Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

1961. január 39. ÍOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a hároméves terv teljesítéséről (Folytatás a 2. oldalról.) termelőszövetkezetek mintegy fél­millió sertés- és 350 000 szarvas­marhaférőhelyet építettek: Je­lentős összegeket fordítottak a hároméves terv időszakában a termelőszövetkezetek szociális, egészségügyi és kulturális céljai­nak kielégítésére is. Gondosko­dás történt az idős és munka- képtelen mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagok ellátásáról. A tervidőszak végén ezen a címen már mintegy 137 000 fő részesült rendszeres öregségi, illetőleg nyug díjjárulékban. Az állami gazdaságok pénz­ügyi eredményében a hároméves terv folyamán javulás mutatko­zott A növénytermelés önköltsé­ge egyre kedvezőbben alakul, ez­zel szemben az állattartás egyes ágaiban még mindig magas az önköltség. A növénytermelésben a fonto­sabb növények közül a tervidő­szak alatt a kenyérgabona-vetés terhére nőtt a cukorrépa, a bur­gonya, a kukorica és általában a takarmánynövények vetésterüle­te. Az olajos növények és zöldség termelése nem érte el a tervben előírt szintet és elmaradt az elő­ző három év termelési eredmé­nyei mögött is. A szocialista nagyüzemek ter­méseredményei az elmúlt három évben a legtöbb növényből je­lentősen felülmúlták az egyéni gazdaságok termésátlagait. A mezőgazdaság összes terme­lésén belül az ÁLLATTENYÉSZTÉS hozama nagyobb mértékben nö­vekedett, mint a növénytermelé­sé. A hústermelés az 1958—60. években vágómarhából 16 száza­lékkal, vágósertésből 15 százalék­kal, a tej- és tojástermelés 22 szá zalékkal, a gyapjútermelés 25 százalékkal volt több, mint há­rom évvel korábban. Az állami gazdaságok 78 százalékkal több hízott marhát, 60 százalékkal több tejet adtak közfogyasztásra, mint a megelőző három évben. E nö­vekedés nem az állatállomány számszerű gyarapodásából, ha­nem az állati hozamok jelentős növekedéséből származott. A há­roméves terv időszakában a szarvasmarha- és sertésállomány lényegében az előző három év színvonalán mozgott, a juhállo­mány 15 százalékkal emelkedett, a lóállomány pedig — a fokozó­dó gépesítéssel egyidejűleg — jelentősen csökkent. Az állami gazdaságokban a szarvasra.'r'na- állomány jelentősen nőtt, a ser­tésállomány csökkent. A lakosság megnövekedett vá­sárlóereje, a növekvő exportigé­nyek kielégítése* a felvásárlás fo­kozását tette szükségessé. A nagyüzemi gazdálkodás térhódí­tása lehetővé tette az árutermelés növelését. A három év alatt az összes felvásárlás kb, 15 száza­lékkal nőtt. Több fontos eik-:, mint pl. a kenyérgabona, a vágó­sertés, a tojás felvásárlása elma­radt az előirányzattól. A felvá­sárlási tervtől való elmaradás, valamint a lakosság fogyasztásá­nak az előirányzottnál nagyobb- mérvű növekedése egyes mező- gazdasági termékek kivitelének csökkentését és egyes élelmisze­rek behozatalának fokozását tette szül'" égéssé. VI. Közlekedés A hároméves terv időszakában jelentős mértékben nőtt a közle­kedési vállalatok szállítási telje­sítménye, bővült a közlekedési hálózat és nőtt a járműállo­mány. 1960-ban a teherforgalom 45 százalékkal ,a személyforgalom 33 százalékkal volt nagyobb, mint 1957-ben. A VASUTAK áruszállítása a három év alatt 31 százalékkal, utasforgalma 45 százalékkal emelkedett. Az 1958 —60-as években több mint 8000 új vasúti teherkocsit és több száz új személykocsit helyeztek üzem­be, továbbá mintegy 100 diesel- mozdonyt, motorkocsit és motor­vonatot állítottak forgalomba. Előrehaladt a tervidőszak fo­lyamán a közúti hálózat korsze­rűsítése is. Három év alatt kö­zel 2000 km ■ hosszú útszakaszt pormentes, bitumenes burkolat­tal láttak el. A tervben előirányr' zott Budapest—Tatabánya ■: kö­zötti betonburkolatú út építése nem fejeződött be.., Vi Az utasforgalmat lebonyolító távolsági autóbuszok hálózata 2500 kilométerrel bővült,, járműparkja mintegy 1000 autó­busszal nőtt, utasforgalma csak­nem megkétszereződött. VII. Külkereskedelem A tervidőszak során jelentősen bővültek az -ország nemzetközi gazdasági kapcsolatéi. 1958. és 1960. között a behozatali forga­lom évenként átlagosan 23 szá- ze lékkai, a kiviteli forgalom 13 százalékkal nőtt. A tervidőszakban — a koráb­bi évekhez hasonlóan — a be­hozatal legnagyobb része anyag és félkésztermék volt, és növe­kedett a-gépbehozatal. 1958-ban a behozott érték 70 százalékát tet­ték ki az anyagok és a félkész­termékek és. 17 százalékát a gé­pek, 1960-ban ez a? arány 60 szá­zalék, illetve 27 százalék volt. A kivitelben a gépipar , termé­keinek aránya. 1960-ban elérte a 38 százalékot. Vili. A lakosság jövedelme és vásárlásai A hároméves terv időszakában jelentősen — a tervezettnél na­gyobb mértékben- - javult a la­kosság anyagi helyzete. A mun­kások és alkalmazottak egy ke­resőre jutó reálbére --— a nyere­ségrészesedést is számításba vé­ve — 1960-ban 10—11 százalék­kal volt több, mint -1957-ben. (A hároméves terv — a nyereség- részesedés nélkül — 6 százalé­kos reálbérnövekedést irányzott elő.) Három év alatt a népgazdaság különböző területéin kereken 365 000 fővel — 14,5 százalékkal — nőtt a munkások és az alkal­mazottak száma. Az állami szek­torban 1960-ban az iparban 156 ezer fővél (16,7 százalékkal) az építőipárban 29 000 fővel (15,3 százalékkal), a közlekedésben 45 ezer fővel (18,6' százalékkal), a kereskedelembén 35 00Ö fővel (18,5 százalékkal) dolgoztak többen, mint 1957-ben. A foglalkoztatottság növekedé­sén túlmenően több bérügyi, to­vábbá a családi jövedelmeket növelő egyéb intézkedés javítot­ta?- a- lakosság anyagi helyzetét. Nyereségrészesedés címén éVről- évre nagyobb összeget, három év alatt több mint 3 milliárd forin- tbt fizettek ki a dolgozóknak. A munkások átlagos havi keresete — a nyereségrészesedés nélkül számítva —■ 1957—60 között az állami iparban 1486 • forintról 1574 forintra, az állami építő­iparban 1513- forintról 157-7 fo­rintra emelkedett. Az alacso­nyabb fizetési kategóriákba -tar­tozó dolgozók száma 'csökkent: az 1000 forintnál kevesebbet ke­resők aránya 1957-ben 20*7 szá- balék volt, 1960-ban 12,9 száza­lék volt, 12,7 százalékról 18,4 szá­zalékra nőtt * a magasabb (2000 forint feletti) keresetűek aránya. Növekedett -a kifizetett csalá­di pótlékok összege. A nyugdíjak összege az 1957. évű 2,5 milliárd-' ról 1960-ban több-mint 4 milliárd ra emelkedett. 1959-ben mintegy 78 000 általános és középiskolái pedagógus fizetését kb. 12 száza­lékkal és több mint '7500 örvös havi fizetését átlagosan 16,5 szá­zalékkal emelték. 1960-ban emel­ték a tanácsok és a felsőoktatási intézmények dolgozóinak fizeté­sét. A tervidőszak során — a jö­vedelem jelentős növekedése folv tán — egyrészt nagy mértékben (4 milliárd forinttal) nőtt a LAKOSSÁG TAKARÉKBETÉT- ÁLLOMÁNYA, . , ■ .. *í . ................ m ásrészt jelentősen növekedtek vásárlásai. A .fogyasztás egyre na gyobb hányadát kitevő KISKERESKEDELMI. FORGALOM , három év alatt a tervezett 14 szá­zalékos növekedéssel ., szemben mintegy 28 százalékkal nőtt. ezen belül az élelmiszerforgalom 24 százalékkal, a ruházati cikkeké 20 százalékkal, az un. „tartós” fogyasztási és. egyéb iparcikkek eladása 44 százalékkal emelke­dett. Az élelmiszerek közül elsősor­ban az élettani szempontból ér­tékesebb élelmiszerek fogyasztása emelkedett. A kiskereskedelmi eladás — mely a fogyasztásnak csak egy részét, . tartalmazza — 1960-ban pl .húsból kb. 25 szá­zalékkal, ’ tejből . 38.'. százalékkal, sajtból kb. 50, százalékkal volt több ' mint 1957-ben. Az italpk közül a bor- .és. a söreladás há­rom év alatt kb. 20 százalékkal nőtt, a rum és a pálinka eladás ugyanakkor lényegesén csökkent. A hároméves terv időszakában a RUHÁZATI FORGALOM a vártnál nagyobb mértékű volt. Jelentősen növekedett a konfek­cionált ruházati cikkek vásárlá­sa. • A lakosság kereslete leginkább a különböző TARTÖS FOGYASZTÁSI CIKKEKRE — építési anyagokra, bútorokra, lakberendezési és lakásfelszere­lés! cikkekre, járművekre, stb. irányult. A legtöbb műszaki és villamossági cikkből a tervezett­nél nagyobb mennyiség került forgalomba: pl. mosógépből 345 ezer darab, porszívó-gépből 70 ezer darab; padlókefélő-gépből 27 ezer darab, telejjízió vevőkészü­lékből 112 000 darab, motorkerék­párokból 87 000 darab. Az 1960. évi eladás bútorokból 141 száza­lékkal haladta meg az 1957. évit és jelentősen nőtt a hangszerek, a könyvek és a kozmetikai cik­kek forgalma is. Számos olyan cikk került forgalomba, amelyet külföldről hoztunk be. Egyes cikkekből — például bútorokból, egyes rádió- és televízió készü­lék típusokból — nem volt meg­felelő a választék. IX. ü lakosság egészségügyi és kulturális ellátottsága- 1958—60. években- tovább, ja­vultak . az egészségügyi viszonyok. A tervidőszak során — elsősor­ban a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti mozgalom . növekedésé­vel — lényegesen megnőtt azok­nak a .száma, akikre az általá­nos társadalombiztosítás - kiter­jed. A tervidőszak végén az egész lakosságnak mintegy 85 százaléka volt már jogosult & tár sadalombiztositási szolgáltatások igénybevételére. A tervidőszak során ' az orvosok . száma ezeröt­százzal: (10,6 százalékkal), a kór­házi ágyak száma kéfezerötszáz- zal,-- a. rendelőintézeti orvosi mun kaérák napi átlaga több mint 8 százalékkal emelkedett. Lényegé sen kiterjesztették a kötelező ,vé- dőoltásókát, eúnek folytán csök­kent a fertőző megbetegedések száma. Jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság: míg 1938­ban ezer élveszülött közül 131 nem érte meg az. egyéves kort és 1957-ben ez az arány 63 volt, addig 196Q-ban ezer élveszülött közül 47 halt meg egyéves , kora 'előtt... Az egészségügyi viszonyok javulása . megmutatkozik többek között abban is, hogy a születés­kori várható átlagos élettartam csaknem eléri á hetven évet, ami tizennégy évvel több, mint a felszabadulás . . előtti utolsó nép- számlálás .idején (1941-.ben) volt. Az egészségügyi , hálózat, illetve, ellátás, fejlesztése nem .tartott lépést azzal .a szükséglettel,, amely a társadalombiztosítás kiterjesz­tése során fellépett... A ..tervidőszak során jelentős összegeket fordított az állam a gyermekek és az ifjúság nevelé­sére. A bölcsődei férőhelyek szá­ma kétezerki lencszázzal nőtt. és 1960. végén minden ezer bölcső- déskorú (3 éven aluli) gyermek közül hatvanöt volt elhelyezhe­tő. bölcsődében, az ' óvodáskorú gyermekek több, -mint harminc százaléka járt napközi otthonok­ba. A tervidőszak végén az iskolás­korúak közül valamennyi oktatá­si intézményben lényegesen, töb­ben tanulnak, mint-három évvel ezelőtt. Az 1960/61. tanévben mintegy 1,4 millió tanuló jár ál­talános iskolába, a középiskolai tanulók száma megközelíti a két­százötvenezret, az egyetemeknek, főiskoláknak, .valamint az egyéb felsőoktatási intézményeknek több, mint 40 000 hallgatója van. Az • általános iskolai tanulók szá­ma 10,6 százalékkal, a középis-' ■kólái tanulóké 51,1 százalékkal,' a felsőfokú oktatásban résztvevő­ké 22,2 százalékkal 'haladja' meg az ‘1957/58. tanévi szintet. — Az 1960/61. tanévben az ipari, keres­kedelmi, mezőgazdasági tanúlók száma kereken 125 000, 41 száza­lékkal több, mint az 1957/58. tan­évben volt. A fiatalság szakmai gyakorlati, tudásának megalapozására á häLi roméves tervidőszak évében az általános, iskolák felsőbb évfolya­mán és az általános gimnáziu­mokban politechnikai oktatást ve zettek be. Az 1960/61. tanévben az' általános iskolák V—VIII. osz­tályos ■.tanulóinak több, mint egy- harmada, az általános gimnáziu­mok'. nappali tagozatos, tanulói­nak a féle részesül politechnikai oktatásban. A felsőfokú képzés­ben a műszáki tudományágak vannak előtérben. A tervidőszak három éve alatt 330 000 tanuló fejezte be általá­nos iskolai tanulmányait', 96 Ö0Ö középiskolás érettségizett és 19 000. fiatal szerzett egyetemi, főiskolai diplomát. Ez idő sze­rint már ' évente háromszor an'y- nyian tesznek érettségi vizsgát, illetve ' szereznek egyetemi, főis­kolai oklevelet, mint a felszaba­dulás előtti években. A hároméves terv időszakában számos új iskola épült: az álta­lános iskolai osztálytermek szá­ma kétezeregyszázzal, a közép­iskoláké négyszázkilencvenöttel gyarapodott. A tantermek számá­nak növekedése azonban az álta­lános iskolákban nem tartott lé­pést a tanulólétszám emelkedésé­vel és ezért az utóbbi két tanév­ben a tanterem ellátottság átme­netileg rosszabbodott. Az állam a hároméves terv időszakában fokozott gondol for­dított a lakosság általános mű­veltségének a szervezett oktatá­son túlmenő fejlesztésére is, Je­lentősen nőtt a kiadott műVék száma és példányszáma: 1958—60. években összesen 55 000 mű (könyv, zenemű, brosúra, stb.) je­lent meg, 160 millió példányban.* melyből 95 millió volt á Köny­vek példányszáma. Tovább bővült a kulturális in­tézmények hálózata is. A mozik száma három év alatt négyszáz­zal nőtt. Több mint 150 mozit Átalakítottak szélesvásznú vetí­tésre. Ebben az időszakban film­színházaink több, mint 420 filmet mutattak be. Három év alatt 46 magyar játékfilm készült, ezek közül öt nyert díjat a különböző nemzetközi filmfesztiválokon. Újjáépült ' a Miskolci Nemzeti Színház, a Debreceni Csokonai Színház Kamaraszínháza, vala­mint a nyíregyházi színház, meg­kezdte működését az Odry Szín­pad. A rádióelőfizetők száma 1958— 60-ig négyszázötvenezerrel emel­kedett és 1960. végén meghalad­ta a kétmillió-kétszázezret. Á' há roméves terv első évében meg­indult a rendszeres televíziós­adás. A szabadsághegyi adóállo­máson kívül Kékesen, Szentesen, Pécsett, Sopronban; Miskolcon közvetítő állomások épültek. — 1960. végén már száznégyezer volt a televízió-tulajdonosok szá­ma. Budapest, 1961. január hó 29. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Értékesítik a kisebb állami házakat Mjnt ismeretes, a párt és a kormány intézkedése alapján a falvakban, a járási székhelyeken, Szekszárd . városban a hat szobá­nál kisebb állami kezelésben lé- ,yő lázakat meg lehet vásárolni. A házak megvásárlásánál termé­szetesen elsősorban azoknak az igényét veszik figyelembe, akik birtokon* belül vannak, a ház­ban laknak. Ez azonban nem zár-, ja ki azt, hogy a házakat mások is megvásárolják. ' Megyénk, ezen belül községe­ink parasztsága áttért a szocialis­ta nagyüzemi mezőgazdaság út­jára. Napjainkban folynak az év végi zárszámadások. A jól dol­gozó, de a közepesen dolgozó ter­melőszövetkezetben dolgozó ta­gok az elmúlt évek jövedelmét összespórolták, bizonyos pénz­összegekkel rendelkeznek. Azok számára, akik' állami ház vásár­lására fordítják megtakarított pénzüket, az OTP a kormányren­delet értelmében, amennyiben a házingatlan vásárló a vételárat egyosszegben kifizeti, 25 százalé­kos engedményt ad. Olyan ese­tekben, amikor a vásárló ezt nem tudja biztosítani, a kötelező 10 százalékos vételár is lehetőséget ad a házvásárlásra, úgyhogy a fennmaradó pénzösszeget a szer­ződés értelmében vállalt havi részletfizetéssel törleszti. A bérből és a fizetésből élők ugyancsak az OTP-nél eszközölt előtakarékossággal gondoskodhat­nak a megfelelő összeg biztosítá­sáról. "• A házingatlanok értékesítését, segítik és elősegíthetik a helyi tanácsok azzal, hogy a. termelő- szövetkezetek vezetőivel folyó tárgyalások alapján felhívják a figyelmet a házingatlan megvá­sárlásának hasznosságára. Segít­hetnek úgy is, hogy a takarékos­ság figyelembevételével a húz vá­sárlásához szükséges pénzt tarta­lékolják, illetve banki betét-. könyvbe helyezzék el. Néhány községben, mint például Duna- kömlődön, Németkéren, Pariban, Nagyszékely ben, ahol a községi tanácsok a népgazdaság érdekeit figyelembe véve foglalkoznak a házingatlanok értékesítésével, ko­moly eredményeket értek el. —. Ezekben a községekben a járási tanácsok ipari és műszaki cso­portja sok segítséget adott azzal, hogy gyorsan elvégezte az érté­kesítésre kerülő házak műszaki értékelését. . Az állami házak megvásárlá­sára vonatkozóan a helyi taná­csok, illetve az OTP-fiókoknál le- • hét érdeklődni, ahol minden kér­désre kimerítő választ adnak. Négyezer gazda vágja a jeget Megyénk termelőszövetkezetei rendelők kifizetik a szövetkeze­im ----- -- --**“• — teknek, a tsz-ek pedig a tagok­n ak munkaegységet írnak jóvá az elvégzett munkáért. A mostani hideg fagyos ■ idő1 kedvez a jég vermeléséHek. Na­ponta átlag 4000 tsz-tag vágja a jeget, amelyet 1200 fogat szállít el. A tsz-ek saját szükségletükre mintegy 2500 köbméter jeget gyűjtenek, a • földművesszövetke- .- zeteknek és a vendéglátóknak pedig 5000 köbmétert. közül öt'ven tsz-nek saját na­gyobb jégverme van, s ezekben a napokban a megye minden ré­szén hozzálátták a tSz-gazdák a jég vágásához és vermeléséhez. Nemcsak a termelőszövetkezetek­nek van szükségük jégre, hanem szüksége van a falu földműves­szövetkezeteinek és a .vendéglátó vállalatnak is.’ Ezeknek is a tér-, melőszövetkezetek szállítják a je­get. úgyhogy a jég árát a meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents