Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 5. szám
TOLNA megyei vepüjsao 1961. január 8« Robbanásig leszült a helyzet Belgiumban a sztrájkmozgaiom napján Brüsszel: (MTI) A szerdai nap eseményeit összefoglaló hírügynökségi jelentések szerint tízezer főnyi ember vett részt a főváros útvonalain végigvonult tüntető menetben. A késő délutáni órákban a tüntetők részt vettek a szakszervezetek székháza előtt tartott nagygyűlésen. A nagygyűlés után körülbelül ezren, köztük sok egyetemi hallgató, egyenesen a parlament épülete felé vették útjukat. A közhivatalok városnegyedét haladéktalanul újabb csendőr- és rendőr erősítésekkel teljesen elzárták és visszaszorították a tüntetőket a parlament mögött elterülő utcákba. Szerdán is sok embert letartóztattak az ország különböző részeiben. Antwerpenben a keddi véres események után húsz ti'r tetőt állítottak a vizsgálóbíró elé. A belgiumi sztrájkmozgalom 17. napján az országban továbbra is robbanásig feszült a helyzet. Az általános sztrájk Belgiumban, különösen az úgynevezett »vörös övezetben« csaknem száz százalékos. A nagyobb városokban egymást érik a tömeg- megmozdulások. Szerdán az esti órákban — miközben a parlament a »takar'“’ kossági« törvényjavaslatról tárgyalt — a munkások és a diákok több ezres tömege gyülekezett Brüsszel központjában. A tüntetők később elindultak a parlament felé. Útközben megállították a még közlekedő villamosokat és autóbuszokat s kormányellenes jelszavakat kiáltoztak. A rendőrség barikádokat emelt a parlament épülete köré és puskatussal, kivont kardlapok kai igyekezett szétoszlatni a tömeget. Számos tüntetőt véresre vertek. Több jel mutat arra, hogy a szocialistákat megrettentette a sztráj kólók elszánt harci kedve és most már fékezni szeretnék a munkások mozgalmát. Mint a Reuter közli, George de Brunne, a közalkalmazottak szakszervezetének főtitkára »nyugalomra és rendre« intette a sztrájkoló tömegeket. — A brüsszeli tüntetők haraggal fogadták a szakszervezeti vezetők felszólítását és ezt kiáltozták: »cselekedni akarunk!« Baudouin király — visszatérte után másodízben — szerdán este fogadta Leo Collardot, a szocialista párt elnökét. A 30 percig tartó megbeszélés után a szocialisták szóvivője kijelentette: a király és Collard tanácskozása rendkívüli jelentőségű. A szóvivő hangoztatta, pártja elítéli a tüntetések hevességét, de ugyanúgy a rendőrség durvaságát is. A parlament a késő esti órákban megszakította a vitát. Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Brüsszelben és az ország más városaiban újabb tüntetések várhatók. Ha az Egyesült Államok agresszióhoz folyamodik, Kuba nem lesz egyedül A Biztonsági Tanács ülése New York (MTI), a Biztonsági Tanács szerdán este ismét összeült, hogy folytassa a kubai panasz vitáját. Wadsworth amerikai delegátus, az első felszólaló, beszédének nagy részében a kubai politikai rendszert és a kubai kormányt rágalmazta. Mint a TASZSZ jelenti, azt állította, hogy a kubai nép elszigetelte magát az egész világ és különösen a nyugati félteke népeitől.. A szocialista országokat azzal vádolta, hogy beavatkoznak az amerikai kontinens helügyeibe, s a Szovjetunió — mint mondotta — ugródeszkát teremt Kubában, hogy megvalósítsa terveit a nyugati féltekén. Wadsworth ezután foglalkozott az amerikai kormány legutóbbi döntésével, amely megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, s azt bizonygatta, hogy ezért a teljes felelősség a kubai kormányra hárul. Az amerikai küldött befejezésül hangoztatta, eleve nem fogad el semmi olyan határozatot, amely elítélné az Egyesült Államokat, majd reményét fejezte ki, hogy a Biztonsági Tanács tagjainak túlnyomó többsége elfogadja álláspontját. Ezután Leopoldo Benites Vi- nueza, Ecuador küldötte bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács két latin-amerikai tagja, Ecuador és Chile közös határozati javaslatában felhívja az Egyesült Államok és Kuba kormányait, az ENSZ-alapokmány szellemében békés eszközökkel igyekezzenek áthidalni nézeteltéréseiket, a többi tagállamot pedig felkéri, ne folyamodjék olyan akciókhoz, amelyek1 kiélezhetnék a két állam között jelenleg fennálló feszültséget. A következő felszólaló Valerian Zorin, szovjet külügyminiszterhelyettes volt. A Biztonsági Tanács ismét kénytelen egy rendkívül súlyos helyzetet megvizsgálni: Az Egyesült Államok agresszív cselekményeket követett el egy független kis ország, a Kubai Köztársaság ellen — mondotta. Zorin igen sok konkrét példával bizonyította, hogy miután a kubai forradalom megdöntötte az észak-amerikai kormány által támogatott gyűlöletes Batista-dik- tatúrát, Washington hónapról hónapra élezte a feszültséget a Kubai Köztársasággal. Wadsworth amerikai delegátus súlyos vádakkal illette Kubát, a kubai kormány azonban hazugnak és alaptalannak minősítette ezeket a vádakat — folytatta beszédét Zorin. — Az Egyesült Államok képviselője megpróbálta hallgatással mellőzni az itt felhozott tényeket és érveket. A helyzet komolysága ellenére sem tartotta szükségesnek azt a világos és egyértelmű nyilatkozatot, hogy felhagy a Kuba ellen folvó aknamunkával, s hoav a jövőben nem fordulnak elő Kubn-ellenes provokációk és agrcss-'ós előkészületek, hogy Kuba és a Egyesült Államok között minden vitás kérdést békés úton oldanak meg. Ellenkezőleg: a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nem a vitás kérdések megoldására való törekvést mutatja, hanem azt, hogy az Egyesült Államok igyekszik még jobban kiélezni az amúgy is izzásig hevült légkört, s nyílt, agressziós cselekményekre készül. Az amerikai imperializmus meg akarja őrizni »az Egyesült Államok láthatatlan birodalmát«, tússzá akarja állítani az északamerikai monopóliumok uralmát Kubában, semmivé kívánja tenni azt a lelkesítő példát, amelyet a hős kubai nép mutat a többi latin-amerikai népnek. Zorin emelt hangon jelentette ki: »Még nem lépett működésbe az Egyesült Államok hadigépezete. Ezért még van idő, hogy feltartóztassuk az események fejlődését, amely a legfélelmetesebb következményekkel terhes nemcsak a Karib-tenger térségében, hanem az egész világra«. A Biztonsági Tanács fontos döntés előtt áll — folytatta — nemcsak arról van szó, hogy egy támadással fenyegetett kis ország védelmére keljünk, hanem arról is, hogy a Biztonsági Tanács megállítsa a világbékét olyannyira veszélyeztető események sodr sát. Ha a tanács nem kel Kuba védelmére, s Ha az Egyesült Államok az agresszióhoz, folyamodik, akkor Kuba nem lesz egyedül, mert hatékony támogatásban részesítik mindazok az országok, amelyeknek drága a szabadság és az igazság — mondotta Zorin. Befejezésül a szovjet küldöttség nevében reményét fejezte ki, hogy a Biztonsági Tanács valamennyi tagja kellő figyelemmel tanulmányozza majd a kubai kor mány panaszát és felelősségének teljes tudatában megakadályozza az események tragikus fejlődését. Áz amerikai imperializmus ellen tüntet Kuba népe Havanna: (MTI) Mint a nyugati hírügynökségek közlik, Kuba népe felháborodással fogadta azt a hírt, hogy az Egyesült Államok megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. A kubai nép tüntetéseken tiltakozott az amerikai imperializmus újabb agresszív lépése ellen. Az AFP értesülése szerint meg kezdődött az Egyesült Államok havannai nagykövetsége személyzetének hazaszállítása. Közben háromezer kubai nő tüntető felvonulást tartott Havanna utcáin. A Floridában gyülekező kubai ellenforradalmárok természetesen kitörő lelkesedéssel fogadták Washington provokatív lépését. Antoionde Varona, az ellenforradalmárok egyik főkolomposa elismerte, különböző országokban »önkénteseket« képeznek ki azBevonták a kubai diplomaták vízumát az Egyesült Államokban Washington (MTI). Az amerikai —kubai diplomáciai kapcsolatok megszakításával kapcsolatban az Egyesült Államok kormánya bevonta a vízumot a kubai nagykövetségen és konzulátusokon szolgálatot teljesítő személyzettől. A külügyminisztérium közlése szerint a washingtoni kubai nagykövetségen tízen, az ország különböző részeiben levő 15 kubai főkonzulátuson és konzulátuson pedig 91-en dolgoznak. Ezeknek el kell hagyniok az országot. Szerdán délben különrepülőgép indult el Miamiból Havannába az ottani amerikai követség személyzetének hazaszállítására, ezenkívül egy komphajó is indul el Kubából az Egyesült Államok felé. zal a céllal, hogy lerohanják Kubát. Latin-Amerika szerte tiltakozást és felháborodást váltott ki az Egyesült Államoknak az a lépése, hogy megszakította diplomáciai kapcsolatait a kubai kormánnyal. Montevideo központjában a munkások és diákok hatalmas tömege sereglett össze és éltette a kubai forradalmat. A munkások és diákok tüntető menetben indultak a kormányzósági palota felé, ahol elégettek egy amerikai zászlót és kormányellenes jelszavakat kiáltottak. A rendőrség durván a tüntetőkre támadt s könnyfakasztó bombákat dobált közéjük. Az Uruguayi Kommunista Párt végrehajtó bizottsága felhívást tett közzé, melyben felszólítja az ország népét, siessen a forradalmi Kuba védelmére. Az amerikai kormány felszólított minden Kubában lévő állampolgárt, hogy amennyiben nincs égetően fontos oka rá, hagyja el Kubát, mert védelméről nem tudnak gondoskodni. Becslés szerint körülbelül 3000—3500 amerikai ál lampolgár él Kubában. Soknak közülük kubai felesége van, úgyhogy Washingtonban nem tudják megmondani, hányán tesznek majd eleget az amerikai kormány felszólításának. Hivatalos helyen külön nyomatékkai hangsúlyozták, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nem érinti az egyéb jogviszonyt a két ország között, esősorban a guantanamói amerikai tengerészeti támaszpont ügyét. Az afrikai államfők zárt ülésen folytatják tanácskozásaikat Casablanca: (MTI) Mint már jelentettük, V. Mohammed marokkói király szerdán megnyitotta az afrikai államfők casablan- cai értekezletét. A király megnyitó beszédének elhangzása után az ülést felfüggesztették, majd zárt ajtók mögött folytatták a tanácskozást. Elsőnek a kongói kérdést vitatták meg. Egy hivatalos szóvivő szerint — mint az AP jelenti — a továbbiakban nyilvános ülést már nem is tartanak és a záróközleményig részleteket sem közölnek a tanácskozásokról. Az ADN egy szerda esti hivatalos közlemény alapján jelenti, hogy az értekezlet napirendjén Algéria, a sza- harai francia atomrobbantási kísérletek, Marokkónak Mauritániára vonatkozó követelései, Palesztina, a faji megkülönböztetés és közös intézkedések megtétele szerepel az afrikai egység előmozdítására. Nkrumah ghanai elnök csütörtökön este visszautazott Casablancából a ghanai tájékoztatásügyi minisztérium bejelentése szerint. Újabb jelentések Laoszból — Hírek a várhaté amerikai katonai beavatkozásról Vientiane: (MTI) A nyugati hírügynökségek közlése szerint átmenetileg viszonylag nyugodt a laoszi katonai helyzet, nagyobb csatákról nem érkezett jelentés. A Reuter azonban a katonai megfigyelők véleményére hivatkozva azt jósolja, hogy bármely pillanatban elkeseredett harc lángolhat fel Laosz középső részének birtoklásáért. — A Boun Oum lázadó kormányt nyugtalanítja, hogy a csapatainak kezén lévő városokat állandóan fenyegeti a Patet Lao és Kong Le csapatainak ejtőernyős támadása. A Reuter jelentéséből az is kitűnik, hogy a lázadó kormány a valóságnak meg nem felelő híreket közöl a harci helyzetről. No- savan főhadiszállása kedden beKong Le nyilatkozata a Hanoi: (TASZSZ) A Vietnami Tájékoztató Iroda a Laosz hangja rádióra hivatkozva ismerteti Kong Le kapitány nyilatkozatát. A kormánycsapatok és a Patet Lao-egységek — mondotta Kong Le — ellenőrzésük alatt tartják a »rizsesköcsög síkságot«, Xieng Khouang városát és az egész Xieng Khouang tartományt. A laoszi csapatok a Patet Lao harci egységekkel együtt a Xieng Khouang városától 30 kilométerre fekvő Banban várost ostromolják. Kong Le kijelentette: »Phou- mi Nosavan kitalált egy történetet arról, hogy másodszor is meghódította Xieng Khouangot Ez képzelt hőstetteinek egyike. Ha esetleg nem értesült erről saját csapataitól, közölhetem vele, hogy azokat az ejtőernyős egységeket, amelyeket január elsején a város közelében ledobtak, megsemmisítettük. Ami azokat a thaiföldi ejtőernyősöket illeti, akiket Xieng Khouangtól délkeletre a következő napon dobtak le az előbbiek megsegítésére, ezeket is szétvertük. Számos konkrét bizonyítékkal rendelkezem arra vonatkozóan — folytatta a továbbiakban Kong Le — hogy a thaiföldi hadsereg agressziót követett el. Ha a SEATO agresszív tömbje nem vonja ki Laoszból a thaiföldi csapatokat és tovább folytatja az ország ellen irányuló fegyveres agressziót, az egész hadsereg és Laosz egész népe a végsőkig fog harcolni és megsemmisíti őket«. Kong Le felhívta a kormánycsapatoknak azokat az egységeit, amelyek kénytelenek a Nosavan—Boun Oum-féle klikk pa- rancsnoklását elfogadni, hogy keljenek fel a lázadók ellen és kerjelentette, hogy a lázadók visz- szafoglalták a kormánycsapatoktól Xieng Khouang városát. Később azonban a városban élő európaiak közölték, hogy a város továbbra is Kong Le haderejének fennhatósága alatt van. Az AP a Vientianeben élő diplomáciai megfigyelők véleményét közli azokról a légből kapott állításokról, amelyek szerint Kong Le és a Patet Lao oldalán vietnami csapatok is beavatkoztak volna a harcokba. Az AP rámutat, hogy ezekre az állításokra semmiféle bizonyíték nincs, a diplomáciai megfigyelők szerint a Nosavan—Boun Oum- klikk abban a reményben röppentette fel ezt a kacsát, hogy megnyerje a nyugati országok rokonszenvét és támogatását. laoszi hadműveletekről gessék ki Laoszból a thaiföldi katonákat. Kong Le végül kijelentette: a laoszi kérdést a laoszi nép törekvésének megfelelően a genfi egyezmények alapján kell megoldani, s így kell véget vetni a polgárháborúnak, valamint az amerikai imperialisták és csatlósaik beavatkozásának. Ez csakis a Sou vanna Phouma herceg vezette törvényes kormány elismerésével érhető el. Mint már jelentettük, a laoszi nemzetgyűlés a lázadó Nosavan- klikk nyomására szerdán »bizalmat szavazott« a Boun Oum bábkormánynak. A Reuter tudósítója rámutat, hogy az általános érdektelenség jegyében lezajlott ülésen mindössze két képviselő szólalt fel. Az AP tudósítója nem titkolja, hogy az imperialisták »vérmes reményeket« fűznek a Boun Oum bábkormány »elfogadtatásához« és hangoztatja, hogy az »megnyitotta az utat az ENSZ- ben, vagy más módon végrehajtandó akció számára«. Az amerikai tudósító ugyanakkor kénytelen beismerni, hogy a nyugati megfigyelők többsége kétségbe vonja ennek a mesterkedésnek eredményességét és tisztában van vele, hogy a demokratikus országok továbbra sem ismerik el törvényes kormánynak a Boun Oum-klikket. Mint az UPI jelentette, Londonban szerdán hivatalosan közölték, hogy John Profumo hadseregügyi miniszter szombaton hosszabb távol-keleti körútra indul. A közlemény hangoztatja, hogy a miniszter utazása »nincs összefüggésben a laoszi eseményekkel«. Csou En-laj és U Nu beszéde a kínai—burmai határszerződés ratifikációs okmányainak kicserélése alkalmából Rangun: (Uj Kína). Rangunban szerdán délután került sor a kínai—burmai határszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére. Az ünnepélyes alkalomból Csou En-laj kínai és U Nu burmai miniszterelnök beszédet mon dott. Csou En-laj hangsúlyozta, hogy a határszerződés a kínai—burmai barátsági és kölcsönös megnemtámadási szerződéshez hasonlóan megtestesíti a két ország népeinek és kormányának baráti együttműködését. U Nu burmai miniszterelnök beszédében a többi között hangsúlyozta, hogy a szerződés pw»- kötésével kijelölt határ »nem csak vonal a térképen«, han“m egyszersmind a két ország növekvő megértésének és barátságának jelképe.
