Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-29 / 25. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPtJJSAG 1961. január 2S« A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a hároméves terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődése, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulása 1958—1960-ban 1958—1960-ban a magyar dolgozók jelentős sikereket értek el a népgazdaság fejlesztésében, a szocialista termelési viszonyok kiterjesztésében, az életszínvonal emelésében. Mindezekben túlszár nyalták a hároméves tervben kitűzött célokat. Az eredetileg megszabott feladatok jelentős túlteljesítését elősegítette az, hogy 1959. év elején a Magyar Szocialista Munkáspárt — az 1958. évi eredmények alapján — a szocializmus építésének általános gyorsítására mozgósította a dolgozókat. A népgazdaság fejlődésének meggyorsításához hozzájárult a nemzetközi gazdasági kapcsolatok — ezen belül elsősorban a szocialista országokkal való kapcsolatok — jelentős kiszélesítése. Az 1958—60. közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társadalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét a következő adatok jellemzik : I. A lakosság száma is a társadalom szerkezete A tervidőszak folyamán végrehajtott népszámlálás előzetes adatai szerint 1960. január 1-én a lakosság száma 9 676 530 fő volt, majd 1960. júliusában elérte és túlhaladta a tízmillió főt. zaléka az iparban és az építőiparban dolgozott. (Az 1949. évi népszámlálás adatai szerint a keresők fele dolgozott a mezőgazdaságban és 22 százaléka az iparban és az építőiparban.) A népszámlálás anyagának előzetes feldolgozása a következőkről ad számot: A népszámlálás idején a keresőknek száma 5 300 000 volt. Az összes keresőknek pedig mintegy 35 százaléka a mező- gazdaságban és több mint 30 száA termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülése folytán a tervidőszakban a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá. — 1961. íanuárban az egész népgazdaságban a keresők mintegy 90 százaléka a szocialista szektorban dolgozott. II. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása A nemzeti jövedelem a há-1 roméves tervben előirányzott 13 százalékkal szemben 1960-ban — előzetes számítások szerint — mintegy 20 százalékkal haladta meg az 1957. évit. A nemzeti jövedelem termelésében növekvő szerepe volt az iparnak. Az ipari termelés 1957- től 1960-ra az előirányzott 22 százalékkal szemben 40 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság össztermelése 1958—60-ban — az előzetes számítások szerint — átlagosan 11—12 százalékkal haladta meg az 1955—57 évek átlagát. A nemzeti jövedelem mintegy háromnegyedrésze közvetlenül foI gyasztásra került. A fogyasztási alap a hároméves terv időszakában évről évre emelkedett és egy lakosra számítva — előzetes adatok szerint — 1960-ban 16—17 százalékkal haladta meg az 1957. évit. A tervidőszak folyamán jelentősen növekedtek a népgazdaság állóalapjai, továbbá a termeléshez és a forgalom lebonyolításához szükséges készletek. A fogyasztás és felhalmozás együttes növekedése a három év alatt valamivel nagyobb volt a nemzeti jövedelem növekedésénél. III. Beruházások — felújítások A hároméves tervidőszak so- I rán — 1959. évi árakon számítva beruházásokra 89 milliárd forintot, felújításokra 29 milliárd forintot fordítottunk. A beruházásokra fordított ösz- szeg egyharmada Budapesten került felhasználásra és kétharmada a vidék fejlesztését szolgálta. 1958—60-ban az összes beruházások 44 százaléka szolgálta az ipart és az építőipart. Ipari és építőipari beruházásokra három év alatt — 1959. évi árakon számítva — kb. 39 milliárd forintot fordítottak. A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló 1 beruházások összege három év I alatt 16 milliárd forintot tett ki, az összes beruházások 18 százalékét. A beruházások kb. 10 százaléka jutott lakásépítkezési célokra. A hároméves tervidőszak során állami és magánerőből ösz- szesen 130 000 lakás készült el. a tervben előirányzott 110 000-rel szemben. A beruházási tevékenység nagy mértékű fejlődésével nem tartott lépést a beruházások előkészítésének és végrehajtásának színvonala. A beruházások üzembehelyezése elhúzódott, a megvalósított beruházások egy része töb- ! be került, mint amennyit előirányoztak. IV. Ipar A hároméves terv időszakában az ipari termelés évi átlagos növekedése meghaladta a 12 százalékot. Előzetes adatok szerint 1960-ban az állami ipar termelése 41 százalékkal, a szövetkezeti iparé 25 százalékkal, együttesen mintegy 40 százalékkal haladta meg az 1957. évi szintet. A szocialista szektor, az állami ipar- vállalatok és a kisipari termelő- szövetkezetek aránya az ipari termelésben 1960-ban mintegy 93 százalék volt. Az állami ipar termelésén belül a nehézipar termelése három év alatt mintegy 49 százalékkal, a könnyűiparé 34 százalékkal, az élelmiszeriparé 19 százalékkal emelkedett. Az egyes ágazatok termelését a hároméves terv időszakában részleteiben a következő adatok jellemzik: A BÁNYÁSZATON belül — a terv előírásainak megfelelően megváltozott a szén és kőolajkiíermelés aránya. 1960- ban a széntermelés 25 százalékkal volt több, mint 1959-ben. A kőolajtermelés ugyanakkor 80 százalékkal nőtt. A VILLAMOSENERGIATERMELÉS — az ipari termelés növekedésével párhuzamosan — három év alatt 40 százalékkal nőtt. Az erőművek teljesítőképessége — az új beruházások révén — 1958 —1960 között 280 mw-tal bővült. A KOHÁSZÁT termelése három év alatt — a terv előírásainak megfelelően — kisebb mértékben 36 százalékkal nőtt, mint az egész ipari termelés átlaga. 1960-ban acélnyers- vasból 49 százalékkal, acélból 37 százalékkal, melegen hengerelt acélból 38 százalékkal termeltek többet, mint 1957-ben. — Jelentős fejlődés volt a tervidőszak során az alumíniumgyártásban is. Üzembehelyezték a Dunai Vasműben a meleghengerművet, az I. sz. Martin-kemencét, a II. sz. kokszolóblokkot, a Lenin Kohászati Művekben az ércelőkészítőt. Részlegesen üzembehelyezték a Rudabányai Vasércdúsítót is. A vasolvasztó berendezések jelentős részét a hároméves terv alatt átépítették. I A hároméves terv során megváltozott A GÉPIPAR szerkezete is. A gépiparon belül megkétszereződött a villamosipari gépek gyártása, a híradás- technikai gépek cs készülékek gyártása 82 százalékkal, a műszeripar termelése 62 százalékkal nőtt. A szükségleteknek megfelelően több, mint kétszeresére nőtt a mezőgazdasági gépek termelése. 1960-ban traktorból kétszer annyit, arató-cséplőgépből négy és félszer annyit, silókombájnból másfélszer annyit termeltek, mint 1957-ben. A közlekedési eszközök közül csökkent a normál tehergépkocsik termelése és nőtt a különleges rendeltetésű tehergépkocsik gyártása. Az autóbusztermelés három év alatt — újabb és újabb típusok gyártása mellett — megkétszereződött. A diesel-mozdonyok és motorkocsik termelése 1960-ban — a tervezett 3,4-szeres helyett — csak 2,5-szerese volt az 1957. évinek. A híradástechnikában a hároméves tervidőszak folyamán a rádióvevő-készülékek termelése csökkent és megindult a televízió vevőkészülékek sorozatgyártása. (1900-ban kb. 140 000-et gyártottak.) Megkezdődött a képcsőgyártás. Bevezették a tranzisztoros rádióvevőkészülékek gyártását is. Villamos háztartási gépek termelése 1960-ban több, mint háromszor annyi volt, mint 1957- ben. A VEGYIPARON belül másfélszeresére nőtt a kőolajfeldolgozóipar termelése. A szénfeldolgozóipar termelése mintegy 70 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság szükségleteinek megfelelően lényegesen növelték a nitrogén műtrágyagyártás kapacitását. 1960-ban több mint háromszor annyit termeltek, mint 1957-ben. A tervidőszak elején üzembehelyezték a borsodi vegyikombinátot amely ez idő szerint a hazai nitrogén-műtrágvaterme- lés csaknem kétharmadát adia. Az építőanyagipar termelése 1960-ban a tervezett 20 százalékkal szemben kb. 40 százalékkal haladta meg az 1957. évi termelési színvonalat. Az épiilet- elemgyártás a három év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett. Téglából 27 százalékkal, cserépből 70 százalékkal, azbeszt- cement tetőfedő palából kétszeresére, cementből 59 százalékkal, vasbeton-gerendából 69 százalékkal t°rmeltek többet. Az építőanyagiparben is javult a termelőberendezések kihasználása. 1 Három év alatt több mint 40 százalékkal növelte termelését az ÉPÍTŐIPAR. Az állami építőipar 1960-ban mintegy 220 000 munkást és alkalmazottat fogalkoztatott, kb. 30 ezer fővel — 15 százalékkal — többet, mint 1957-ben. A hároméves terv az építőipar fő feladatául a termelőerők koncentrálását és az építés időcsökkentését szabta meg. E feladatokat lényegében nem teljesítették. Három év alatt nem csökkent az építőipar erőinek szél- forgácsoltsága és csak kis mértékben — kb. egy hónappal — csökkentették az építkezések átlagos kivitelezési idejét. Az építmények ez idő szerint is jóval hosszabb idő alatt készülnek el, mint ami műszakilag indokolt. A KÖNNYŰIPAR leggyorsabban fejlődő ágazata a hároméves tervidőszak alatt a bútoripar volt. A textiliparban a termelés növekedése három év alatt viszonylag mérsékelt, 23 százalék volt. Megkezdték a szin- I tetikus szállal erősített, továbbá a nemeskikészításű szövetek nagyüzemi gyártását. — A ruházati ipar egészének termelése három év alatt 46 százalékkal nőtt. Megváltozott az ÉLELMISZERIPAR szerkezete is. A tervidőszak folyamán 7 százalékkal nőtt a malom- és a sütőipar termelése. _ Jóval nagyobb mértékben nőtt a tejipar, (48 százalékkal) a konzervipar, (35 százalékkal) a cukoripar, (27 százalékkal) és a húsiar, (24 százalékkal) termelése. Az egész élelmiszeriparra az utóbbi években a termékek minőségének javítása és a választék bővítése volt jellemző. A sütőipar a kenyér- termelést három év alatt öt százalékkal, a péksütemény-termelést 20 százalékkal növelte. A húsipar termelésén belül évről- évre emelkedett a hentesáruk (húsfeldolgozás) aránya. A hentesáruk közül is a jobb minőségű termékek termelése nőtt nagyobb mértékben. 1960-ban a kolbászfélék termelése 60 százalékkal, a vörösáruk termelése 25 százalékkal volt több, mint 1957- ben. Az édesipar főleg a csokoládésáruk termelését fokozta. A konzervipar jelentősen növelte a befőttek és a különféle gyümölcs levek termelését. A hároméves tervidőszakban általában kielégítő volt a népgazdaság, illetve az ipar anyagA hároméves tervidőszak során alapvető társadalmi átalakulás ment végbe a mezőgazdaságban. A dolgozó parasztság túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Az 1961. január 20-i adatok szerint 4750 termelőszövetkezet volt az országban, a termelőszövetkezetek tagjainak száma meghaladta az 1 100 000-et. A szocialista szektor aránya az ország szántóterületéből 1961. január 20-án 87,2 százalék volt. A mezőgazdaság fejlesztését szolgálta az elmúlt három év alatt a műtrágyaellátás, a gépesítés, a talajjavítás, az építkezések, stb. nagymérvű fokozása. Az 1958—60. években a felhasznált műtrágya mennyisége kb. 2 millió tonna volt, több mint kétszer annyi, mint az 1955—57. években. 1960-ban az egy kát. hold szántóra, szőlőre és kertre jutó műtrágya mennyisége meghaladta a 75 kg-ot, a tervezett 00 kg-al szemben. A tervidőszak alatt 230 000 kát. holdon az előző hárem éviellátása. Az időlegesen fellépő anyagellátási zavarokat főleg az anyaggazdálkodás hibái (helytelen elosztás, a készletek nem meg felelő összetétele) idézték elő. 1960-ban A MUNKA TERMELÉKENYSÉGE az állami iparban az előirányzott 15 százalék helyett mintegy 20 százalékkal volt magasabb, mint 1957-ben. A termelékenység évi átlagos 6,4 százalékos növekedése meghaladta a korábbi években elért ütemét. Mindemellett, a termelékenység színvonala még jelentősen elmarad a fejlettebb szocialista országok, így a Szovjetunió, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság termelékenységi szintjétől. Az ipari termelés növekedése három év alatt 53 százalékban a termelékenység és 47 százalékban a munkáslátszám növekedéséből adódott. Ez az arány kedvezőtlenebb annál, amit a terv előírt. A termelékenység na- gyobbmérvű növelését akadályozta, hogy az új, korszerű gépek és termelőberendezések üzembe- helyezésável és a haladottabb technológiai eljárások bevezetésével egy időben általában nem változtatták meg a munkanormákat. Három év alatt a szocialista iparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak, valamint szövetkezeti tagok száma 186 590 fővel — 17 százalékkal — nőtt és jelenleg meghaladja az 1 300 000 főt. Ez a nővekedé«'lényegesen több, mint amennyit a terv előírt. A hároméves tervidőszakban az ipar jelentős mértékben csökkentette a termelési költségek színvonalát, a termékek önköltségét; a vállalatok, üzemek nyeresége évről évre emelkedett. Az ipari termelés növekedése és szerkezetének átalakítása, a termelékenység emelése és a műszaki színvonal fejlesztése mellett az ipar munkájában olyan hiányok is voltak, amelyek gátolták a termelési lehetőségek jobb kihasználását. Az utóbbi években jelentősen javult ugyan az iparvezetés színvonala, egyes esetekben azonban nem törekedtek elég következetesen arra, hogy a váll platók minden esetben a szükségleteknek megfelelő termékek termelését fokozzák. — Nem volt kielégítő a termelés műszaki fejlesztésének üteme sem. nél 70 százalékkal nagyobb területen végeztek talajjavítást. A hároméves terv időszakábán a mezőgazdaság 19 000 traktort, 2100 darab gabonakombájnt és jelentős számú traktoros munkagépet — többek között több mint 19 000 traktorekét, kb. 9000 vetőgépet, 2400 silókombájnt kapott. 1960. év végén a traktorállomány elérte a 40 000 darabot, az egy traktorra jutó szántóterület az 1957. évi 357 kát. holdról 1960. év végére 230 kát. holdra csökkent. A gépberuházások eredményeként a gépállomások 1960- ban 23 millió normálhold gépi munkát végeztek, két és félszer annyit, mint 1957-ben. A főbb mezőgazdasági munkák gépesítése — a mezőgazdaság egészét tekintve — az utóbbi három évben megkétszereződött. A felsoroltakon kívül is sok más támogatást kapott a mező- gazdaság, elsősorban a szövetkezeti szektor. Három év alatt a (Folytatás a 3, oldalon.) V. Mezőgazdaság
