Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 5. szám
Mehiv. Egyetei.. üt £ás£a öZupL*! '■ -,J>eSZ<» Pazo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A földművelésügyi miniszter előterjesztésére elrendelte termelőszövetkezeti vezetőképző-iskola létesítését. A kormány meghallgatta és tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter beszámolóját a Kubával folytatott gazdasági tárgyalásokról, s jóváhagyta a Kubával kötött árucsereforgalmi megállapodást. Dobi István elvtárs elhagyta a kórházat Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke 1960. október 27-től 1961. január 5-ig krónikus tüdőtágulás és hörghurut következtében beállott keringési elégtelenség miatt kórházi kezelés alatt állott. Állapota lényegesen javult. Erő- beni állapotának helyreállításához előreláthatólag négy—hat heti üdülésre van szüksége. Üdülését január 5-én megkezdte. A megye legkorszerűbb kenyérgyárán építik fel Dombóvárét! A Dombóvári Sütőipari Vállalatnak egyre nagyobb gondot okoz a község és környéke lakosságának kenyérrel való ellátása. Elavult, egykori kisipari pékműhelyekben készítik dombóvárott a kenyeret, ahol igen nagy nehézségekbe ütközik a legelemibb higiéniai követelmények betartása is, emellett nagyon nehéz a dolgozók munkája. A vállalat dombóvári sütőüzemei — az utóbbi években megnövekedett szükségletek következtében — nagyon túl vannak terhelve munkával. A második ötéves terv során megoldódik a probléma. Mintegy három és félmillió forintos beruházással új kenyérgyárat építenek a községben. Ez az üzem lesz a megye legkorszerűbb kenyérgyára, ahol gépesítve lesznek a kenyérgyártás fő munkafolyamatai. A tizenhét napi üzemeltetéshez elegendő lisztet befogadó lisztraktárban zsákokban tárolják majd a lisztet, ahonnét targoncával szállítják a centrifugális gyorsszitához. A szitált liszt az alacsonyabb szinten lévő, mérlegen álló dagasztócsészébe hullik. A géppel dagasztott tésztát kelesztés után a csészeemelő és billentő gép a tésztafeldolgozó gépsor első egységének, az osztógépnek a garatjába önti, amely azt — egy-egy kétkilós kenyérnek megfelelő — 2,25 kiloTizenkétezer pár * gyermekszandál A Dunaföldvári Cipész Ktsz- ben néhány évvel ezelőtt hozták létre a félmechanikai üzemrészt, ahol gyermekcipőket gyártanak. A szövetkezet — tekintettel a gyermekcipő hiánycikk-voltára — évről évre növeli a részleg termelését. Ez év első negyedében több, mint egynegyedével több gyermekcipőt akarnak gyártani, mint a múlt év utolsó negyedében. Míg akkor három hónap alatt 9500 pár volt a termelés, most az első negyedévre tizenkétezer pár gyermekszandál készítését irányozták elő. A termelés növelését döntő mértékben a termelékenység emelésével biztosítják. Átszervezést hajtottak végre a félmechanikai üzemrészben, ahol eddig is szalagszerű volt a termelés, de most a különböző műveleteket úgy csoportosítják, hogy a szakmunkásokra kizárólag a nagyobb szaktudást és tapasztalatot igénylő munkák jussanak és jobban ki lehessen használni a gépeket is. így a szükséges létszámnövelést segédmunkások beállításával tudják megoldani. grammos egységekre osztja. Gömbölyítőgép, majd hosszformázógép alakítja ki a kenyér végleges alakját. A kenyeret két négyszintes, olajtüzelésű „Matador” kemencében sütik ki, a kész kenyeret a kemencéből kiszedve Garb-kocsik- ba rakják, ezekkel a kocsikkal kerül a raktárba, majd ki az üzletekbe is. így közvetlenül kézzel — az egész gyártási folyamai során, a lisztszitálástól az eladásig — csak a kemencéből való kiszedéskor és az üzletben — kell megfogni a kenyeret. A megye legkorszerűbb kenyérgyárában a munka termelékenységének magas fokát biztosítják. Jellemző erre az, hogy a két műszak alatt napi ötvenöt mázsa kenyeret előállító üzemben műszakonként összesen hét dolgozó lesz, ezek közül közvetlenül a kenyér előállításával három munkás foglalkozik. Az új kenyérgyár épület- es gépészeti tervei már elkészültek, építését a tavasz folyamán kezdik meg. Úgy számítják, hogy « jövő év második felében ke űl sor az építkezés befejezésére, a gyár üzembehelyezésére. Munkához láttak az új termelászöve'kezeti községek közös gazdaságaiban Az idei télen újabb öt Tolna megyei község parasztsága lépett a nagyüzemi gazdálkodás útiára. Az új termelőszövetkezeti községek kollektív gazdaságainak tulajdonosai — az alakuló gyűlés határozatának megfelelően — megkezdték a közös munkát. HARCON mint azt annak idején lapunkban is hírül adtuk, a község új termelőszövetkezeti gazdái a meglévő Petőfi és Uj Élet nevet viselő termelőszövetkezethez csatlakoztak. A kibővített közgyűlések után kérték a megyei tanács elnökét, hogy engedélyezze a fö'd- rendezést, intézkedjék, hogy induljon be a munka. A megyei tanács végrehajtó bizottsága eleget téve a harci termelőszövetkezeti gazdák kérésének ezen a héten beindította a földrendezést Harcon is. Dolgoznak a különböző ideiglenes bizottságok. Összeírták már például azt, hogy az új szövetkezeti gazdák mennyi jószágot visznek a közösbe. E szerint az Uj Élet, illetve a Petőfi Termelőszövetkezetbe az új belépők 35 fejőstehenet és több mint száz növendék szarvasmarhát adnak be. Befejezéshez közeledik Harcon a mezei leltár elkészítése is. Éppen ennek kapcsán derült ki, hogy még több száz hold málvszántatlan föld van, amit az ősszel a mai tsz-ta- gok nem végeztek el. Lovck'-ol szántanak ugyan, de nagy szükség lenne most a gépállomás segítségére is, ami eddig sajnos elmaradt. Ezért a szövetkezeti falu vezetői bírálták a gépállomást. A megyei tanács elnöke pedig arról intézkedett, hogy agrár szakemberek segítsenek a harci 1 termelőszövetkezeteknek a tervezésben, üzemszervezésben, s az adminisztráció beindításában. ÖDSÉNYBSN I a Kossuth Termelőszövetkezet egyesíti a falu földművelőit. Sárköz e legfiatalabb közös gazdaságának tagjaira nagy munka vár a tavaszig. Elég ennek bizonyítására annyi, hogy mintegy 2000 hold földet kellene a Kossuth Tsz tagjainak felszántani a lehető legrövidebb időn belül. Ezért január 2-a óta harminc pár lófogattal szántanak az őcsényi tsz- tagok. Beindult a közös munka más vonatkozásban is. A vezetőség megkezdte a termelési tervek kidolgozását. Említésre méltó, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet idei termelési tervének elkészítésében részt vesznek az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhídvégi Kísérleti Gazdaságának szakemberei. Elsősorban üzemszervezési tanácsokat adnak a fiatal közös gazdaság vezetőségének. SZAKÁLYBAN a Kapos Völgye Termelőszövetkezet tagjai 3000 hold földön gaz dúlkodnak. Ez a termelőszövetkezet még nincs egészen kéthetes. Tudván, hogy Szakály Tolna megye egyetlen községe, ahol mindössze négy hónapig működött — 1956-ban — tsz, jog- yal hihetnék, hogy nehezen indul be a közös munka. Erről azonban nincs szó. A szabályi termelőszövetkezeti gazdák nagy 1 dots. felelősséggel és mondhatni hozzáértéssel láttak hozzá közös gazdaságuk kialakításához. öt brigád készíti a mezei leltárt, végzi az állatok összeírását, s mér tervezik, hogy mit mekkora területen termelnek. — Az például már eldöntött tény, hogy 50 holdat vetnek be korai cukorborsóval. A szerződést már megkötötték és amennyiben továbbra is ilyen enyhe idő lesz, a jövő héten elvégzik a borsó talajelőkészítési munkáit. Szakályban a termelőszövetkezeti tagok mindjárt az alakuló gyűlésen azt is elhatározták, hogy mindenki hozzájárul a közös alap megteremtéséhez. A vezetőség már azt is kimutatja, hogy az így összejött pénz 550 000 forint induló tőkét jelent a gazdaságnak. Elsősorban traktorokat és tenyészállatokat vásárolnak majd ebből a pénzből, de irányoztak elő összeget istálló építésre is. Tudniillik a közös állatállományt egyelőre a tagok háztáji gazdaságában lévő istállókban helyezik el, pajtákat alakítanak át a közös jószágok részére. Mindezt a szakályi gazdák még a tavaszi munkák megkezdése előtt el akarják végezni. Meg is tehetik, hiszen a közös alap összeadása máris megkezdőKözel kétszázezer export-zománcedény az első negyedévben A Zománcipari Művek Bonyhádi Gyáregységében nagy mennyiségű zománcedényt gyártanak exportra. Az első negyedévben összesen 63 tonna export- zománcedényt készítenek, közel kétszázezer darabot. Legújabb exportcikke a gyárnál;; a kilenc méretben — 16-tól a 32 centiméteres átmérőig — és két színváltozatban készülő pa-/ lacsintasütő, amiből negyvenhét- ezret gyártanak. Készítenek még exportra többek közt 21 600 mély tányért is. Termelőszövetkezeti asszonyok tanácskozása Ssekszárdon Csütörtökön délelőtt zsúfolásig megtöltötték a szekszárdi régi megyeháza nagytermét Tolna megye termelőszövetkezeteinek női munkacsapat- és brigádvezetői, akik a megyei nőtanács meghívására jöttek el és egésznapos tanácskozást tartottak. Takács Mihályné, a megyei nőtanács titkára vitaindító előadásában a termelőszövetkezeti asszonyok helyzetéről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy I a nőknek önálló termelőszövetkezeti tagként kell dolgozniok a közös gazdaságokban. Beszélt arról, hogy az asszonyok, a nők munkája a tsz-ekben úgyszólván nélkülözhetetlen. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy milyen veszteséggel jár az, ha a nők nem tagként vesznek részt a tsz munkáiban. Sok asszony nincs tudatában annak, hogy milyen szociális előnyöket biztosít a tsz- tagság. A beszámoló másik jelentős megállapításaként beszélt a baromfitenyésztésről, mely szerint a tsz-ekben dolgozó nők, asszonyok, mennyiben segíthetik elő a húsellátás biztosítását. Segíthetnek az asszonyok úgy is, hogy szorgalmazzák a közös baromfiállomány kialakítását és úgy, hogy a háztáji gazdaságban is minél több baromfit nevelnek. — Nagy jelentősége van a nagyüzemi baromfitenyésztésnek, amellyel szintén hozzájárulhatunk az ország baromfihússal, tojással való ellátásához. A baromfitenyésztés fejlesztésének gazdasági feltételei még sohasem voltak olyan ösztönzőek, mint napjainkban. A tojás és a baromfihús árak rendkívül kedvezőek — mondotta többek között. Takács elvtársnő szólt a harmadik igen fontos feladatról is; Az asszonyok szakmai továbbképzéséről, a szakmai hozzáértés fejlesztéséről. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a téli időszakot kihasználva az asszonyok, a nők is vegyenek részt az ezüst- kalászos tanfolyamokon, hogy ezeken keresztül is jobban tudjanak tájékozódni az országot érintő gazdasági és politikai kérdésekben. A beszámolót széleskörű vita követte, amelyben a szövetkezeti asszonyok nemcsak a munkában elért eredményeiket mondták el, hanem hangot adtak sérelmeiknek is. Szili Istvánné kurdi munkacsapatvezető azt tette szóvá, hogy a falvakból nagyon sok férfi ment el más munkaterületre. Az aszszonyok ugyanakkor becsületesen végzik a mezőgazdasági munkát. — Ahhoz azonban, hogy a termelőszövetkezetek még jobban megszilárduljanak, szükség van arra is, hogy ismét bekapcsolódjanak a mezőgazdasági munkába azok a férfiak, akik másutt alkalmi munkát vállaltak — mondotta. Pintér Józsefné, a faddi Lenin Tsz tagja, aki immár tizenkét éve szövetkezeti tag, a férfiak és a nők összefogásának eredményeiről beszélt. Mint mondotta; »november elejére végeztek a kukoricaszedéssel, s mire beálltak a hideg idők, az asszonyoknak már nem kellett a szabad ég alatt dolgozniok«. Több asszony szóvá tette, hogy termelőszövetkezetükben kihagyják a vezetésből a nőket. Kovács Ignácné, a kocsolai Vörös Csillag Tsz munkacsapatvezetője pedig arról beszélt, hogy a férfiak és a nők egymás munkáját segítve milyen eredményeket értek el az őszi mezőgazdasági munkák során. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Daradics Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is, aki a nők egyenjogúságáról és a nők vezetésbe való bevonásáról beszélt. — A nők elismert és egyenjogú tagjai szocializmust építő társadalmunknak. Ebből következik az, hogy velük együtt kell megoldanunk a feladatokat. A munkában való helytállással nincs is baj — mondotta többek között. — A baj ott van, hogy helyenként maguk az asszonyok húzódnak vissza, s azt hangoztatják, a vezetést intézzék a férfiak. Beszéde végén Daradics elvtárs az MSZMP Tolna megyei Bizottságának üdvözletét tolmácsolta és köszönetét mondott azért a hősies helytállásért, amelyet az őszi munkák végzésében a tsz-tagok tanúsítottak. Több mint háromszáz asszony tanácskozott Szekszárdon a nőtanács megbeszélésén, amelyet bátran és túlzás nélkül nevezhetünk egy jólsikerült munka- értekezletnek is. Az asszonyokban olyan nagy volt az aktivitás* a felszólalási készség, hogy az elnöknő, Lóki Miklósné elvtársnő* nem győzte a szót adni. Az asz- szonyok dicséretére válik az egyes kérdésekben történt határozott állásfoglalás és az, ahogy rámutattak az eredményekre, hibákra és a hibák okaira is. A Vita eredményeként leszögezték* hogy az asszonyoknak az új esztendőben még jobban be kell kapcsolódniok a közös munkába* s az eddiginél jobban elő kell segíteniük a közös gazdaságok termelési eredményeinek növekedését. P-né
