Tolna Megyei Népújság, 1961. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄO 1961. február 23. Antonin Novotny elvtárs Szegedre érkezett Antonin Novotny, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke szerdán délelőtt meg­kezdte vidéki körútját. Elsőnek Szegedre látogatott el. A cseh­szlovák küldöttség különvonata pontban tizenegy órakor gördült be a csehszlovák, magyar és vö­rös színű zászlókkal díszített sze­gedi pályaudvarra. A vonatról le­lépő vendégeket Antonin Novot- nyt, a csehszlovák küldöttség tagjait, s a kíséretükben lévő Ma­rosán Györgyöt, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagját Csong- rád megye és Szeged párt- és ál­lami vezetői, köztük Török László, az MSZMP Csongrád megyei párt­bizottságának első titkára, Papp Sándor, a Csongrád megyei ta­nács, és Biczó György, a szegedi megyei jogú városi tanács vb. el­nökei fogadták. A csehszlovák államfőt az út­törők virágcsokrokkal köszöntöt­ték. Antonin Novotny válaszolt az üdvözlésre, a pályaudvaron megjelentekkel barátságosan ke­zet fogott majd gépkocsikkal a küldöttség tagjai szállásukra, a Hungária szállóhoz hajtattak. Novotny elnök és kísérete dél­előtt látogatást tett a városi ta­nács székházában és baráti esz­mecserét folytatott a megye és a város vezetőivel. A csehszlovák államférfiak ezután rövid sétára indultak. A tiszteletükre cseh­szlovák, magyar és vörös zászlók­kal, cseh nyelvű feliratokkal dí­szítették fel a várost. Szeged la­kossága mindenütt lelkes .tapssal, baráti szeretettel köszöntötte An­tonin Novotnyt és kíséretét. Délben, az MSZMP szegedi bizottsága és a városi tanács díszebédet adott Novotny elnök és kísérete tiszteletére a Hungária szállóban. A vendégek a délutáni órákban ellátogattak a Szegedi Szalámi­gyárba és a Textilművekbe, este pedig a Szegedi Nemzeti Szín­házban díszelőadást rendeztek tiszteletükre. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) sodi vízellátási rendszer, a pé­csi és a soproni vízművek, va­lamint a győri ipari vízmű épí­tését. A közlekedés fejlesztését szol­gáló beruházásokból másfél mil­liárdnyi jut a MÁV dieselesíté- si programjának folytatására és a budapest—miskolci vonal to­vábbi villamosítására. Diesel mozdonyokat, villanymozdonyo­kat, személykocsikat szereznek be, a gépjárműállomány pedig 1700 tehergépkocsival, 330 autó­busszal és 585 teherautó- és autó­busz pótkocsival bővül. Kecske­méten új szálló épül. A költségvetés 2,4 milliárd fo­rintot irányoz elő lakásépítésre Ebben az évben 46 158 lakás épí­tését fejezik be. 17 158 állami erőből, 29 000 pedig magánerő­ből épül. Az állami erőből épülő lakások közül a szövetkezeti la­kások száma 4855-re növekszik. A családiház-építést és a tata­rozást az Országos Takarékpénz­tár által folyósított kedvező hi­telekkel támogatja az állam. Er­re a célra a tavalyi 900 millió helyett az idén egymilliárd fo­rintot irányoz elő a költségve­tés. Az idei beruházási program jelentős. Végrehajtásának biztosi fására a kormány úgy határom zott, hogy .az év elején nem oszt­ja szét a teljes beruházási kere­tet, hanem egy részét a leggaz­daságosabbnak bizonyuló beru­házások meggyorsítására tartalé­kolja. Hangsúlyozta; meg kell akadályozni a be­ruházási eszközök szétapró­zódását. Csökkenteni kell a beruházások kivitelezésének idejét és meg kell akadályoz­ni az előirányzott költségek túllépését. Nem szabad észrevétlenül el­menni például az olyan költség- elszámolás mellett, mint az aj­kai kenyérgyáré, Az eredeti költ­ségelőirányzat 7,6 millió forint volt, — mire elkészült a gyár, kétszeresére emelkedett; Í5,9 mil­lió forint lett a végösszeg. Sok javítani való van még a külföld­ről hozott gépek felhasználásá­nál is. A vállalatok készletgaz­dálkodásának tökéletesítése ko­moly anyagi erőforrásokat sza­badíthat fel. Igen fontos tehát, hogy a vállalatok megfelelő kész lettárolási normákkal rendelkez­zenek, Szociális, egészségügyi és kulturális kiadások A szociális, az egészségügyi és kulturális kiadásokra 20,7 mil­liárd forintot irányoz elő a költ­ségvetés; az összes kiadások 27,3 százalékát. Ha ezt az összeget arányosan felosztjuk az ország lakosai között, kiderül, hogy egy főre évente 2070 forint jut a költségvetés szociális és kulturális kiadásaiból. Az egészségügyi és szociális ki­adások előirányzata a tavalyinál hét százalékkal magasabb. A gyógyintézeti ágyak száma 1200- zal emelkedik s így az idén eléri a 71 200-at. Bővítik az orvosto- vábbképző intézetet, a reuma és fürdőügyi intézetet, a csákvárj és mátraházi tüdőbeteg-gyógyinté­zeteket, korszerűsítik és bővíte­nék több kórházat. Számos vá­rosban új rendelőintézet épül, bővül az országos mentő- és vér­ellátó szolgálat. A társadalom- biztosításban részesülők száma eléri a 4,5 milliót és a család­tagokkal együtt az év végéig a lakosságnak közel 95 százaléka már biztosított lesz. A biztosítot­tak gyógyszerellátására több mint egymilliárd forintot, a betegségi készpénzsegélyekre 1,9 milliárd forintot irányoz elő a költségve­tés. Családi pótlékra 1,3 milliárd forintot fizetünk ki. A nyugdí­jasok száma ebben az évben 651 ezerre emelkedik. A szakszerve­zeti üdültetést és a gyermek- üdültetést 197 millió forinttal tá­mogatja az állami költségvetés. Egészségügyi és szociális helyze­tünk összességében kedvező, bár a biztosítottak számának gyors emelkedésé okoz nehézségeket. Arra törekszünk, ho"v egészség­ügyi intézményeinek fejlesztése fokozatosan nyomon kövesse a biztosítottak számának nagy mér­vű emelkedését. Magyarország a 10 000 lakosra jutó orvosok szá­mát tekintve az európai orszá­gok nagy részét megelőzi. Job­ban állunk például, mint Anglia, Franciaország, Svédország, Finn­ország. Míg azonban Budapesten 35, addig vidéken csak 10 orvos jut 10 000 lakosra. Az üres or­vosi állások háromnegyed része is vidéken van. Különösen sok az üres orvosi állások száma Bor­sod, Nógrád, Szabolcs és Veszp­rém megyében. A tavalyinál 9,1 százalékkal magasabb összeget, 6 milliárd. 952 millió forintot irányzunk elő kulturális célokra. Ebből 5625 millió forint az okta­tási, 1327 millió forint pedig, a népművelési és egyéb kulturális feladatok megvalósítását bizto­sítja. Az előirányzatok szerint például az óvodai helyek számát 6700-zal növeljük, s az óvódás korú gyermekek 31 százalékát he­lyezzük el óvodában. Az alsófokú oktatási intézmé­nyek 835 osztálytermet kapnak, s a két, vagy háromváltásos tanítás aránya 2 százalékkal csökken, an­nak ellenére, hogy a tanulólét­szám a szokásosnál nagyobb arányban emelkedik. További 500 iskolában bevezetik a gyakorlati oktatást, s 463 új általános iskolai napközi otthont szerveznek. Az ipari tanulók képzésére 592 millió forintot, a középfokú okta­tási intézmények működésére pe­dig 835 millió forintot irányoz elő I a költségvetés. Hasonlóan nagy összeget, 734 millió forintot biz- 1 tosítanak a felsőfokú oktatási in­tézmények fenntartására. Az év végére az egyetemi és főiskolai hallgatók száma a nappali tago­zaton meghaladja a 32 000 főt, az esti és levelező tagozat hallgatói­nak száma pedig a 18,5 ezret. Népművelési intézményeink fenntartására, a népművelési fe­ladataink megoldására 552 millió forintot irányoztak elő. 15 millió forint jut többek között a televí­ziós adóhálózat szélesítésére és az adások műszaki színvonalának javítására. Előreláthatólag az idén 2 300 000-re emelkedik a rá­dióelőfizetők száma, s mintegy 160 000-re a televízió-tulajdono­sok számú. Könyvtáraink fenn­tartására és fejlesztésére 135 mil­lió forint áll rendelkezésre. A tudományos kutatások költ­ségeinek fedezésére a költségve­tési szervek keretéből 800 millió forintot, a műszaki fejlesztési alapból félmilliárd forintot, nép- gazdasági beruházásból pedig 300 millió forintot — együttesen tehát f,6. DTiJliárd. forintot biztosítanak. Államunk továbbra is jelentős; támogatással segíti a művészeti intézmények munkáját. Az Ál­lami Operaház minden látogatója például esetenként 21 forint, a Nemzeti Színház minden nézője 17 forint állami támogatást kap. A színházlátogatók számának nö­vekedésére jellemző, hogy ha­zánkban száz ember közül évente 69 megy színházba, ugyanakkor Ausztriában csak 42, az NSZK-ban 36, Olaszországban pedig 26. A költségvetés 129 millió fo­rinttal járul hozzá a testnevelési és sportcélok megvalósításához, a védelmi kiadásokra pedig az ösz- szes kiadásoknak 4,5 százalékát irányozza elő. A tanácsok költségvetésével kapcsolatban Nyers Rezső han­goztatta: a kiadások ugyanolyan növekedést mutatnak, mint az ál­lami költségvetés kiadásai. Az előirányzatokat az illetékes ta­nácsok javaslatai alapján állí­tották össze. A községfejlesztési alapok 1,6 milliárd forintot tesz­nek ki. Az előttünk álló esztendőt politikai, de gazdasági és pénz­ügyi szempontból is bizako­dóan ítélhetjük meg. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy időszerű gazdasági prob­lémáinkat megoldjuk. A gazdálkodás ismert fogyatékos­ságainak felszámolásával olyan tartalékokat szabadíthatunk fel, amelyeket feladataink megoldására hasznosíthatunk. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1961. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot fogadja el, — fe­jezte be expozéját Nyers Rezső, I pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter beszéde után dr. Dabrónaki Gyula, az or­szággyűlés terv- és költségvetési bizottságának előadója szólalt fel. I Ezután Friss István szólalt fel | a költségvetési vitában, majd több felszólalás után Rónai Sán­dor elnök javaslatára az ország­gyűlés úgy határozott, hogy csü­törtökön folytatja a költségvetés. vitáját. i Libéria a Biztonsági Tan ács összehívását kérte az angolai helyzet megvitatására New York (MTI): Mint nyuga­ti hírügynökségek jelentik, Libé­ria hivatalosan kérte a Biztonsá­gi Tanács összehívását az ango­lai helyzet megvitatására. Libéria ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács elnökéhez in­tézett levelében többek között hangsúlyozza, a- tanácsnak hala­déktalanul cselekednie kell, hogy megakadályozza az emberi jogok további lábbal tiprását Angolá­ban. Megfigyelők arra számítanak, hogy a Biztonsági Tanács a hét második felében megkezdi az angolai helyzet vitáját. A Reuter közölte, hogy kedden az ENSZ-ben a Biztonsági Tanács okmányaként közzétették azt a jelentést, amelyben Dayal, az ENSZ kongói megbízottja Csőm­be csendőrségének észak-katan- gai terrorohadjáratávál foglalko­zik. Csőmbe és Kalondzsi tiltakozik a Biztonsági Tanács döntése ellen A nyugati hírügynökségek je­lentéseiből kitűnik, hogy az im­perialista hatalmak kongói báb­jaik révén még a Biztonsági Ta­nácsban elfogadott felemás hatá­rozat végrehajtását is igyekeznek megakadályozni. Csőmbe katan- gai “mozgósítása« után Kalondzsi a dél-kaszai “bányaállam« önje­lölt elnöke táviratban tiltakozott a Biztonsági Tanács határozata ellen. Jellemző, hogy a szakadár vezér táviratát Elisabethvilleben, Katanga fővárosában hozták nyil­vánosságra. Leopoldvilleben az Ileo-féle »kormány« egész napon át ülé­sezett, de Ileo elzárkózott a Biz­tonsági Tanács . határozatának kommentálásától. Hírek szerint a Eiztonsági Tanács határozatát és a hazafias erők további likvidá­lásának kérdését vitatták meg. Ugyanakkor Leopoldvilleben a kongói hazafiak újabb csoportja kérte az ENSZ-erők védelmét a Kaszavubu—Ileo—Mobutu klikk terrorjával szemben. Hétfőn húsz, kedden pedig ötven hazafi vá­lasztotta ezt az utat, hogy elke­rülje a gyilkosok golyóit. Áz AP és a Reuter hírügy­nökség leopoldvillei jelentése szerint az ENSZ New York-i székhelyéről érkezett parancs ér­telmében leállították az ENSZ nek adott hat amerikai re­pülőgép útjait. A jelentések szerint a gépek személyezte re­pülőgépeket szállított Csőmbe, katangai idegenlégiója számára. A repülőgépeket a Seven Seas Charter Company üzemeltette. A Seven Seas társaság december óta végez légiszállításokat az ENSZ égisze alatt, Kongóban ál­lomásozó személyzetének 90 szá­zaléka amerikaiakból áll, New York-i jelentés szerint Hammarskjöld alig 12 órával a Biztonsági Tanács határozata után sürgős ülésre hívta össze a kongói tanácsadó bizottságot. Dayal, az ENSZ-főtitkár kon­gói megbízottja felkereste Adu­la leopoldvillei „belügyminisz­tert” és élesen tiltakozott kon­gói politikai foglyok Bakvangá- ba szállítása ellen, ahol a nyu­gati imperialisták szolgálatába szegődött Kalondzsi pribékjei meggyilkolják őket. Adula azzá! próbálkozott védekezni, hogy eze két a törvénytelen és titokban végzett akciókat tudta nélkül, nem a leopoldvillei „közbiztonsá­gi főnök” parancsára hajtották végre. Dayal egyben követelte, hogy Ileo, Kaszavubu „minisz­terelnöke” pontos és részletes jegyzéket adjon, neki a fogvatar- tott politikai foglyokról. Kicsoda Fulbert Youlou? A kongói drámában az ak­tualitás fényszórója időnként rávetődik Fulbert Youlou abbé ra, a volt Francia-Kongó el­nökére. A katangai prros-sárga-zöld szalaggal ruháján és arcán dia­dalittas mosollyal ott lehetett látni Csőmbe oldalán, összefont kezüket mindketten győztesek módjára tartották a magasba. Lumumba meggyilkolásának bejelentését megelőző napok­ban Youlou baráti látogatást tett Csombénál Elisabethville­ben. Ugyanez a Youlou abbé mondja már hetek óta, hogy a kongói válság megoldását az ENSZ-nek az afrikai országok­ra kell bíznia, — elsősorban *»a francia hivatalos nyelvű új ál­lamokra-«. Ki ez a Fulbert Youlou? Első megjegyzésnek kínálkozik, hogy afrikai politikai körökben más­ként szinte nem is említik, mint a «■reverendás néger Sa­lazar«. Ezt a kevéssé biztató el­nevezést azzal érdemelte ki, hogy politikája munkás- és szakszervezetellenes, önkény- uralma az ellenzék megsemmi­sítésére irányul. A ma 44 éves Fulbert Youlou 1956-ban jelent meg a francia kongói közéletben, mint a gyar­mati uralom támogatója. A degaulleista hatalom-átvétel után kampányt folytatott azért, hogy Francia-Kongó megma­radjon a francia közösségben. — Az 1959-es februári véres zavargások során leveri a nép­párti ellenzéket, új választá­sokkal, »őserdőbe illő módsze­rekkel« többséget szerez, mi­niszterelnöknek, majd köztársa­sági elnöknek kiáltatja ki ma­gát. 1960 májusában kivételes hatalmat szavaztat meg magá­nak és ezzel lényegében eltörli a demokratikus szabadságjogo­kat. A francia kormánnyal együtt működési egyezményt kötött Youlou, amely többek között francia szakértők kiküldését irányozta elő. Egy »szakértőről« sok szó esik: Delarue, a Gesta­po egyik kinvallatója, akit Franciaország felszabadulása után halálra ítéltek, Brazzavil- leben tűnik fel, mint a kongói rendőrség tanácsadója. Amikor 1960 nyarán kirob­bant a kongói válság, Youlou a Kaszavubu—Ileo—Mobutu ösz- szeesküvés pártjára áll. Nem­csak azért, mert Kaszavubuhoz távoli rokonság szálai fűzik. Az egyik párizsi haladó hetilap, a Tribune des Nations leleplezi Youlou nagy álmát: a volt Bel­ga- és a volt Francia-Kongó, valamint Ruanda Urundi egye­sítésével egy nagy Kongót sze­retne létrehozni, természetesen önmagával az új állam élén. Youlou a zavarosban akar halászni. Teljes támogatást ad a törvényes Lumumba-kormány elleni összeesküvéshez. Brazza­ville az imperialisták kongóel­lenes akcióinak hídfőjévé vá­lik. Ha az ENSZ-csapatok le­zárják Leopoldville repülőterét, a szomszédos Brazzaville óriási repülőterén akadálytalanul száll hat le minden repülőgép. Ami­kor Leopoldville rádiója elhall­gat, Brazzaville szabadon szór­hatja az imperialisták propagan dójának mérgét. Youlou a párizsi Elysée-palo- tában nagy megbecsülésnek ör­vend. A degaulleista kormány afrikai politikája biztos táma­szának tekinti. Youlou szerepe a kongói drámában feltételezi, hogy aknamunkájához megkap­ta Párizs jóváhagyását és tá­mogatását.

Next

/
Thumbnails
Contents