Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

Mehiv. Egyetei.. üt £ás£a öZupL*! '■ -,J>eSZ<» Pazo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A földművelésügyi miniszter előterjesztésére elren­delte termelőszövetkezeti vezető­képző-iskola létesítését. A kormány meghallgatta és tu­domásul vette a külkereskedelmi miniszter beszámolóját a Kubá­val folytatott gazdasági tárgyalá­sokról, s jóváhagyta a Kubával kötött árucsereforgalmi megálla­podást. Dobi István elvtárs elhagyta a kórházat Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke 1960. október 27-től 1961. január 5-ig krónikus tüdőtá­gulás és hörghurut következtében beállott keringési elégtelenség miatt kórházi kezelés alatt állott. Állapota lényegesen javult. Erő- beni állapotának helyreállításá­hoz előreláthatólag négy—hat he­ti üdülésre van szüksége. Üdülé­sét január 5-én megkezdte. A megye legkorszerűbb kenyérgyárán építik fel Dombóvárét! A Dombóvári Sütőipari Válla­latnak egyre nagyobb gondot okoz a község és környéke lakos­ságának kenyérrel való ellátása. Elavult, egykori kisipari pékmű­helyekben készítik dombóvárott a kenyeret, ahol igen nagy ne­hézségekbe ütközik a legelemibb higiéniai követelmények betartá­sa is, emellett nagyon nehéz a dolgozók munkája. A vállalat dombóvári sütőüzemei — az utóbbi években megnövekedett szükségletek következtében — na­gyon túl vannak terhelve munká­val. A második ötéves terv során megoldódik a probléma. Mintegy három és félmillió forintos beruházással új ke­nyérgyárat építenek a köz­ségben. Ez az üzem lesz a megye legkor­szerűbb kenyérgyára, ahol gépe­sítve lesznek a kenyérgyártás fő munkafolyamatai. A tizenhét napi üzemeltetéshez elegendő lisz­tet befogadó lisztraktárban zsá­kokban tárolják majd a lisztet, ahonnét targoncával szállítják a centrifugális gyorsszitához. A szi­tált liszt az alacsonyabb szinten lévő, mérlegen álló dagasztócsé­szébe hullik. A géppel dagasztott tésztát kelesztés után a csésze­emelő és billentő gép a tésztafel­dolgozó gépsor első egységének, az osztógépnek a garatjába önti, amely azt — egy-egy kétkilós kenyérnek megfelelő — 2,25 kilo­Tizenkétezer pár * gyermekszandál A Dunaföldvári Cipész Ktsz- ben néhány évvel ezelőtt hozták létre a félmechanikai üzemrészt, ahol gyermekcipőket gyártanak. A szövetkezet — tekintettel a gyermekcipő hiánycikk-voltára — évről évre növeli a részleg termelését. Ez év első negyedé­ben több, mint egynegyedével több gyermekcipőt akarnak gyártani, mint a múlt év utolsó negyedében. Míg akkor három hónap alatt 9500 pár volt a ter­melés, most az első negyedévre tizenkétezer pár gyermekszan­dál készítését irányozták elő. A termelés növelését döntő mértékben a termelékenység emelésével biztosítják. Átszerve­zést hajtottak végre a fél­mechanikai üzemrészben, ahol eddig is szalagszerű volt a ter­melés, de most a különböző mű­veleteket úgy csoportosítják, hogy a szakmunkásokra kizáró­lag a nagyobb szaktudást és ta­pasztalatot igénylő munkák jus­sanak és jobban ki lehessen használni a gépeket is. így a szükséges létszámnövelést segéd­munkások beállításával tudják megoldani. grammos egységekre osztja. Göm­bölyítőgép, majd hosszformázógép alakítja ki a kenyér végleges alakját. A kenyeret két négyszintes, olajtüzelésű „Matador” kemencé­ben sütik ki, a kész kenyeret a kemencéből kiszedve Garb-kocsik- ba rakják, ezekkel a kocsikkal kerül a raktárba, majd ki az üzletekbe is. így közvetlenül kéz­zel — az egész gyártási folyamai során, a lisztszitálástól az eladá­sig — csak a kemencéből való kiszedéskor és az üzletben — kell megfogni a kenyeret. A megye legkorszerűbb kenyér­gyárában a munka termelékeny­ségének magas fokát biztosítják. Jellemző erre az, hogy a két műszak alatt napi öt­venöt mázsa kenyeret előállí­tó üzemben műszakonként összesen hét dolgozó lesz, ezek közül közvetlenül a ke­nyér előállításával három munkás foglalkozik. Az új kenyérgyár épület- es gépészeti tervei már elkészültek, építését a tavasz folyamán kez­dik meg. Úgy számítják, hogy « jövő év második felében ke űl sor az építkezés befejezésére, a gyár üzembehelyezésére. Munkához láttak az új termelászöve'kezeti községek közös gazdaságaiban Az idei télen újabb öt Tolna megyei község parasztsága lépett a nagyüzemi gazdálkodás útiára. Az új termelőszövetkezeti közsé­gek kollektív gazdaságainak tu­lajdonosai — az alakuló gyűlés határozatának megfelelően — megkezdték a közös munkát. HARCON mint azt annak idején lapunkban is hírül adtuk, a község új ter­melőszövetkezeti gazdái a meg­lévő Petőfi és Uj Élet nevet vi­selő termelőszövetkezethez csat­lakoztak. A kibővített közgyűlések után kérték a megyei tanács el­nökét, hogy engedélyezze a fö'd- rendezést, intézkedjék, hogy in­duljon be a munka. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ele­get téve a harci termelőszövetke­zeti gazdák kérésének ezen a héten beindította a földrendezést Harcon is. Dolgoznak a különbö­ző ideiglenes bizottságok. Össze­írták már például azt, hogy az új szövetkezeti gazdák mennyi jó­szágot visznek a közösbe. E sze­rint az Uj Élet, illetve a Petőfi Termelőszövetkezetbe az új be­lépők 35 fejőstehenet és több mint száz növendék szarvasmar­hát adnak be. Befejezéshez köze­ledik Harcon a mezei leltár el­készítése is. Éppen ennek kap­csán derült ki, hogy még több száz hold málvszántatlan föld van, amit az ősszel a mai tsz-ta- gok nem végeztek el. Lovck'-ol szántanak ugyan, de nagy szük­ség lenne most a gépállomás se­gítségére is, ami eddig sajnos el­maradt. Ezért a szövetkezeti falu vezetői bírálták a gépállomást. A megyei tanács elnöke pedig arról intézkedett, hogy agrár szakemberek segítsenek a harci 1 termelőszövetkezeteknek a terve­zésben, üzemszervezésben, s az adminisztráció beindításában. ÖDSÉNYBSN I a Kossuth Termelőszövetkezet egyesíti a falu földművelőit. Sár­köz e legfiatalabb közös gazda­ságának tagjaira nagy munka vár a tavaszig. Elég ennek bizonyítá­sára annyi, hogy mintegy 2000 hold földet kellene a Kossuth Tsz tagjainak felszántani a lehe­tő legrövidebb időn belül. Ezért január 2-a óta harminc pár lófo­gattal szántanak az őcsényi tsz- tagok. Beindult a közös munka más vonatkozásban is. A vezető­ség megkezdte a termelési tervek kidolgozását. Említésre méltó, hogy a Kossuth Termelőszövetke­zet idei termelési tervének el­készítésében részt vesznek az Ál­lattenyésztési Kutató Intézet Kö­zéphídvégi Kísérleti Gazdaságá­nak szakemberei. Elsősorban üzemszervezési tanácsokat adnak a fiatal közös gazdaság vezető­ségének. SZAKÁLYBAN a Kapos Völgye Termelőszövet­kezet tagjai 3000 hold földön gaz dúlkodnak. Ez a termelőszövet­kezet még nincs egészen két­hetes. Tudván, hogy Szakály Tolna megye egyetlen községe, ahol mindössze négy hónapig működött — 1956-ban — tsz, jog- yal hihetnék, hogy nehezen in­dul be a közös munka. Erről azonban nincs szó. A szabályi termelőszövetkezeti gazdák nagy 1 dots. felelősséggel és mondhatni hoz­záértéssel láttak hozzá közös gazdaságuk kialakításához. öt brigád készíti a mezei leltárt, végzi az állatok összeírását, s mér tervezik, hogy mit mek­kora területen termelnek. — Az például már eldöntött tény, hogy 50 holdat vetnek be korai cukor­borsóval. A szerződést már meg­kötötték és amennyiben tovább­ra is ilyen enyhe idő lesz, a jö­vő héten elvégzik a borsó talaj­előkészítési munkáit. Szakályban a termelőszövetke­zeti tagok mindjárt az alakuló gyűlésen azt is elhatározták, hogy mindenki hozzájárul a kö­zös alap megteremtéséhez. A ve­zetőség már azt is kimutatja, hogy az így összejött pénz 550 000 forint induló tőkét jelent a gazdaságnak. Elsősorban trak­torokat és tenyészállatokat vá­sárolnak majd ebből a pénzből, de irányoztak elő összeget istálló építésre is. Tudniillik a közös ál­latállományt egyelőre a tagok háztáji gazdaságában lévő istál­lókban helyezik el, pajtákat ala­kítanak át a közös jószágok ré­szére. Mindezt a szakályi gazdák még a tavaszi munkák megkez­dése előtt el akarják végezni. Meg is tehetik, hiszen a közös alap összeadása máris megkezdő­Közel kétszázezer export-zománcedény az első negyedévben A Zománcipari Művek Bony­hádi Gyáregységében nagy mennyiségű zománcedényt gyár­tanak exportra. Az első negyed­évben összesen 63 tonna export- zománcedényt készítenek, közel kétszázezer darabot. Legújabb exportcikke a gyár­nál;; a kilenc méretben — 16-tól a 32 centiméteres átmérőig — és két színváltozatban készülő pa-/ lacsintasütő, amiből negyvenhét- ezret gyártanak. Készítenek még exportra többek közt 21 600 mély tányért is. Termelőszövetkezeti asszonyok tanácskozása Ssekszárdon Csütörtökön délelőtt zsúfolásig megtöltötték a szekszárdi régi megyeháza nagytermét Tolna megye termelőszövetkezeteinek női munkacsapat- és brigádveze­tői, akik a megyei nőtanács meg­hívására jöttek el és egésznapos tanácskozást tartottak. Takács Mihályné, a megyei nő­tanács titkára vitaindító előadá­sában a termelőszövetkezeti asszonyok helyzetéről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy I a nőknek önálló termelőszövet­kezeti tagként kell dolgozniok a közös gazdaságokban. Beszélt ar­ról, hogy az asszonyok, a nők munkája a tsz-ekben úgyszólván nélkülözhetetlen. Ezzel kapcso­latban rámutatott, hogy milyen veszteséggel jár az, ha a nők nem tagként vesznek részt a tsz munkáiban. Sok asszony nincs tudatában annak, hogy milyen szociális előnyöket biztosít a tsz- tagság. A beszámoló másik je­lentős megállapításaként beszélt a baromfitenyésztésről, mely sze­rint a tsz-ekben dolgozó nők, asszonyok, mennyiben segíthetik elő a húsellátás biztosítását. Se­gíthetnek az asszonyok úgy is, hogy szorgalmazzák a közös ba­romfiállomány kialakítását és úgy, hogy a háztáji gazdaságban is minél több baromfit nevelnek. — Nagy jelentősége van a nagy­üzemi baromfitenyésztésnek, amellyel szintén hozzájárulha­tunk az ország baromfihússal, to­jással való ellátásához. A ba­romfitenyésztés fejlesztésének gazdasági feltételei még sohasem voltak olyan ösztönzőek, mint napjainkban. A tojás és a ba­romfihús árak rendkívül kedve­zőek — mondotta többek között. Takács elvtársnő szólt a harma­dik igen fontos feladatról is; Az asszonyok szakmai továbbképzé­séről, a szakmai hozzáértés fej­lesztéséről. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a téli idő­szakot kihasználva az asszonyok, a nők is vegyenek részt az ezüst- kalászos tanfolyamokon, hogy ezeken keresztül is jobban tud­janak tájékozódni az országot érintő gazdasági és politikai kér­désekben. A beszámolót széleskörű vita követte, amelyben a szövetkezeti asszo­nyok nemcsak a munkában elért eredményeiket mondták el, ha­nem hangot adtak sérelmeiknek is. Szili Istvánné kurdi munkacsa­patvezető azt tette szóvá, hogy a falvakból nagyon sok férfi ment el más munkaterületre. Az asz­szonyok ugyanakkor becsületesen végzik a mezőgazdasági mun­kát. — Ahhoz azonban, hogy a termelőszövetkezetek még job­ban megszilárduljanak, szükség van arra is, hogy ismét bekap­csolódjanak a mezőgazdasági munkába azok a férfiak, akik másutt alkalmi munkát vállal­tak — mondotta. Pintér Józsefné, a faddi Lenin Tsz tagja, aki immár tizenkét éve szövetkezeti tag, a férfiak és a nők összefogásának eredmé­nyeiről beszélt. Mint mondotta; »november elejére végeztek a kukoricaszedéssel, s mire beáll­tak a hideg idők, az asszonyok­nak már nem kellett a szabad ég alatt dolgozniok«. Több asszony szóvá tette, hogy termelőszövetkezetükben kihagy­ják a vezetésből a nőket. Kovács Ignácné, a kocsolai Vörös Csil­lag Tsz munkacsapatvezetője pe­dig arról beszélt, hogy a férfiak és a nők egymás munkáját se­gítve milyen eredményeket ér­tek el az őszi mezőgazdasági munkák során. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Daradics Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság tit­kára is, aki a nők egyenjogúságáról és a nők vezetésbe való bevoná­sáról beszélt. — A nők elismert és egyenjo­gú tagjai szocializmust építő tár­sadalmunknak. Ebből következik az, hogy velük együtt kell meg­oldanunk a feladatokat. A mun­kában való helytállással nincs is baj — mondotta többek között. — A baj ott van, hogy helyen­ként maguk az asszonyok hú­zódnak vissza, s azt hangoztat­ják, a vezetést intézzék a fér­fiak. Beszéde végén Daradics elvtárs az MSZMP Tolna megyei Bizottságának üdvözletét tolmá­csolta és köszönetét mondott azért a hősies helytállásért, ame­lyet az őszi munkák végzésében a tsz-tagok tanúsítottak. Több mint háromszáz asszony tanácskozott Szekszárdon a nő­tanács megbeszélésén, amelyet bátran és túlzás nélkül nevez­hetünk egy jólsikerült munka- értekezletnek is. Az asszonyok­ban olyan nagy volt az aktivitás* a felszólalási készség, hogy az el­nöknő, Lóki Miklósné elvtársnő* nem győzte a szót adni. Az asz- szonyok dicséretére válik az egyes kérdésekben történt ha­tározott állásfoglalás és az, ahogy rámutattak az eredményekre, hi­bákra és a hibák okaira is. A Vita eredményeként leszögezték* hogy az asszonyoknak az új esz­tendőben még jobban be kell kapcsolódniok a közös munkába* s az eddiginél jobban elő kell segíteniük a közös gazdaságok termelési eredményeinek növeke­dését. P-né

Next

/
Thumbnails
Contents