Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-10 / 8. szám
1961. január 1Ö. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG :í Egy év alatt megkétszereződött a magyarkeszi Petőfi Tsz tagjainak Jövedelme A magyarkeszi Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai most készülnek közös gazdaságuk második évi számvetésére. Amikor megvonják gazdaságúk mérlegét, az előző év eredményeiből indulnak ki, s jogos elégedettséggel nyugtázzák a fejlődést. De mielőtt ezt elemeznénk, forgassuk mi is vissza a történelem kerekéL. A magyarkeszi Petőfi Tsz 1959. tavaszán alakult. A 2200 hold közös földet már 1959- ben is kollektív munkával művelte meg a 320 szövetkezeti gazda. Mi tagadás, első évben nem voltak elégedettek jövedelmükkel a Petőfi Termelőszövetkezet gazdái. Nem, mert mindössze 18 forint jutott egy-egy munkaegységre, ami kezdő tsz-néi is kevés. A Petőfi Tsz egy-egy tagjának 1959- ben évi átlagjövedelme alig érte el a tízezer forintot. Az 1960-as gazdasági évet már más körülmények között kezdték el a termelőszövetkezet gazdái. Saját kárukon tanulták meg, hog^ a laza munkafegyelem, a rossz munkaszervezés, a tervek nemteljesítése semmiképpen sem vezet jóra. Ezért tavaly elsősorban azt tették szent kötelességévé a gazdaság minden tagjának, hogy erejéhez mérten vegye ki részét a közös munkából. Vagyis, aki igazolatlanul hiányzott, attól büntetésként munkaegységet vontak le. A jobb munkaszervezést pedig azzal is elősegítette a vezetőség, hogy a kapásterületet családokra mérte ki. Ezenkívül bevezették Magyarke- sziben is a nagyobb múlttal rendelkező termelőszövetkezetekben már jól bevált prémiumrendszert. A tervek teljesítésének, illetve túlteljesítésének jó ösztönzője ma a Petőfi Termelőszövetkezetben is az, hogy a terven felül megtermelt kukorica és burgonya egy hányadát prémium címén osztják ki a tagoknak. Egy év alatt a közös gazdaság vezetői is többé-kevésbé megtanulták a nagyüzem irányítását. Mindez együttvéve azt eredményezte, hogy a magyarkeszi Petőfi Termelőszövetkezet tagjainak jövedelme 1960-ban, az előző évihez viszonyítva kétszeresére növekedett. A szövetkezet gazdálkodásának 1960. évi mérlegét még nem hagyta ugyan jóvá a járási tanács, de az már tény, hogy minden munkaegységre — prémiummal együtt — 36 forint jut a Petőfi Tsz-ben. Ha a háztáji gazdaságból származó jövedelmet is hozzászámoljuk, tavaly átlagban egy-egy szövetkezeti gazda bevétele 30 000 forint volt. A gazdaság javulását azonban nemcsak a munkaegység értékének emelkedése mutatja, hanem a közös alap gyarapodása is. Míg tavaly, év végén a 2200 holdas szövetkezet közös vagyona mindössze félmillió forint volt, addig ma a magyarkeszi Petőfi Tsz tagjai több mint másfélmillió forint közös vagyont mondhatnak magukénak. Jelentős kérdéseket tárgyalt a TIT elnökségi ülése A TIT elnöksége szombaton délelőtt a most elkészült klub- helyiségben elnökségi ülést tartott, amelyen részt vett az elnökség tagjain kívül Szőnyi Jenő, a TIT országos elnökségének kiküldöttje és Kerekes Miklós, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetője is. A napirend első pontjaként Kaszás Imre elnök számolt be az elnökség tagjainak az országos elnökség november 15-i határozatairól, amelyek közül ki kell emelnünk azokat, amelyek célul tűzik ki a falusi munka megjavítása mellett a munkás- osztállyal történő intenzívebb foglalkozást. A határozat szerint a munkásakadémiák rendszerét ki kell szélesíteni és el kell érni, hogy a munkásakadémiákat az üzemek munkásai elvégezzék. A munkásakadémiák tematikáját közvélemény kutatással állítják majd össze. A munkásakadémiáknak az lesz a célja, hogy növeljék a munkásosztály szocialista öntudatát és megszabaduljon azoktól a káros behatásoktól, amelyek az iparosodással bekövetkezett felhígulás természetes velejárói voltak. míg 86-an 50 év felettiek. Ezzel szemben rossz a nemek aránya, mert 472 tag között csak 87 a nő. A 472 tag közül 340-en tartottak előadást, 11-en pedig más munkát végeztek. A társulat tagjai 1916 előadást tartottak az elmúlt évben. Érdekességként említette meg a titkár, hogy azokban a járásokban tartották a legtöbb előadást, ahol a legkorábban alakították meg a járási titkárságokat. így a dombóvári járásban 546, a bonyhádiban 380 előadást tartottak, ugyanakkor a tamási járásban, ahol a legutoljára került sor a járási titkárság megszervezésére, a megtartott előadások száma csak 84 volt. Beszámolt a megyei titkár arról is, hogy a Művelődésügyi Minisztérium elkérte a „Sárköz” diafilm kiadásának a jogát, majd az 1960. évi gazdálkodás adatait ismertette. Bejelentette, hogy az eredményes munka biztosítása érdekében két ízben is-50—50 000 forinttal meg kellett emelni a társulat 1960. évi költségvetését. Ezután az elnökség a társulat költségvetését 411 000 forint szükséglettel és fedezettel fogadta el. Örömmel vette tudomásul az elnökség a megyei titkár beszámolójából, hogy ötévi harc után elkészült a társulat klubhelyisége. amely a tavasz folyamán kerül majd átadásra. Az elnökség a klub élére 17 tagú klubbizott- ságott nevezett ki, figyelemmel arra, hogy a klub vezetőinek megbízása majd az áprilisban megválasztandó új elnökségnek lesz a feladata. Felszólalt az ülésen Szőnyi Jenő központi kiküldött és Kerekes Miklós, a megyei pártbizottság ' kiküldöttje is, majd Kaszás Imre javaslatára jegyzőkönyvi köszönetét szavazott meg az elnökség a nyugalomba vonult dr. Pelikán Erzsébetnek és Keresztély Gyulának, akik közül az ülésen jelen lévő Keresztély Gyula, alapító tag mondott köszönetét az elnökség figyelméért, Végül határozat született arra vonatkozólag, hogy a megyei közgyűlést 150 résztvevővel, a kormány takarékossági határozatainak figyelembevételével rendezik meg. O. I. Számok, adatok a megye 1961. évi költségvetéséből A Tolna megyei Tanács VB, a tanácsi költségvetési tervezet szerint az idei évben több mint 280 millió forintos kerettel gazdálkodik. Ez sokkal több, mint az az összeg, amely az előző években rendelkezésre állt. 1956-ban 133, 1957-ben 165, 1958-ban 193, 1959- ben 227, 1960-ban 254 millió forint volt a tanácsi költségvetés Tolna megyében. Megyénk területén a tanácsi szerveknek mintegy 400 000 négyzetméter járda tisztításáról, több mint 460 000 négyzetméter park fenntartásáról, és több mint 8200 közvilágítási lámpa áramdíjáról kell gondoskodni. Ilyen célokra az idei évben mintegy 115 000 forinttal többet fordítanak a tavalyinál. A megyei, a bonyhádi és a pincehelyi kórház működésére és fenntartási költségeire az idei évben 3 126 000 forinttal többet fordítanak, mint az elmúlt évben. Ebből a pénzből fedezik többek között az újonnan felvett egészségügyi dolgozók munkabérét. Az élelmezésre mintegy 100 000 forinttal többet fordítanak az elmúlt évinél. Ebből mindenekelőtt javítják az élelmezés minőségét. A megye kilenc szociális otthonának működésére mintegy 730 000 forinttal magasabb ösz- szeget fordítanak az elmúlt évinél. Ebből fedezik a mintegy 30 új férőhely költségeit és az egyéb költségeket. Ma már összesen, több mint 630 férőhely van a szociális otthonokban. Az egy gondozottra eső forint előirányzat az 1961-es évre 13 500 forint. A műszaki üzletek múlt évi versenyének eredménye A Tolna megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat az elmúlt évben versenyt indított a vele kapcsolatban« álló népbolt- és földművesszövetkezeti üzletek között. A versenyt negyedévenként értékelték — külön a hat járás és Szekszárd város üzletei között — és az első helyezettek 400—400, a második helyezettek 300—300 forint jutalomban részesültek. A verseny feltételei három csoportban oszlottak meg: A kirakat, a bolthelyiség elrendezése és megfelelő árukészlet biztosítása szerint. A kirakatban a vas-műszaki áruk megfelelő propagálása, a tisztasági, technikai kivitelezés, az ízléses és hatásos csoportosítás, az árjelző cédulák alakja, kivitelezése, egyszóval a kirakat ötletessége volt mérvadó, az üzlethelyiségben az általános rend, a polcokon, a fiókokban az áruk szakszerű tárolása, míg az árukészletnél a rendelések időben való feladása, az, hogy ami a nagykereskedelemnél megvan, az üzletben is kapható legyen — legalább kéthetes készlet — és végül az udvarias, előzékeny kiszolgálás. A közelmúltban összesítették, hogy a negyedévi eredmények alapján melyik üzlet teljesítette legjobban a verseny feltételeit. Az első helyezett dombóvári 9. Népbolt vezetőjét, Puchner Józsefet 1000 forinttal, a második helyezett szekszárdi 35, Népbolt I (rádiórvillamossági üzlet) vezetőjét, Fojdl Ferencet 800 forint, a harmadik helyezett tamási földművesszövetkezeti áruház műszaki osztályának vezetőjét, Krémer Pétert 600 forinttal jutalmazták. Megyénkből 140-en vesznek részt a pápai traktoros-iskolán A gépállomások gépparkjának növekedése és a termelőszövetkezetek gépesítése egyre több szakképzett traktorost követel. Ezért a gépállomások és a termelőszövetkezetek összesen 140 gépállomási dolgozót, illetve termelőszövetkezeti gazdát küldenek iskolára ezen a télen. A pápai traktoros iskolán négy hónap alatt megtanítják a traktoros mesterségre a többi között azt a 140 Tolna megyei mezőgazdasági dolgozót, aki részt vesz a tanfolyamon. Honátk József: ARANYKAUTKA Elmondotta Kaszás Imre, hogy a tanulási vágy igen nagy a dolgozókban. Ha azonban azt nézzük, hagy a felnőtt oktatásban részt vevőknek legnagyobb része 35—45 életév között van, azonnal szembetűnik az ifjúság hiánya. Rámutatott beszámolójában az üzemi élethez tartozó ismeretterjesztés fontosságára, a munkásszállások és bejáró munkások között folytatandó ismeretterjesztés áldozatos munkájára és arra is, hogy növelni kell a műszaki alapműveltséget biztosító fizikai és kémiai előadások számát. A beszámolóhoz Létay Menyhért, Körösi Károly, Hargitai Ferenc, dr Merő László szólt hozzá, majd Kaszás Imre adott választ. Ezután Szállási Ernő számolt be az elnökség tagjainak a járási és megyei közgyűlések előkészítéséről és ezzel kapcsolatban ütemterveket fogadott el az elnökség. A megyei közgyűlés előkészítése érdekében elnöki, szervezési, propaganda és gazdasági bizottságot választottok. Ezután Szállási Ernő, megyei titkár érdekes adatokat ismertetett a társulat életéből. Elmondotta, hogy a. társulatnak novem- ben 20-án 472 tagja volt. Ezek közül 226 egyetemi, 138 főiskolai, 106 középiskolai végzettségű, ketten pedig nagy szakmai felkészültségük alakján kerültek a társulat tagjai sorába. A 472 tag közül a megyeszékhelyen él 133, a járási székhelyeken 134, míg a községekben 205. Jó a társulat tagjainak életkori megoszlása is. 260-an 35 év alattiak, 126-an 35—50 év között vannak. 3. — Tulajdonképpen kik voltak a házban? — Bartalis, a felesége, szakácsnő, meg a mindenes. A kertész nem volt otthon, és képzeld, az öreg, amint megtudta, mi történt, megőrült. Intézetbe szállították. — Rettenetes. — Kérlek, polgármester uram, a legfőbb nyugtalanságot az okozta, hogy az újságok egy szót sem írnak a történtekről. — Nem is fognak írni. Pákozdy szeme tágranyílt a csodálkozástól. Szótlanul kászálódtak be a szűk városi kocsiba. A kocsi elindult a temető felé. — A kormány utasítása — szólalt meg halkan Réczey — amelyet ma reggel Bárczy államtitkár úr őnagyméltósága közölt velem, a következő: Mélyen hallgatunk az eseményről és nyomait, amilyen gyorsan csak lehet, eltüntetjük. Ez az egész egy véletlen szerencsétlenség. Ha a sajtó megírná, országszerte pánik keletkezne. — De hát végül is hogyan látja a kormány a történteket? — Az történt, amit feltételeztünk — motyogta halkan a polgármester. — A németek szétszórtak egy angolszász légiköteléket Felső-Ausztria felett. A német vadászok üldözőbe vették a megbomlott bombázó köteléket. Ezek, hogy gyorsabban visz- szatérhessenek támaszpontjukra, meg akartak szabadulni megmaradt bombaterhüktől. Hat vagy hét bombát dobtak le útközben) II 11 11 1 I-------------e zek közül egy Csókavárra, kettő a városon kívül hullott. A többi nem tett kárt, erdőkre és mezőségekre zuhant. Pákozdy tanácsnok feszülten figyelt. Végül megjegyezte: — Azért nem egészen értem, polgármester uram, miért kell erről ilyen mélyen hallgatni. — Nem is fontos — válaszolta hűvösen a polgármester. Még az kéne, gondolta, hogy erről széltében-hosszában tudjanak. Bárczy őnagyméltósága célzott az okokra, de arra is, hogy ő, Réczey a fejével felel a titokért. Kétségtelen, hallgatólagos megegyezés áll fenn, a nyugati szövetségesekkel, hogy szabadon átrepülhetnek Magyarország felett, viszont az országot nem bombázzák. Egy kicsit fantasztikus az egész. Háborúzunk velük, közben egyezményeket kötünk... De hát a magas diplomácia útjai kifürkészhetetlenek. A kormányzó úr tudja, mit csinál. Réczey az autó ablakából látta, hogy a városka lakói sűrű sorokban áradnak a temető halottasháza felé. A részvét óriási. Nem is annyira az áldozatoknak szól, hanem a tragikus eseménynek. Gondolataiból Pákozdy zökkentette ki: — Kérlek szépen, polgármester uram, egy intimitás. Azt mondják, a megboldogultnak minflösz- sze százezer pengő a bankbetétállománya. — Hihetetlen — bámul el a polgármester. — Szerintem Bar- talisnak legkevesebb egymilliója volt. — Szentmarjay főispán úrnak is ez a meglátása, kérlek szépen. De a tények beszélnek. Még nem is egészen százezer pengő van a bankban. — Végrendelet van? — Nincs. Éppen ez a bökkenő. A főispán úr felkért, hogy nézzek ennek utána a közjegyzőnél. A legprecízebben eleget tettem a megbízatásnak. De sem végrendelet, sem vagyon. — Hát ez rejtély. A kocsi a temetőhöz érkezett. A halottasházat feketéllő sokaság vette körül. A polgármesternek rendőrök nyitottak utat. Réczey tüstént a főispánhoz sietett. — Szentmarjay díszmagyarban, fiatalos, csinos feleségét karonfogva állt a ravatal mellett. A polgármester néma főhajtással üd- vö-’Kl+e. A főispán hátrább lépett, Réczey mellé, aki suttogva, tömören tájékoztatta Szentmar- jayt felrendelésének céljáról. —• Bárczy államtitkár utasításairól. A főispán egy szót sem szólt, visszalépett a helyére. A gyászszertartás hosszadalmasra nyúlt. Dr. Fekete alpolgármester zengzetesen szárnyaló gyászbeszédet mondott. Réczey azonban nem tudott odafigyelni. Hogyan lehetséges az, hogy Bar- talisnak nincs többje a bankban? Hirtelen belehasított egy gondolat, egészen belepirult. Te jó Isten, lehetséges, hogy Bartalis magánál tartotta egész vagyonát, s a pénzt vagy értékpapírokat, vagy tudja az ördög mit, elpusztította a bomba! De hiszen logikus! Bartalis nem bízott a bankban és a pénzben. Hogyan is mondta? »Mindent átvészelni, mindent átmenteni... Eszményeinket is és jövendőnk anyagi alapjait...« Ó, jaj, ez már szinte bizonyosság, az átkozott bomba megsemmisítette a millióját is, fuccs a hatalmas vagyonnak. A Bartalis-házból egy szög sem maradt épen. Törmelékhalmaz az egész villa. Na, szépen vagyunk. Még szerencse, hogy nem maradtak utánuk árvák. Gyermektelen házaspár volt, s az oldalági rokonok közül mindegyiknek megvan az egzisztenciája. Ámbátor lehet, hogy Szentmarjay főispán számított a hagyaték rá eső részére, s ha rájön, hogy egy fityinget sem örökölt, ki tudja, milyen kedve kerekedik? Átkozott história. Mi az a százezer pengő? A temetés, a síremlék, jó lesz, ha kifutja. (Folytatjuk^
