Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-15 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGíLEÜLJETEK! ■Ay-MA GYAffi'.S ZO Cl A LÍSt* ' M U N K Á S P R'Ú T '. TO.L tv Va sárnap 1961. január 15. XI. évfolyam 13. szám * ARA: 70 FILLÉR J A legjobb lilós A Furkó-pusz- tai Kendergyár tilósal közti versenyben a fiatal Moldován János lett az első az elmúlt év második felében. Moldován János — aki alig egy éve dolgozik a tilónál — december hónapban óránként átlagosan 13 kiló szálat tilolt, ezzel kétszeresen teljesítette — minőségi kifogás nélkül — a normát. Á szövetkezeti községgé alakult Dunaföldvár az idén jóval több főzelékfélét adf mint a korábbi években Dunaföldváron nagy hagyományai vannak a zöldség- és a főzelékfélék termelésének, s koratavasztól késő őszig mindig nagy mennyiségben tudtak szállítani nemcsak Tolna megyébe, hanem az egész országba. A községben az év első napjaiban forradalmi változás történt, szövetkezeti községgé alakult át. Az évek óta jól működő Alkotmány Tsz mellett — amelynek tagsága jelentősen emelkedett — három új közös gazdaság alakult Dunaföld’ árott, amelyek elsősorban azt tűzték ki célul, hogy fenntartják a község régi zöldségtermelő hírnevét. A földrendezés és a határrészek kialakításával egy időben megkezdték a termelési tervek előkészítését és a szerződéskötéseket. A Virágzó Tsz, a Duna gyöngye Tsz és az Aranykalász Tsz 500 hold cukorborsó termelésére szerződött. Kétszáz holdon termelnek zöldbabot, 35 holdon uborkát, de jelentős földterület jut a töknek és a homokos talajon jó termést adó dinnyének is. A négy közös gazdaság zöldség- és főzelékfélékre több mint ezer holdat kötött le, ami önmagában is jelentősen meghaladja a korábbi esztendőkben szerződött területek nagyságát. Ehhez még hozzájön az a 150 hold spenót is, amit az új szövetkezeti tagok háztáji gazdaságában termelnek. így a dunaföldvári határban az idén jóval több zöldség- és főzelékfélét termelnek, mint bármikor eddig. Közepes termésre számítva is körülbelül 60 vagon cukorborsót, 800 mázsa zöldbabot, ugyanennyi uborkát tudnak adni közfogyasztásra. A közös gazdálkodás növeli a szövetkezeti gazdák jövedelmét. A várható idei termés körülbelül 1 millió forint jövedelmet biztosít a dunaföldvári termelőszövetkezeteknek, s ez 15—20 százalékkal nagyobb, mint amit az egyéni parcellákról be tudtak venni. Alig néhány nap telt el azóta, hogy megválasztották a tsz-elc vezetőségét. A közgyűlések lezajlása után pedig hamarosan hozzáfogtak a közös munkához. Jendrelovics Ferenc, a Virágzó Tsz elnöke elmondta, ahogy az idő engedte, elkezdték a borsó alá a talajelőkészítést. Naponta 20—25 fogat szántott, eddig 80 holdnyi területet szántottak fel. Hasonló optimizmussal és a jövőbe vetett hittel beszél Zsebők Jenő, a Dunagyöngye Tsz és Nagy Imre, az Aranykalász Tsz elnöke is. Az ő elmondásuk alapján azt a tapasztalatot szűrhettük le, hogy a forradalmi átalakulás után a dunaföldvári termelőszövetkezetekben — anélkül, hogy erre szervezett mozgalom indult volna el — szinte versenyszerűen végzik a közös munkát. Naponta 70—80 pár lóval dolgoznak cs eddig több mint 200 holdat szántottak fel. Oklevelet és pénzjutalmat kaptak a KISZ-kongresszus tiszteletére rendezett versenyben legjobb eredményt elért traktoristák Szombaton délelőtt a KISZ megyebizottság a gépállomások megyei igazgatóságával karöltve fogadást rendezett a KISZ kongresszus tiszteletére indított versenyben legjobb eredményt elért traktoristák részére. Tatár Laj*>s elvtárs, a KISZ megyeblzottság titkára rövid üdvözlő beszédet mondott, majd oklevelet és pénzjutalmat nyújtott át a verseny során legjobb eredményt elért három ifjú kommunista traktoristának. A versenyben első helyezést elért Heilmann Boldizsár, a várdombi gépállomás traktorosa a dicsérő oklevélen kívül 1500 forint, a második helyezést elért Kiss János, a dalmandi gépállomás traktorosa 1300 forint, a versenyben harmadik helyre került Forster Mátyás, a nagydorogi gépállomás traktorosa peáig 1200 forint pénzjutalmat kapott. A fogadáson Horváth József, a gépállomások megyei igazgatója az elkövetkezendő gazdasági év feladatairól beszélt a traktoristáknak. Új szója, új takarmány!) orsó-fajta Az iregszemcsei kutató intézet múlt évi eredményeiből A mezőgazdaságban most pihenő van tavaszig. De csak látszólagosan. Mert a termelőszövetkezetekben ilyenkor készülnek a zárszámadások, az új tervek. A gépállomások a gépeket javítják. A kísérleti intézet Iregszemcsén vajon mivel foglalkozik? Most készül az intézet 1960-as évkönyve, amely az évközben végzett kísérletek eredményeit gyűjti, foglalja össze. Ez a munka december elején kezdődött meg és e hónap végén fejeződik be. Az évkönyv feleletet ad arra is, hogyan segítette az intézet tudományos munkája a mezőgazdaságot. Az intézet számottevő eredményei közt lehet említeni az IB— 1-es fajtájú takarmányborsót, amelynek előzetes elismerése már megtörtént. Ez a borsófajtn felülmúlja az összes eddigi fajtákat, az eddigi kísérletek szerint. 1959-ben az intézetben 50 holdon 12,2 mázsás termést adott. 1960-ban 23 állami gazdaságban az ország különböző részein 400 holdon termelték nagyüzemi kísérletképpen. Ennek eredménye 13 mázsás átlagtermés. Előnye a bő termés mellett, hogy a szá»TT a tél! Hogyan készültek fel a vállalatok? Csütörtökön betört hazánkba az idei első hideghullám. Az ország egyes területein mínusz tíz fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála. Itt a tél! Bár még nem havazik, de a csípős reggelek, már eszünkbe juttatják, jobban fel kell öltözni és készülni az esetleges hóakadályok elhárítására. A Meteorológiai Intézet előrejelzése jelentős havazást nem ígér, de továbbra is hideg időt jelez. — Számíthatunk azonban arra, hogy e hó végén jelentősebb havazás köszönt be, s ezt »illően-* fogadni, egyes vállalatok feladata. Hogyan készültek fel a télre, a hóakadályok elhárítására? — tettük ;fel a kérdést néhány illetékes vállalat, szerv vezetőjének, íme a válaszok: A vasút felkészült a hóakadályok elhárítására A Szekszárdi Pályafenntartási l'őnökség vasút-területén a téli elkészülést több évi szokáshoz Híven, már október, november Hónapokban befejezte. Különösen i Pécs—Bátaszék vasútvonalon /égezték nagy gonddal a védeke- :ő munkát. Ezen a szakaszon nintegy öt kilométer hosszúség- nan több ezer hófogó-táblát állí- ottak fel, megerősítették a vas- jtat védő »hógátakat« is. A vasút vezetői megbeszélték i közmunkaerő igénybevételét is, esetleges nagyobb hóakadály el- •nárításához. A pályaőrök feli ■izülten várják az első havat, imikor is a pályát naponta többször bejárják, rendszeres jelentést küldenek az állomásokra, ahonnan továbbítják a jelentéseket, s a szükség szerint bevetik a Bátaszéken és Pécsett állomásozó nagy teljesítményű hómarógépeket. A mozdonyokra még nem szerelték fel a hóekét, majd csak akkor, ha az első hó leesik. Biztosított a gépjárművek téli zavartalan üzemeltetése A szekszárdi 25-ös Autóközlekedési Vállalatnál az idén különleges intézkedésekét tettek, hogy a télen, a nagy hideg ellenére is zavartalan legyen a gépjárművek üzemeltetése. Ennek érdekében valamennyi főnökségen és a szekszárdi központi telephelyen is melegvízszolgáltató kazánokat állítottak fel, a kocsik indításának megkönnyítésére. A szekszárdi központi telepen egy hálózati indító konvertát is üzembe állítanak a hideg motorok indítására. Ezenkívül kiadták már a faszéntüzelésű karterkályhákat a motorok melegítéséhez. A telepeken eltakarították a nagy mennyiségű sarat, hogy elkerüljék a gépkocsik kerekeinek lefagyását. Valamennyi gépjárművet felszerelték hóláncokkal, hűtőtaka- rókkál, lapátokkal, A gépjárművek nagy többségének fűtését is megoldották. Az autóbuszok nagy része fűtötten közlekedik, bár a kipufogógázok adta hő kevés ahhoz, hogy a kocsikban kifogástalan meleget tudjanak biztosítani, néhány kocsiban éppen ezért már az idén olajtüzelésű kályhákat szereltek fel. Valamennyi gépjárművön lecserélték a nyári olajat, és a Diesel üzemű kocsik már téli üzemanyaggal közlekednek. Feltehetően, az idén sokkal kevesebb járat marad el, a téli hideg időjárás miatt a vállalat vonalain, mint a múlt télen, hisz a felkészülés most sokkal alaposabb volt, mint 1959—60-ban. 1200 köbméter homokot szállítottak a lejtőkre Tolna megye útjain, már hetekkel ezelőtt elvégezték a téli felkészülést. A lejtőkre, éles kanyarokra, mintegy ezerkétszáz köbméter csúszásgátló anyagot — homokot, salakot, stb. — szállítottak ki. A síkossá vált utakon az útőrök végzik el az úttest felszórását. A Közúti Igazgatóság szakaszmérnökségének dolgozói felkészítették a gépeket is a hóakadályok elhárítására. Három CS—800-as lánctalpas hóeke várja a bevetést, üzemképes a PETER-típusú svájci nagy teljesítményű hómarógép is. Több tucat traktor, lófogat áll készenlétben, hogy a kisebb havazást az utakról ekékkel takarítsa el. Mi a helyzet a Dunán? A Duna vízállása alacsony. Még semmi különös esemény nincs. A vízügyi igazgatóság felkészült az esetleges jégtorlaszok »fogadására«. Jégtörőhajók állnak készenlétben. A Dunán még nem indult meg a zajlás. Veszély csak akkor lenne, ha az alsó szakaszon az alacsony víz »beállna« és a felső szakaszon pedig olvadni kezdene, erre valószínűség alig van. razságot is bírja. Az idén már 140 mázsa szuper-elit vetőmagot kapnak belőle az állami gazdaságok. Az intézet új szójafajtája az ISZ—1-es fajta, amely ugyancsak felülmúlja az eddigi fajtákat, és kombájnnal is lehet aratni. A múlt évben további, eredményes kísérletek folynak a szójás silóval. Az intézetben vetőgépet is szer késztettek, amellyel egy időben lehet vetni a kukoricát és a szó- I ját. A múlt évben az irgeszem- csei Rákóczi Termelőszövetkezetben nyolc holdon vetettek szójás silót, amely holdanként 240— 250 mázsa zöldtömeget adott. Több termelőszövetkezet próbálkozott tavaly szójás siló vetésével és mindenütt jó volt a vélemény a vetögépről is — az intézet segítette a géppel vetést — és a szójás silóról is. A vatű- gép-típusból az idén már ötvenet kapnak a megye szövetkezetei. A kísérletek befejezéshez közelednek, amelynek célja: minél nagyobb zöldtömeget adó, fehérjékben gazdag, silózásra alkalmas szójafajta előállítása. A MÉSZÖV kérésére az intézet kísérleteket folytatott a bab köztes termesztésével. Országos probléma ugyanis, hogy az utóbbi években csökkent a bab termelése, holott szinte korlátlan mennyiségben lehetne exportálni. A kísérletek bebizonyították, hogy a köztes bab nem csökkenti a kukorica terméseredményét, ugyanakkor 2—3 mázsás termést ad és lényegesen növeli a föld jövedelmét. Ezeket a kísérleteket számos termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak bemutatták, sőt, Iregben, Nagyszoko- lyon, Magyarkeszln, Tamásiban mintegy ötven holdon termeltek is köztesként babot. A szójás siló vetésére szerkesztett vetőgép bevált a kukorica és a bab együttes vetésénél is. Az inézet tehát az elmúlt évben is eredményes munkát végzett.
