Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-18 / 15. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1961. január 18. Oisényi szintóasszcnyck között Emlékszem, gyerekkorom­ban, valóságos áhítattal fi­gyeltem nagybátyámat, ami­kor szövőszéken dolgozott. A szövés volt téli elfoglaltsága, mert egyébként földművelés­sel foglalkozott. Amikor a ha­tárban elfogyott a munka, a szoba sarkába beállította a szövőszéket és lepedővásznat, törülközőt, zsákvásznat, pony­vát szőtt a rokonságnak, is­merősöknek. Hasonló áhítattal figyeltem Öesényben a szövetkezetben a szövőasszonyok munkáját. Az ö munkájuk már művészet, az ősi, népi művészet, amely nemzedékről nemzedékre szállt. A sárközi viseletét a mostani nemzedék elhagyta ugyan, célszerűbbel, köny- nyebbel és olcsóbbal cserélte fel. Viszont megőrizte a régi sárközi motívumokat szőtte­seiben sőt, a sárközi asz- szonyok nagy1 részének rend­szeres foglalkozása, kereseti lehetősége a szövés. Jellegze­tes, piros-íehér-fekete mintás szőtteseik eljutnak az ország összes hépművészeti boltjaiba, sőt, az ország határain túl is, a világ különböző részeibe A szőttesekben — függö­nyökben, futókban, térítők­ben, párnákban él, virágzik még ma is a sárközi népmű­vészet. öesényben is száz asz­Nemrégen egy régi kristály­vizes üveg került a kezembe. Jót húztam szénsavas tartalmá­ból, s eközben az alábbi szöveg­re lettem figyelmes, ami a pa­lackra volt írva: »Ezen palack a Szt. Lukács Fürdő R. T. el­idegeníthetetlen tulajdonát ké­pezi«. Hm. gondoltam, öreg da­rab már ez is, s ha beszélni tudna, sok mindent elárulhatna nekünk. Mennyi, mennyi szom­jas szájat elégíthetett ki tartal­mából. Élt békés szituációk között, látott vérgőzös fasisztákat, el­helyezkedett főúri asztalokon, átélte azt a szörnyű háborút, amit Hitlerék rendeztek ne­künk. Talán nászokon is tanú volt, születésnél, halálnál, jó és rossz helyen egyformán telje­sített szolgálatot, némán ontva a savanykás italt. öreg üveg! Szeretnék neked egyet-mást elmondani, már a feliratod miatt is. Először is megnyugtatlak, hogy nem lettél elidegenitve, csak éppen ott tel­jesítesz szolgálatot, ahol szük­ség van rád. Éppen úgy nem lettél elidegenitve, mint ahogy országunk sem lett, hanem a jogos tulajdonos kezébe került. Persze a Lukács fürdő is, sok annyi más intézménnyel együtt mind a nép szolgálatában van. Tizenöt év óta sok gazdád van, nem úgy mint régen, amikor egy tiolt, s akinek kénye-kedve szerint ki voltál szolgáltatva. Régi gazdád földhöz is vágha­tott volna, talán tették is ezt Veled, mert a csorbaságod erre szony foglalkozik szövéssel, és a legtöbbnek saját szövőszéke van. A szövéshez használt fo­nal már a legmodernebb gé­peken készül, a szőttes vi­szont nem egy, száz évnél is idősebb szövőszéken. A szövetkezeti házban fel­állított szövőszéken csak a nagyméretű és a különleges enged következtetni. Igen, nagy utat tettél meg idáig, sok ezer embert tartottál jól. Hadd mon­dom még el neked, hogy nálunk már nem királyság van, mint a te születésedkor volt. Köztársa­ság van, a nép köztársasága. Te még a királyságot hirdeted ol­daladra nyomott koronával. Azt a királyságot és országot, amely csak párszáz emberé volt. Az a korona fényesen csillogott, de gazdái sok borús napot okoztak népünknek. Azok gyilkosok, hó­hérok voltak, s te azokat is szolgáltad! De ne félj. Mi nem »ölünk« meg, ez nem a mi ke­nyerünk. Meghagyunk téged feliratoddal, s koronáddal együtt. Igaz, ha rád néz az em­ber, egy pillanatra eszébe jut az az átkos múlt, de nyomban az is eszünkbe jut, hogy sze­rencsére ez mindörökre a múlté, s rossz emlék csupán. Most egy új városban — ahol 10 évvel ezelőtt a hatalmas gyá­rak helyén még búza és kukori­catáblák ringottak — ott állsz szolgálatban. Martinásznak, ko­hásznak, sok-sok munkásember­nek ontod italodat. Ezek meg­becsülnek téged, mind-mind vi­gyáznak rád. Te, aki annyi min­dent megértél, a fasizmust, a vérontások idejét, a szocializ­mus építését, a felmélkedés kor szakát, kívánom neked, hogy élj még sokáig, érd meg a kommu­nizmust is. Juttasd eszébe az embereknek, hogy milyen volt a múlt. GELENCSÉR SÁNDOR levelező, Bölcske szőttesek készülnek. Holacsek Mária például egy 140 centi­méter széles szádafüggönyt készít. Érdekes találkozása a réginek és az újnak; melegí­tőbe öltözötten varázsolja a függönyre az ősi motívumo­kat. Valaki azt hihetne, hogy a szövés könnyű munka. Pedig nem az, hiszen a kéznek, láb­nak állandóan járni kell és bizony, időbe telik, amíg a 140 centiméter széles függöny bői elkészül egy méter. Lengyel Károlyné kényes munkán dolgozik, amint mondja, már három nap óta. Ehhez elő kell szedni minden ügyességét, rutinját. A szőttes a prágai népművészeti kiállí­tásra készül. — Mi lesz ez a munka? — Aprószedett, négyoszlo­pos, csillagrózsás futó — so­rolja. Feltűnik, hogy nem az ere­deti sárközi fehér-piros-feke- te színben készül, hanem fe- hér-szürke-kékben. — Ez volt a kívánság — nagyarázza Lengyel Károlyné. — A jelenlegi lakáskultúrá­hoz kell igazodni a népművé­szetnek is, ezért esett a vá­lasztás erre a színösszetételre. A minták az eredeti, ősi sár­közi minták, ezeket megőriz­tük. A szőttes valóban nagyon szép. Biztosan sikere lesz a kiállításon. Nézem a szövőszéket, ame­lyen a remekmű készül. Ez áll egy helyen a fájába vésve: 18 K M 79. A KM első tulajdo­nosa nevének kezdőbetűi, az 1879 pedig az év, amelyben készült. Bognár István Nőtanács-iilést tartottak Hémetkéren Majoros Mihályné, a nőtanács titkára beszámolója és a vita után határozatot hoztak, hogy beindítják a kézimunka-szakkört, és társadalmi munkában kijavít­ják a bölcsőde ruháit, továbbá az iskola számára a gyermekek ré­szére lábtörlőket fonnak, hogy védjék az iskola tisztaságát. Azt is tervbe vették, hogy elő­adássorozatot indítanak, melyet minden héten keddi napon tar­tanak. Létrehoznak ezenkívül egy énekkart is, hogy működé­sükkel az ünnepélyeket színeseb­bé tegyék. Tsz-asszonyok talál­kozóját is megtartják, ahova meg hívják mind az öt tsz asszo­nyait, hogy egységesebbé, illet­ve szorosabbá tegyék az egymás közötti kapcsolatot. Gondoskodnak a dolgozók szó­rakoztatásáról is. Elhatározták, hogy legközelebb vacsorával egy­bekötött táncmulatságot és apák ankétjét tartanak, Öreg kristályvizes üveg I Jegyzetfüzetemből: AMÍG TE ALSZOL... A kiságy elcsendesült... Teg­nap hiába kértem a fiamat, hogy hallgasson, mert dolgozni szeretnék, nem szunnyadt el. Azt mondta ő is dolgozik. Ma pedig?... alig sötétedett, már ágybakívánkozott és máris alszik. Talán elfáradt... S vele együtt a maci is. Olyan torzan, kicsavart nyakkal nyújtózik ott I a fiam válla mellett, ahogy Ő I utolsó makacs szorítását rajta­felejtette. Nézem az ágyat, a fehér pár­nát, rajta egy csöppség gond­talan, finoman rózsaszín arcát, melyen az álom jöttének pilla­natában ottmaradt a favonat­nak küldött mosoly és valaho­vá túl látok rajta. Túl, az ilyen sok, sok kiságyra, amelyek mindegyikében ilyen csöppségek alusznak éppen így, éppen ilyen \ mosollyal az arcukon, s talán éppen ilyen kicsavartnyakú ma­civei... S rajtuk is túl a fel­nőttekre... Ha megértené a fiam négyéves agyával, amit most mondani szeretnék neki, akkor felébreszteném... Megfognám apró, vattásán puha kezét, meg­ráznám egy kicsit — s ahogy reggel szoktam — odasúgnám neki huncutul, hogy ébresztő, És beszélgetnénk... Tulajdonképpen szoktunk mi. eddig is beszélgetni komoly dol­gokról. Mert 6 nagyon komolyan vesz mindent. Eddig a legko­molyabb amiről vitatkozunk — valóban komoly volt —, hogy miért vannak az égen csillagok — téma volt... Ez sokáig foglal­koztatta, rengeteg miértre kel­lett felelnem, de mostanában mintha mindent megértett vol­na, minden megvilágosodott vol­na előtte. Nem kérdezi. De le­het, hogy csak azért, mert min­dig felhős az ég... Tegnap viszont, amikor jöt­tünk haza az óvodából, azt kérdezte, hogy miért olyan csokis a bácsinak az arca. Mondtam neki, hogy nem csokis, hanem olajos. Neki az is mindegy volt, csak annyit kérdezett, hogy miért. Miért ? Most elmondom fiam... A felnőtt ember dolgozik... Reggel kezdi a munkát, s dol­gozik estig. Egy kicsit belefá­rad, de soha nem jut eszébe, hogy félbehagyd" mert úgy ér­zi, hogy van miért dolgoznia. Otthon a kiságyban ilyen csöpp­ség alszik, mint Te vagy... Az az olajosarcú ember talán egész nap súlyos kalapácsot emelge­tett, s sújtott le vele az izzó vasra, melyet úgy formált ked­ve szerint, ahogy Te nyáron a homokot... Az az ember fiam Érted is dolgozott. Mert a mun­ka nagy egésze nemcsak az egyes emberért van, hanem mindannyiunkért. Értetek is macit szorongató csöppségekért, akik a munka mélységét, örö­met adó fölemelését még nem értitek meg. Tulajdonképpen Értetek van minden... Hogy a bácsi dolgo­zott és olajos lett az arca Ér­ted és a többi apróságért van. És a bácsi talán éppen teg­nap a nagy, súlyos kalapáccsal ráütött az ujjúra... Óh! Te na­gyon sírnál, sírsz akkor is ha a szálka megböki a kezedet. De a bácsi csak felszisszent. És ta­lán rátok gondolt, akiknek a holnapját készíti. Mert a hol­napnak Te, Ti lesztek a nagy­jai. Amit mi magunkért te­szünk, tulajdonképpen az is a Ti érdeketekben történik... És azért vagyunk boldogok mind­annyian, mert részetekre alko­tunk, küzdünk. És azért nem tudunk soha belefáradni a mun­kába, mert Ti ott álltok mö­göttünk valamennyien, felsora­kozva és akarjátok, hogy előbb­re lépjünk. És most, amíg Te alszol, amíg Ti messzi álmok után kaptok csöpp kezetekkel, sok-sok fel­nőtt ember dolgozik fáradhatat­lanul. Lép, lépünk előre, s vi­szünk magunkkal Benneteket is, hogy mire felébredtek, melegeb­ben süssön a nap, zöldebben várjon a rét... Érted?... Látom, hogy igen... És mi felnőttek nyugodt lel­kiismerettel hajtjuk pihenőre a fejünket, ha tudjuk, hogy Te, Ti... észreveszitek, hogy reg­gel egy lépéssel élőbbről indul­tok, észreveszitek, hogy egy tég­lát ismét beépítettünk a nagy épületbe, mire felébredtetek. BUNI GÉZA Idejében végezzük el a fatisztogatási munkákat a gyümölcsösben A gyümölcsfákat, illetve ezek termését károsító különféle áí- , lati kártevők és gombabetegsé- gek elleni eredményes védeke­zés alapja a mechanikai véde­kezési munkák időben és szak­szerűen történő elvégzése. Ezzel nemcsak a kártevőket irtjuk és gyérítjülk. hanem a vegyszeres védekezés eredményességét is nagy mértékben elősegítjük. A mechanikai védekezési munkált jelentőségét bizonyítja, hogy a 18018/1951. F. M. számú rende­let az egész ország területére kötelezően előírja a fa tisztoga­tási munkák február 28-ig tör­ténő elvégzését. A fatisztogatási munkákat lombhullástól kezdve végezhet­jük, fagymentes napokon egész télen át. Nem szabad azonban ezt a munkát a télvégi és kora tavaszi időszakra halasztani, egyrészt mert télen a szüksé­ges munkaerő is jobban rendel­kezésre áll. másrészt a mecha­nikai munkák elhalasztásával gyors kitavaszodás esetén e munkák végzése miatt megké­sik a rügyfakadás előtti perme­tezés. A téli fatisztogatási munkák során — amennyiben még nem történt meg — le kell szedni a fákról a nyár végén, ősz elején felrakott hernyófogó gyűrűket. A leszedett hernyóenyv gyűrű­ket elégetéssel azonnal meg kell semmisíteni A gyümölcsfa­koronából vágjuk le a különfé­le kártevőktől erősen fertőzött, beteg, elszáradt, vagy megsé­rült ágakat, gallyakat. Egyúttal végezzük el a koronaritkítást is. A koronaritkításra azért van szükség, mert a sűrű korona (megfelelő napfény, levegő stb, hiányában) rendkívül kedvez egyes kártevők és gombabei eg- ségek elszaporodásának és egy­úttal akadályozza a szakszerű permetezés elvégzését is. El kell távolítani a fákról a fattyúhaj­tásokat és tősarjakat is. Az ágak, gallyak, hajtások levágá­sánál ügyelni kell, hogy cson­kok ne maradjanak vissza a vágás után, tehát mindig simá­ra kell vágni. így a vágás okoz ta sebek könnyebben gyógyul­nak. Le kell szedni a fákról a téli hernyófészket. lepketojás-cso- mókat, le nem hullott levélcso­mókat, gyümölcsmúmiákat. A fák törzsét is meg kell tisztíta­ni az elváló kéregtől, pajzstet- ves rétegektől, mohától, zuzmó­tól. A fatörzs tisztítását kapa­róvassal és drótkefével leheti végezni. Az egészen fiatal fák­nál drótkefe helyett erős súroló kefét használjunk. A fatiszto­gatás során összegyűlt ágaltat, gallyakat, hulladékot és kapa- íékot elégetéssel semmisítjük meg. A kaparékot mélyen el is lehet ásni. A fatisztogatás során kelet­kezett, vagy egyéb okok foly­tán a fán lévő sebeket faseb- kátránnyal, vagy oltóviasszaí kell bekenni. \

Next

/
Thumbnails
Contents