szabású is. Az alapanyaggal harmonizáló szövet paszpolozással. 3. rajz: Kockás szövetből ké­szült, újvonalú, kétrészes kötény­Emberség dolga A hétköznapok szüntelenül követik egymást, s néha már úgy érezzük a munka hevében elmerülve, hogy nem is törté­nik semmi. Pedig a munkáshét­köznapoknak is megvannak a maguk sajátos eseményei. Egy délután történt... Az autóbusznál nagyon sok utas állt, de azért valahogy össze­tömörülve felfértek az autó­buszra. És aztán később érke­zett még egy utas, aki szintén szeretett volna az autóbuszra feljutni. Heves szóváltás tör­tént az autóbusz személyzete és az utas között. Hogy melyiknek volt igaza, azt nem lehetett megtudni, csak annyit jegyez­hetünk meg, hogy az ügyet ke­vesebb kiabálással is el lehetett volna intézni mindkét részről. N yugodtabban, türelmesebben így szebb is lett volna... Az italboltban sokan van­nak. A kiszolgáló csaposnönek, ha tíz keze lett volna, még ak­kor sem tudta volna gyorsab­ban ellátni munkáját, viszont az inni szándékozók erősen tü­relmetlenkedtek. \ A poharak szerte-széjjel voltak a pultokon, az asztalokon. Amikor a pénz­tárosnő meglátta a tumultust, lezárta a pénztárt, s aztán gyorsan körüljárta a helyiséget, az asztalokról összeszedte az üres poharakat, s odavitte a ki­szolgáló pulthoz. A csaposnő ar­cán hálás mosoly futott át, a két asszony tekintete megér­tőén összevillant. Nem történt nagy dolog, csak a pénztárosnő segített társnőjének, bár jólle­het ez nem is lett volna köte­lessége. Az emberség az együtt­érzés dolga volt. (b.) ruha, a nyaknál ferdepánt díszí­téssel. A felsőrész egyenes öv­vel, vagy öv nélkül viselhető. 4. rajz: Egyszínű szövetből négyvarrásos szoknya megoldás­sal. A felsőrész enyhén karcsú­sított. Saját anyagából készült 1.5 centiméteres rojt díszíti. Igen csinos középszürke színben, vi­lágosabb, vagy sötétebb szürke rojtozással. A háta zippzárral csukódik, vagy végig gombolás­sal. Túl keveset olvas az amerikai fiatalság Az Amerikai Főiskolák Szövet­ségének legutóbbi, denveri kong­resszusán a tanárok ismét az if­júság »szellemi szegénységét« pa­naszolták. Dr. Douglas Busch, a Harvard egyetem professzora kö­zölte, hogy a főiskolákra és egye­temekre felvett diákok nagyrésze egyáltalán nem ismeri az angol és a világirodalom legfőbb műveit és ami még nagyobb baj. a főiskolai hallgatók többsége képtelen akár egy oldalnyi hibátlan angolságú szöveget leírni. A tanárok több­sége a film, a televízió, és a rádió hatásának tulajdonította a fiata­lok szűk érdeklődési körét. 1965-re minden második cseh iskolásgyermek új iskolába fog járni 1961—65 között Csehszlovákiá­ban 17 500 osztálytermet építenek több mint 700 000 iskolás befoga­dására. Ez azt jelenti, hogy 1965- i re majdnem minden második cseh I iskolásügyemnek új osztályterem- ! ben fog tanulni. 1970-ig Csehszlo- j vákia összes régi iskolaépületeit renoválják. Mindketten állattenyésztők, a bonyhádi Ezüstkalász Termelő- szövetkezet tagjai. Seres János- nét Rózsi néninek, tizenhat éves lányát Rózsikénak hívják. Hat­vanöt szarvasmarhát gondoznak ketten. Borjakat, vemhes üszőket és hízómarhákat. A konyhában szorgoskodnak éppen, amikor Rákóczi utcai la­kásukon rájuk nyitom az ajtót. Ebéd utáni hangulat fogad. Az asztalon nagy halom tányér. Ró­zsi néni mosogat, Rózsika töröl- geti a tányérokat. A tűzhely fö­lött ruhák száradnak kifeszített zsinegen. Első kérdéseim után feloldódik a feszélyezettség, amely a „csatatérhez” hasonló konyha miatt az anyában és lá­nyában bemutatkozásom alkal­mával keletkezett. — Mit gondolnak, mi az oka, hogy a nők általában idegen­kednek az állattenyésztéstől? Az anya válaszol. — Valószínűleg az, hogy nem ismerik kellőképpen az állatte­nyésztő munka szépségét. Amit nem ismernek az emberek, attól általában idegenkednek. Az egyé­ni gazdaságban a nagyobb álla­tokat a férfiak gondozták. — Mi az, ami szép a mun­kájukban? Most Rózsika veszi át a szót. — Finoman kell bánni az ál­latokkal. Különösen a kisborjak- kal. Ha durván ütik, vagy vil­lával bökdösik őket, elromla­nák. rúgósak, idegesek, csökö­nyösek lesznek. A vemhes tehe­nek ápolása is nagy gondosságot kíván. Ha a vemhes tehenet megrágják, vagy megütik, nem egy esetben elvetél, s élettelen borját hoz a világra. Jó ápolás, pontos időben történő takarmá­nyozás, türelmes munka: ez a három legfontosabb feltétele az állattenyésztés sikerének. — Hány nő dolgozik a terme­lőszövetkezeten belül az állatte­nyésztésben? — Mi ketten vagyunk csak egyelőre — nevet Rózsi néni. — Gyakori a borjú elhullás? — Két év alatt mindössze két borját kellet kényszervágni fel­fúvódás miatt — válaszol Ró­zsika. — Nagyon vigyázunk a borjakra. Választáskor sok mun­ka van velük. Ilyenkor még a szopáson kívül semmihez sem értenek. Mindegyiket meg kell tanítani enni és inni. Először a Szájukba rakjuk a darát. — Hány munkaegységet tel­jesítettek az elmúlt évben? — Nyolcszázhatvanhatot. — Mennyi az évi keresetük? — 34 655 forint. — Mennyit fizettek ki ebből pénzben? — 23 100 forintot. — Ezek szerint akkor megéri állattenyésztőnek lenni! Egyszerre válaszolnak. — Meg bizony! — És mit vásárolnak a pén­zen, ' amit kaptak? — Konyhabútort és egy világ­vevő rádiót, mert ez a kis nép­rádió már nem megfelelő — mondja az anya. Rózsika a sza­vába vág. — Inkább televíziót vegyünk! — Majd meglátjuk — nevet megint Rózsi néni. — Higyje el az is gondot okoz, ha pénze van az embernek. Nehéz eldönteni, hogy mire költse! — h — Farsangi bál az iskolában Szombaton délután Szekszárdon az I. számú általános iskola far­sangi bált rendezett. A nagyter­met erre az alkalomra szépen ki­díszítették. A közönséget vidám zene szórakoztatta. A karneválherceg és hercegnő után jött a jelmezes sereg. Egy- egy ötletes, szép jelmeznél felhang zott a taps. A legtöbb tapsot, az első díjat és a velejáró két tábla csokoládét a virágárus lány kap­ta. A második díj a régi, nyeker­gő óráé és a szép, piros szívé lett. A turista és a vadász között osz­tották meg a harmadik díjat. A nyeremények kiosztása után megkezdődött a tánc. Sajnos a jó sem tart örökké. Kilenc óra, be kellett fejezni a táncot, mókát, vi­dámságot. A kipirult arcokról le lehetett olvasni, »de kár, hogy vé­ge van!« Gulyássy Magdolna Szekszárd Úttörő ének-, zene* és szavalóverseny őcsényben Február 17-én az őcsényi úttö­rőcsapatok tagjai részére ének-, zene- és szavalóversenyt rendez­tek a művelődési otthonban. A versenyben hatvanöt úttörő vett részt, köztük huszonöt szavaló. A résztvevő énekesek, zenészek, sza­valok nagy sikert arattak a meg­jelent közönség — természetesen elsősorban szülők — előtt HOGYAN FORDUL AZ A BUSZ? Nem hinném, hogy van még e sártekén nemzet, melynek fiai úgy tudjanak szervezni, mint mi, s kis ügyből akkorát tudjanak kerekíteni mint honfitársaim, ha­zám egyszerű fiai. Arról van szó jelen esetben, hogy — mint lapunkban vasár­nap írtunk róla, majd pedig szer­dán is ’— (miért mi maradjunk ki a jóból) nagy gondokkal küsz­ködik a szekszárdi AKÖV. Jele­sen azzal, 'hogyan fordítsa meg a pótkocsis autóbuszt a mözsi ál­lomás előtti térségen. A gondot az igények növekedése szülte egy pótkocsi tárgyában. Sok az utas, és érthető, hogy egy pótkocsi utánaakasztása a busznak nem nehéz, s ezzel meg is oldódik a kérdés. Megoldódik, de... ...hogyan forduljon meg a busz? Ez a nagy kérdés. S hogy mél­tók legyünk magunkhoz, hát hív­tunk össze (no nem az újság) egy bizottságot eldönteni: meg tud-e a kérdéses területen fordulni a busz. A bizottság bizonyára te­kintélyes számú volt, hisz a meg­jelent vállalatok képviselői, mint dövtőbírák erre engednek kö­vetkeztetni. Mert ki is volt ott? »...a MÁV igazgatóság II. osztá- lya4 a menyei tanács építési-köz­lekedési osztálya, a MÁV szek­szárdi pft., a járási tanács építé­si osztálya, a KPM Autóközleke­dési igazgatósága, a Tolna megyei Rendörfökapitányság közlekedés­rendészeti osztálya, a 25-ös AKÖV, a földművesszövetkezet, az állomás, a pécsi közúti igazga­tóság képviselői« — írtuk la­punkban. Bizonyára az ügy befejeződött. És hogy jól döntöttek azt erő­sen kétségbe vonom, mert meny­nyivel eredményesebb munka lett volna, ha még a következő szer­vezetek, szervek képviselőit is meghívják tanácskozási vagy sza­vazati joggal mint a: Mókus hely beli úttörő őrs vezetőjét, a va­dásztársaság elnökségét, a sár­közi népi együttes szólótáncosát, a selyemgyár kézilabda-csapatá­nak tagjait, Boros Cucu nepizenészt, a sport horgászok egyesületének titkárát, a BELSPED első hajtóját, a... szó­val egy technikus, meg egy gép­kocsivezető legalább olyan pon­tosan megállapította volna lehet-e azzal a busszal ott pótkocsival megfordulni! Azt hiszem nem so­kan vannak más véleményen — hacsak nem a bizottság ^tagjai. (PÁLKOVÁCS)

Next

/
Thumbnails
Contents