Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

2 * TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. január 4. Tovább tüntetnek a belga dolgozók az Eyskens-kormány ellen Brüsszel: (MTI) A takarékos- sági törvényjavaslathoz maka­csul ragaszkodó belga kormány és az életszínvonal csökkentése ellen küzdő sztrájkolok legna­gyobb összecsapásának napján kedden reggel Belgiumban mind­két tábor felkészült erőinek tel­jes bevetésére. Mint ismeretes, kedden délután két órakor foly­tatta a parlament Eyskens nad- rágszíj-meghúzó intézkedéseinek vitáját. A szocialista szakszerve­zetek, valamint a kommunista párt általános sztrájkra, tünteté­sekre szólított fel. A tüntetések Brüsszelben délelőtt kezdődtek. Az egész országban állig fel­fegyverzett katonák őrzik a vasútvonalakat, az elektromos központokat és a hivatalos épü­leteket. A karddal felszerelt lo­vasrendőrök őrjáratai számára — hogy az egyik nyugati hír- ügynökség szavait idézzük — »mindenki gyanús, aki él«. Az újévi fegyverszünet szem- melláthatólag minden fronton véget ért. Brüsszelben rendkí­vüli óvintézkedéseket hoztak a »semleges övezetben«, a kor- | Kairó: (MTI) A törvényes kon­gói kormány állandó irodát nyi­tott Kairóban. Gizenga ideigle­nes miniszterelnök megbízásából az iroda munkáját egy öttagú küldöttség látja el, amelynek ve­zetője Pierre Mulele kongói ok­tatásügyi miniszter. Mulele a sajtó képviselőinek adott első nyilatkozatában hétfőn bejelen­tette, hogy a küldöttség Lumum­ba kormányát, a törvényes kon­gói kormányt képviseli és célja, hogy meghiúsítsa Mobutu manő­vereit, amelyek Stanleyville gaz­dasági blokádjára irányulnak. Hozzátette, hogy az állandó iro­da egyúttal Kongó diplomáciai képviselete az Egyesült Arab Köztársaságban és feladata, hogy tájékoztassa a nemzetközi köz­véleményt a valódi kongói hely­zetről. Mint már jelentettük, Kivu tartomány fővárosában, Bukavu- ban a Lumumbához hű kongói csapatok visszaverték Mobutu ej­tőernyőseit, akik Ruanda Urun- di területéről támadást intéztek Bukavu repülőtere ellen. Hírek szerint Mobutu újabb támadás­ra készül Kivu tartományban fekvő stratégiai pontok ellen. Az ENSZ egy Leopoldville-i szóvivője kijelentette, hogy az ENSZ a helyzetet »rendkívül ko­molynak« tartja, mivel Kivu el­len a támadást egy EN3Z­Hammarskjöld kedden indult háromhetes afrikai látogató kőr­útjára, amelynek javarészét Kon­góban tölti. A főtitkár szerdán érkezik Brazzaville-be, a volt Francia-Kongó fővárosába és onnan folytatja útját Leopoldvil- le-be. Kongóból később a Délaf­rikai Unióba, Észak-Rhodesiába és Kairóba tesz látogatást, majd előreláthatólag Indiába is uta­zik, hogy találkozzék Nehru mi­niszterelnökkel. Nyugati jelentések szerint hét­főn az ENSZ titkársága több Kongóra vonatkozó dokumentu­mot hozott nyilvánosságra. Ezek között szerepel a főtitkárnak még december 21-én Kaszavubu kongói elnökhöz intézett levele. Ebben Hammarskjöld élesen bí­rálja a Kaszavubu—Mobutu-féle »hatóságoknak« az ENSZ Kon­góban állomásozó egységeivel szemben tanúsított magatartását és felszólítja Kaszavubut, hogy szorosabb együttműködést fejt­senek ki a világszervezettel a kongói válság megoldása szem­pontjából. Ugyanakkor intézke­déseket követelt a kongói par­lament mielőbbi összehívására és a parlamenti képviselők biz­tonságának szavatolására. — mányhivatalok negyedében, ahol könnygáz-bombákkal felszerelt egységek foglaltak állást, páncél­kocsik és fecskendőkkel felsze­relt öntözőkocsik sorakoztak fel. Nagy a munkásság harci kedve is. A szocialista szakszervezetek vezetői maguk is meglepődtek a munkásság hangulatán és aggód­va szólítják fel őket »a rend és a fegyelem megtartására«. A déli iparvidékeken azonban ezeket a felhívásokat igen sokszor lehur­rogták, s a dolgozók ezt a jelszót kiabálták: »Menjünk Brüsszelbe, irány Brüsszel!« Hírügynökségi jelentések szerint keddre a még közlekedő néhány vonaton igen sok munkás érkezett a fővárosba a déli iparvidékekről. A szocialista szakszervezetek vallóniai szervezetei a parlamen­ti vita újrakezdésének napját, keddet, gyásznapnak nyilvání­tották, a hétfői ülésen azonban új jelszót adtak ki: legyen ez a nap a gyász és az ellenállás napja. A parlamenti vita megkezdé­sének napján ismét leállt a for­galom Brüsszelben, mivel a szál­gyámság alatt álló területről in­dították. A szóvivő hangoztatta, hogy az ENSZ gyámsági terüle­ten — Ruanda Urundiban — a belga hatóságoknak le kellett volna fülelniük Mobutu csapatait és vissza kellett volna külde­niük őket Kongó területére. Hammarskjöld ENSZ-főtitkár kongói különmegbízottjától, Dayal tábornoktól kapott jelen­tés után szóbeli jegyzéket inté­zett Loridanhoz, Belgium ál­landó ENSZ-képviselőjéhez azért, mert a belga hatóságok Ruan­da Urundiban segítséget nyújtot­tak Mobutu egységeinek a Kivu tartomány ellen indított táma­dáshoz Kaszavubu hétfőn Leopoldvil- leben rádióbeszédet mondott. — Bejelentette, hogy január 25-ére összehív egy kerekasztal-értekez- letet, »Kongó központi intézmé­nyeinek megreformálására«. Az értekezlet színhelyét később vá­lasztják majd ki — mondotta. Kaszavubu közölte, hogy az értekezlet megszervezésével Ileot bízta meg, akit még szeptember­ben javasolt a miniszterelnöki tisztségre. Az elnök szükséges­nek tartotta megjegyezni, hogy a parlamentet egyelőre nem hívják össze. Arról nincsen hír, hogy a kerekasztal-értekezleten Lu­mumba is részt vesz-e. Mint ismeretes, a Mobutu—Ka- szavubu-klikk mindent elkövet a kongói képviselőház és szenátus működésének megakadályozásá­ra. Hammarskjöld ezenkívül sür­geti a politikai foglyok kérdésé­nek megoldását. E kérdés felve­tését nyilvánvalóan azért nem kerülhette el a főtitkár, mert több afrikai és ázsiai ország, éppúgy, mint a szocialista orszá­gok, állhatatosan követelik a jogtalanul börtönbevetett Lu­mumba miniszterelnök és több más kongói vezető haladéktalan szabadonbocsátását. Hammarskjöld szoros együtt­működésre szólítja fel Kaszavu­bu elnököt a hétfőn Leopoldvil- le-be utazott úgynevezett kongói békéltető bizottsággal, majd ezekkel a szavakkal fejezi be le­velét: »őszintén remélem, hogy nem alakul ki olyan helyzet, amely nem adna számomra más választást, mint javasolni a Biz­tonsági Tanácsnak az ENSZ-csa- patok visszavonását a Kongói Köztársaságból«. Az említett kongói békéltető bizottság az AP értesülése sze­rint kedden kezdte meg munká­ját. lítási dolgozók szakszervezete i újból sztrájkra hívott fel ezúttal , azonban nem két napra, hanem I meghatározatlan időre. Nagy tün­tetés várható Líége városában is, ahol egyes jelentések szerint a sztrájkolok már az éj során ba­rikádokat állítottak fel. A namu- ri körzetben ötven szocialista polgármester tömeggyűlést szer­vezett városában a kormány po­litikája elleni tiltakozásul. — Monsban a sztrájkolok kedden határozatot fogadtak el, amely­ben követelik, a király fogadja a szakszervezeti vezetőket. A határozat rámutat, hogy a király eddig meghallgatta a kormány és pártvezetőket, de a sztrájko- lókkal nem állt szóba. Az AFP jelentése szerint a belga szocialista szakszervezetek két és félmillió belga frank ér­tékű kölcsönt kértek a svéd szakszervezetektől: a kamatnél- küli kölcsönt minden további nélkül megadták. A francia szak szervezetek ötvenezer belga frankkal siettek a sztrájkolok segítségére. A szabad szakszerve­zetek nemzetközi szövetsége szin­tén támogatja a sztrájkólókat. A hétéves terv harmadik esztendeje A Pravda vezércikke Moszkva (TASZSZ): A Pravda keddi vezércikkében visszapillan­tást vet az 1960-as évre, majd Hruscsovnak az újévi fogadáson elmondott szavait idézve hangoz­tatja: „Bármilyen jó év is volt I960., 1961. még jobb lesz!” A lap ezután így ír: elegen­dő csupán néhány számadatot felsorolni, hogy megértsük, mi­lyen hatalmas mértékben járul hozzá népünk 1961-ben a kom­munizmus anyagi és műszaki alapjainak megteremtéséhez, e történelmi feladat teljesítéséhez. Az új esztendőben 51,2 millió tonna nyersyasat, 71,34 millió tonna acélt olvasztunk. 55,27 mil­lió tonna hengerelt árut gyár­tunk, 164 millió tonna kőola­jat, 511,7 millió tonna szenet bá­nyászunk, több mint 327 milliárd kilowattóra villamos áramot és 51 millió tonna cementet termelünk. A közszükségleti iparágak beru­házásai másfélszeresükre növe­kednek, 29 könnyűipari üzem készül el és 32 más könnyűipari gyár építkezése kezdődik meg. A rubel és a dollár Moszkva (TASZSZ): Ivan Zlo­bin professzor az Ekonomicsesz- kaja Gazetában megállapítja, hogy a rubel az egyetlen valuta a világon, amelynek aranyfede­zete az 1913. évihez viszonyítva 27,5 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a dollár aranyfede­zete az 1913 évinek csupán 59,1 százaléka, a fontsterlingé 34, a francia franké 62 százaléka. 1961. január 1. óta 90 kopej­ka ér egy amerikai dollárt. Az új árfolyamot a Szovjetunió és az Egyesült Államok belső árai alapján, a rubel és a dollár vá­sárlóerejének reális összehason­lítása révén állapították meg. Egy dollár aranytartalma jelen­leg 0,888 671 gramm arany, így tehát az új rubel aranytartalma 11 százalékkal több, mint a dol­láré. Zlobin professzor azt is meg­állapítja, hogy a rubel vásárló­ereje 1947 óta több mint 2,3-sze- resére növekedett, a dolláré vi­szont ugyanebben az időszakban 23,4 százalékkal csőként. Csupán az 1950-től 1959-ig terjedő idő­szakban az Egyesült Államok­ban a kiskereskedelmi árak 21, a nagykereskedelmi árak pedig 16 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben a Szovjetunióban a kis- és nagykereskedelmi árak egy­aránt 25 százalékkal csökkentek. A cikkíró végül megállapít­ja, hogy a dollárt elértéktelene­dés fenyegeti. Erre á megállapí­tásra jutott különben 1959. vé­gén Anderson amerikai pénz­ügyminiszter is. A kongói kormány állandó irodát nyitott Kairóban Az ENSZ-titkárság Kongóra vonatkozó okmányt hozott nyilvánosságra Megkezdődött a csata Luang Prabangért Vientiane (AFP): Az AFP je­lentette. hogy megkezdődött a csata a laoszi királyi főváros, Luang Prabang birtokáért. Kong Le kapitány kormány­csapatai és a Patet Lao harci egységei északról és délről egy­idejűleg megindították támadá­sukat a város ellen. A Luang Prabangot védelme­ző Nosavan féle lázadók parancs­noka táviratilag erősítéseket kért Vientianeből. A várost amerikai fegyverekkel felszerelt öt zászló­alj védelmezi, de — mint az AFP tudósítója kiemeli — a csapatok harci szelleme jelentő­sen megcsappant az utóbbi na­pokban a Nosavan-klikk által kü­lönböző harctereken elszenvedett súlyos vereségek következtében. Feszült a helyzet Algírban a népszavazás előtt Párizs (MTI): Amíg Francia- országban viszonylagos nyugalom jellemzi a január 8-i népszava-, zást megelőző kampány utolsó napjait, Oran városában a mu­zulmánok újabb tüntetéseket kezd tek. A francia katonaság körül­zárta a városrészt, újságírókat nem engedtek be a Kasbah te­rületére. A hajnali és a reggeli órákban messzire hangzott a tün­tetők kiáltása: muzulmán Al­gériát akarunk! Az arab tünte­tők Ferhat Abbaszt éltették. Oran megyébe újabb francia csapateirősítések érkeztek. Mess­mer hadügyminiszter villámláto­gatásra ugyancsak Oran megyébe utazott. Algériában egyébként már 6- án megkezdődik a szavazás. Há­rom napon át cirkálnak a „ván­dor szavazóhelyiségek” a sivata­gi részeken, a távoleső falvak­ban, s a hegyek között. A nagy­városokban vasárnap rendezik meg a szavazást. Az „Algéria francia” — jelszó ma anyaországi hívei, Bidault, Móricé és Soustelle újabb nyilat­kozatát várják: de Gaulle tá­bornok e szélsőjobboldali ellen­zékének vezérei szerdára sajtó- konferenciát hirdettek meg. A köztársasági elnök szilvesz­teri rádióbeszédének csekély volt a visszhangja. A francia közvé­lemény nem tulajdonított nagy jelentőséget de Gaulle „fenyege­tésének”, amellyel visszavonulá­sát helyezte kilátásba arra az eshetőségre, ha január 8-án nem kap nagy többséget. Az államfő kétértelmű algériai politikája ellen, a béke megterem tésére egyedül alkalmas tárgya­lások előli elzárkózása ellen a Francia Kommunista Párt az igazi francia baloldal élén nagy­szabású kampányt folytat. Szá­mos megyében fog össze a kom­munisták kezdeményezésére a baloldal a népszavazási „nem” érdekében. Emelkedik a lakosság életszínvonala a szocialista Az ipar, a mezőgazdaság és a többi termelési ág gyors fellen­dülésének eredményeként szün­telenül emelkedik a dolgozók anyagi és kulturális színvonala a szocialista országokban. A nemzeti jövedelem a Szov­jetunióban 1959-ben csaknem 2,5-szer, Albániában 2,5-szer, Bul gáriában 2,6-szer, Magyarorszá­gon 1,8-szer, az NDK-ban 2,3- szer, Lengyelországban kétszer, Romániában 2,4-szer, Csehszlová­kiában 1,9-szer, a Kínai Népköz- társaságban 4,2-szer, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban 3,4-szer volt nagyobb, mint 1950-ben. A szocializmus országaiban A NEMZETI JÖVEDELEM teljes egészében a dolgozókat il­leti és az ő érdekeiknek megfe­lelően kerül felosztásra: körül­belül 3,r,-ed részét a lakosság sze­mélyes anyagi és kulturális igé­nyeinek kielégítésére fordítják, a többit pedig a szocialista ter­melés bővítésére és más társa­dalmi szükségletekre. Az állam jövedelmének alap­vető forrása nem a dolgozóktól szedett adó, mint a kapitalista országokban, hanem a szocialista üzemek felhalmozása. A Szov­jetunió lakosságától szedett adó 1960-ban az állami költségvetés bevételeinek csupán 7,4 százalé­kát alkotja. Ez év október else­jén megkezdődött a munkások és alkalmazottak kereseti adó­jának fokozott megszüntetése. 1950-ben Csehszlovákiában a la­kosságtól szedett adók az állami költségvetés bevételeinek 16 szá­zalékát, 1959-ben pedig már csak 11,7 százalékát alkották. Albánia állami költségvetésében az adók részaránya ugyanezen időszak alatt 11,5 százalékról 3,4 száza­lékra, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban az 1949. évi 24,5 százalékról 1959-ben 2,2 szá­zalékra csökkent. Lengyelország­ban ez év augusztus elsejétől kezdve a munkások és alkalma­zottak jelentős része teljesen mentesült a jövedelemadótól, s több mint kétmillió embernél csökkentették a kereseti adót. Valamennyi szocialista ország­ban örökre MEGSZŰNT A MUNKANÉLKÜLISÉG évről évre emelkedik a lakos­ság foglalkoztatottsága a nép­gazdaságban. Bulgária népgazda­országokban ságában a munkások és alkalma­zottak száma 1948—1959 között 2,5-szeresére emelkedett és kö­rülbelül 1,5 millió főt tesz ki. Magyarországon a munkások és alkalmazottak száma az 1949. évi 1,5 millió főről 1959-ig 3,1 mil­lióra emelkedett. A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai fá­radhatatlanul gondoskodnak A DOLGOZÓK ÉLETSZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉRŐL Ez a névleges bérek és reál­bérek, a nyugdíjak, s a munká­soknak és alkalmazottaknak juttatott különböző segélyek emelésében, a közszükségleti cik­kek gyártásának növekedésében, a kiskereskedelmi árak rendsze­res csökkentésében is megnyilvá­nul. A szovjet munkások és alkal­mazottak reálbére az állam által folyósított kifizetések és kedvez­mények figyelembevételével 1959- ben kétszerese volt az 1940. évi­nek. A kínai munkások és alkal­mazottak átlagos évi keresete 1959- ben 1,5-szerese volt az 1952. évinek, a román munkások és alkalmazottak átlagos évi kere­sete 1955—1959-ben 1,3-szeresére, a bolgár munkásoké és alkalma­zottaké 1952 —1959-ben 81 száza­lékkal emelkedett. Bulgáriában 1960- ban átlag 21 százalékkal emelték a hírközlési és a közle­kedési dolgozók keresetét. A szocialista országokban gyors ütemben folyik a lakás- építkezés. A Szovjetunió az ezer emberre eső épülő lakások szá­mát tekintve első helyen áll a világon. A Kínai Népköztársa­ságban a népi hatalom tíz éve alatt 350 millió négyzetméternyi lakást és középületet emeltek. A német dolgozók csupán az elmúlt két évben 143 000 lakást, a ma­gyar dolgozók pedig 88 400 lakást kaptak. A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban az 1950— 1953. évi háború alatt lerom­bolt lakásállomány több mint 80 százalékát helyreállították. Szüntelenül javul a lakosság egészségügyi ellátása. Az ezer la­kosra jutó orvosok számát te­kintve, a Szovjetunió első helyen áll a világon. Csehszlovákia. Ma­gyarország. Bulgária, Románia pedig a világ élenjáró országai közé tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents