Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

1981. január & TOENS MEGYEI VEPÜ.TSAG 3 A döntés után — DECSEN ILYEN TELET, mint ez a mos­tani, nem értek még a decsiek. A tél kellős közepén tartunk, s mégis sár mindenütt. Annyi vi­zet szívott magába a föld, hogy a szálláson lakók például csak ló­háton tudják megközelíteni a fa­lut. Biztosan tudom, hogy a de- csieknek mégsem a rendkívüli időjárás miatt marad emlékezetes az idei tél, hanem mint történel­met formáló hetekre, hónapokra emlékeztet majd vissza. Hiszen a nagy változásokat hozó esemé­nyek Sárközben úgy peregnek ma­napság, mint filmkockák a mozi­vásznon. Alig egy hete öcsényben alkonyült be végleg a kisparcellás gazdálkodásnak. Tegnapelőtt pedig Sárköz központjában, Deesen mondták ki, hogy termelőszövet­kezetivé alakult át a község. A gazdák döntöttek. Mintegy ezer decsi kistulajdonos több mint 6000 hold földjével áttért a ter­melőszövetkezeti útra. — Mi lesz ma, holnap és hol­napután a faluban? — kérdeztem Serföző Istvánt, a községi tanács elnökét. — Ma történetesen nagygyű­lés lesz a kultúrházban, amit az Alkotmány Tsz tagjainak kérésé­re hirdettünk meg. Vegyen részt a gyűlésen és választ kap az utóbbi két kérdésre. így lett. NEM LEHET MONDANI, hogy szűkre méretezték a decsi kultúr- házat. Ez alkalommal mégis kicsi­nek bizonyult. Egy gombostűt nem lehetett volna leejteni, any- nyi volt itt az ember. Még a 79 esztendős Baros Tera néni is el­jött, hogy választ kapjon: bizto­sítva lesz-e megélhetése,- miután 22 holdjával ő is belépett a tsz-be. őszintén, a sárközi emberek men­talitásához hűen, magabiztosan, határozott szókimondással vett részt a tanácskozás munkájában mintegy félezer új és régi terme­lőszövetkezeti gazda. — Ha arról van sző, hát kezd­jük a közös munkát már holnap. Döntsük el, mennyi jószágot vi­szünk a tsz-be és hordjuk össze mindjárt a takarmányt is. Hal­lottam, hogy öcsényben 10 kiló kukoricát és 20 kiló szériát adtak be a tsz-tagok minden hold föld­jük után a közösbe. Azt mondom, mi adjunk 15 kiló abrakot és 25 kiló szénát. A' lovakat jó kondíció­ban kell tartani, hiszen a tavasz- szal még kistábíákban lesznek a földek, a munkák zömét lovakkal kell elvégeznünk — mondotta el véleményét id. Meggyesi János. — Nekem nincs földem, de be­iratkoztam a csoportba, ott' aka­rok dolgozni. A,kérésem az, hogy I létesítsenek bölcsődét és óvodát, | mert hozzám hasonló kisgyerme- : kés anyák többen vannak, ; akik csak akkpr tudunk a közös, ^un­kában részt venni, ha napköziben vigyáznak. kicsinyeinkre — emel­kedett szólásra Vadász Félné. — Nekem is az a -véleményem, hogy a jószágok átteleltetéséhez magunk hordjuk össze a takar­mányt. Ne is hivatkozzon arra senki, hogy nincs, mert aki álla­tot tart, annak gondoskodnia kel­lett arról, hogy kitartsa újig. Ta­karmányt venni mi nem tudunk, mert nincs pénzünk. Kölcsönt pe­dig ne vegyünk fel, mert ázt visz- sza kell fizetni — hallottuk Hor­váth János felszólalását. — Nekünk, hegyieknek áz a ké­résünk, hogy alakítsanak nálunk külön üzemegységet, mért ipi nem akarunk ide a faluba járni dol­Alternatív menetrendek a vasúti teherszállításnál tanító- UéivÁüála A tehervonatok menetrendjé­nek megállapításakor az állomá­sokon való tartózkodási időt a csúcsforgalom szükségleteinek megfelelően veszik rendszerint figyelembe. Ténylegesen azonban ritka eset, hogy egy-egy vonat­nál minden állomáson, szükség lenne a kezeléshez, tolatáshoz ennyi időre, amikor pedig befe­jeződött az őszi csúcsforgalom időszaka, általában mindenütt kevesebb idő is elég. Ezért vezették be január 1-ével a vasúti tolatós tehervonatok- nál az alternatív menetrendet. E vonatok menetrendjét két válto­zatban készítik el, a második vál­tozat szerinti menetidő jóval rö- videbb. az eredetinél, ami első­sorban az állomásokon való tar­tózkodási idő csökkentésének kö­vetkezménye. Ezáltal meg tudják rövidíteni a vonatok személyzeté­nek munkaidejét, több pihenő­időt lehet biztosítani részükre. Javul a kocsipark és mozdony­állomány kihasználása is, rövidül a köcsiforduló időtartama. A bátaszéki állomáson nyolc tolatós tehervonat közlekedik al­ternatív menetrend szerint. Pél­dául a hajnali 3 órakor Dombó­várra induló tehervonat az ere­Kedden ülést tart a megyei tanács vb A szokásos munkarend szerint kedden, január 10-én tartja kö­vetkező, az idei évben első ülé­sét a Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Első napiren­di pontként dr. Tuska Pál elv- társ, a vb. elnöke jelentést tesz a feladatkörben tett intézkedé­sekről és a lejárt határidejű vb­határozatok végrehajtásáról. Ezt követően dr. Bercsényi Vince, a bonyhádi járási vb. elnöke be­számolója alapján a járás terü­letén működő tanácsok, tanácsi állandó bizottságok, tanácstagok munkájáról, a kialakult tanácsi módszerekről tárgyalnak. A kö­vetkező napirendi pontban Lux Sándor, a felvásárlási kirendelt­ség vez- '::e jelentést tesz az I960, évi felvásárlási terv telje­sítéséről. deti menetrend szerint 10.40-kor ért Dombóvárrá, most 8.40-kor. A 20.00 órakor Kiskunhalasra induló tehervonat a korábbi 9.40-es érkezési idővel szemben 8.27-kor érkezik meg. Az eddig eltelt néhány nap alatt bebizo­nyosodott, hogy helyes volt az új rendszerű menetrendek beveze tése, a vonatok nemcsak betart­ják a rövidített menetidőt, ha­nem gyakran ennél is rövidebb idő alatt teszik meg útjukat. Előfordult már kétórás menetidő- rövidítés is. 2. Bizonyságnak itt van a »légi békesség«. Minden este, sőt oly­kor, fényes nappal is hatalmas angolszász bombázó kötelékek húznak , át Csókavár fölptt. Ausztriába, vagy Németországba mennek, s ott szórják le halálos terhüket, de magyar területre egyetlen bomba sem hull. Az egész, mintha Bartalis igazságát jelképezné. Nem csoda, hogy a vállalkozó most is, amint belé­pett a kaszinó öblös kapuján, szinte öntelten bámult fel az •égre. Megint egy hatalmas re­pülőkötelék dübörgött odafent, de Csókaváron még csak riadót sem fújtak. Átvonulás... A kaszinóban már várták Bar- talist, s elébe tálalták a legfris­sebb háborús jelentéseket. Bar-, talis kerek képén derű fénylett. ö nem a percek eseményein rá­gódott, számára mitsem jelen­tettek a háború epizódjai. Fő, hogy a végcél világos legyen. Ezúttal is ezt fejtegette a társa­ságnak. Érezte, hogy rajta csüng minden tekintet, s fölöttébb büszke volt önmagára. Ezek a kaszinóbeli beszélgetések telje­sen kielégítették. Titokban nagy politikai hivatásra szánta magát. De nem ezekben a zavaros idők­ben. Neki tisztán kell maradnia, ő a jövő embere. Majd ha az események fényesen beigazolják jóslatait, majd akkor. . Kilenc óra tájban hazafelé in­dult. Az úton tűnődött, miért is nem érti meg őt Lizi? Semmi érzéke nincs a ' politikához. Nagy kár. De hát az ő kedvéért sem gozni — tolmácsolta a szőlőhegyi szövetkezeti parasztok kérését Kiss Jánosné. ILYEN ÉS HASONLÓ kérdése­ket beszéltek meg az Alkotmány Termelőszövetkezet rendkívüli közgyűlésén az új és régi szövet­kezeti parasztok. Míg a nagyteremben folyt a vi­ta, a jelölő ’ bizottság külön szo­bában tanácskozott, majd Csóti Antal tekintélyes gazda előter­jesztette, hogy a jelölő bizottság kiket javasol a vezetőség kibőví­tésére, a különböző állandó és ideiglenes bizottságokba. Nem hiába tartott olyan sokáig a je­lölés, alaposan megfontolták a ja­vaslatokat, amit bizonyít, hogy a közgyűlés egyhangúlag fogadta el a vezetőséget és a különböző bi­zottságokat. így most már a decsi Alkotmány Termelőszövetkezet­nek közel 500 tagja és 3000 hold közös területe van. A négyszeresére növekedett de­csi Alkotmány Termelőszövetke­zet, tagjai bölcs előrelátással ha­tározták meg, hogy mit kell ten­ni holnap és holnapután, erre vo­natkozóan határozatokat fogad­tak el. »Egy-egy aranykoronát érő föld után 15 forinttal járulunk hozzá a közös alaphoz. A jószá­gokat mindenki takarmánnyal együtt, viszi a közösbe. Ha lehet, már holnap megkezdjük a szán­tást, s gondoskodunk istállókról, ahol elhelyezzük a közös jószág­állományt« — hangzik a közgyű­lés határozata. decs sárköz központja. a megye egyik legnagyobb közsé­ge. Vagyis a 360. szövetkezeti pa­raszton kívül"— akik pénteken az Alkotmányhoz csatlakoztak — van még mintegy 700 újdonsült termelőszövetkezeti gazda, akik tegnap még nem tartoztak sem ehhez, sem ahhoz a termelőszö­vetkezethez. Mikor alakítják meg ők a közös gazdaságot? — kérdez­tem Rúzsa Jánostól, a községi tsz­szervező bizottság vezetőjétől. —Közvéleménykutatást ren­deztünk a parasztok körében. Tő­lük tudtuk, meg, hogy három ter­melőszövetkezetet alakítanak. Holnap a faluban alakul új közös gazdaság, utána, a, cserenci és Bogra-pusztäiäk együtt, majd az alföld-szállási szövetkezeti gazdák alakítanak termelőszövetkezetet — kaptam a. választ. Dorogi Erzsébet | 11-111 n r----­mondhat le szenvedélyéről és él­tető reményeiről. Lizi azt szeret­né, ha folyton üzlet után- szima­tolna és csak vállalatának élne. De talán egyszer majd megérti, milyen bölcs életszemlélet vezé­relte az urát. Bartalis rhomlokon csókolta a feleségét. Vacsorához ültek. — Ha tudná,. szívem -r mon­dotta a vállalkozó — milyen ér­tékesek ezek a beszélgetések! Uj perspektívákat nyitok meg azok előtt, akik hisznek bennem. Igen, ma ismét leraktam néhány téglát a jövendő, épületére! Ebben a pillanatban tompa zaj szűrődött be az ablakon át, amely mindinkább erősödött. Bartalisné nyugtalanul bámult az ablak felé. — Csak nem fél drágám? — mosolyodéit el Bartalis. — Hat óra után vonultak el a város fölött, 'biztosan Ausztriá­ban bombáztak. Most térnek ha­za. Magyarországra nem hullnak bombák. Békességes sziget va­gyunk, hálistennek. Az asszony szívét furcsa érzés szorította marokra. Halkan, sej­telmesen sóhajtott fel: — Látja, ilyenkor nem bánom, mindössze 419 lakosú Várong község általá­nos iskolájának egyetlen tantermében fizika óra van a felső tagozatúaknak. Az e napra rendelt leckét Magyar János igazgató kérdezi ki a nebulóktól. Az élete deléhez ért nevelő szak­májának kiváló mestere. Ponto­san az új esztendő második nap­ján lesz huszonkettedik eszten­deje, hogy betűvetésre tanít eb- pen a Somogy megyével határos kis faluban. Elsősorban azzal vonja magára évek óta a figyel­met, hogy immáron tíz eszten­deje tanítja a mezőgazdasági szakma szeretetére a várongi fiatalokat. A megyében példa nélkül álló iskolakertet létesített azzal a céllal, hogy egy-egy nö­vény megtermelésének módját gyakorlatban is megmutassa az iskolásoknak. További terveiről, az iskolai politechnikai oktatás bevezetésé­nek jelentőségéről beszélgettem vele. Vagyis csak akartam... Ér­demben a kérdésről nem nyilat­kozott. Kimért udvariassággal, szűkszavúan válaszolt egy-egy kérdésemre. így beszélgettünk és én szavai mögött egy sértett em­bert véltem felfedezni. Következ­tetésem sajnos beigazolódott.. Félreértések és következetlensé­gek folytán hallatlan bizony­talanságban él ez év eleje óta és szilárd meggyőződése, hogy mél­tatlanul bántak vele, becsapták. Ami vele történt, ritka nálunk mint a fehér holló, mégis fog­lalkozunk vele, mert még vélet­lenül sem szabad hasonló eset­nek előfordulni... Magyar János kálváriája a most folyó oktatási év elején kez­dődött. Kaposvárrá hívták taní­tani, mert itt született, ismerik,~ tudják róla, hogy jó nevelő, azt is, hogy el akar menni a várongi iskolától. Felettesei nem enged­ték el, mondván: — Kitüntetett névelőt nem. engedünk át más megyébe. Ellenben 1960. április' 12-én egy járási értekezleten il­letékes megyei vezetők' felaján­lották Magyar Jánosnak, hogy áthelyezik a dombóvári gimná­ziumba politechnikát tanítani. Egyúttal közölték vele, hogy fe­leségét — áki szintén nevelő — Dombóváron nem tudják alkal­mazni, neki Dalmandra kell ki­járni tanítani. A tanító házaspár ebbe is beleegyezett és ezen új I helyzetnek megfelelően kezdték hogy nincsenek gyermekeink. — Meghalnék az aggodalomtól. A repülőmotorok dübörgése megremegtette az ablaküveget. A vállalkozó most már maga is ösz- szeráncolt homlokkal figyelt. A motorzúgásba valami ismeretlen addig sohasem hallott sikoltó hang vegyült. Idegtépő, velőig ható sivítás. Bartalis talpraug- rott. — Istenem, mi ez? — kérdez­te rémülten az asszony. Barta­lis az ablakhoz ugrott és kitárta mindkét szárnyát. A vésztjósló hangorkán valósággal rájuk zu­hant. Bartalis hátrahőkölt az ablak­tól. Egy ugrással felesége mellett termett, megragadta a kezét, fel­tépte az ajtót és rohanvást von­szolta magával a szabadba. De a küszöbön nem jutottak túl. Hatalmas detonáció rázta meg a környéket. Néhány percen át fullasztó porfelhő terült a villa­negyedre. A távolból még két robbanás hallatszott, aztán hal­kuló motorzúgás és tovább sem­mi. A Bartalis-ház helyén egyetlen éktelen romhalmaz hevert. — Mintha égy mondabeli " óriás, iszonyú erejű ökölcsapása alatt berendezni életüket. Vettek Dom­bóváron egy házat, nagyobb lak- berendezési tárgyaikat .-át is szállították a vásárolt új lakás­ba. De az áthelyezési papír csak késett... Vagyis Magyar János áthelyezéséből nem lett semmi. Elkezdett hát kilincselni, hogy végre intézzék el ügyét, mert itt él a legnagyobb bizonytalanság­ban. Szóba került ekkor, legyen könyvtárellenör a dombóvári já­rásban. Ebbe is beleegyezett, csakhogy beköltözhessen dombó­vári lakásába. Sajnos, azonban ez is csak ígéret maradt, mer} végleges döntés előtt rájöttek áz illetékesek, hogy könyvtárellefiőr csakis magyar szakos tanár le­het, Magyar János pedig mate­matika és fizika szakos. Ezzel a kör be is zárult. Magyar Jáhcfs maradt tovább a várongi iskolá­ban, itt tanít ma is. , Mondhatnák, szabálytalanság ez esetben nem történt, hiszen nincs rendelet arra, hogy Magyar Jánost, mindenképpen át kell he­lyezni általános iskolából gim­náziumba, falusi iskolából városi iskolába. Ez így igaz is. ' Csak éppen azzal nem lehet egyetér­teni, hogy mint embert — bo­csánat a kifejezésért — félreve­zették. Ezzel a megye illetékes oktatási vezetői sem értenek egyet, amit leginkább bizonyít, hogy az ügyben történt felelős- ségrevonás is. S még egy. Magyar János áthelyezését a következő tanévben minden körülmények között megoldják, mert munká­jával ezt kiérdemelte. De hadd. jegyezzük meg mégis: ,az ilyen munkastílus idegen a párt politi­kájától. y t Áv MOLNÁR LÁS7J.ÖNÉ Névadó ünnepség • a népbolt vállalatnál Kedves névadó ünnepséget ren­dezett tegnap a dőli órákban á népbolt vállalat egyik dolgozó­ja, Horváth Istvánná, Ági neVű leánya részére. A névadó ünnep­ségen - mintegy százan ' vettek részt, s ajándékot adták az új­szülöttnek a vállalat, a szakszer­vezet, a beruházási bank dolgo­zói — ahol a - boldog családapa dolgozik ... A kedves, melég han­gulatú ünnepséget rövid • műsor tette színessé. szétmállott volna a remek épü­let. S a' romhalmaz alól még csak egy jajszó sem tört elő. , 2. A pesti gyors prüszkölve fu­tott ‘ be a csókavári ' állohíásra. Réczey polgármester már a lép­csőn türelmetlenül nézett körül. Reggel megtáviratozta Pestről, hogy a kora délutáni gyorssal ér­kezik, Pákozdy tanácsnök, és Winkler, a személyi titkár legyen kint a vonatnál. Mindketten 'Ott Várták. Wink­ler szolgálatkészen lesegítette gazdáját az alsó lépcsőfok Ré­czey intett, hogy hozzák le a bő­röndjét. — Winkler, szaladj fiacskám', a Bartalis irodára. Mondd meg Szerény mérnöknek, hogy a Bar­talis-ház romeltakarítását holnap reggel meg kell kezdeni. Azon­nal intézkedjék. A temetés után, fél hatkor a városházán várom őt. Várj csak, hozza magával azt a pallért is, akit a bontáshoz ki­jelölt." Elmehetsz. Pákozdy a kijárat felé tessé­kelte a polgármestert: — A kocsi vár. Egyenesen #a temetésre mehetünk, polgármes­ter uram. — Nem késünk el? — kérdezte Réczey. — Nem, még van, fél óránk, — Mi van a városban? , — Mi tagadó^, meglehetősen nagy a nyugtalanság. Borzasztó a lelki hatás. Mindenki sejti, hogy csak jelképes temetés ez, a ház népéből senkinek a tétemét nem sikerült megtalálni. (Folytatjuk.) Horváth József: ARANYKALITKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents