Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

4 Tolna megyei nepüjsäg 1961. január 10. Hírek az új év első napjaiban New York: Vagy 350 000 szil­veszterező — ötvenezerrel több mint tavaly — a város központ­jában, a Times Squaren várta be az új év eljövetelét. Reggel 8 órára az Egyesült Államok terü­letén 112 ember halt meg köz­lekedési baleset következtében. Tokió: Vagy 150 000 japán a rendkívüli havazás következtében Szilveszter éjszakáján elakadt és vonaton töltötte az új év első óráit. Voltak közöttük, akik már a harmadik éjszakát töltötték vasúti kocsiban. Az állandóan folyó mentési munkálatok elle­nére csak nehezen tudják kisza­badítani a szerelvényeket a hó alól. Egyébként a japán közhit szerint az 1961-es év szimbóluma az ökör. Vidéken az ökrök szarvára szerencsét hozó tárgya­kat aggattak és a papok meg­szentelték őket. Róma: Uj év reggelén Róma utcáin bokáig jártak az üveg­cserépben, amely a Szilveszter éjszakáján eltört poharakból és edényekből származik. Állítólag szerencsét hoz. Nápolyban több mint ötven embert kezeltek a kórházak az éjféli tűzijátékkor szerzett égési sebeik miatt. Párizsban a gépkocsik éjfél után egy óra hosszat kedvükre dudálhattak. Erre az egy órára felfüggesztették a szigorú dudá- lási tilalmat. Hága: A város utcáin kará­csonyfából máglyát raktak, mely­nél egy gyerek súlyos égési se­beket szenvedett. Néhány ember megsérült, amikor a rendőrség kivont karddal oszlatta szét a tömeget. London: 30 000 londoni lakos gyűlt össze a Trafalgar téren gs ujjongva üdvözölte az új évet. Hevesvérű fiatalok megmártották magukat a tér jegesvízű szökő- kútjában, amíg a rendőrség el nem kergette őket. Közben két ember megsérült. Stockholm: Lovasrendőrség ősz latta szét a svéd főváros köz­pontjában azt a háromezer főnyi tömeget, amely »túllépte a Szil­veszterkor megengedett határo­kat«. A rendőrség 220 személyt letartóztatott: 126-ot részeg-' ségért, 94-et verekedésért. Nyugat-Berlin: A nyugatber­lini rendőrség jelentése szerint »az idei Szilveszter csendes és fe­gyelmezett volt«. A jelentés sze­rint »csak« a következő történt: 699-szer riasztották a rendőr­séget, 110 verekedés és 113 ki­sebb csetepaté történt; 37 em­bert szállítottak sérülten kór­házba, 53-at találtak magatehe- tetlenül részeg állapotban és 126 embert tartóztattak le. A tűzol­tóságot 161 ízben mozgósították, 12-szer tréfából. Pécsi irodalmi hírek Pécsett jelenik meg a Dunán­túl irodalmi folyóirata, a Jelen­kor. Ebben alkalmanként helyet kapnak a Tolna megyei írók és költők is. A folyóirat megjelené­sén kívül, több irodalmi esemény várható a közeljövőben Pécsett. Borsos József, a Tolna megyéből elszármazott Pákolitz István. Szöllősy Kálmán és Zsikó Gyula a legfiatalabb olvasók részére készülő mesekönyvön dolgozik. Bárdosi Németh János költő szer­zői estjét január 29-én rendezik meg. A felsorolt írók valameny- nyien ismertek lapunk irodalmi mellékletéből is. Tímár-bál Simontornyán A Simontornyai Bőrgyár ipari tanulói január 14-én este a kul- túrház helyiségeiben zártkörű bált rendeznek. A tímártanulók első ilyen rendezvényén ismer­kednek meg a tanulók szülei a bőrgyári mesterekkel, nevelők­kel. Az út jobboldalán végtelen­benyúló réten három nyárfa áll. Az egyik nyárfába vala­mikor villám csapott, varacs- kas kérge fölrepedt és folyt belőle az élet. Ágai, fönn a magasban egymás után fony- nyadtak, peregtek róluk a le­velek, de az élet nem szállt el végleg belőle. Újra hajtott, oldalából új hajtások zöldell­tek. Élt... A másik kettő va­lamivel távolabb állt. Daliás, dúslombú nyárfák, égretörő. felhőkbe csúcsosodó karokkal. A szélső ház ide talán öt­száz lépésnyire fehérük'. Körü­lötte borzas lombú diófák, hát­rább karcsú szilvafák zöldell­nek. Alig látszik ki közülük a kis ház, amely mintha azért épült volna a falu szélén, mert szégyelli magát egyszerűségéért a szebb, takarosabb, cserépte­tős házak között. Nádtetejé­vel, mintha elhúzódna tőlük ... Itt lakott Pető Judit. Alig látták itthon. Reggel korán kelt, ment dolgozni, hol ide, hol oda. A három hold földet apja, meg a kisebbik testvéröccse könnyen megmun­kálta az egy lóval, ö, meg az anyja bejártak a falu módo­sabb gazdáihoz napszámba. Pali is bent lakott a falu­ban. Szép, nagy házuk volt a templom mellett. Palatetejű, bádogcsatornás, melyen úgy csillogott a napfény nyáridőben, hogy aratáskor a hangyási dombon is elvakította az em­ber szemét. Judit szép lány volt. S hogy a bálokdn táncra kérték a le­gények, a módosabbak is, azt a szépségének köszönhette. A vagyonáért senki nem táncol­tatta. Mélykék szemét, ha va­lakire ráemelte, az nem tudta levenni róla a pillantását, s ha tánc közben valamelyik le­gény arcához odalibbent szőke haja. amely a derekáig is le­ért, ha kibontotta, az a legény nem tudott aludni két éjjel. Pali is így járt egyik este, amikor kocsin hazafelé döcög­tek a mezőről. Egymás mellett ültek. A legény a lovakat haj­totta és mellette ült Judit el­gondolkozva éppen azon, hogy vajon miről szól a pacsirta éneke ott fönn a magasban — amikor Pali cigaretta után ku­tatva a zsebében felrehajolt és valahogy Judit kibomlott ha­jába keveredett az arca. Egy pillanatig nem látott semmit, csak a szőke, aranysárgás mély séges tengert. s ettől majd­hogynem elszédült. Ijedten kapta vissza a fejét, de már későn volt. Judit ha­jának egy szála ottmaradt az arcán, izzadtságába ragadva. Este elkísérte Juditot hazáig és beszélgetett vele a kapuban. Csendes' volt az este, tele tü­csökciripeléssel, s Pali úgv érezte, hogy benne is megtelt valami, ki kell, hogy mondja, ami a szívét nyomja. — Te Judit, én . .. Elfelejtette amit mondani akart, mert Judit ráemelte kék szemét s csak azt nézte ügyet­lenül, bambán, mintha benne látná az egész világot. ,— Elfáradtál? — kérdezte a Tanulmány a Pécs vidéki koszénbányászatról és a sárközi pásztorkodásrói A Magyar Tudományos Aka­démia Dunántúli Tudományos Intézete elkészítette tudományos munkatervét. A tervben a többi között szerepel egy tanulmány a Pécs vidéki kőszénbányászat fel- szabadulás utáni történetéről. Az intézetnél ez évben megkezdte működését a néprajztudományi csoport. A csoport két érdekes témát dolgoz fel majd. Az egyik: Tanulmányban feldolgozzák a Duna-völgyi pásztorkodást a Sár­közben. A másik tanulmány: A szőlőgazdálkodás néprajzi vonat­kozásai, különös tekintettel a Balkán-félsziget gazdálkodására. A magyar néprajzi atlasz elkészí­tésében is részt vesz az intézet, ennek dunántúli 'részét készíti el. JUDIT lány, s Paü úgy érezte, hogy a kérdés, simogató törődést, melegséget takar, csak ki kel­lene bontani a takaróból és akkor elborítaná őt, az egész testét, a nyakát, fejét, karjait. — Én azt akartam monda­ni, hogy elvennélek... — só­hajtotta beleizzadva a magá­val való küszködésbe. Judit nem szólt, meghatotta ennek a nagydarab, kicsit ot­romba embernek a zavara, gyerekes nyögdécselése, s ami­kor kezét a nagy, kérges te­nyérben érezte, megborsozott a bőre. mintha villamosáramhoz ért volna. * Az öreg Bergyének az volt az első szava a fiához, amikor este vacsora közben bejelentet­te házassági szándékát, hogy; — Végre megjött a jobbik eszed, fiam ... Csak utána, nagysokára, ami kor szőrös kezefejét végighúzta zsírtól fénylő szájaszélén, kér­dezte meg, hogy ki a válasz­tott. — Judit. Az öreg' kezéből koccanva hullott ki a kés a tányér szé­lére. — Megbolondultál? — Nem. — Akkor jól van. Talán be-' szélgethetünk okosan ... Úgy gondoltuk anyáddal, hogy Mar- gitot veszed feleségül. — Nem szeretem. — Majd megszereted. Én se szerettem anyádat, és lá­tod, mégis megértjük egymást. — Juditot szeretem és őt akarom elvenni. Az öreg eddig azt hitte, hogy meggondolatlan fellobbanás vette el a fia eszét, de a ha­tározott hang nagyobb erővel ütötte mellbe, mint amire szá­mított és ezt valahogy viszo­nozni akarta, mert eddig min­dig az történt a családban, amit ő akart, s ehhez most is ragaszkodott. Eltökélt szándé­ka volt, hogy a fia csak az ő beleegyezésével házasodhat meg, és csak azt veheti fele­ségül, akit ő szánt neki. Mar- gitot, a tusósori sógor lányát, aki tizenöt hold földet hoz ma­gával majd. Igaz, a földnek most nincs nagy értéke, de le­het még másként is, s akkor a fiának is más lesz a véle­ménye. — Azt teszed, amit én mondok. Ha nem, akkor takarodj a ház tói mindaddig, amíg a jobbik eszed meg nem jön. Azt a lányt pedig még egyszer meg ne lássam itt! — fakadt ki az öreg, s úgy hadonászott marok­ra fogva a kést, mintha neki akarna rontani a fiának. — Jó — válaszolt kurtán Pali és fölkelt az asztaltól. — Hová mész? — hallotta a kérdést, amikor kezét az aj­tó kilincsére tette. — El. Maga sem tudta, hogy hová, csak el. El innét, ahol nem élettársat akarnak peki, ha­nem vagyont. Pedig a tizenöt hold föld soha nem melegíte­né úgy. mint Juditnak egyet­len pillantása és a tizenöt hold földnek — bevethetnék akár mindet is búzával — soha nem lenne olyan bódító illa­ta, mint Judit hajának, ha a szellő kósza lebbenése vélet­lenül beborítja vele az ar­cát. Az est sötétje beborította botladozó alakját, s hogy mer­re járt, csak a kerítés mögött csaholó kutyák jelezték. Maga sem tudta hogyan, egyszer csak ott találta magát Juditék aj­taja előtt. Fejét lehajtotta, ne­hogy a nádfedél kiálló szálai felsértsék a homlokát és kopo­gott. Világos volt még és ha­mar nyílt az ajtó. — Ki az? — dugta ki fejét az ajtón a családfő, s amint pillantása végigsiklott a legény felindult ábrázatán, megértet­te. hogy valami komoly dolog­ról van szó, — Kerülj beljebb. akkor SbbökmtHsazói^rSM Népújságban hány szót Judittal. t olvUStuk — Ahogy gondolod — for-i SU““ JiX8' *„,”1! S«kSlárd liirdöväros lesi? kilincset, hátraszólt. — Valamit, Teggele A nap is moso. lyogva köszönti az uj evet. Ké­sői szilveszterezésröl tér haza az új ságiró. És urambocsá’! Mit lát? Bácsik fűződnek a pocsolyában. A tollforgató nem mer felvilá- 11 gosítást adni a fiának. Meg tu- 1* dom érteni! Mit is mondana? -Ha — Hát akkor... Akkor én\é aZf mondaná; fürdőváros lesz is ellenzem. Gyere be és mond |é Szekszárd., a gyerek joggal kér­mondott a lány, hogy te meg ő ... Szóval, hogy ... Arról akarsz vele beszélni? — Igen ... — Talán ellenzi apád? — Igen. el itt bent, amit akarsz. Nem akarnálak megbántani, de én^;e? békességet akarok... Na gye­Leültek az asztal körül. Ju­dit Palival szemben, közéjük egyik oldalról az apja, a másik oldalról az anyja. — Na, fiam hát mondd csak, (i kál ott fenn a háztetőn. Csak miért jöttél? — törte meg a csendet a családfő, bütykös uj- jai között cigarettát sodorva. — Azt akarom mondani, hogy Judit reggel ne jöjjön dolgozni! — Csak ennyit? — Meg azt, hogy elvenném a lányát, ha ide fogadnának vő- nek. Apám elküldött hazulról. Az öreg komótosan rágyúj­tott, nézte a sárga lángot, s csak akkor dobta le a gyufát a földre, amikor már a körmére égett. Még nem tudta, hogy mit válaszoljon ... Minek jön­ne ide vőnek. A három hold nekik is kevés ... De ha sze­retik egymást..: Itt meg­akadt, szándékosan nem gon­dolta tovább ezt a lehetőséget. Valami makacs büszkeség kerí­tette hatalmába. — Tudod mit fiam? Apád módosabb lányt akar. Az én lányom pedig van olyan szép és takaros, hogy vagyon nél­kül is akad kérője ... Mondd meg ezt apádnak... Külön­ben majd én is beszélek vele. Kétszer beszélt egymással a két öreg. .. Először addig ju­tottak, hogy gyűlölködő pillan­tást vetve egymásra, mindegyik elballagott haza. Másodszor, vagy két hét múlva, semmivel sem tovább.. . Késő este volt, amikor haragtól sápadtan be­nyitotta háza ajtaját az öregj Pető. Megáüt az ajtóban, mint­dezné: »Miért nem vetkőztek Darumadár fenn az égen... sejde hazafelé szálldogál. De mit lát a szerencsétlen madár? Azt, hogy egy fekete alak mász­nem akar valami rosszat? De ezt meg kell előzni! A daru neki­megy az embernek. Az meginog, megcsúszik. Társai kényszerülnek megmenteni. A daru elvégezte küldetését. Tovább repül. * Gépkocsivezetők: Pobjeda suhan el., Vezetője kö­szönti az útőrt. Jól nevelt fiú. Véletlenül se fröccsent sarat az útőrre. Biztosan nem volt sáros az út! Éljenek a kiskocsi-veze­tők! A nagy behemót teherautókkal több baj van. Gyakran rakoncát­lanadnak... Erről jut eszem­be; vagy húsz évvel ezelőtt egy bálban negyvenkilós lánykával repültünk... hej, uram... de szép volt. Aztán felkértem a mamát. láromszor negyven volt. Bi­zony, nem tudtam kormányozni. Megvédtem a behemót monstru­mok vezetőit?! Legalább tudom, Imiért fröcskölnek le legközelebb! Ismeretterjesztés Pakson: Hogyan viselkedjünk«, »Átkozott féltékenység«, »Repülés aholdba« stb. Javaslat: Tartsanak ismeret­té terjesztést illemtanárok, félté­té kény férjek és rakétatudósok ré­szére. Az előadás címe lehetne: »Hogyan készítsünk paradicsom- konzervet?« Tolna megyei Népújság Kupa ha azon gondolkodna, becsuk-Simonion ja, vagy sem, aztán elenged- J fer1l- mind a noi csapatversenyt te a kilincset. Odameredt az ja, vagy sem, aztán elenged- te a kilincset. Odameredt az\me9 szeretne nyerni. Szurkolunk asztalra, melyen az elfogvasz-', ™ekik! De, ha nem nyerik meg ? Ki vágja őket »kupá«-n? „Nagy a forgalom Sión“ tott vacsora maradéka volt látható. Az asztal mellett ott] ült Pali is. Most őt nézte. Tud­ta volna szeretni ezt a gyere­ket. de az apja miatt nem íe-\Már miért ne? Szilveszteri cső- hetett. Senkiházinak nevezte', nakázások, fürdések. Ez az igazi őt is, meg a lányát is. És még', kedély! Humor. Ha az illetékes amolyant is mondott, az, hogy .szervek meggyőződnek, hogy elég nem is a fia kell, hanem a\mély a csatorna; több hajót is vagyont akarják vele elcsábí- ( küldenek? Legalább arról kihoz­tad. '. gászhatják a vízbepottyant szil­— Tudod, mit fiam? — , veszterezöket! nyögte ki lassan tagolva a szá-p * vakat — menj széfjen haza, \ „ , . ,, ,, .... . aztán többet ne gyere. Az én , „KéifiZCfnÉpySZáZ hlZOtt SOftÉSt 11(1 lányom nem lesz a tiéd soha. , 3Z államnak 3 ÓálSSZéki Még akkor sem. ha pártában | BÚZakaláSZ ÍSZ “ marad... Na, jóéjtszakát. \ „ , . ,. V Ezeket a disznókat jobban sze- * I'retjük, mint azokat, akik ruhá­A fiú pár pillanatig némában fetrengenek a pocsolyában! értette meg, nem tudta felfog-* ni a szavak jelentőségét, s *' csak akkor ejtette le kezét re-' ménytvesztetten, amikor gon-# . . , dolata megemésztette az el-# ; . mama. dolgozik, épít, és hangzottakat. Szó nélkül állt#™'5? }lat: a J°vcnd° menyet fel és ment ki a nyitvafelej-# AríPort<,r sz,vesen beszel tett ajtón, azt sem vette ész.\l}ven asszonnyal. Meghiszem! .Asszonysors a termelőszövetkezetben“ re az első pillanatban, hogy( Judit megy utána. Az öreg megmozdult a sa-I rokban. hogy visszatartsa aj lányt, de mintha meggondol-j ta volna, a helyén maradt.} Hadd kísérje ki Judit a le­gényt utoljára. Csak későbbi ballagott ki a kapuba, amikor} sokallta már, hogy a lány nemi jön vissza. De nem találta ott.} Másnap a réti nyárfák köze­lében, a folyó partján találtak . egy selyemkendőt, távolabb pe-' dig egy kalapot, amit a víz? vetett ki * BUNI GÉZA Kár, hogy nem vagyok 20 éves lány! * Ezüstkalászosok köszöntése Istenemre ! Kezdek abba is belenyugodni, hogy lassan öreg­szem. Csak azért kérem, ha hoz­zám is jönnek, énekeljék él: »Nem tudok én megjavulni!" Az USA és Kuba kapcsolatai Visszahívják az amerikai dip­lomatákat. Mit akar az USA? Dáridót? Nem korai? Hátha elhúzzák a nótáját! BAJI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents