Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-24 / 20. szám
Izeksii i -Könyviéi epesfiy u.3,sz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r~ Kedd 1961. január 24. XI. évfolyam 20. szám * ARA: 50 FILLÉR _______/ H ruscsov elvtárs beszéde az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén Moszkva (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára január 17-én beszédet mondott a Központi Bizottság bővített ülésén: „A népjólét emelése, a mezőgazdasági termelés további növelésének feladatai” címmel. Hruscsov elvtárs többi között a következőket mondotta: Elvtársak! Az utóbbi években szabállyá vált nálunk, hogy a párt Központi Bizottsága rendszeresen bővített ülést tart a legfontosabb és az egész pártot érdeklő kérdések, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésével, a népjólét szüntelen emelésével kapcsolatos problémák megviu ására. Az SZKP Központi Bizottságának minden bővített ülése nagy szerepet játszik pártunk életében, s a dolgozók mozgósításában a gazdasági építőmunka halaszthatatlan feladataira. A Központi Bizottság mostani plénuma, amint ezt helyesen hangoztatták az itt felszólalt elvtársak, igen fontos helyet foglal el a párt és az ország életében. Az előkészületek közben a szó szoros értelmében az egész néppel megvitattuk a mezőgazdaság leghalaszthatatlanabb kérdéseit. Mindnyájan látjuk a nagy sikereket, de látjuk a még meglévő komoly fogyatékosságokat is a népgazdaság eme létfontosságú ágazatának fejlődésében. Ezen a teljes ülésen először a 15 szövetséges köztársaság vezetőinek beszámolója hangzott el a mezőgazdasági termelés növelésére szolgáló tervek és szocialista vállalások teljesítéséről. A teljes ülés résztvevői éles, elvi bírálatot gyakoroltak a mezőgazdaság-fejlesztés vezetésében, a párt-, tanácsi és mezőgazdasági szervek munkamódszereiben észlelhető fogyatékosságok fölött. A Központi Bizottság tagjai, a köztársaságok, a határterületek és a területeket vezető funkcionáriusai mellett igen jól beszéltek a mezőgazdaság legjobb dolgozói és a tudósok is. Feltárták mező- gazdaságunk nagy tartalékait, megmutatták, hogyan kell jobban kiaknázni ezeket a tartalékokat. A XXI. kongresszus határozatait, nemkülönben a népgazdaság-fejlesztés hétéves tervét sikerrel teljesítjük. A hétéves terv első két esztendejében (1959— I960) az ipari termelés a tervezett 17 százalék helyett 22,1 százalékkal növekedett. Az ipar terven felül 11300 millió új rubel értékű cikket gyártott. Ez a munkások, a mérnökök, a műszakiak, a tudósok nagy győzelme a szovjet ipar fejlesztésében. Hruscsov ezután rámutatott, hogy különösen nagy eredményeket értek el a vezétő iparágak, így a vaskohászat. Mint mondotta, 1961-ben legalább 71 milliő tonna acél gyártását vették tervbe, ami jó hatmillió tonnával több, mint az 1960. év; teljesítmény. A mezőgazdaság termeléséről megállapította, hogy a Szovjetunióban sohasem fejlődött olyan gyorsan, mint az elmúlt hét esztendőben. 1953-tól 1960-ig. 1960-ban a szoviel mezőgazdaság 8,1 milliárd púd szemester- ményt termelt (1 púd —16,38 kg) az 1953. évi 5 milliárdhoz képest. Az 1960. évi hústermelés 8,7 millió tonna volt (1953-ban 5,8 millió). A tejtermelés 61,6 millió tonnát ért el, míg 1953-ban csupán 36,5 millió tonna volt. A szemes termények állami felvásár lása 1953-hoz képest majdnem égymilliárd púddal, a hús felvásárlása több mint kétszeresére, a tejfelvásárlás majdnem két és félszeresére emelkedett A mezőgazdaság szakadatlan- fejlesztéséért vívott harc a kommunista társadalom felépítésének rendkívül fontos feltétele, valóban az egész nép ügye. Minden kommunista, minden szovjet cinben megérti, hogy nem lehet felépíteni a szocializmust és a kommunizmust nehézipar létrehozása, az ország villamosítása nélkül. Azt is mindenkinek fel kell ismernie, hogy nem lehet felépíteni a kommunizmust jól fejlett mezőgazdaság nélkül. Szovjet országunk hatalmas, korszerű ipart teremtett. Világ- viszonylatban a második helyet foglalja el az ipari termelésben és mindent előállíthat, amire szükségünk van. Gazdasági életünk virágzó, gyors ütemben fejlődik. A szovjet ország védelme megbízható, szétzúzhatunk bármilyen ellenséget, ha kísérletet tesz megtámadásunkra. Felmérhetetlenül megnőttek lehetőségeink, ami a nép szükségleteinek kielégítését illeti. A szovjet hatalom első éveiben, az első ötéves tervek idején a munkásosztálynak, a parasztságnak és a dolgozó értelmiségnek országunk gazdasági erősítése céljából, ahogy mondani szokás, szorosabbra kellett húznia a nadrágszíjat. Most van lehetősége országunknak a lakosság anyagi és szellemi igényei teljesebb kielégítéséhez. A 'hétéves terv első két évében, mint már mondottam, iparunk terven felül 11 300 000 000 új rubel értékű terméket adott. Ez lehetővé tette számunkra, hogy a hétéves terv előirányzatához képest további beruházásokat eszközöljünk a közszükségleti cikkek termelésének növelésére, a népjólét fokozásával ösz- szefüggő ágazatok fejlesztésére. Elégséges például megemlíteni a következő számadatokat: a hétéves terv első két évében a városokban és a munkás-lakótelepeken 165 millió négyzetmétei alapterületű lakóház épült, illetve 4 600 000 lakás készült el. Falun a kolhozparasztok és a falusi értelmiségiek ezekben az években több mint 1 400 000 házat építettek. A lakosságnak eladott árumennyiség a tervben előírt 15,4 százalékkal szemben 19,6 százalékkal emelkedett. Népünknek minden joga meg van ahhoz, hogy megnövekedett anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítésére számíthasson. A jelenlegi körülmények közúti amely biztosítani képes a termékbőséget a nép számára. Ahhoz, hogy minden dolgozó jól élhessen, bőven kell rendelkeznünk élelmiszerekkel, ruhával, cipővel, lakással, mindazzal, ami az emberek kulturális igényeinek kielégítéshez szükséges. Ezért mind iparunknak, mind mezőgazdaságunknak gyors ütem ben kell fejlődnie, gyors ütemben kell előrehaladnia. Tekintettel arra, hogy a mező- gazdaság nem fejlődik olyan gyors ütemben, ahogy az ipar fejlődik és ahogy a lakosság szükségletei nőnek, meg kell tennünk az intézkedéseket, hogy a hétéves tervidőszak hátralévő öt évében gyorsabb ütemet biztosítsunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ezért számottevően módosítanunk kell a mező- gazdasági rendeltetésű beruházásokat, hogy biztosítsuk — az időjárási feltételektől függetlenül — a szükséges mennyiségű mezőgaz dasági termékek felvásárlását. Most megvan erre a lehetőségünk. mindent meg kell tenni, hogy kielégíthessük a nép megnövekedett igényeit. E létfontosságú feladat megoldásában nagy szerep hárul a mezőgazdaságra. A hétéves terv hátralévő öt éve alatt példátlanul gyors ütemet kell elérni a szovjet mezőgazda- sági termelés fejlesztésében. A szovjet mezőgazdaság nagy sikerei ellenére még mindig nem fejlődik olyan gyors ütemben, mint az ipar, nem tud összhangba jutni iparunk gyors fejlődésével — jelentette ki Hruscsov. Az utóbbi években megváltoztak a viszonyok a Szovjetunióban. A helyzet a mezőgazdaság fejlődésének gyorsabb ütemét követeli meg. A mező- gazdasági termékek termelésének felül kell múlnia a lakosság részéről megnyilvánuló keresletet. Hruscsov elmondotta, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvitatása és a hibák bírálata a mostani plénumon egészen más körülmények között folyik, mint az SZKP Központi Bizottságának 1953. szeptemberi plénumán. Akkor arról volt szó, hogy a mezőgazdaság minden ágában komoly lemaradás mutatkozott. A mezőgazdaságban mutatkozó hibák fölött gyakorolt bírálatunkat az ellenség akkor a szovjet mezőgazdáság válságaként tüntette fel. Most egészen más a helyzet. Hibáinkat a szocialista gazdaság gyors fejlődésének közepette, a népgazdaság minden ágának nagy sikerei mellett bíráljuk — mondotta. Növekedtek a reálbérek Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a dolgozók jövedelme öt év alatt, évi átlagban 24 200 millió új rubellel növekedett. A kol- hözpa*#*stok jövedelme szintén magasabb lett. 1959-ben a kolhozparasztok a kolhozokban végzett munkájukért 2300 millió rubellel kaptak több pénzt, mint 1955-ben. — A reálbérek továbbra is növekedni fognak, így tehát fokozódik majd a kereslet az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek iránt. Ez összhangban áll politikánkkal — mondotta Hruscsov, majd megállapította: az országban erősen növekedett a kereslet az élelmiszerek, elsősorban a hús, a vaj, a tej iránt. Ipari munkások családjainak költség- vetéseit vizsgálva kiderült, hogy hat év alatt (1953—1959) az egy főre jutó évi fogyasztás a következőképpen növekedett: hús 38 kilogrammról 54 kilogrammra, vaj 4,7 kilogrammról 6,4 kilogrammra, tej- és tejtermékek 88 — Amikor további összegeket fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére, azt a célt is magunk elé kell tűznünk, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek alapján úgy lehet folytatni a mezőgazda- sági termelést, hogy az ne függjön az időjárás szeszélyeitől. A mezőgazdasági termelést úgy kell megszervezni, hogy az minden évben az időjárási viszonyoktól függetlenül biztosítsa számunkra a lakosság szükségleteit kielégítő terménymennyiséget. Hruscsov kijelentette, hogy a terméshozamok biztosításának a legmegbízhatóbb eszköze sok millió hektár föld öntözése és vízellátása. Az öntözött földterületek nagy arányú növelésére ugyanolyan erőfeszítéseket kell tenni, mint a szűzföldek hasznosítására tettünk. Az öntözés eredményeként sokmillió hektár föld válik mű- velhetővé Közép-Ázsiában, az OSZSZSZK, Ukrajna déli részében és a Kaukázuson túli köztársaságokban. Az öntözéssel művelt földterületekből további egymásfél milliárd púd szemesterményt lehet »kihozni«, sőt, ha szükséges, még többet is. Ez azt jelenti, hogy az öntözéses területekről feltétlenül ki lehet elégíteni az ország szemestermény-szűk- ségetének 30—40 százalékát. Ezzel kapcsolatban Hruscsov megjegyezte: leginkább azokban a körzetekben érdemes áldozni az öntözéses művelésre, ahol a legkedvezőbben térülnek meg a befektetések. Ilyen körzetek közé sorolta Közép-Ázsiát. A szovjet mezőgazdaságban most az a fő feladat, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket a szemestermények, az ipari növények, a hús, a tej és más termékek termelésének erős növelésére használják fel már az idén és a legközelebbi években. Hruscsov hangsúlyozta, hogy egészen újszerűén kell megszervezni a mezőgazdaságügyi minisz térium, valamint helyi szervei és a szakemberek munkáját. A minisztérium munkájában a leglényegesebb a tudományos intézmények irányítása, a tudokilogrammról 154 kilóra. — Örvendetes a fogyasztás ilyen mérvű növekedése. Ez a szocializmus a valóságban. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy a szovjet hatalom nemcsak politikai szabadságot hozott a dolgozóknak, hanem nagy anyagi javulást is. — A nép jólétének szakadatlan emelése érdekében napról napra komoly figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Most megvan a lehetőségünk, hogy a hétéves terv előírásain felül komolyan növeljük a mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokat, valamint a mezőgazdaság fellendülését biztosító ipar fejlesztésére - előirányzott beruházásokat is —< fűzte hozzá a szónok. mány továbbfejlesztése és a legjobb mezőgazdasági dolgozók tapasztalatainak széleskörű meghonosítása a termelésben. A mezőgazdaságügyi minisztérium tevékenységét elsősorban arra kell összpontosítani, hogy segítsen a kolhozoknak és a szov- hozoknak az ország legkiválóbb gazdaságai által képviselt termelési színvonal elérésében. A minisztérium egyik legfőbb feladata a növénynemesítő munka megszervezése és a vetőmagtermelés fejlesztése. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szilárdabb tudományos megalapozást kell adni a mező- gazdasági termelés szervezésének. Kijelentette, hogy még határozottabban kell meríteni a mezőgazdaságtudományból, támogatni kell a tudományt, amely kapcsolatban áll az élettel, segíteni a termelést. Külön felhívta a figyelmet a legjobb mezőgazdasági dolgozók tapasztalataira. Javasolta e tapasztalatok általános terjesztését. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára sok olyan kiváló mezőgazdasági dolgozó nevét említette, akik nagyszerű eredményeket értek el. Többek között megemlítette Bolinyukot, az Ukrajnában levő Tyernopol-i terület Sztálin kolhozának munkacsapatvezetőjét, aki hektáronként átlag 167 mázsa szemeskukoricát termelt. A vezető ne csak büszke legyen a kiváló dolgozókra, hanem tegyen is meg mindent azért, hogy sok ezer követőjük legyen. Nekünk is tanulnuk kell ezektől a kiváló emberektől — mondotta Hruscsov. Célszerű lenne létrehozni országos társulást, amelynek a kolhozok és szovhozok igényeinek megfelelően, a kolhozok és a szovhozok megrendelésére kellene gyártania mezőgazdasági gépeket és felszereléseket. A szemestermelés további fellendítése, mondotta Hruscsov elvtárs, döntő szerepet játszik a Szovjetunió egész mezőgazdaságá nak és ezen belül állattenyészté(Folytatás a 2. oldalon.) „Felmérhetetlenül megnőttek lehetőségeink” n mezőgazdasági termelés ne függjön az időjárástól
