Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-08 / 7. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄO 1961. január 8. TERVEINK és FELADATAINK A Minisztertanács 1960. december 29-én, a népköztársaság Elnöki Tanácsának felhatalmazása alapján, jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. A terv az ötéves terv első évének feladatait rögzíti, hasonlítja az 1961-es elérendő mutatókat az 1960-as tényékhez. A népgazdasági terv megvalósításáért ezekben a napokban indulnak harcba a dolgozók. A terv jelentőségéhez mérten készültek fel üzemekben, gyárakban. Az 1961-es feladataink megoldása nem könnyű. Nehéz, küzdelmes és sikerekben gazdag napok, hetek, hónapok elé nézünk. Már az első napok munkáján is múlik a siker, attól függ tervünk teljesítése, hogyan, milyen módon kezdünk megvalósításához. Befejezéshez közeledik hazánkban a szocializmus alapjának lerakása. A második ötéves terv első évének sikeres befejezése közelebb visz bennünket a célhoz, a szocializmus alapjainak lerakásához. A megnövekedett szállítási feladatok és a Tolna megyei „erőviszonyok99 A népgazdasági terv közlekedésre vonatkozó része, amelyet a kormány tájékoztatási hivatala közleményéből idézünk: >-A népgazdaság termelő ágazataiban végbemenő növekedés, a külkereskedelmi forgalom és a lakosság ellátásának megnövekedett szükségletei az 1960. évi színvonalhoz képest a szállításra kerülő áruk mennyiségét 9 százalékkal növelik. Az utasok száma a terv szerint 8,6 százalékkal nő. A megnövekedett szállítási feladatok'ellátása a járművek kihasználásának további javítását teszi szükségessé.-« Az országos feladatból egy rész, mégpedig jelentős rész jut megyénkre is. Hisz az idén előrelát; liatólag még több áru kerül forgalomba mint a múlt évben volt. Pedig a? 1960. évi őszi csúcsforgalom még most is tart a vasúton és az autó- közlekedési vállalatoknál. A meglévő szállító eszközök az idén a tervhez arányosan előreláthatólag nem bővülnek, bár a közlekedés fejlesztésére a népgazdaság 2,5 milliárd forintot fordít az idén. Ezen összeg nagy része a vasút fejlesztését szolgálja, bár az utóbbi években jelentősen fejlődött a gépkocsi-közlekedés, de a szállítások zömét a vasút bonyolítja le. S ez a tény adja meg a nép- gazdasági tervből- eredő- feladat különleges részét, azt; hogy a meglévő jármű-parkkal jobban gazdálkodjunk, ésszerűbben fuvarozzunk ■V > * •" .» Mert az idén főleg erre lesz szükség. Tudunk példát bőven arra, hogy keresztfuvarokkal drágítják egyes vállalatok az árut, az építés költségeit. Köztudomású, hogy különösen a tégla, a folyami kavics keresztfuvarozása gyakori. Építünk Szekszárdon paksi téglával, Bonyhádon szekszárdival, kapunk Gyékényesről folyami kavicsot, holott néhány kilométerre van tőlünk a Duna. A 25. sz. Autóközlekedési Vállalat, mely Tolna megyében bonyolítja le a közúti szállítást, 1960- ban 828 000 tonna árut szállított. Az idén 1179f>00 tonna áru elszállítása vár a vállalatra. Hasonló méretekben nő a vasút szállítási tetve, az árúszállítási igény is. A személyszállítási terv mintegy 70 000 fővel több utas szállítását írja elő társasgépkocsikkal, mint 1960-ban volt. Ezek a tervek, A vasúti áruszállítás vizsgálata sokkal bonyolultabb ügy. A vasútnak, különösen őlyan gócpontnak; mint Dombóvár és Bátaszék, az idén hatalmas feladatokat kell megoldani. Éppen a jármű-park lényeges szaporulata nélkül. A vasút kettős feladata: 1. A szállításra kínált áruk továbbítása. 2. Az átmenő áruk gyors továbbküldése. Ezekből következik azután a vasút speciális feladata, . mondhatjuk kötelessége: gyorsítani a kocsifordulót, csökkenteni a rakodási időt. E két fogalom azonban eggyé tartozik, ha a szállíttató szempontjából is vizsgáljuk. A szállíttató, ha gyorsan, a tervezett időnél hamarabb berakja, vagy kiüríti a vagont, rövidül a kocsirakodási idő, gyorsulja kocsi forgalma, az újabb áru berakásáig. S ez már megköveteli azt, hogy a vállalatok betartsák a vasúttal kötött szállítási szerződéseket, segítsék a közlekedést a pontosabb tervezéssel, a tervek betartásával. A közlekedés dolgozói ismerik feladatukat, tudják, hol és hogyan lehet javítani a munkát. Az utóbbi években a kiemelkedő munkasikerek nyomán nemegyszer tüntettük ki a vállalatokat a szállítási feladatok sikeres megoldásáért. Tehát, ha vizsgáljuk az »erőviszonyokat«, megállapíthatjuk, meg tudunk birkózni a feladattal, ezt a lényeges dolgot nyugodtan sorolhatjuk a pozitív oldalra. A tervteljesítés technikai feltételei biztosítottak. A gépjármű állomány állaga jó, a természetes elhasználódást bőven pótolja az évközbéni bővítés. A gépjárművek, a. vasúti mozdonyok kihasz- náltsági foka, mindegyik a maga területén hasonlítva, kielégítő. Sőt a Dombóvári Fűtőházban országos kiemelkedő eredményeket értek el a mozdonyok hasznos kilométer futtatása tekintetében. Az Autóközlekedési Vállalat pedig sikereket ért el a vissz-, a kapcsolt fuvarok alkalmazása terén. Kilenc százalékkal több árut, 8,6 százalékkal több utast kell az idén elszállítani, mint 1960-ban. A terv teljesítése lehetséges. Az erőviszonyok vizsgálata is ezt mutatja. De mondhatjuk, hogy ez csak ü »papírforma-*. Nem' lehet az olyan jelenségeket százalékkal, tonnával,- mutatókkal mérni,.mint a munkások lelkesedése, ügybuzgalma. S ez a legfőbb biztosítéka a terv teljesítésének, hisz rajtunk, a munkásokon, műszakiakon, vezetőkön múlik, hogy teljesítsük 1961. évi közlekedési feladatainkat. Tovább a kettős feladat megvalósításáért a mezőgazdaságban Az idei esztendőt úgy kezdjük el, hogy mezőgazdaságunkban maradéktalanul győzedelmeskedik a nagyüzemi gazdálkodás szocialista rendszere. Ez a tény alapozza meg ez évi tervünket, amely a mezőgazdasági termelés 7,9 százalékos- növekedését irányozza elő. A mezőgazdasági termelésen belül a növénytermelésnek -10,6 százalékkal, az állattenyésztés termelési értékének 4,5 százalékkal- kell növekedni. A kenyérgabona vetésterületét növelni kell még az 1961-es esztendőben is. A mezőgazdasági termelés belterjesebbé válása nyomán csökken megyénkben is a kenyérgabona vetésterülete. A csökkenéssel arányosan nem növekedtek az átlagtermések^ a termelési hozamok. Mezőgazdasági nagyüzemeinkben állandóan növekszik a holdankénti termésátlag búzából is, de az egyéni gazdaságok hozamai megrekedtek. 1960-ban a tfsz-ek egy holdon 10,6 mázsa, az, egyéni gazdaságok ' 8 mázsa búzát termeltek. Az egyéni gaz- dáságok, ha elérték volna a tsz- ek hbzámait, akkor 236 318 mázsává! több búzát térmelt volna mpgyénk. Az állattenyésztés fejlesztése megkívánja a kukoricatermelés állandó fokozását. Idén a kukorica vetésterületének aránya a takarmánynövények vetésterületén belül 76 százalék lesz, a felszabadulás előtti 67 százalékhoz képest. Emeljük állandóan a kukorica terméshozamait is A második ötéves tervben a jelenlegi 13,4 mázsa holdankénti májusi morzsolt kukoricaterme- lést 17,5 mázsára kívánják megyénkben növelni. Ez a terv megvalósítható, mert állami gazdaságainkban és legjobb termelő- szövetkezeteinkben már 25—30 mázsás átlagtermést érnek el kukoricából.- Növeljük a napraforgó vetésterületét ' és hozamát ’ is megyénkben. A cukorrépának főlek a hozamát növeljük. Az ötéves terv végére 2000 holddal növeljük megyénk zöldségtermelésének területét. Évről-évre nagyobb területeket öntözünk, s kihasználjuk az öntözés rejtett tartalékait: a holtágakat, patakokat és a cső- kutakat. ................. A z állattenyésztésben nagy előrelépésre van szükségünk. Az ötéves terv végére a jelenlegi 16,3-ről 19,3-re kell növelni a 100 holdra jutó szarvasmarhák és 60,3-ről 75-re a sertések számát megyénkben. Fontos feladata minden termelőszövetkezetünk nek a borjak maradéktalan felnevelése, az artyakocák számának növelése, hogy mindinkább saját erőnkből tudjuk megvalósítani az állatlétszám emelését. Nagy figyelmet kell fordítani a nagyüzemi baromfinevelés kialakítására és a háztáji gazdaságok baromfitenyésztési lehetőségeinek kihasználására. Idén három keverékiakarmány- üzemet léiesítünk, hogy ezzel is segítsük a baromfi- tenyésztést. A baromfitenyésztés rohamos fejlesztését az indokolja, hogy megnövekedett és még tovább növekszik a baromfihús és a tojás fogyasztása. Az állattenyésztés fejlesztése mellett egyre több húst és egyéb állati terméket kell értékesíteni termelőszövetkezeteink nek. Az 1959-es évi 17,6 mázsa marhahús helyett, idén 19,1 mázsát, a 28,8 mázsa sertéshús helyett .30,1 mázsát, a 7300 liter tej helyett 8870 liter tejet kell minden • 100 hold föld után értékesíteni. termelőszövetkezeteink nek. Terveink teljesítésére garancia a mezőgazdaság szocialista átszervezésének teljes befejezése és az, hogy államunk több műtrágyával, géppel, ösztönző ár- és hitelpolitikával segíti a tervek megvalósítását. Ez párosulva a szövetkezeti gazdák öntudatos munkájával, megvalósul a kettős feladat: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével, a termelőszövetkezetek megszilárdításával egy időben növekszik mézŐgazdnr-'gunk termelése és árutermelése is. 3000 kétkilós, 3000 egykilós kenyér, 20000 péksütemény A Szekszárdi Kenyérgyárban pénteki napokon a legtöbb a munka. Ilyenkor »melegváltás« van a két műszak között, vagyis az egyik műszak félkész árut ad át a másiknak. Egyébként más napokon műszakkezdésre először a dagasztok mennek be, majd egy óra múlva a feldolgozók, majd ismét egy óra múlva a vetők és a sütők állnak munkába. Különböző munkafolyamatokon megy át a liszt, amíg az üzletekbe eljut a még meleg, illatos kenyér. Reggelente a kenyérgyár egész környékét ellepi ez az illat. ' ■ — Mennyi kehyeret fogyaszt naponta Szekszárd, mennyi péksüteményt? — ezt kérdezzük prost Schubert István telepvezetőtől. — Naponta átlagosan 3000 kétkilós és ugyanannyi egykilós kenyér készül — válaszol. — A hét végén természetesen több, mert többet is vásárolnak az üzletekben. Péksüteményt mi nem sütünk, azt a városban levő két üzem készíti; naponta húsz-huszonötezret. Iskolaidőben mindig többet, mert a tanulók nagyon sokat fogyasztanak. — Ez csupán Szekszárd fogyasztása? — Süteményből legnagyobb- részben, mert csak néhány kisebb községbe szállítunk. Kenyeret, viszont szállítunk Öcsény be, Decsre, Bátaszékre, Várdombra, Szedresbe, Kajmádra, Fácánkertre, Tolnára, Mözsre — vagy kilencven üzletbe. Ezt pontosan a raktárosok tudják. Bármelyiket felébreszthetik álmából, elsorolja, melyik üzletbe mennyi kenyeret kell szállítani. — Néha megtörténik, hogy nem érkezik meg pontosan a kenyér. Mi ennek az oka? — Ha történetes kenyérhiány van, annak az az oka, hogy az üzlet keveset rendelt. Mi any- nyit sütünk, amennyi kell. De előfordulhat az, hogy a kiszállítás késik. Említettem az előbb* hány községet látunk el Szekszárdon kívül. Négy gépkocsink hordja ki a kenyeret. Ha történetesen az egyik elromlik, meg kell várni, amíg valamelyik visz- szaérkezik. Úgy is kell a szállítást irányítani, hogy a legtávolabbi helyekre jusson el először a kenyér, sütemény. Megjegyzem, előfordult már, hogy kisegítésként Dombóvárra is szállítottunk. — Tehát, ezek szerint a zavartalan kenyérellátáshoz az kell, hogy a kereskedelem mindig megközelítő pontossággal ismerje az igényeket? — Igén — válaszol Schubert István. — Mert a kereskedelemnek sem, nekünk sem hízelgő, ha nincs elég kenyér, de az sem jó, ha sok a felesleg. A másnapos kenyeret nem szívesen veszik a vásárlók, annak egy része kár- bavész. Szép ifjúság jöjj vissza egy szóra“ Beszélgetés két veterán kultúrossal Hire már régen messze szállt, túl a megye határain: ez a ma- docsai népi együttes. Jártak már Budapesten is. Magam is sokszor láttam őket, élveztem a máshol már elfelejtett régi magyar nótákat, táncokat, amelyeket olyan lelkesen kötöttek, egy-egy : ékes csokorba. Beszélgettem a fürgelábú .táncosokkal, a még fürgébb ujjú hegedűsökkel. És mintegy örökké Visszatérő motívum tarkította a beszélgetéseket: »Ézt a nótát még Szintai bácsitól tanultam«, vagy »ezt a táncfigurát még Tolnai bácsitól lestem el«. Tolnai Józsi bácsit csendes borozgatás közben találom, családja körében. A bor most egyik vendégének szól. Mikor meghallja, hogy a táncról van szó, önkéntelenül is ütemre mozog a lába. Hiába a táncos vér nem válik vízzé. — Hogyan kezdődött? — Én nemcsak fiatal koromban, de most is ezeket a régi dalokat, táncokat szeretem — mondja. — Egyszer csak jött a Jani — mármint a Hazafias Népfront paksi járási titkára — aztán mondja, nem mutogatnám-e meg a táncokat' a fiatalabbaknak. — Először szabódtam. öreg vagyok én, mondtam. De mikor láttam a régit felelevenedni, magam is beálltam égy-egy rövidre. Mert tudja meg — fordul egészen hozzám — csak a lábaim öregedtek meg. — A két unokám is olyan gyönyörűen járta, hogy öröm volt nézni. Nagyon összeszoktak, mert há a rádió olyan nótát húzott, már járták. — örültem neki két okból is — magyarázza — mert a régi fennmarad, meg aztán legalább erről megemlegetnek, hogy »ezt még az öregapától tanultuk«. — Mikor őket látom —. mondja búcsúzóul — mintha magamat látnám, persze fiatal koromban. Most volna jó fiatalnak lenni — teszi hozzá. Szintai István bácsi a második veterán, nem is olyan régért még híres prímás volt. Ott volt ő is az együttes bölcsőjénél. Betanította a régi . nótákat, s maga is játszott. — Egy darabig még csak ment — mondja, — de a hetvenen túl már nem könnyű. Még kineveltem az Utódokat is. ök fiatalabbak, vigyék tovább, nehogy kivesszen ez a régi hagyomány. — Magam köré vettem a fiatalabbakat — Berták Jánost, Szin tai Jánost, Seregi Lajost, meg a többieket — mint kotlós a csibéit és most már szárnyukra is engedhetem. Röpke pillantás a mestergerendán lévő hegedűre, s szinte kiszakad belőle »Szép ifjúság jöii vissza egy szóra...« Ez az én nótám. De nem jön ez már vissza — teszi hozzá lemondóan. De ez csak egy pillanat, s máris a jövőt tervezgeti, hogyan tudná segíteni az együttest. — A télen még felsrófolom az eszemet — mondja —, tudok én még, jut még az eszembe olyan nóta, amit csak kevesen hallottak. « Két veterán, a kultúra harcosai, milyen megható figyelni, mint if jódnak meg, amikor művükről, az együttes ügyéről, a hagyományok fenntartásáról van szó. Sajnálják az elmúlt fiatalságot, de igyekeznek, hogy unokáikban újra éljék azt, s ha gondolatban is, ha néhány órára is visszajöjjön a szép ifjúság. Megérdemlik a tiszteletet és megbecsülést. (Sz) Eredményesen zárja az első évet a nagydorogi Új Barázda Tsz A nagydorogi Ui Barázda Tsz tagjai bizakodva néznek az 1960-as év zárszámadása elé. A termelőszövetkezét a ricinus és a napraforgó kivételével minden növényféleségből teljesítette, sőt túl is' teljesítette termelési tervét. Kukoricából, hogy csak egy példát említsünk. 12 vagonnal adtak át a terményforgalmi vállalatnak. A vető-és étkezési bur- gor.yrtei mért’k is jól értetett. A vetöburgonyáért 25 OOU forinttal, az étkezési burgonyáért 47 000 fc rinttal kaptak többet a tervezeti nél. A termelési terv túlteljesítést vei az áruértékesítés is eredmc nyes volt. Az Uj Barázda Ts? nek 4 312 608 forint bevétele vol az elmúlt évben. A tsz-ben foly nak a zárszámadás előkészületé s az előzetes számítások szerin 30 r -int lesz egy munkaegysé, értéke.
