Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-20 / 17. szám

1961. január 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Cs A három legjobb: Alaptalan irigység H a festő lennék és plakátot kellene készítenem az egészséges ember típusáról, ak­kor őt választanám modellnek. Az arca telt és piros, a mozgása erős izomzatról, rugalmas, „ki­sportolt” testről árulkodik. Pe­dig nem sportember. Az ő sportja a munka. Azt viszont el lehet mondani róla, hogy „sport szerűen” él. Azt beszélik vele kapcsolatban, hogy minden ká­ros szenvedélytől mentes. Az előtte lévő pohárban piros bor van. Ha iszik, csak néhány kor­tyot nyel le belőle a társaság kedvéért. — Mit érzett, amikor meg­tudta, hogy kétszázöt versengő traktorista közül második lett? — Bánkódtam. — Miért? Elneveti magát. — Első szerettem volna len­ni! Mindenki nekem drukkolt Dalmandon. Amikor a gépállo­máson belül a traktoristák már lemondtak a reményéről is an­nak, hogy utolérhetnek, akkor azt mondogatták: „Ha a kis Jancsi megyei első lesz, akkor az egész állomásnak hírnevet szerez, s mi is sütkérezhetünk a dicsőségben.” — Mennyivel kerülte el Heilmann Boldizsár? — Tizennégy normálholddal. Nem sok! Ha ezt előre látom, akkor egy-két éjszakát szívesen feláldoztam volna annak érde­kében, hogy elkerülhessem. — Mekkora a havi átlagkere­sete? — Kétezer forint fölött van. Volt olyan hónap, amikor négy és félezer forintot kerestem ... Elárulhatom, akadt egy-két iri- gyem is! — Miért irigykedtek? — Hogy miért? Azért, mert nem tudják mit jelent trakto­rosnak lenni! Látott maga már traktorost szeptemberi szántás után, amikör száraz a föld? Ujjnyi vastagon belepi a por! Olyan mint a szerecsen. Aztán jönnek a sáros idők! veszélyes „terepek”, amelyeken nem egy esetben „fejreáll" a traktor! Szél, eső, fagy, éjszakai munka teszi próbára a traktorost Az irigyek persze mindezt nem lát­ják! ők csak azt mondogatják, hogy ülve, fütyülve, dalolva, háromszorannyit keresünk, mint a „kétkezi” munkás. — Kikből állnak ezek az iri­gyek? — Általában azokból, akik sem a munkával, sem a tanu­lással nincsenek jó viszonyban. Tulajdonképpen belőlük is le­hetne traktoros, de ahhoz a könyvet is kézbe kellene venni. A motortant, a szántás-vetés technikáját is el kellene sajátí­Hasánk földje Elírási a legnagyobb embertani múzeuma Legutóbb a mohácsi csatatér ásatásai terelték rá a figyelmet, hogy hazánk földjéből szinte havonta kerülnek elő sokszáza­dos, néha sok évezredes emberi csontmaradványok. A magyar föld antropológiai gazdagságá­ról, dr. Bartucz Lajos egyetemi tanár, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem Embertani Intéze­tének vezetője, a Magyar 'Táv­irati Iroda munkatársának el­mondotta, hogy legrégebbi le­letünk a Közép-Paleolit korból származik. A mintegy 60 000— 80 000 éves csontmaradvány a Heves megyei Subalyuk bar­langból került elő a 30-as évek­ben. A lelet önmagában is na­gyon értékes, mert a Neander­völgyi embertípust képviseli, de ezen túlmenően majdnem biz­tosítékát láthatjuk benne an­nak, hogy előbb-utóbb megta­láljuk hazánkban többi kortár­sainak maradványait is. A Di­luvium végi ősember kultúráját már sok lelőhelyen sikerült fel­találnunk az Alföld peremének barlangjaiban. Ebből a korból a legrégibb, 10 000—15 000 éves csontleletünket, — egy gyermek csontmarad ványait — a Borsod megyei répáshutai Balla-bar- langból hozták napvilágra. A történelmi korszakokból az­tán szinte példátlan mennyiség­ben kerülnek elő nálunk em­beri maradványok. Különös ér­dekessége a leleteknek, hogy igen sok nép, néptörzs, ember­típus jellegzetességeit őrizték meg a kutatás számára évszá­zadokon, sőt évezredeken ke­resztül. Hiszen hazánk védett, gazdagon termő földje szinte csábította ide a különböző né­peket. Egymást váltották fel a kelták, a szkiták, az agatirzek, a dákok, a basztarmák, a géták, az illírek, a pannonok, a jazi- gok, a szarmaták, a kvádok, a szvévek, a markomannok, a gépidák, a longobárdok, a go­tok, a vandálok, a hunok, az alánok, a bulgárok, az avarok, a szlávok, a besenyők, a kunok, a jászok, a mongolok, a tatárok, a törökök, stb. Mindezeknek a csontjai vi­szonylag épen maradtak meg. Hazánk területének ugyanis az embertani kutatás szempontjá­ból a leletek sokféleségén kívül az adja meg a jelentőségét, hogy földje — elsősorban a ho­mok, de az iszapos és az agya­gos talaj is — a legtöbb helyen rendkívül jól megőrzi a csonto­kat. Ennek a két tényezőnek kö­szönhető, hogy a gyűjtemé­nyeinkben jelenleg őrzött, kö­rülbelül húszezer hitelesített, pontosan meghatározott típusú és korú csontmaradvány birto­kában bátran vallhatjuk ma­gunkat Eurázia legnagyobb em­bertani múzeumának. tani. Ehhez azonban lusták! Csak a pénzt irigylik! Mert a pénz mögött nem látják az erő­feszítést, amely a tanuláshoz és a teljesítményhez szükséges. Tudja, hány vasárnapot áldoz­tam fel a megyei elsőség remé­nyében? __ ?!?... — Az elmúlt év során az ara­tástól Szilveszterig csak két va­sárnapot töltöttem pihenéssel... Ne értsen félre! Nálunk, a gép­állomáson, a vasárnapi munka nem kötelező. Vasárnap csak az „önkéntesek” dolgoznak. Én legtöbbet voltam az „önkénte­sek” között! Nem a pénz haj­tott! Nem is holmi „brosúra­ízű” öntudat, hanem a verseny A verseny, amely a gépállomá­son belül már eldőlt ugyan, amikor utolérhetetlenül lehagy­tam a többieket, de még nem dőlt el megyei szinten. Nem magamnak akartam dicsőséget, hanem a gépállomásnak. Hogy mindez nehéz volt-e? Bizony nehéz volt! Sokszor kellett meg- küzdenem saját magammal is. Sokszor kellett megbirkózni a kishitűséggel, az eliágyulással, a fásultsággal, amely minden emberben lappang. Hogy máso­dik lehettem a kétszázöt trak­toros versenyében, ezt a „rang­sort” nem ingyen adta az élet. Küszködéssel, erőfeszítéssel, ta­nulással, a munkafolyamatok tökéletesítésével, töprengéssel, vívódással és a pihenőnapok feláldozásával fizettem érte. Az irigyeknek az újságon ke­resztül üzenem, hogy alaptalan annak az irigysége, aki a jól­kereső traktorosra Irigykedik. H. T. Következik: „Pedagógus” trak­torista. Talajerögazdálkodási megbeszélés! tartott Gyünkön a járási népfront-bizottság Megbeszélést tartott tegnap dél­előtt Gyönkön a járási népfront­bizottság a gyönki járás tsz el­nökeivel és agronómusaival. A „Gazdagodjanak földjeink” moz­galom jegyében mintegy 50 me­zőgazdasági szakember vett részt a beszélgetésen. A megje­lentek sok értékes javaslatot tettek, a napokban elkészült ta­lajerő térkép alapján a járá9 szántóföldjeinek talajerő utánpót­lására a helyi adottságok és a ter­melőszövetkezetek saját erőforrá­sainak jó kihasználására. Az értekezlet után több érté­kes határozat született. Létre­hoztak egy talajerőgazdálkodási és egy rét- és legelőgazdálkodá­si bizottságot a legfontosabb feladatok megoldására. a Kilencven osztály nyerte el „Tiszta, rendes osztálycímet Mint ismeretes, megyénk te­rületén több mint száz iskolá­ban közel két és félezer tagja van az ifjúsági vöröskeresztes- szervezeteknek. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy szép eredménnyel kapcsolódtak be a fiatalok az iskolai tiszta­sági mozgalomba. Sok helyen már értékelték is az eredményeket, s ennek alap­ján 90 osztály nyerte el a >-Tisz- ta, rendes osztály« címet. A tisztasági mozgalmon kívül bekapcsolódtak más munkákba is. Ok adtak például műsort több véradó ünnepségen is. A dunakömlődiek nemzetközi bé­lyegkiállítást rendeztek a vö­röskeresztes bélyegekből. A kü-s. lönböző ifjúsági vöröskeresztes feladatok végrehajtásában jól dolgozott az elmúlt évben töb­bek közt a dombóvári gimná­zium, a regölyi, a tolnai, a de- csi, a gyönki, az ozorai, a bá- taszéki iskola ifjúsági vöröske­resztes csoportja. 1960 március: 92, 26 1961 január: 470, 16 000 Mit jelentenek ezek a szá­mok? A bátaszéki vöröskereszt- szervezet nem egészen egyéves munkáját. A múlt év márciu­sában 92 tagja volt a szervezet­nek és huszonhat forintja. Most pedig 470 tagja és 16 000 fo­rintja van. Hogyan érték el ezt az ered­ményt? Odaadó, lelkes munká­val. Részese a VK-szervezet tit­Megkezdődtek az építkezések az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén Az idén újra megrendezik a hagyományos Országos Mező- gazdasági Kiállítást és Vásárt. A vásárvárosban már megkez­dődtek az építkezések. — Az építkezések megkezdésével egy időben a részvétel szervezése is megindult. A jelentkezési felté­teleket és a jelentkezési lapo­kat eljuttatták már a mező- gazdasági nagyüzemekhez. A termelőszövetkezetek jelentke­zését a megyei tanácsok gyűj­tik öss- o; az állami gazdaságok és gépállomások pedig az ille­tékes területi igazgatóságoknál jelentkezhetnek a kiállításra. kára, Antal Károlyné, de rajta kívül még nagyon sok lelkes tag, de részes ebben a fejlődés­ben a községi pártszervezet, a tanács, a nőtanács is. A tíz hónap alatt végzett munka eredménye az is, hogy Bátaszéken 13 üzemi és hét te­rületi egészségügyi állomás mű­ködik. Tavaly például a szerve­zet ötvenöt gyereket üdültetett a Balatonon. Fonyódon bérelt villát, itt helyezték el a gyere­keket. Az üdültetés lebonyolítá­sában nagy segítséget nyújtotta vasút. A vöröskereszt-szervezet patronálja a 4. számú óvodát is. A múlt évben három nagy­szabású rendezvénye volt a szervezetnek: a csokoládébál, a a virágbál és a lottóbál. Ezek bevétele teremtette meg az ala­pot a jó pénzgazdálkodáshoz. A szervezet most az iskolák­ban létesít egészségügyi ' állo­másokat. Egy-egy egészségügyi láda 580 forintba kerül. 12. A zugügyvéd papa levele gon- Honfáth JÍZStf. dókat varázsolt Borsiczky főhad­nagy gondtalanul űzött életébe. Hm ... a tipp nem rossz, a terep nyílt, csak még fel kéne deríteni. Vajon micsoda híd ívelhetné át a közte és a pallér között tátongó űrt? Szörnyű nagy baj a roppant ARANYKAUTKA társadalmi különbség. Valami _ ........... „ , , ............ _ , , „ v állalkozásba kellene bevonni a pengőt kölcsön. Becsszora, szom- es szertelenül. Tegnap keso este pallért. De a honvédség most sem- hatig. jött haza a kozmetikustól. Lak­mit sem építtet A puszta mégis- Borsiczky agyába ötlet villant: koztatja a körmét. Most is csava­merkedés is gondot okoz neki. — Te, én adok neked száz pen- rog, divatszalonba ment, még ko- Nem jó az! hogy téged’ megbá­— Jaj, mit csináltál, össze­gyűrted a ruhámat, pedig gyö­nyörű ugye? A szalonban min­denki el volt ragadtatva. Úgy ám, megbámulnak. Matej ka borongósan pislo­gott. Mintha egy ördögi szín­játékot látna maga előtt: elöl, a rivaldában egy gyönyörű, ele­gáns asszony, a háttér pedig a vízfoltos, a salétromtól meg­megcsillanó fal a szűkös kis la­kásban. Gyere, ülj mellém, Mária. Sohasem” látta ~a~ pallért ördög gőt, szombatig, de cserébe te- ra délután. A pallér rettegett, múlnak. Vgye cl az egészet, minek kellett Sy e 1 nekem egy szívességet. őrültség, azt sem tudja, mennyi Az asszony durcásan randi­a papának felfedezni ezt az arany- — Készséggel, drága Bercikém. Pcnzt költött el Mária. De nem tott egyet a vállán, barlangot? A papától postán érke- — Meg akarok ismerni egy em- ís a fontos> meg bőven keli _ Nem jó, nagyon nem jó zett pénzösszegek teljesen megfe- bért. Kőművespallér Csókaváron. len„n‘^ H*n^m az asszony folyton — ingatta a fejet Matejka. Hát leltek a főhadnagy úr céljainak, s Matejka András a neve Sohasem h°8y k masik hiaba kertellek en teged, Má­imé, most a ravasz öreg saját tál- Sn Devalahogyanhozz össze Inasba, legalább kétszobásra van ria? Hát hiába mondom, hogy nárá őt állítani No ami szükségük, valahol a korzo taje- legyen eszed? Ne bolondulj bolondulj ránk bajt, ne nézett egyet, jövő elsején költöz- flancolj, mert ha megkérdik ködni kellene. És pár nap óta miből csinálod, végünk van. Pénteken Martfűn sorsolják a lottót pára óhajtja őt állítani. No és ami vele Műszál Persze ügyesen, fel- \ > ’ , ,. ~ . — a fő. ki tudja, megéri-e az erőfe- Tűnés nS Te értesd az iíyes- kan‘ Sot’ 321 mondja’ omar kl ls meg- ne ho2z szításé? Mennyi aranya lehet a mihez. pallérnak? Hát ezt bizony ronda — Pallér? — húzta el a száját munka lesz felfedni. Majd meg- Perlaky zászlós. — látjuk. Nem szabad elkapkodni. — Csak ne légy finnyás, öcskös, Gondolataiból Perlaky Laci, a ezúttal megéri. Tudod mit? Ha si- jókedélyű, talpraesett aranyifjú kerül, egy éven át bármikor adok ajíart hinni a szeméneíT zökkentette ki: neked kölcsönt. Kéthetes lejárat- __ Hogy tetszem? M in spekulálsz, Berci? Hogy ra! Mária állt előtte, kecsesen meg­nem hagyja békén, követeli, hogy utazzék megint Pestre, csináljon pénzt... Az ajtó kitárult. A pallér nem — Mitől félsz? — vágott visz- sza az asszony. — A te pesti aranykereskedőd is elhitte a sorsjegy-mesét, Csókaváron el is fogja hinni akárki. ________________,.....................— Azt te csak képzeled, Má­— Hát jó. Megpróbálom. Ide a hajtotta magát és boldogan kaca- ria! Nagy bajt hozol ránk, meg­ment a lap? — Nyertem. __ százast! gott. Matejkában indulat lobbant, látod. Perlaky tudta, hogy a főhad- a zászlós máris azon tűnődött, Az asszony olyan csinos, olyan ki- Mária dühbe gurult! nagy hazudik. De egy zászlós ilyet ki az ördög lehet az a pallér? vánatos volt, mint még sohasem. — Tudom én, mi fáj neked, fel sem tételezhet feljebbvalóié- Arra készült pedig, hogy össze- Irigy vagy. Félted a pénzedet, ról. Másrészt neki teljesen mind- A pallér pedig ebben az őrá- szidja. Akármint is, de észhez té- De hát nem te mondtad, hogv egy volt, hogy Borsiczky nyert-e, ban komoran üldögélt a szobá- ríti. És ime, most szólni sem tud. az egész közös? Fele-fele? Na­A lottó 3. játékheti nyerő- i vagy vesztett. Hiszen a főhadnagy ban a díványon. Szinte kétségbe- csak nézi, felforr a vére. Mária hát akkor. A magamét költőm, számainak sorsolását január \ úrnak is mindegy volt. Csak Bor- ejtette, amit a felesége nap-nap csakugyan elbűvölő. Kinyújtotta Vagy... meggondoltad a dolgot? 11 órai siczky papának nem volt egészen után csinál. Mintha eszét vette érte a karját, magához vonta, és Nekem semmi se jár? Ki akarsz 20-án, pénteken délelőtt 11 kezdettel Martfűh tartja a Spori fogadási és Lottó Igazga­tóság. mindegy. volna a sok pénz. Vásárol, és me- rátapadt a szájára. — No de hisz az remek, ha gint vásárol. Most ezt, most azt. Amikor az asszony kibontako- nyertél, öreg fiú. Adj nekem száz Főképpen öltözködik, Feltűnően zott az ölelésbőt, felszisszent; semmizni? CFotytaUuitö

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents