Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

1961. január 15.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

s

A PELÚA E

A kommunista és munkáspár- ’ tok Moszkvában kiadott nyilatkozata megállapítja, hogy: »A kommunista világmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a társadalmi haladás legfontosabb ' tényezője lett«. Ez a mozgalom irányítja korunk történelmét és határozza meg a haladás távlatait. Óriási erőt képvisel ez a mozgalom, mert céljai, törekvései egybeesnek a társadalmi fejlődés, objektív törvényeivel, És óriási erőt képvisel a szocialista világrendszer, amely a maga hatalmával, az elméletet megvalósító gyakorlatával és a példa erejével sugározza ki hatását az egész világra.

A kommunizmus már régen megszűnt. kísértet lenni; élő, eleven valósága és történelmet formáló. ereje századunknak. Kádár János elvtárs vezércikket írt a Pravdába, amely vezércikkben elemzi a Moszkvai Nyilatkozat jelentőségét. A vezércikkben a többi között a következőket írja: »A megvalósuló szocializmus a példa erejével, a szocialista országok gazdasági és -kulturális eredményeivel, a dolgozó tömegek számára teremtett magasabb életnívóval és valóságos szabadsággal bizonyítja, hogy jobb körülményeket teremt az embereknek, mint a kapitalizmus«.

A kapitalizmus igájában. görnyedő kizsákmányolt' tömegek előtt ma már nem lehet eltagadni, elködösíteni a szocializmus eredményeit. A szocializmus az égre írta mesterséges holdjaival, bolygóival, és űrhajóival sikereinek valóságát. Ebben a cikkben egy-két gondolattal azt próbáljuk bemutatni, hogy a szocialista világrendszer gazdasági sikerei, a példa erejével hogyan hatnak a kapitalista országok dolgozó tömegeire?

Legcsodálatosabb gazdasági eredményeket a szocialista táboron belül a Szovjetunió ér el korunkban. Mindannyian dinié-*1 kezünk és igen jóleső érzésekkel emlékezünk árrá a r?Td$®t5llénéí- re, amelyet az első szovjet mesterséges hold, majd a mesterséges bolygó keltett a kapitalista világban. Alig ocsúdtak fel eme megdöbbenésükből, a Szovjetunió máris újabb csodálkozásra adott okot, amikor nyilvánosságra hozta hétéves tervének irányszámait és azt a tervét, hogy rövidesen utoléri, majd elhagyja a kapitalista világ vezetőjét, az Amerikai Egyesült Államokat a békés gazdasági versenyben.' A terv tudományos megalapozottsága, . adatainak harmóniája köz- gazdasági remekmű s már ,, önmagában is lenyűgöző,- de még: lenyűgözőbbek azok az adatok, amelyeket tartalmaz. A nyugati sajtó abban az időben dadogással kezdte kommentárjait, majd például az amerikai sajtó pesszimizmusba süllyedt, mentegetőd- zött s önmarcangoló vallomásokat sírt el, »vörös csodáról«, »fenyegető veszélyekről«. írt. Különösen nagy hatása volt a - terv azon számainak, amelyek a szovjet emberek életszínvonalának további emelkedésére utaltak.- Arról beszélnek ezek az adatok, hogy a szovjet dolgozók munkaideje lesz a legrövidebb a világon, heti két pihenőnappal/ öt napos munkahéttel biztosítják, hogy a szovjet dolgozóknak még több idejük jusson művelődésre, pihenésre, szórakozásra. S a munkaidő nagy csökkenése nein hogy a bérek és reáljövedelmek csökkenésével, hanem emelkedésével jár együtt.

A kapitalisták bértollnokai az első meglepetések,' önmar- cangolások és mentegetődzések után megpróbálták kétségbevonni a Szovjetunió terveinek realitását. Nos, hogy felelt meg az élet, a valóság erre a kapitalista szkepticizmusra? Úgy, hogy nem régen hozták nyilvánosságra: feltehető, a Szovjetunió hat év alatt megvalósítja a hétéves tervet. Lehet, hogy a terv egy dologban »nem volt reális« nem tervezett akkora lelkesedést, munkalendületet, mint amekkorát irányszámai a szovjet dolgozók tömegeiben , kiváltottak.

. A • hétéves terv -első két feszten-' dejeben minden-. -területen túlszárnyalták: ■ a-' ter-vmüta-tökat. A termelés terén is, dp az-életszínvonal emelkedésében is. Bombaként hatott a nyugati- ■ világban például az-a tervezet,-amely az adók.- eltörlését . ítai;talmazza_. hogy ezzel is, emelkedjék az emberek életszínvonala. Aztán az is, hogy. az állami .yóUalátok" és intézmények : összes dolgozói áttértek a 6—7 órás munkanapra, ugyanakkor tovább emelkedett fizetésük .és a, bérek reálértéke. Hogy csak* egy számot.- ismertessünk, amely .az életszínvonal javulását mutatja, közölte a Szovjetunió Tervhivatala, hogy 1980- ban majdnem .másfélmillió, 1959- ben és Í980-b.an, két év/alatt pedig két és félmillió: - ;űj ' lakás épült. Tehát két és félmillió család, mintegy tíz ...millió ember, annyi, amennyi .hazánk: lakossága, jutott új, modern ...otthonhoz ■két, év alatt, alacsony ■ lakbérviszonyok, mellett.

• »A kutya ugat, a karaván halad« — ezt már tudják a kapitalista országok dolgozói' is. A Szovjetunió' gazdasági, sikerei egvre hatalmasodnak és ezek a sikerlk a szovjet nép javára válnak, • ezeknek' közvetlenül a dolgozó tömegék latját . a. hasznát. Ugyanakkor a kapi-taliZffiüs országaiban növekszik a fegyverkezési hajsza, a gazdaságból származó javakat elnyeli a hadiipar ez a feneketlen zsák; Ugyanakkor mélyül a kapitalizmus általános válsága s- annak minden oldala, minden vonása S ez tovább' sújtja a dolgozó emberekét,J adóterhek növekedése, »takarékossági kampányok« és egyéb • népnyúzó', gazdasági intézkedések formájában.

A Szovjetunió1 ' gazdásági ' si- ■í"*’ kerei mellé felsorakoznak a népi demokráciák, a szocialista 'vüágrendszer,'többi országának a sikerei. Nagy. gazdasági és társa- cMmi * «üívmSnyek -. jöttek' létre ezekben az országokban: megszilárdult a tervgazdálkodás, fejlődik az ipar, átalakul a mezőgazdaság és nő az emb.erek . egyéni jóléte. Ezekben . az országokban már mindenki r elfelejtette a kapitalizmus velejáróit, a nyomort, a munkanélküliséget,, a létbizonytalanságot. Ezekben az . országokban évről évre .túlteljesítik a gazdasági. terveket és meggyorsult léptekkel építjük a szocializmust. A szocialista világrendszer országai. közöt,t tervszerű és egymás javát kölcsönösen szolgáló

gazdasági'* kapcsolatok születtek, amfelyek egyre hatékonyabban se- .gítik élőm további 'fejlődést. Túl vagyunk már annak bizonyításán, hogy, a Szocializmus nem »orosz jelenség«, hánem élvei/ Rendszere nemzetközileg érvényes. Ezt az igazságot a szocialista világrendszer, léte :és 'fejlődése ’bizonyítja' az elméleti fejtegetések helyett.

'ÍZ'ét világrendszer — két viiv lág! A világ egyik felében egyenes vonalú töretlenül felfelé ívelő biztos fejlődés, az ember anyagi és szellemi fel- emelkedése, uralmának kiterjesztése, kibontakozás^; a világ má-' pik felében' gazdasági csődök, -élethalalharc a piacokért, egyenetlen fejlődés, az • abszolút és rel-atív elnyomoíodás valósága, általános válság, szétesés; -bomlási Nem véletlen az, -hogy az igából felszabaduló" gyarmatok a szocialista' világrendszerre , tekintenek, ez hat rájuk példája erejével. És- ennek a rendszernek az. ereje volt »biztos támasza a nemzeti’ 'függetlenségükért küzdő gyarmati -népeknek és döntő szerepe volt abban, hogy 'az utóbbi három évben a népek egész sora .elnyerte szabadságát,- az 'imperializmus* dühödt ellenállása és sötét ármánykodása ellenére«. — Nem- véletlen az sem, hogy a' szocialista Világrendszer jelene ad újabb erőt és célt a kapitalista-világ munkásmozgalmának, a kizsákmányoltak forradalmi harcainak.

A szocialista világrendszer megváltoztatta a világ képét. , . történelemi ófméló erővé vált. ' korunk történelmének döntő meghatározójává. A békés gazdasági verseny további erősödést ígér és további fényes sikereket. A békés gazdasági verseny eredményei, amelyek csak a mi javunkra alakulhatnak továbbra Í5. feszítik-a húrt- a kapitalista .világ osztály- havcá.ban. ..

Kádár János elvtárs tömören ír erről entlítétlT'TT.’zércikkében s ezzel a gondolattal, egyben. vég- következtetésseb'káll'- bezárni ezt a fejtegetést is: »Pártjainknak a békés' egymás mellett élés biztosításáért a békés gazdasági verseny'•továbbfejlesztéséért fölyta- tott- 'lénini -pölit'ikája, a versény- ben elért sorozatos ' győzelmek törvényszerűen lépés'ről lépesre fokozzák- a szoctölizmus 1 vonzóerejét a kapitalista világ néptö- mégei-re, 'forradalihásítják' tudatukat és kedvezőbbé teszik a szocializmusért folyó harc feltételeit ezekben az országokban is«.

Gyenis János ■

Minden! euuiitt...

A bonyhádi zománcgyár fiataljai a KISZ kongresszusa után

. Gáti Lajos, - a Bonyhádi Zománcgyár üzemi KlSZ-szerveze- ténék titkárával 1949-ben találkoztam először. Már akkor is agilis fiatalként vett-részt az ifjúsági mozgalmi- munkában. Azóta sok idő, több mint tíz év telt el. Gáti elvtárs- párttag és a KISZ üzemi szervezőiének megbecsült, mondhatni úgy is: »veterán« titkára.

Gáti Lajos eívtárs már túl van á 30 éven, s amikor ezt mondja, nem is ákörőm elhinni, annyi fiatalos lendülettel végzi áz ifjúsági mynkát. A küfönbség talán csak annyi a régi Gáti Lali és a mai Gáti Lajos .között, hogy politikai fejlettségénél fogva magasabb munkakört tölt be. a gyárban. És-az, hogy név szerint ismeri a fiatalokat, tudja azok búiát-bajét.. •

Mint mondja, szereti az ifjúsági munkát, és. ismeri a KISZ kongresszus határozataiból adódó feladatokat. A felismeréshez ter- .mészétesen'hózzájáruü az is, hogy mint »a zománcgyári KTSZ-szerve- zét küldötte, részt vett a KISZ- kongrpsszuson, ahol a beszámoló és a vita alapján jegyzetet készített.

— A kongresszus által megszabott’ feladatok végrehajtásához, üzemünkre vonatkoztatva, hozzáfogtunk — mondja szürke jegyzettömbjében lapozgatva.

— A KISZ kongresszus tiszteletére indított muhkaversenvben -öt ifjúsági brigádunk, vett részt. Az 1960-as évi versenyértékelés alapján Hajós György ifi-brigádja nyerte meg az elsőséget: Azt mondani sein kell, hogy olyan erős- volt a küzdelem, Hogy Incze Gergely ifi-brigádja csak egy-két ponttal maradt el a Hajós-brigád mögött. Sokszor előfordult, hogy' a brigádok-fej-fej mellett küzdöttek. Az á célunk, hogy továbbfejlesszük a verseny-mozgalmat.

— Milyen az együttműködés az ifjúmunkások és a fiatal műszaki értelmiségiek között?

— Az ifjúmunkások és a fiatal műszakiak között jó a kapcsolat. A fiatal műszakiak kezdeménye- zőek. Ök tettek- javaslatot arra, hogy az üzerríben alakítsuk meg a fiatal műszaki értelmiségiek tanácsát. Ennek az lesz a feladata, hogy felkarol ja. a fiatalok kezdeményező készségét, az újításokat, ésszerűsítéseket, és a tapasztalat- cserék szervezését. A kongresszuson sók szó esett á mezőgazdaság

szocialista átszervezéséről 'és' az ebből; adódó feladatokról. "ÍEZzel kapcsolatban is vannak terveink. A járási KISZ-bizpttsá'g védiíök- séget vállalt a majosi és á ,bonyhádi termelőszövetkezeték'.. rtjeg- segítésére. Majoson egy 10Ó férőhelyes istálló építésénél, Bojiyhá- don pedig az öntözéses gazdálkodás kialakításához nyújtunk. „ segítséget. A fiatalok javaslatára, az eddig végzett 20 órai társadalmi munkát 35 órára, növeljük.

Ahogy Gáti Lajos . elytrés' -elmondotta, reá igen nagy hatást gyakorol a kongresszus jelszava! „Munkával, tanulással a szocializmusért”.

— Ezt a jelszót mélyen az agyamba véstem és , sokat beszélgettünk a fiatalok között .a,* tanulásról, az önművelésről. íme a beszélgetések eredménye: a zo- máncgyéri fiatalok közül harmincötén vesznek részt szervezett állami oktatásban. A KISZ politikai oktatására negyvenen járnak. Tizenhat fiatalunk" párt- oktatáson' vesz részt,- hatvanon a KISZ politikai akadémiáján-. tanulnak. A gyárban dolgozó' 16 éven aluliakkal a négy- és ^ hatórás műszakban dolgozókkal "külön foglal kozunk. Részükré ‘előadásokat. tártunk, különböző általános iskolai 'tantárgyakból. Rá akarjuk vezetni őket arra, hogy levelező, vagy esti tagozaton végezzék el a nyolc általánost.

— A bonyhádi fiatalokban akarat és tettvágy van. Szívesen- dolgoznak. De megtalálják-e a szórakozást is a KISZ-ben?

— A kultúrmunka fellendítéséért még sokat kell tennünk. Ezzel ugyanis nem vagyunk, megelégedve annak .ellenére, hogy vahnák rendezvényeink. Rendezünk klubesteket, teadélutápokat, opera és, jazzrhanglemez esteket; Működik a leánybizottság\..is, a nőtanáccsal karöltve, de ez még kevés. Azt szeretnék, ha az idősebb szaktársak is segítenék munkánkat egyrészt azzal, hogy szerepet vállalnak a kúltürrendez vényeken, másrészt úgy is, hogy előadások tartására vállalkoznak.

Gáti elvtárs npm dicsekvően és hivalkodva beszélt a zománcgyár KXSZ-szervezetének munkájáról. De bármiről volt sgó, sohasem egyes, hanem többesszámban beszélt. így: tesszük, tervezünk, megvalósítjuk; azaz mindent együtt. • < - •

P-né.

5»> 8.

A fiatalasszonyt szintén e? a; reménység vezényelte Matej ka oldalára. Okos volt, s meg tudott alkudni azzal a go*dolattal, hogy -egy darabig ki-'kell tartani, de bízott benne, hogy-méhány ey múlva, jómódú -polgárasszöny lesz belőle. Ám amikor kiderült, ho'gy az álmok nem válnak Valóra, és a balsors egy szóba; konyhás; lakást jelölt ki számára örökös hajlékul, Matejkáné is a Szerencse kerge- tésébe fogott. Ö unszolta a pallért, hogy. játsszék a lutrin, hátha a szerencse hamarosan . b'ebótorkál életük sikátorába,- s akkor beteljesülnek merész -lánykori .álmai.

Matejka valóban szerette volna úriasszonnyá emelni feleségét. Az. asszony arra is született. Szép lány volt, mélytűzű szeme-úgy-ragyogott, mint két fekete ékkő, és fehér fogsora mindig üde mosoly közepette villant élő. • Ámbár ‘njpst, negyven éves korára - megfakult ez az -arc, s megsárgult némelyik foga is. Fekete szeme alatt mélyülő árok futott át az arcán,-, orra nyergén kifényesedett a bőr. Szemének vérpezsdítő .tüze is elfátyo- lozódott. De még, mindig élettől duzzadó, kívánatos ...jelenség v.olt,

Matejka két hónap alatt -két esztendőt öregedett. Matejkáné döbbenten tapasztalta ezt a változást. Nem. .is , sejtette, miért . emészti-magát, a pallér, S menynyire szeretné kínzó gondjait megosztani vele, de nem meri. Ot magát álig tudja visszatartani a

Horváth József:

ARANYKAUTKA

UJJ-----------------------------m

egfontolt okosság, hát még egy hiú asszonyt? /

Ez- a gondolat hasogatta a lelkét azon a decemberi éjszakán is, amikor megint előkapárta a ladikot, s egy tüskön ülve kifejezéstelen arccal bámulta' kincseit.

Ebben a' pillanatban kinyílt ' a fáskámra ajtaja. A hálóing fölé sebtében' felkapott kabátban Matejkáné állt az ajtóban,' lélegzetvisszafojtva mozdulatlanul.

Amíg Matejka halkan, monoton -hangon, beszélt* ■ Matejkáné megkövültén hallgatott. Remegett az izgalomtól. El sem tudta képzelni, mennyit ér a tíz rúd arany, de bizonyosan spkat, nagyon sokat. Koromsötét volt a szobában. A pallér eloltotta a villanyt, nehogy felkeltse-a szomszédok gya- múját. De az--asszony körös-körül nagy fényességet- látott, színes kavargásban összefolyt szemé előtt az egész, világ, enyhe szédülést érzett,

Matejkának kicserepesedett az ajka. Felkattintotta ä villanyt, s: miközben felhajtott egy bögre vizet, pillantása a felesége arcára

esett. A pállér szinte megijedt. Az asszony szeme lázasan csillogott. Arca éppen olyán volt, mint lánykorában, a szeme tüzelt, feke- téllett, mint egy ékkő. Egész ■ lénye kivirult, mint a fonnyadó virág a jótékony májusi esőben.

A pallér mégint eloltotta a villanyt, s a felesége mellé tele- pedettt. Az asszony hozzásimult, mint aki oltalmat keres, átölelte a nyakát,, s vadul magához szorította az urát. Matejka az első percekben még örült egy kicsit, hogy megoszthatja titkát, de. most már félt. S ezt . az érzését csak élesre fente az asszony kérdése:

— Most mi lesz velünk?

A pallér urálkodott érzésein, s .igyekezett nyugodtan felelni:

— Héj, Mária, a'sok.a jóból is megárt. Látód, a szerencse nem az ajtón, hanem az ablakon át lopakodott be . hozzánk. Bizony, én is szeretném tudni, mi lesz most velünk. Tudod te, mit ér ez a tíz rúd arany? Én nem tudom, de azt hiszem, tíz olyan palotát megér, mint amilyen a Bartalisé volt. Vagy még többet is.

A pallér most már szenvedélyp- sen suttogott, szárnyaira kapta a képzelet: . ,

— Több ez, mint amit yaíarhíkor is rémélhettünlr,.Mária.,De a fene tudja, most. mégsem .gazdagé nak, hanem nagyon .is szegénynek érzém magam. Lehetne .csuda kjs házunk, kerttel, termo gyümölcs-, fákkal, motorbiciklit is -vehet-* nénk és neked rengeteg szép ry-.. hát. Tudod, mindig árról álmodoztunk, hqgy egyszer majd magunknak építünk. Gyönyörűség volna egy., takaros, tágas családi, ház, olyat építenék, amilyet még' soha, hajaj! De... . . Gondolatai megszakadtak, az álmok örvényéből a kövecses partra vetődött.. - — Nem lehet, nem leh.et. Most. még nem.

Az asszonyból, mint lángnyelv, csapott ki az eszelős szenvedély: .

—■ Miért nem? Kinek mi köze ahhoz, hogy mi.,.

— Hallgass, szerencsétlen.! — torkolta- le' á pallér. —- Hová tetted az eszedet? Mit mondunk a világnak, honnét a rávaló, :mi? *

— Mit? Hát gyűjtögettünk, vagy ... vagy sorsjegyen nyertük. - Úgy van! Több mint.húsz eszteö- deje sörsjegyezünk, miért ne nyer-'.- hettünk volna egyszer is? Nem most, már régebben, de nem nyúl* ; tunk a pénzhez. Nem akartuk-, hogy megtudja a világ a szerencsénket, nehogy elkunyerálják tőlünk a rokonok, a kuncsorgók.

(Folytatjuk.}