Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-19 / 16. szám

1961. január 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Pálfán már ismeretlen a HA A TÉLI FALURA GON DŐLÜNK, legelőször a füs­tölgő kémények, a »rakott- sparheltek« mellett kucorgó, melegedő öregek, a befagyott faluszéli kacsaúsztatón kor­csolyázó gyermekek jutnak eszünkbe és természetesen az a nagy csend, nyugalom, ami ilyen időtájt meg szokta ülni a falut. Emlékszünk: ilyenkor valósággal téli álomba merült a falu, láthatóan kihalt, sivár volt, mintha nem is élt volna. Ezt a szunnyadozó falut ke­restem a minap Pálfán. Ki­csit naiv volt a feltevésem, hiszen a sok egyéb tapaszta­latból számolhattam volna már jó előre a megváltozott faluval. Kicsit mentségemre szolgál, hogy ez a megye egyik legeldugottabb községe. A járási székhelytől és Szek- szárdtól egyaránt nehéz meg­közelíteni és ebből kifolyólag amolyan elhanyagolt község­nek vélhetné az ember. Igaz, ami igaz, a kémények ugyanúgy füstölögtek, mint régente. Láttam korcsolyázó gyermekeket. Házilag készí­tett »korcsolyával« viháncol- tak a jégen. De a rég meg­szokott csendet, nyugalmat — a téli álmot — azt hiszem ítéletnapig is kereshettem volna. Lüktet, pezseg az élet Pálfán — a télies idő ezt nem törte meg. A tanácsnál Éhl Imre vb.- titkár — az elnök távollété­ben — a tanácsülés előkészü­letei»»! foglalatoskodik. A tsz elnökét nehéz megtalálni: ha­zarohant ebédelni, de közben megannyi munkája akadt, hol itt, hol ott bukkant fel a köz­ségben. A könyvelésben még a megszokottnál is lázasabb tevékenység folyik: most ké­szítik a zárszámadást, most mérlegelik a falu parasztsá­gának egész évi munkáját. Ebben az időszakban kisegítő munkaerőt is kell alkalmaz- niok. Kovács János, a tsz új könyvelője mond néhány »nemhivatalos« adatot a zár­számadásból. Ne vágjunk azonban a dolgok elé — az adatok közlésével várjunk azok nyilvánosságra hozásáig! De egy dolgot el kell árulni: A tsz tagsága min­den árutermelési tervét túltel­jesítette az idei évben — ki­véve a juhtenyészetet. Ez az alapja annak, hogy a pálfai tsz már az első gazdasági évet szép eredményekkel zárja. A szövetkezeti irodán és a gazdaságon kívül természete­sen még sok minden mutatja, hogy nem szunnyadozik fásul­tan, unottan a falu. Az egyik kiszista fiatal — aki érettségi után visszakerült a faluba — mesélte, hogy a fiatalok minden héten egy­szer összejövetelt tartanak. Ilyenkor szórakoznak, műve­lődnek. — Legutóbb az egyik pe­dagógus »Szép hazánk« cím­mel tartott előadást a KISZ- ben — mondotta. Rendszeresen eljárnak mo­ziba. Hetenkint két filmet ve­títenek. A televízió műsorait is rendszeresen megnézik, mert már az is van a faluban. Hadd tegyem mindjárt hoz­zá, hogy a mozi és a televízió nemcsak a fiatalok szórakozá­sa: ott látjuk a felnőtteket is, főként az asszonyokat. Kézimunka szakkör műkö­dik a faluban a nőtanács szer­vezésében. Hetenkint tartanak foglalkozást. Igen látogatottak a foglalkozások, a lányok, asz- szonyok szorgalmasan tanul­nak kézimunkázni. VAN TEHÁT BŐVEN EL­FOGLALTSÁG a fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. Ki is használják a lehetőségeket, mert a mai pálfai embert már nem elégíti ki a régi, megszo­kott téli időtöltés. Igyekszik idejét a lehető leghasznosab­ban eltölteni. Amikor azt mondom, hogy sok lehetőség van, mindjárt hozzá kell ten­nem, hogy »de az nem elég!« Az emberek még többet igé­nyelnének: több filmvetítést, több könyvet, noha jónéhány- száz kötet áll rendelkezésre a faluban. Szeretnék, ha lenne kultúrotthonuk, mert anélkül nem tudnak például színdara­bokat előadni, márpedig ezt is hiányolják.' Tehát a pálfai em bér még több kultúrát igé­nyelne a téli napokra. Az iskolában Máté Teréz igazgatónő mondott néhány érdekes dolgot a pezsgő téli életrőL Aki járt Pálfán, látta a falu bejáratánál a Sió és a köves- út szögletében lévő cigányte­lepet. Az itteni cigányok már kicsit »igényesebbek« az átlag­nál, mert nem putriban, ha­nem külsőleg formás kis há­zacskákban laknak. Útközben mesélték, hogy az itt lakó ci­gányok a szövetkezet szerve­zésekor »megsértődtek«, hogy őket nem hívták a szövetke­zetbe, pedig hát szeretnének dolgozni. Azóta jó részük a szövetkezet szorgalmas tagja, tisztességesen dolgoznak. Köz­ben pedig tanulnak. Az isko­lában alapfokú ismereti tan­folyamot szerveztek számuk­ra, és akik nem tudnak írni, olvasni, megtanítják. Gyerme­Egy ország körvonalai megváltoznak Európa térképén szinte észre­vétlenül hihetetlen változás megy végbe: a következő évtizedben 1400 kilométerrel rövidül meg Hollandia tengerpartja. Az ország körvonalai ezáltal teljesen meg­változnak. Míg eddig olyan volt mint egy tengerbe nyúló fog, melynek „gyökeiét” megtámad­ta a mélyen menyúló tenger, a munkálatok elvégzése után szi­lárd tömb lesz, az eddigi 1800 kilométer helyett csupán 400 ki­lométeres partvonallal. A XIII. század óta a hollan­dok nehéz munkával igyekeztek minden talpalatnyi földet elra­gadni a tengertől. Ma már sen­ki sem gondolná, hogy valójában négy méterrel a tengerszint alatt ér földet amikor Amsterdam mellett, a Schipol-i nemzetközi repülőtéren kikötött a repülő­gép. Egy egész sor szivattyú aka­dályozza meg ezen a vidéken a tengervíz beszivárgását a száraz­földre. Hollandia területi átalakítása két hatalmas program megvaló­sításával történik. Az első a Zui­der tó kiszárítása: ezt 1923-ban kezdték meg és a munkálatok befejezése után ezen a vidéken fogják felépíteni a negyvenezer lakosúra tervezett Lely várost. A második nagyszabású prog­ram a Rajna deltájának szabályo­zása. Ezen a vidéken több széles tengeröböl nyúlik a szárazföld­be, úgy, hogy az ország szigetek­re és félszigetekre szakadozik. A deltavidéken mindúntalan nagy árvizek vannak. Utoljára 1953- ban öntött ki annyira a tenger, hogy sok ezer embert hajlékta­lanná tett. Akkor határozták el, hogy a szárazföldbe benyúló ten­geröblöket gátakkal teljesen elha­tárolják és kiszárítják. Csupán a Niuwe Waterweg és a Wes- terschelde öblök maradnak meg, nemcsak, hogy a Rajna lefolyá­sát biztosítsák, hanem azért is, hogy Rotterdam és Antwerpen kikötői továbbra is használhatók maradhassanak. A gátépítési munkálatokat 1968-ban akarják befejezni. A nagyszabású munkálatok fantasztikus összegekbe kerülnek. Hollandia óriási beruházásokat eszközöl, ez azonban kifizetődik, mivel a tengertől nyert földek hozama 4—5-szöröse a kontinen­tális földek hozamának, I téli álom” ff keiket pedig a rendes nappali tagozaton tanítják. A TUDÁSSZOMJAT MU­TATJA, hogy tizennégyen rendszeresen járnak a dolgo­zók esti iskolájának VII. osz­tályába. Hetenkint 18 órát ta­nulnak az iskolában. Nagy ré­szük tsz-tag. Nem kis meg­erőltetést jelent számukra, de hát a téli napok nagyon al­kalmasak a tanulásra. A »legifjabbak« az óvoda termeiben töltik téli napjai­kat. Fehér Jánosné, az óvoda vezetője 1954-ben került Pál­iéra és akkor kilenc gyer­mek járt óvodába. — Alig tudtam benépesíte­ni az óvodát — emlékszik vissza azokra az évekre. Persze a szülők csakhamar rájöttek, hogy az csak hasz­nára válik a gyermeknek, ha óvodába jár, mert ott sokat tanul, gondosabb a felügyelet, mint amit otthon tudnak a gyermeknek biztosítani. Mesét hallgatnak, játszadoznak, ha pedig megkérdezik egyiket- másikat, hogy mi szeretne len­ni ha megnő, habozás nélkül válaszolja: téesz-elnök, trak­toros, építő... Mindez a megváltozott, yj élet jele. Mutatja, hogy az emberek emberibb körül­mények között élnek, megvál­toztak igényeik és mindez job­ban tetszik az embereknek, mint a régi szunnyadó téli időszak. Ezt nem mutatják ki zárszámadáskor a szövetkezét irodájában. Ez csak olyan »mellékes«... B. F. 1 Míívészetvédelem és cenzúra Londoni művészek és írók egy csoportja tervbe vette egy nem­zetközi szervezet létesítését a művészi cenzúra túlkapásai el­len. E szervezet fiókintézéteket állítana fel Párizsban, Rómábrn New York-ban és más városo .- ban. A művészek első összejövete­lén Federico Fellini, olasz film­rendező is részt vett. aki már a »Dolce Vita« című filmjével kapcsolatban szomorú tapasztala­tokat szerzett Vittorio de Sica Hatvanegy esztendős és még sohasem aludt Az alvásról sokféle tudomá- jén a köztársaságiak oldalán nyos elmélet létezik, de egyetlen részt vett a polgárháborúban is egy sem oldja meg a 61 észtén- és állandóan éjszakai őrszolgá- dós spanyol Valentin Medina latot teljesített, orvosi rejtélyét. Valentin Medi- Medina sohasem nősült meg, na az ország déli részében Ci- mivel úgy véli, egyetlen asz- neta faluban élő egyszerű föld- szony sem látná szívesen, hogy munkás, aki soha életében nem férje minden éjszakát ébren érzett még álmosságot. Ezt az tölti — ki tudja, hol. A különös adottságot hasznosnak ítéli, mi- adottságú földmunkást több íz­nél lehetővé teszi, hogy egész ben is vizsgálták kórházakban napi munkája után éjszaka a és tudományos intézetekben mezőn őrizze az állatokat és ez- anélkül, hogy rájöttek volna, mi által mellékkeresetre tegyen okozza rendkívüli adottságát, szert. Medina teljesen kipiheni Testi állapota teljesen normális, magát, ha néhány órát a földön korához képest igen jó kondi- fekve tölt — ébren. Annakide- dónak örvend. — Mintegy tízmillió forinttal fordítanak többet az idén szociá­lis és egészségügyi célokra Tol­na megyében a megyei tanács vb. költségvetése tervezete sze­rint, mint az elmúlt évben. — Kábítószer miatt bíróság elé kerül a „kölyök”. Jackie Coogan, ,.a kölyök”, aki 25—30 évvel ez­előtt a leghíresebb hollyvoodi gyermekszínész volt, a califor- niai Malibuban kábítószer élve­zete miatt vád alá került. A 46 éves kopasz Jackie Coogant sa­ját otthonában tartóztatták le, miután marihuánát találtak ná­la. — Kilenc külföldi vásáron szerepel a magyar ipar 1961. el­ső félévében. A vásárok sorát a március 5-én kezdődő tavaszi Lipecsei Vásár nyitja meg. Ezen, a tavalyinál csaknem 700 négy­zetméterrel nagyobb területen mutatja be termékeit a magyar ipar. A kohó- és gépipari üze­melt — a többi között -— műsze­reket, híradástechnikai berende­zéséket, szerszámgépeket és ká­belgépeket mutatnak be. Szere­pelnek a kiállításon a világszer­te ismert Ikarus autóbuszok és a speciális Csepel tehergépkocsik. — Több mint 1100 000 forin­tot jövedelmezett az állattenyész­tés az elmúlt évben a magyarke- szi Széchenyi Termelőszövetkezet tagságának. és Henry Moore is bejelenteiték, j , ... ... _, h ogy érdekli őket a tervbe vett ~ 239 halalos áldozata volt váltelk^ás j 1960-ban a nyugat-berlini köz­VSA szervezet fő célkitűzése az fedésnek. 1960-ban Nyugat- ,v.,H^^irat0ör^nvek '“ellenf . Berlinben közlekedési balesetek során 293 ember vesztette életét és 17 000-en sebesültek meg. A elavult cenzúratörvények elleni küzdelem, a cenzúra által kifo­gásolt művek felülvi»s«41ása Amennyiben az arra érdemes előző évhez viszonyítva tízzel, a sebesültek száma 1500-al növe­kedett. — Az elmúlt hét folyamán a megyében 15 KlSZ-alapszerve- zetnél volt taggyűlés, ahol az Ifjúság a szocializmusért moz­galom beindításának feladatait tárgyalták meg. Ez ideig a bony­hádi járásban 300 fő, Tolna köz­ségben 300 fő, a paksi járásban 400 fő nevezett be az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. A paksi gimnáziumban 224 tanuló közül 200 fő jelentkezett ez ideig a mozgalomba. — Vladimír Kolar jugoszláv újságíró a zágrábi filmstúdióban színes dokumentumfilmet feje­zett be egy Brazília belsejébe vezető expedícióról. A „Rio des Mortes” című film, egy szinte prehisztorikus viszonyok között élő törzs életét és szokásait mu­tatja be. — A szakmai továbbképzésben részt vevő, képesítés nélküli óvó- tsők részére január 19-én. csü­törtökön Dombóvárott. január 21-én pedig Szekszárdon tarta­nak konzultációt. — Nyolc idénybölcsödét állí­tottak fel az elmúlt évben Tolna megyében a vöröskereszt és a nőtanács szervei. — Film készül Freud életéről. John Huston, amerikai fimren­dező Jean-Paul Sartret akarja megnyerni a Freud életéről szó­ló film forgatókönyvének meg­írására. A film női főszerepét Marilyn Monroenak szánják. halálos áldozatok közt 164 fér­„ , . . , , 88 nő, 28 fiatalkorú és 13 ti­muveket egyes országokban nem .„nnégy éven a!uli gyerek volt. engedik a nyilvánosság ele, a halálos áldozatok száma az u.i szervezet oha.it gondoskodni róla, hogy liberálisabb hagyó- _______________ M ftT T ___ __J 01 0 — A televízió műsora 18.00: Kicsinyek műsora. 18.45: A jövő hét műsora, műsorismertetés. 18.50: Az izzó vas mesterei; 19.20: Hétköznapi tanácsok. 19.30: TV-híradó. 19.50: Normandia— Nyeman. Magyarul beszélő szov­jet—francia film. Hiányokkal rendelkező országok- _ ban bemutatásra kerülhessenek. Q0 * c[ M O Z I L..____műsor_____ I DŐELEMZÖ képesítéssel „ ... rendelkező MUNKAI’G I Zápor. Magyar film. Szekszárd Q: ELŐADÓT felveszünk. Tol­lt na megyei Húsipari Válla­(87) Film Georgi Dimitrmról 0 0: ^ Szófiában befejezték a „GeorgiQ gyaru^ beszélő saovjet film. Dimitrov — egy nagy élet” című.JJ Paks 20—22 Q ............................... t eljes estét betöltő dokumentum-rj Lámpaláz. Nyugatnémet film. a film felvételeit. A filmet febru-U Dunaföldvár 20—22, Paks 23—n árban mutatják be, Dimitrovnak,® 25. “ t a lipcsei börtönből való kisza-’O A NoSzty fiú csetc T6th Mar!­val- Magyar film. Bonyhád ~ kezet keres létesítendő kis badulása 28. évfordulóján. OÍ A bátai földművesszövet­4 0 ’—• maival inni. uonynau j. Rezet keres létesítendő kis- , 20—22, Bátaszék 23—25. n . vendéglőjébe gyakorlattal | í Ma utoljára. Csehszlovák film a f rendelkező SZAKKÉPZETT ,i U Bátaszék 20—22, Szekszárd ?3— r> j VEZETŐT. Jelentkezés vagy (i ! 25. U | írásban, vagy személyesen. (J Az elvarázsolt herceg. Színes n i Fizetés kollektív szerint. ■ szovjet film Dombóvár 20—22, U J Q Tamási 23—25. ■ J ■ Különös hajótöröttek. Színes 0 SÄ»;““ 2^!2Ő Apróhirdetések 0 "ül"'1' Sz°vjet fUm ■ Szekszárdon. Jókai u. 33. számú [páz eladó. Azonnal beköltözhető. (83) _ Bonyhád 23—25. 0 — Ember medvebőrben. lengyel film. Tolná 20—22. n 0 " Foma Gorgyejev. Szovjet film. _ Tolna 23—25 (86) Keresünk megvételre jó karban ■ Vidéki lány. Amerikai 0 Dunaföldvár 23—25. O 'évő, 140 cm széles, gyorsvetélős kézi szövőszéket. Értesítést az ?alábbi címre kérünk: Decs, Kos- ■ (40) U uth L. u. 34. Népművészeti s ■Háziipari Szövetkezet, íUM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents