Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-19 / 16. szám
4 tfOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1561. január 15. Megyei operativ bizottság segít az új termelőszövetkezeteknek ÉRTELMISÉGIEK „Nem értem a fiatal orvosokat” Szekszárd városban és megyénk Kilenc új termelőszóvetke- fseti községében 16 közös gazdaság alakult az elmúlt hetekben* A megválasztott vezetőségeknek, az új termelőszövetkezeti elnökök nék tegnap még a 10—15 holdas kisgazdaság gondjaival kellett törődni, ma viszont a több ezer holdas gazdaságot kell szervezni, irányítani. Ez nem megy köny- nyen, s különösen nem máról holnapra. Ezért — amint azt lapunkban is hírül adtuk — a megyei pártbizottság és a megyei tanács ezelőtt egy héttel megbeszélésre hívta össze az új termelőszövetkezeti vezetőket, az érdekelt községi és járási tanácsi vezetőket. Sok mindenről esett Az eső nem akart szűnni. Az Utca néptelen volt, mindenki tető alá húzódott. A kémények ráérősen pipáztak. Csak a szegénysoron nem fűtöttek még, pedig cudar hideg volt az idő. Ha megkérdeztem apámat, hogy miért nem tüzelünk, sóhajtva azt mondta, ja fiam, edzeni kell magunkat. Én a dolgok miértjét nemigen értettem még akkor — ezelőtt húszegynéhány évvel — csak azt tudtam, de azt igazán, hogy fázom és legtöbb esetben éhes vagyok. — Azért egyet-mást mégis megtudtam, többek között karácsonytájt azt is, hogy nem a Jézuska hozza a karácsonyfát. Tudtam aztán azt is, hogy milyen a vajaskenyér, a pecsenye és a ki- rántotthús. Igaz, nem magam próbáltam ki, de mégis tudtam. Apámmal ezen a reggelen azon alkudoztam, hogy a hideg és eső ellenére is elmegyek az óvodába és tejeskávét viszek uzsonnára. Apám eleiben hallani sem akart erről, de én erősen tartottam magamat. Hosszú szóváltás és pofonok után mégis győztem. Könnytől és az esőtől csillogó szemmel léptem ki a lucskos utcára. Már az esőt sem éreztem, csak egyre gondoltam. Megmutatni az óvó néninek és a gyerekeknek, hogy »én« mit viszek tízóraira. Az dívott akkortájt, hogy a »jobb« gyerekek tejeskávét vittek az óvodába tízóraira. Hosszú napokon, heteken át vágytam rá, hogy én is megtehessem. Eleget itt szó, ami mintegy útbaigazításul szolgált az új termelőszövetkezeti vezetőknek. A közös munka mindenütt beindult. A múlt héten szántottak, trágyát hordtak az új termelőszövetkezeti gazdák. Ma pedig — mivel az eke kifagyott a földből — csak trágyát tudnak hordani, s készítik elő a tavaszi munkákat. Mindenütt folyik a földrendezés is. Közel 100 tanácsi alkalmazott, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal szakemberei végzik a földek összevonását, a nagytáblák eszmei kialakítását. Ám a mezei leltárok elkészítése, a közösnek felajánlott igás- és haszonállatok összeírása, értékük megállapítása lassan megy. Ez nyaggattam szüléimét a tejes- kávé miatt. A kávé végre is megvolt. Igaz, hogy Borcsa néni, a szomszéd- asszony adta, meg cukor sem volt hozzá, csak egy kis feketekávéval volt színesítve a tej. De ki tudja azt, senki sem kóstol bele. Boldogan tapogattam meg a kabátom alatt lapuló 2 decis orvosságos üveget, s óvatosan kerülgettem a pocsolyákat. Szívem mind hevesebben vert, ahogy közeledtem az óvodához. Megérkeztem. Remegő kézzel nyúltam a kilincs után. Bent mindenki rám nézett, s csodálkoztak is rajta, hogy ilyen rossz időben eljöttem. Meg kell mondani, én is nagyon meglepődtem, mert a jó öreg óvó nénin kívül csak három gyerek kuporgott a kályha körül. S azok is, kik voltak? Mind a hárman egy testvérek és magamfajta koldus famíliák. Nem azok kellettek volna akkor nekem, hanem a gazdagjai, hogy ők lássák, én is egy koszton vagyok velük Egy pillanatig némán álltam, nem tudtam, mit tegyek. Úgy gondoltam, hogy nem volt érdemes az indulás előtti pofonokat is elszívlelni. Leültem, s remegő kézzel nyúltam a kabátom zsebébe a kávéért, és magasan előttem tartva az üveget, a barna rozskenyérrel, méltóságteljesen, hogy minél tovább tartson, falatozni kezucem, GELENCSÉR SÁNDOR levelező, Bölcske akadályozza pillanatnyilag a tervezés megkezdését is. Addig ugyanis nem lehet tervezni, míg nincs tiszta kép arról, hogy mekkora területet vetettek be őszi gabonával a mai termelőszövetkezeti tagok, mennyi lesz a közös jószág, mennyi takarmányra lesz szükség és így tovább. A magyarázat az, hogy a sokrétű, bonyolult munkához az új termelőszövetkezetek nem kaptak tervszerű segítséget. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán is megállapították ezt és intézkedtek. Szűcs Lajos, a mezőgazdasági osztály vezetője, lapunk munkatársának elmondotta, hogy operatív bizottságot szerveztek, amely az új termelőszövetkezeteknek segít. "A megyei tanács agrár- és pénzügyi szakembereiből alakult bizottság tagjai esetenként több napot töltenek egy-egy közös gazdaságban, részt vesznek a leltározó bizottságok, valamint az állatok értékét megállapító bizottságok munkájában. Az operatív bizottság a szekszárdi termelőszövetkezetekhez segítőként Szakáll Lászlót, a megyei tanács gabonatermelési felügyelőjét* és Braun Mihályt, a szövetkezetpolitikai csoport megbízott vezetőjét küldte. A mezei leltár összesítése és a közösnek felajánlott állatok számbavétele, értékének megállapítása után kerül majd sor az új termelőszövetkezetek 1961. évi termelési tervének elkészítésére. Az új közös gazdaságokban e munkát a tanácsok szakemberei mellett segítik a régi termelőszövetkezeti agronómusok is. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya 16 jól képzett termelőszövetkezeti főagronómust kért fel az új termelőszövetkezetek tervkészítésének segítésére. Schmidt János, a kocsolai Kossuth Termelőszövetkezet főagronómusa például a szakályi Kapos Völgye Termelő- szövetkezetnek segít tervezni. Felajánlotta segítségét az Agrár- tudományi Egyetem üzemszervezési tanszéke is. A tanszék vezetője, dr. Tóth Tibor, a dunaföldvári termelőszövetkezeteknek ad szakmai tanácsokat az üzem megszervezésénél. »Mindezek ellenére szívesen venné a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, ha a megye mezőgazdasági jellegű vállalatainak agrár- és pénzügyi szakemberei is részt vállalnának az új termelőszövetkezetek közös munkáinak beindításában. De sajnos, eddig ilyen kezdeményezés nem volt« — mondotta el Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Nem azzal a szándékkal mentem hozzá, hogy írjak róla. Csak mint régi ismerőst, illendőnek tartottam meglátogatni, ha már Pincehelyen jártam. Dehát vannak olyan magánlátogatások, beszélgetések, amelyekről nem hall gathat az újságíró. Dr. Kintli József éppen feküdt, csak úgy ruhástól „ledőlt” a sezlonra és csakhamar álomba szenderült. Délután a belecs- kai körzetben volt rendelni. Hazaérkezett, nem valami jól érezte magát, hát lefeküdt. — Kemélem* nincs valami komolyabb baj? — Szerencsére nincs, de a lázmérő rendellenességet mutatott. A páciensemet azért ilyen állapotban már le szoktam fektetni. Dehát az orvos, csak akkor kúrálhatja magát, ha ideje van hozzá. Elsők a betegek, s csak utána jön a saját probléma. Mit válaszolhattam? Én, a „nem orvos” figyelmeztettem az orvost, hogy márpedig az egészségre jobban kell vigyázni. Persze tudtam, hogy a háttérben betegei iránti aggódás, a hivatását szerető orvos szorgalma van. Dehát valamit kellett mondani. — Igen, kell vigyázni. * * Csakhogy az orvos nem tud nyugodtan feküdni, amikor tudja, hogy várják a betegei. Még akkor sem, ha a lázmérő rendellenességet mutat. Hányszor, de hányszor meg történt már, hogy 39 fokos lázzal kimentem a rendelőbe és megvizsgáltam a pácienst, akinek alig volt egy kis hőemelkedése. Dehát megvizsgálja az ember, hiszen előre nem tudhatja, hogy mi a baja. No, de hagyjuk az ilyen hivatásbéli dolgokat — gondoltam — mert hiszen a munkájában elfáradt embernek az a pihentető, ha másirányú dolgokkal foglalatoskodik. Szándékosan másra tereltem a szót. — Hol töltötte a szabadságát? Hol nyaralt? Elmosolyodik. — Szabadság? Nyaralás? Nem szoktam kivenni a szabadságomat, legfeljebb néhány napot, ha elutazom rokonlátogatóba. Any- nyira megszoktam ezt a falut, hogy valósággal rosszul esik távol lenni tőle. Itt mindenki ismerős, az ember valósággal együtt él, érez a betegeivel és ha néhány napig nem vagyok itthon, már aggódom, hogy vajon mi van velük. Tudja, ez úgy van, hogy a betegek nem tudnak meg lenni az orvos nélkül, az orvos pedig a betegei nélkül... Elmeséli, hogy 1960-ban pélA fogyatkozás adatai: időpontja 1961. február 15. Kezdete: 0,7 óra, 42,5 perc. Legnagyobb fázisa: 0,8 óra, 50,3 perc. Fogyatkozás vége: 10 óra 4 perc. Legnagyobb fázisa Budapesten 95,7 0/n. Hazánk déli részéről mintegy 98 %- os. Szekszárdon valamivel előbb fog bekövetkezni, de ez az időpont csak néhány másodpercet tesz ki, ezért jelentéktelen. A február 15-i fogyatkozás teljes napfogyatkozás lesz, mely hazánkból, mint részleges fogyatkozás látható. Franciaország, Olaszország, Albánia, Jugoszlávia, Bulgária, Románia és a Szovjetunió területéről, mint teljes napfogyatkozás figyelhető meg. Akinek módjában áll Románia, Bulgária, Szovjetunió területére utazni, felejthetetlen élményben lesz része. Fogyatkozások gyakorisága; évi 2-től maximum 5 napfogyatkozás figyelhető meg. Európában néhány jelentősebb napfogyatkozás időpontja: 1961. február 15 (teljes), 1966. május 20 (teljes), 1976. április 29 (gyűrűs-teljes), 1990. július 22 (teljes), 1999. augusztus 11 (teljes). Az utóbbi napfogyatkozás Magyarországról is teljes napfogyatkozásként látható. Veszelovszky Gyula, a TIT Tolna megyei csillagászati szakosztály tagja. dául még a megszokottnál is rosszabb volt a helyzet, mert „ideiglenesen” bővítették a körzetét: Ozorát is hozzá csatolták, mivel ott pillanatnyilag nincs orvos. Ez az „ideiglenes” állapot pedig már egy éve tart. Nem szidja, átkozza az „illetékeseket” amiért nem helyeznek Ozorára orvost, noha ez komoly túlterhelést jelent. —• Mit tehetnénk mást, mint* hogy végzem a munkámat — ami erőmből és időmből telik. Ez az orvos hivatása. Elkezdtük a *,nyaralásnál” és ismét a munkájánál kötöttünk ki. Nem, ezt nem tehetem. Illik any nyira figyelmesnek lenni, hogy másra tereljem a szót, valami üdítő témával hozakodjam elő. Koccintottunk, így hát a borról kezdtem beszélni. Ez kissé „hatott”: mélyreható társalgást folytattunk a szőlőhegyek idei, s kissé kedvezőtlen terméséről. Igen figyelemre méltó elvi fejtegetést hallottam a piros és fehér bor közti különbségről. Dr. Kintli József, az orvos megfigyelte, hogy egyikben jókedv, a másikban duhajkodás, kötözködés rejtőzik, s ő csak azt a bort isz- sza meg, amelyikben — jókedv van. — Néha jólesik egy pohár bor az embernek — mondta és még mielőtt kifejezésre juttathattam volna helyeslésemet, más témára csapott át. — Már nem ma kezdtem pályámat és éppen elég sok orvoskollégát ismertem meg. De egyet nem tudok megérteni: a fiatal orvosok miért- félnek annyira a falutól. Emlékszem, mi megtiszteltetésnek vettük abban az időben, hogy sikerült egy falusi körzetet megszereznünk. És most? Nem tudják betölteni a falusi orvosi állásokat, mert nincs jelentkező. Ez olyan megfoghatatlan, érthetetlen dolog. „Ez jó téma! Úgyis akarok írni a fiatalabb orvosokról.” így hát az okok kutatásához láttunk* — A falu még eléggé élmaradott, a városhoz viszonyítva — mondottam. — Nincs annyi szórakozási lehetőség, művelődési alkalom, társaság, nincs olyan kényelem, mint a városban. Bizonyára ez tartja vissza a legtöbb fiatal orvost a falutól — vetettem közbe. — Ez igaz — hagyta helyben —- dehát itt felvetődik egy kérdés: az illető ifjú milyen célzattal ment az orvosi egyetemre? Ha hivatásszeretetből, mint ahogyan a legtöbb vallja magáról, akkor mindenekelőtt a hivatásbéli teendőket kell látnia, nem pedig az egyéni kényelmet. Azért ment az egyetemre, hogy gyógyítson? Kérem, itt van a falu! Itt a legtöbb a tennivaló* Itt hiányzik leginkább a hivatását szerető orvos. Bocsánat* nem akarok megsérteni senkit, da bennem az a gondolat is gyakran megfordult, hogy aki tiltakozik a falu ellen különféle egyé ni érdekekre hivatkozva, az nem is annyira az orvosi pálya szépsége, nemessége miatt lett orvos, hanem — bizonyos anyagi megfontolásokból. Azt hiszem, nagyon igaza van dr. Kintli Józsefnek. Olyan ember mondta mindezt, aki mint fiatal orvos kezdte falun, s most, mint tisztes korú* őszülő hajú orvos folytatja —. töretlen odaadással. ___________________Bocla Ferenc B ékegyűlés Tevelen Teve! községben kedden este nagyszabású békegyűlés volt. A gyűlést Balassa Tibor, a Hazafias Népfront községi elnöke nyitotta meg, majd Hunyadi Károly, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott ünnepi beszédet. Beszédében a külpolitikai helyzettel, a rnrszk- vai nyilatkozattal és az afrikai népek szabadságharcával foglalkozott. Az előadás után kisfil- mek levetítésére került sűjü 1961. február 15-én érdekes '.seménynek leszünk tanúi. Kö- ;ép-Európában évszázadunk má- odik legjelentősebb napfogyatkozása fog bekövetkezni. Nem rt, ha ebből az alkalomból né- íány mondatban felújítjuk a lapfogyatkozásról az iskolában anultakat. Nézzük meg mi is ulajdonképpen a napfogyatkozás. Szinte az emberiség meg- elenése óta foglalkoztak meg- igyelésével. őseink csodálták, ettegtek tőle. Mások előre, pon- osan kiszámítva várták bekövetkezését. A kínai és később i görög csillagászok előre je- ezni tudták egy-egy fogyatko- :ás bekövetkezését. A kínaiak lite szerint fogyatkozáskor egy iriási sárkány nyeli el a Napot, lyen fogyatkozások alkalmával «vonultak az utcákra és zenével, dobbal, csörgővel kísérelték neg a sárkány elűzését. Mindez 1000 évvel ezelőtt történt. A ?örög Thálés i. e. 585-ben a május 28-i napfogyatkozást előre megjósolta. A kínai, majd az asszír—babiloni csillagászok megfigyelték, hogy 18 év és 11 naponként a fogyatkozások rendszeresen megismétlődnek. Ebből előre tudták jelezni a fogyatkozásokat. I. e. 2137 október 22-én reggeli órákban volt egy napfogyatkozás, amit két udvari csillagásznak: Hi és Ho-nak előre kellett volna jelezni, azonban ezt elmulasztották, amiért NAPFOGYATKOZÁS Csung-Kang császár kivégeztette őket. 18 évenként 71 fogyatkozás zajlik le. Mikor van fagvatkezás? Napfogyatkozás akkor van, ha újholdkor a Hold pályája metszi a Nap körül keringő Föld pályasíkját. Ha a Hold a Föld körül ugyanabban a síkban keringene, mint a Föld a Nap körül, vagyis az ekliptika síkjában, akkor minden újhold idején napfogyatkozás és valamennyi telehold alkalmával holdfogyatkozás lenne. Mivel a Hold pályája mintegy 5 százalékos szöget zár be a Föld pályasíkkal, így fogyatkozások csak akkor következnek be ha a Hold a csomók, vagy azok közelében tartózkodik. Csomónak nevezzük a holdpálya és a földpálya találkozását. Napfogyatkozás lehet: részleges, gyűrűs, gyűrűs-teljes és teljes. Teljes napfogyatkozásnál a Hold teljesen elfedi a Napot, mivel a Hold látszólagos átmérője nagyobb ilyenkor a Nap látszólagos átmérőjénél. Teljes napfogyatkozás csak akkor fordulhat elő, ha a Hold földközelben, a Föld pedig naptávolban van, A Hold árnyéka a Földnek csak egy jelentéktelen részét, mintegy 300 km-es sávban takarja el. Emiatt a teljes napfogyatkozás egy keskeny sávban látható, azokon a területeken, amelyek távolabb esnek, csak részleges napfogyatkozás figyelhető meg. A távolabbi területekről viszont a fogyatkozás már nem is látható. A fogyatkozás tudományos jelentősége: a fogyatkozás kezdetének és végének számított és valóságos időpontja közötti különbségből pontosítható a Hold mozgása. Teljes fogyatkozás alatt megfigyelik a fogyatkozás meleoroló- giai hatását, hőmérséklet-, szélmozgás-, légmozgás-változás. A csillagászok ilyenkor szabadon tudják tanulmányozni a Nap környékét, a Napot körülvevő gázburkot és a Nap kitöréseit. A fogyatkozás megfigyelését kormozott Vagy sötét üvegen keresztül eszközölhetjük, akik kisebb látcsövekkel rendelkeznek és igen sötét színszűrőjük van, azok a szemlencse elé rakott színszűrőn keresztül is megfigyelhetik. Fontos, hogy a színszűrő szemünk és a lencse közé kerüljön, így ugyanis távcsövünk nem nagyítja fel színszűrőnk hibáit. KORRAJZ Tejeskávé
