Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
'■ihiv. Saal^dz sa áC/ vetemi Könyv 'r h--] j< Qs • SzQueasy u«3«8ß,#. Psz. V?> TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? VZénóiddá A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S P A IH TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA Csütörtök 1961. február 23. XI. évfolyam 46. szám * ÄRA: 50 FILLÉR üz 1961. évi állami költségvetés népgazdaságunk további előrehaladását tükrözi Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Szerdán délelőtt összeült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleshall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országgyűlés bizottságai megtárgyalták az 1961. évi állami költségvetés tervezetét. Az országgyűlés azután elfogadta az Elnöki Tanács által az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentést. Az ipari bizottság javaslatára az országgyűlés az ipari bizottság elnevezését ipari- és közlekedési bizottságra változtatta. Az elnök bejelentette a továbbiakban, hogy három interpellációt jegyeztek be a képviselők. Az ország- gyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét. 1. Az 1961. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A legfőbb ügyész beszámolója. 3. Interpellációk. Az országgyűlés ezután megkezdte az 1961. évi állami költségvetés tárgyalását. Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szólásra és megtartotta költségvetési beszédét. Nyers Rezső pénzügyminiszter beszéde Bevezetőben a múlt év gazdasági eredményeiről szólt. Sikerrel folytatódott a mezőgazdaság szocialista átalakítása. 1960. nyarától ez év február elejéig 340 000 dolgozó paraszt lépett a közös gazdálkodás útjára. Ezzel a szövetkezetekbe tömörült parasztok száma 1 232 000-re, a termelő- szövetkezetek összterülete pedig csaknem kilencmillió katasztrális holdra növekedett. A mezőgazdaság szocialista szektorának jelenlegi részesedése az ország szántóterületéből már meghaladja a 90 százalékot. Joggal mondhatjuk, hogy a dolgozó parasztokkal folytatott hároméves tömegméretű eszmecsere célravezető volt: a parasztok óriási többsége ma már egyetért velünk abban, hogy nemcsak az iparban, a kereskedelemben, hanem a mezőgazdasági termelésben is a szocialista út a szükséges, a jó. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a szocialista szövetkezeti mozgalom hatalmas erővel vonzza magához a paraszti tömegeket. — Az ipar területén is fejlődésről .beszélhetünk — folytatta — 1960-ban az állami és szövetkezeti ipar termelése a tervezettnél gyorsabban — 13 százalékkal — emelkedett. Az egy munkásra eső termelés értéke az előző esztendőkhöz viszonyítva 6 százalékkal nőtt. Állam- háztartásunk helyzete kielégítően alakult. A költségvetés mérlegében kétmilliárd forint bevételi A továbbiakban az idei költségvetés főbb előirányzatait ismertette. Hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költségvetés népgazdaságunk további előrehaladását tükrözi. — 1961-ben a növekvő termelés és áruforgalom következtében tovább bővülnek az állam központi többlet jelentkezett. Számottevően nőtt a lakosság vásárlóereje is: a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal haladta meg az előző évit. Megfelelők az árukészletek is: 1960. december 31-én minden forgalomban levő százforintosra 207 forint értékű árukészlet jutott. A forint iránti bizalomra jellemző, hogy az elmúlt évben háromszázezer új takarékbetétkönyvet váltott ki a lakosság és a betét összege másfélmilliárd forinttal nőtt. Nyers Rezső a továbbiakban a múlt évi gazdálkodás néhány hiányosságát tette szóvá. Megemlítette például, hogy az állami és szövetkezeti vállalatok — jóllehet túlteljesítették terveiket — nem használták fel vállalati tartalékaikat a termelékenység növelésére, a gazdaságosság érdekében. Ipari vállalataink egészében teljesítették ugyan múlt évi exporttervüket, de az exportra szánt termékek gyártásánál tapasztalható tervszerűtlen- ség olykor nehéz helyzetbe hozta külkereskedelmünket. Mezőgazdasági termelésünk nem tartott lépést az ipari termelés növekedésével, a külkereskedelmi mérlegünk is valamivel gyengébben alakult a tervezettnél. Beruházási rendszerünk fejlődött, de sok olyan kisebb beruházásokhoz is hozzákezdtek, amelynek folytatására és gyors befejezésére nincs biztosíték. gazdálkodásának keretei. A költségvetés fő összegét a tavalyi előirányzatnál magasabban, 76 milliárd forintban irányozzuk elő. Az emelkedés a múlt évihez képest jelentős. A többletek nagy részét azonban az állami vállalatok pénzellátásának növelésére és nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére kell felhasználnunk. Költségvetésünk azt mutatja, hogy népgazdaságunk fejlődésének grafikonja felfelé ível. — A költségvetési bevételek és kiadások szerkezete úgy változik az idén, hogy nő az állami vállalatok és szövetkezetek befizetéseinek hányada. 1961-ben a költségvetés összes kiadásainak 25,1 százalékát irányozzuk elő állami beruházásokra, 7,8 százalékát az állami vállalatok forgóeszközszükségleteinek kielégítésére, 27,3 százalékát pedig szociális, egészségügyi és kulturális kiadásokra. — Az állami költségvetés ugyan közvetlenül nem fejezi ki, hogyan alakul az állampolgárok életszínvonala, de a költségvetés és az életszínvonal között mégis szoros összefüggés van. Költségvetésünk az 1961. évi népgazdasági tervre épül, s ennek megfelelően a munkások és alkalmazottak életszínvonalának stabilizálását irányozza elő olymódon, hogy az átlagbérek a tavalyinál ugyan kisebb mértékben, de nőnek, a szociális és kulturális kiadások emelkedése közvetve ez évben tovább javítja a dolgozók életkörülményeit. Nyers Rezső ezután kiemelte, hogy a költségvetési előirányzatok összeállításakor messzemenően érvényesítették a takarékosság, az ésszerű gazdálkodás elveit. A bevételi előirányzat összeállításakor számításba kellett vennünk, hogy a lakosság befizetései a múlt évhez képest lényegesen csökkennek. Adó- és illetékbevétel címén például tavaly 5280 millió forint folyt be az államkasszába, az idén pedig 3885 milliós bevételt tervezünk ezen a címen. A kiesés csaknem kizárólag a mezőgazdasági lakosság adóterheinek csökkenéséből származik. A bevételi előirányzatok teljesítése szempontjából rendkívül fontos a vállalatok jó gazdálkodása. Költségvetésünk az előző évi eredményekhez képest az állami vállalatok nyereségének jelentős, 6,6 milliárd forintos növekedésével számol. E növekedés legfontosabb forrása kétségtelenül a termelékenység növelése és az önköltség csők kentése. Az előirányzat szerint a vállalati többletnyereség több mint 60 százaléka, mintegy négy- milliárd forint az önköltség csökkentéséből, s csak 40 százaléka a termelés, a forgalom bővüléséből adódik. Fontos feladat tehát, hogy kiaknázzuk a termelékenység és önköltség mutatóinak további javítását, jól kihasználjuk mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben a termelés növelésének lehetőségeit; növeljük a kivitelre alkalmas gazdaságos áruk termelését; tervszerűbb, összpontosí- tottabb beruházási politikát folytassunk, s javítsuk az ipari vállalatok készletgazdálkodását, növeljük a befejezett termékek arányát. A termelékenység alakulása A pénzügyminiszter ezután rL'-'kiesen foglalkozott a termeli’ :.yság alakulásával. Hangoztatta, hogy az idei tervek szerint Az idei költségvetés főbb előirányzatai országos átlagban el kell érni: a termelés kétharmad részében a termelékenység, egy harmad részében a létszám emelkedésével növekedjék. Ezen a téren elsősorban az állami és munkafegyelem javítása hozhat jelentős eredményeket. A termelékenység mutatói javításának fontos eszköze az anyagi ösztönzés is — a nyereségrészesedés, a vállalatfejlesztési és egyéb alap, a prémium. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a prémium sokhelyütt fizetéskiegészítéssé vált, a premizálási rendszerünk nem mondható tökéletesnek. — A termelékenységi és önköltségcsökkentési tervek érdekében folytatni kell az üzemekben a helyes és korszerű munkanormák kialakítását — fontos azonban. hogy a normákat ne mechanikusan igazítsák ki, hanem gondos vizsgálatok alapján, a műszaki és szervezési adottságoknak megfelelően. Felhívta a figyelj met a műszaki színvonal emelésé nek nagy jelentőségére. Ebben nagy segítséget nyújt az 1960- ban kialakított műszaki fejlesztési alap rendszere is. A gépipari vállalatok tavaly például több száz új gyártmány prototípusát készítették el, s vezették be, s a vegyiparban is jelentősen emelkedett a műszaki színvonal. 1961-ben már mintegy kétmilliárd forint összegű műszaki fejlesztési alap lesz a vállalatoknál, ami lehetővé teszi, hogy 2,2—2,3 milliárd forintot használjanak fel műszaki fejlesztési célokra, 5,1 milliárd forint mezőgazdasági beruházásokra — Nagy összegű előirányzatok szerepelnek a költségvetésben a mezőgazdasági termelés fejlesztésére is. A mezőgazdasági beruházások értéke az idén 5,1 milliárd forint. Ebből többek között 4370 új traktort, 1050 új kombájnt, 250 pótkocsit, számos munkagépet kap -mezőgazdaságunk. Az idén felépül a hódmezővásárhelyi hibridüzem, amelynek napi kapacitása 50 tonna lesz. A kedvezményes vetőmag-, talajjavítási és szőlőtelepítési akciók állami támogatására 280 millió forint az előirányzat, s állami erőforrásból 480 millió forint hitelt folyósítunk a szövetkezetek tenyészállományának megalapozásához, s ezen felül több százmillió forinttal támogatjuk a termelőszövetkezetek szervestrágya- és műtrágyaellátását. — Az állami gazdaságok 1960- ban a legfontosabb termékekből túlteljesítették áruértékesítési tervüket. Eredményeik további javításához népgazdasági tervünk és állami költségvetésünk biztosítja a szükséges feltételeket. Az állami gazdaságok összesített eredménye a tavalyihoz viszonyítva 65 millió forinttal javul, s a tervezettnél nagyobb lehetőségek is vannak a termelékenység növelésére, az önköltség csökentésére. Ezek közé tar-1 tozik a mezőgazdasági termelés szakosítása, amellyel például a Bikali Állami Gazdaság szép ered ményeket ért el. Az állami gazdaságok a vezetés szakszerűbbé tételével is sok százezer forint kiadástól mentesíthetik népgazdaságunkat, A mezőgazdaság szocialista átalakításának első szakasza most lezárul, s kezdetét veszi a megszilárdítás szakasza. A termelőszövetkezetek támogatására továbbra is nagy összegű hiteleket folyósítunk kedvező feltételekkel: 3,4 milliárd forint hosszú- és középlejáratú hitelt irányzunk elő a mezőgazdasági szövetkezetek számára, ebből 1950 millió forintot kifejezetten beruházási célokra. Továbbra is számítunk arra, hogy a szövetkezetek saját forrásaikból is beruháznak. — A szövetkezetek túlnyomó többsége — csaknem 95 százaléka — elkészítette múlt évi zárszámadását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetek nagyobb része jól gazdálkodott, de mintegy tíz százalékuk nem működött kielégítően) Az idén el kell érni, hogy ezek a szövetkezetek már saját erejükből, rendkívüli hitelek nélkül 1 is megálljának a lábukon. Ipari beruházásokra tizenhárom milliárd forint Ipari beruházásokra mintegy 13 1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. A bányászatban megkezdődik a pécsi durvamosómű rekonstrukciója, megkezdik a termelést az ecsedi külfejtésen, amely az ország legkorszerűbb, legjobban gépesített kül fejtése lesz. Bővítik a pécsi hőerőművet, amely Pécs és környékének villamosenergia-ellátását javítja, befejeződik a salgótarjáni acélárugyár hideghengerművének fejlesztése, valamint a Dunai Vasmű meleghengerművének beruházása. Korszerűsítik az Ikarus Karosszéria és Járműgyárat. | Az éy végén már termel a Szovjetunióból folyamatosan érkező 46 000 fonóorsós fonodái berendezés. Befejeződik a Kőbányai Textilművek és a Kispesti Textilgyár automatizálása. Korszerűsítik és egy helyre telepítik a Minőségi Cipőgyár üzemeit; a többletkapacitás évi 470 000 pár cipő; Elkészül a diósgyőri édesipari gyár is. Jelentős összegeket biztosít a költségvetés a vízgazdálkodás feladatainak megoldására, az árvízvédelmi töltések fenntartására. folyamszabályozásra és belvízvédelemre. Folytatják a bor(Folytatás a 2. oldalon.)
