Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. január 10. Az Egyesült Állatim nagyszabású hadgyakorlatot kezd a KariiMenger térségében A franciaországi népszavazás San Juan: (MTI) Az Egyesült Államok atlanti hadiflottája hét­főn nagyszabású gyakorlatokat kezdett a Karib-tenger térségé­ben. Ezeken a március végéig tartó hadgyakorlatok m kétszer annyi hajó és katona — a többi között három rakétákkal felsze­relt cirkáló, két atommeghajtá­sú tengeralattjáró és két repülő­gépanyahaj ó, továbbá száznegy­venezer tengerész és tiszt — vesz rész, mint a tavalyin. Az AP közlése szerint a had­gyakorlaton részt vevő hajók igénybe veszik a kubai Guan­tanamo támaszpontot is, ahová a többi közt »ellátogat« a Roose- welt nevű negyvenötezer tonnás repülőgépanyahajó és torpedó- rombolókból álló kísérete. Az amerikai haditengerészet szóvivője kijelentette, hogy a had gyakorlat »egyáltalán nincs kap­csolatban az Egyesült Államok és Kuba.diplomáciai kapcsolatai­nak megszakításával, mert meg­tartását már hónapokkal ezek elhatározták«. Havannában vasárnap letartóz­tattak egy külföldről irányított tíztagú terrorista csoportot. A terroristáknál nagy mennyiségű amerikai gyártmányú fegyvert és bombák készítéséhez szükséges hadianyagot találtak. A kubai Pinar del Rio tarto­mányban az elmúlt napokban vizsgálati fogságba helyeztek mintegy nyolcvan személyt. Köz­tük van az Egyesült Államok nagykövetsége személyzetének egy volt tagja és az Associated Press egyik volt tudósítója. Egy katonai törvényszék hat személyt hattól-tíz évig terjedő börtön- büntetésre ítélt felforgató tevé­kenység miatt. Angol hetilapok az amerikai-kubai diplomáciai kapcsolatok megszakításáról London: (MTI) A New States­man írja vezércikkében: — Dullest túlélték hagyomá­nyai, például Kubában és a Távol-Keleten. Az amerikai kor­mány nem tanulta meg azt, hogy ágyúk, dollárok és politikai nyo­más együttesen sem faraghatnak jogfosztott ázsiai milliókból szi­lárd antikommunistákat. A cikk így folytatódik: Az Egyesült Államok merev ragaszkodása az úgynevezett meg bízható köztársaságokhoz és a la­tin-amerikai nacionalizmus meg­fékezését célzó otromba erőfeszí­tései egyenesen a kommunisták A Pravda kommentárja a franciák atom politikájáról Moszkva: (TASZSZ) A Pravda kommentárt közöl a francia atomcsörtetők provokációs politi­kájáról. A lap a többi között hangsúlyozza, hogy a francia nukleáris kísérletek belpolitikai célja a de Gaulle-kormány po­zíciójának megerősítése az algé­riai kérdésben. Az atomrobban­tások külpolitikai tekintetben abból a célból indulnak ki, hogy fenntartsák a nemzetközi fe­szültséget. Ezért a robbantások az imperialista tábor legreakció- sabb erőinek érdekében történ­nek, s az Egyesült Államok azon agresszív köreinek a kezére ját­szanak, amelyek ürügyet keres­nek a nukleáris kísérletek fel­újítására. Nyilvánvaló, hogy a nukleáris kísérletek betiltása kérdésében tartott genfi tárgya­lások nyugati résztvevői tulaj­donképpen hallgatólagosan jóvá­hagyják a franciák szaharai rob­bantásait. A francia nukleáris fegyverkezési politika teljes mér­tékben megfelel a NATO irány­vonalának, amely a nemzetközi helyzet élezését célozza. Franciaország vezető köreit terheli a felelősség a nukleáris robbantások betiltására irányuló erőfeszítések megtorpedózásáért — állapítja meg a lap, s végül leszögezi: a francia kormány makacs kitartása az atomkísérle­tek mellett azzal fem—yet, hogy »láncreakciót« vált ki a többi imperialista országban. malmára hajtották a vizet. Dul­les csak az isten és az ördög mű­veit látta a világon. Kennedy ta­lán meg fogja érteni, hogy a tisz­tességes és hasznos politika szá­mára is van hely. A Tribune írja: — A történelem fel fogja je­gyezni, hogy Eisenhower utolsó néhány napja a Fehér Házban még katasztrofálisabb volt, mint elnökösködésének nyolc eszten­deje. Kuba elleni kihívó akcióit azzal tetézte, hogy úgyszólván utolsó elnöki tényeként meg­szakította a diplomáciai viszonyt a két ország között. Kuba már eddig is erősen gyanakodott, hogy az Egyesült Államok katonai ak­cióra készül ellene, mert Castro-ellenes csoportokat pén­zelt és fegyverzett fel Floridában és másutt. Ez a gyanú most meg­erősítést nyert. Eisenhower hihe­tetlenül ostoba kijelentése, hogy »rokonszenvez a diktatúra igája alatt sínylődő kubai néppel«, csak gúnykacajt válthat ki Ha­vannában, ahol Castro előde, Ba­tista jobboldali diktátor ameri­kai fegyverekkel tiport el min­den ellenzéket. Ha a washingto­ni külügyminisztérium azt hiszi, kiküszöbölheti Castrót azzal, hogy nem ismeri el, ugyanolyan kudarcot fog vallani, mint Kíná­ban. Amerika kénytelen lesz a castroizmussal kiegyezni. Kenne­dy nek helyre kell majd állítania a diplomáciai kapcsolatokat. Thaiföldi, dél-vietnami és csangkajsekista intervenciós egységek Laoszban Vientiane: (MTI) A Patet Lao rádiójának közlése szerint a Pa­tet Lao egységei a Luang Pra- bangtól északkeletre fekvő Nam Bac várost felszabadították a lá­zadók megszállása alól. Sok fog­lyot ejtettek és hadianyagot zsákmányoltak. A Patet Lao rádiója jelentette továbbá, hogy a Luang Praban- got megszállva tartó lázadó egy­ségek megerősítésére a városba érkezett két intervenciós thai­földi század, egy dél-vietnami tü­zérszázad és Csang Kaj-sek ka­tonáinak egy egysége. A külföldi beavatkozók amerikai tisztek pa­rancsnoksága alatt állnak. A Boun Oum—Phoumi Nosa- van-klikk egy szóvivője — írja az ÁDN — Vientianeban hevesen ellenezte a laoszi nemzetközi el­lenőrző bizottság tevékenységé­nek újrafelvételét. A puccsisták kormánya a bizottság munkáját befejezettnek tekinti. Boun Oum ismét azzal fenyegetőzött, hogy a SEATO közbelépését fogja kér­ni Laoszban. Ou Voravong és Khamking Souvalnlasy, a törvényes laoszi kormány két volt tagja Kam­bodzsába utazott, hogy Souvanna Phouma miniszterelnökkel meg­beszélést folytasson esetleges visz szatéréséről Laoszba — jelenti a Reuter. Az Akahata, a Japán Kommu­nista Párt lapja vezércikkében figyelmeztetett arra, hogy Japánt is be akarják vonni az Egyesült Államok laoszi intervenciójába. A lap idézi Felt amerikai ten­gernagynak azt a javaslatát, hogy »akcióba kell lépni a Csendes­óceán nyugati részén« és felhív­ja a figyelmet arra, hogy a Ja­pánban és Okinava-szigetén ál­lomásozó amerikai fegyveres erők már felkészültek a nagyméretű laoszi fegyveres beavatkozásra. fl laoszi hadműveletek Hanoi: (TASZSZ) A laoszi kor­mánycsapatok és a Patet Lao erőinek parancsnoksága jelentést adott ki a december 13-tól január 8-ig eltelt időszak alatt lefolyt hadműveletekről. Eszerint a kor­mánycsapatok és a Patet Lao harci alakulatai körülbelül har­minc megerősített pontról űzték ki a lázadókat és felszadítottak olyan fontos stratégiai pontokat, mint Szieng-Kuang, Ban-Ban, Nam-Bak, a Köcsög völgy. A kormánycsapatok és a Patet Lao erői felszabadították azt a nagykiterjedésű körzetet, amely magábanfoglalja Phong-Saly és Luang Prabang tartományok nagy részét, a Vientiane-tarto- mány egy részét, az egész San Neua tartomány, Szieng Kuang tartomány túlnyomó nagy részét. A felszabadított területeken fon­tos stratégiai pontok fekszenek és itt találhatók Laosz fő repülőte­rei. Azokon a területeken, ame­lyek még a lázadók ellenőrzése alatt állnak, a lázadók a fő út­vonalakra és a lakott települé­sekre szorítkoznak. E területek többi részét gyakorlatilag a Pa­tet Lao alakulatai ellenőrzik. — Még Vientianeben sem szilárd a lázadók helyzete. A lakosság boj­kottálja őket és sokan elhagyják a várost. A harcok során szétvertek öt ellenséges zászlóaljat és húsz szá­zadot, továbbá egyes thaiföldi egységeket. Több mint ötszáz lá­zadó esett el, illetve sebesült meg, köztük húsz amerikai, thai­földi, dél-vietnami katona és tiszt. A lázadók közül körülbelül ez­ren — köztük thaiföldi, dél-viet­nami, Fülöp-szigeti katonák és tisztek — megadták magukat, vagy átálltak a kormánycsapa­tok és a Patet Lao-erők oldalá­ra. Sok fegyvert és hadfelszere­lést zsákmányoltak, köztük ágyúkat, páncélautókat, replőgé- peket. Quininm Pholsena, aki a laoszi miniszterelnök teendőit látja el, nyílt levéllel fordult Sárit Tha- narat thaiföldi miniszterelnök­höz. Levelében leleplezi, hogy Thaiföld katonailag beavatkozik Laoszban. „Laosz népe nevében és mint a törvényes laoszi kormány ve- vetője — mondja többek között a levél — ismét javaslom, hogy népeink élete és boldogsága ér­dekében haladéktalanul szün­tesse be a beavatkozást Laosz ellen”. Kennedy gazdasági tanácsadóinak jelentése az Egyesült Államok gazdasági életének visszaeséséről New York: (TASZSZ) Ken­nedy, az Egyesült Államok új el­nöke megkapta gazdasági ta­nácsadóinak jelentését. A jelen­tés kiemeli, hogy az Egyesült Ál­lamok gazdasági életében vissza­esés tapasztalható, s az Egyesült Államok »az üzleti aktivitás to­vábbi csökkenésének jegyében« lépett az új évbe. Az idén az üzleti tevékenység további csökkenése várható. Ez azt jelenti, hogy a munkanélkü­liek száma, amely jelenleg az összes munkaerőnek körülbelül hat százaléka, a tél folyamán jobban fokozódhat. Kennedy tanácsadói figyelmez­tetnek, hogy a visszaesés »komoly kihatással lehet«, az Egyesült Ál­lamok költségvetésére. Abban az igyekezetükben, hogy megfogalmazzanak valamilyen akcióprogramot, Kennedy tanács­adói elismerik, hogy akármilyen programmal jön is az új kor­mány, nincsen kilátás arra, hogy ezzel haladéktalanul ki lehet kü­szöbölni az amerikai gazdasági élet mélyen gyökerező nehézsé­geit. Nem lehetetlen — figyelmez­tetnek Kennedy tanácsadói —, hogy a termelés jobban csök­ken, mint várják, az új gyárak­ra és felszerelésekre fordított kiadások még gyorsabban csök­kennek majd és az építkezések mérve egészében csalódást kelt majd. Ebben az esetben — hang­súlyozza a jelentés — »a munka- nélküliség eléri majd a kritikus 7.5 százalékot, sőt esetleg túl is lépi ezt a háború óta amúgy is rekordnak számító színvonalat. jelentősen meggyengítette de Gaulle pozícióját. Az igen sza­vazatok számának többsége ter­mészetesen senki számára nem volt meglepetés s erre már a szavazás előtt Maurice Thorez is utalt. Az efféle szavazások­ból mindig az kerül ki győz­tesen, aki megrendezi őket. Mégis meglepő, hogy magában Franciaországban, az 1958-as szavazáshoz viszonyítva, de Gaulle tábornok 2,5 millió sza­vazatot veszített, jóllehet óriá­si propaganda-hadjárat, zsaro­lás és megfélemlítés előzte meg a szavazást. Mindezek ellené­re, amint Fajon megállapítja az Humanitében, csapás érte a sze­mélyi hatalom rendszerét. De Gaulle erősen vitatható választási győzelme természe­tesen nem oldja meg, nem is oldhatja meg azt a helyzetet, amibe Franciaország a 6 éves algériai háború következtében jutott. Különösen meglepő a most lezajlott szavazáson a tá­volmaradók rendkívül nagy száma, s nem kétséges, hogy de Gaulle és hívei egészen más eredményt vártak. A szavazás­nak azonban elsősorban de Gaulle személyi hatalmának megszilárdításával az lett vol­na a célja, hogy a tábornok megvalósíthassa algériai ter­veit. Emlékezetes, hogy annak idején, milyen jelentős szere­pet játszottak az ultrák de Gaulle hatalomra jutásában. A tábornok algériai politikája azonban olyan zsákutcába ju­tott, hogy ma már az ultrák sem támogatják, ugyanakkor pedig sokkal nagyobb erővel lángolt fel az Algéria függet­lenségéért vívott harc, mint bármikor eddig. Algéria moha­medán népe nem vállalt kö­zösséget a tábornok algériai politikájával, s az FLN felhívá­sának megfelelően a szó valódi értelmében boj kottáita a sza­vazást. Hírügynökségi jelenté­sek olyan szavazó körzetről is beszámolnak, ahol több mint 600 szavazásra jogosultból mindössze öten éltek ezzel a jogukkal. A francia nagytőke számára kedvező lenne, ha de Gaulle meg tudná valósítani algériai terveit. Bár magában Fran­ciaországban de Gaullenak si­került jelentős többséget sze­reznie, ma már nem kétséges, hogy Algéria sorsát nem a francia nagytőke fogja meg­határozni. Algéria sorsa az al­gériai nép kezében van, amely épp a szavazás bojkottálásával bizonyította be, hogy nem haj­landó semmiféle kompromisz- szumra, sem szavazással, sem szavazás nélkül. A január 8-i szavazások csak megerősítik a francia demokra­tikus erőket, hogy helyes úton járnak, amikor az algériai há­ború beszüntetését és az egyen­jogú tárgyalások mielőbbi meg­kezdését követelik. A gyarmati rendszer ideje végképp lejárt, s amint Sekou Touré, a Gui- neiai Köztársaság elnöke a ca- sablancai értekezletet értékel­ve mondotta, Afrika népei mindaddig gyarmatosítottnak érzik magukat, amíg Afrika testén egyetlen gyarmat is lé­tezik. A világ rendje, hogy meg szűnjék a gyarmati rendszer, s magától értetődő, hogy a franciák algériai uralmát semmiféle nép szavazással sem lehet fenntar­tani. Algéria népe függetlensé­get akar, s ezt a függetlenséget ki is fogja vívni. Meghalt a liégei tüntetés egyik sebesültje Brüsszel: (MTI) Vasárnap Bel­giumban változatlanul feszült volt a helyzet. A vasárnapra virradó éjjel Liége és Namur kö­zött megrongálták a vasúti síne­ket s ezért ezen a vonalon szüne­tel a forgalom. A kormány hivatalosan beje­lentette, hogy Laurent Roder 31 éves betonmunkás, aki a pénteki liégei tüntetésen »egy járókelő« revolvergolyójától megsebesült, vasárnap hajnalban a liégei kór­házban meghalt. Ezzel a sztráj­kolok ellen alkalmazott rendőri erőszak áldozatainak száma ket­tőre emelkedett. A hatósági adatok szerint a pénteki liégei tüntetésen megse­besült 25 polgári személy, 33 rendőr, 5 csendőr és 1 tűzoltó. A hétvégi viszonylagos nyuga­lom után a hatóságok attól tar­tanak, hogy kedden, amikor a belga parlament ismét összeül, hogy folytassa a takarékossági törvény vitáját, a sztrájkoló mun­kások újabb, nagyarányú tün­tetéseket rendeznek. Az ÁDN a belgiumi sztrájkhelyzetről Brüsszel: (ADN) A belga álta­lános szakszervezeti szövetség közölte, hogy a legfontosabb iparágakban változatlanul foly­tatják a sztrájkot. Brüsszelben vasárnap délelőtt elterjedt az a hír, hogy különbö­ző pártok és szakszervezetek kép viselői szombaton délután óta tárgyalásokat folytatnak a belga fővárosban. A belga rádió nem erősítette meg ezt a hírt. Brüsz- szeli politikai körökben mind­amellett arról beszélnek, hogy változások várhatók a kormány­ban. A casablancai értekezlet új szakaszt nyitott Afrika történetében London: (TASZSZ) Nkrumah ghanai elnök az afrikai államfők casablancai értekezletéről vissza­térve, Akkrában kijelentette, hogy ez az értekezlet lerakta az afrikai szárazföld politikai egy­ségének alapjait és új szakaszt nyitott Afrika történetében — közli a Reuter hírügynökség. A Casablancában hozott hatá­rozatok — jegyezte meg Nkru­mah — elősegítik, hogy Kongóba visszatérjen a béke, a boldogság és a tervszerű fejlődés. Nkrumah szavai szerint az af­rikai főparancsnokság, amelynek létrehozásáról döntöttek az érte­kezleten, minden lehetőséget meg ad az afrikai béke és kollektív biztonság szavatolásához. Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke a ca­sablancai értekezletről kijelen­tette: »A találkozó az itt képvi­selt népek egységének megszilár­dulását bizonyította. Megbukott az imperialisták igyekezete, hogy északi és déli tömbre bontsák Afrikát. Kitűnt, hogy a Szahara többé nem gát, hanem összekötő kapocs Észak- és Dél-Afrika kö­zött«. Modibo Keita, a Mali Köztár­saság elnöke kijelentette, hogy »a kis afrikai csúcsértekezlet« megtette az első lépéseket az »af­rikai szárazföld igazi egyesítése felé«. Sekou Touré, a Guineái Köz­társaság elnöke a tiszteletére ren­dezett fogadáson szombaton Belgrádban többek között a kö­vetkezőket mondotta: Mindaddig gyarmatosítottnak érezzük magunkat, amíg Afrika testén akár egyetlen gyarmat is létezik. Meggyőződésünk, hogy a gyarmati uralom vereséget szenved, mert ez a világ rendje. Hisszük, hogy Franciaország és valamennyi szövetségese vere­séget szenved Algériában. Meg­győződésünk, hogy Kongóban — minden nehézség ellenére — az utolsó szót a nép mondja ki. Touré kitért az ENSZ negatív kongói szerepére. »A hatalom bi­torlói az ENSZ segítségét nem a törvényes kormánynak, hanem a törvényesség megszegőinek jut­tatják«, — mondotta.

Next

/
Thumbnails
Contents