Tolna Megyei Népújság, 1961. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-18 / 15. szám
19«. január 18. Enyém — tiéd — miénk Először talán a két beszélgetést, annak illusztrálására, hogy sokszor az út rö- videbb az e n y é m-től a mién k-ig, mint remélni mernénk, s a meglepetés erejével hat és éppen ezért még inkább, még erősebben tudunk hinni, bízni az emberekben. Időpont 1960. december 10. Négyen ülünk a szobában, hárman alsóvárosi parasztemberek, jó ismerősök, szegről- végről atyámfiai mindhárman, és negyediknek én, nem atyafi, hanem újságírói mivoltomban, hogy megörökítsem a beszélgetést, majd a rotációs gépre bízzam, jusson el mennél több emberhez, aki habozik még az újat, a szövetkezetét választani. A beszélgetés nehezen indul, jószerint csak magam beszélek, a többiek hümm- getnek rá s hol egyetértőleg, hol meg kételkedőleg ingatják fejüket. A nyulat azzal sikerül kiugratni a bokorból, hogy a szőlőkre terelem a szót. Ezzel megindul a szóáradat. Most már ők beszélnek és én hallgatok. Nehéz lenne szó szerint visszaadni ma már az ott elhangzottakat, csak néhányat hadd idézzek, úgy mint legjellemzőbbeket. — Mi nem vagyunk olyan emberek, akiket össze lehessen fogni és parancsszóra dolgoztatni. Az a föld, amim van, az enyém. Én azt nem adom. — így az egyik. A másik meg: — Kár a szóért. Szekszárd nem lesz termelőszövetkezeti város. — Ha aratnak, akárhány kaszás áll a táblába, akkor is elmarad néhány kalász. No, hát így leszek én is. Minek is folytassam, a beszélgetés azzal ért véget, én kardoskodtam amellett, hogy majd ők is belépnek, meggyőződnek róla, ez a fejlődés elkerülhetetlen útja, ők pedig váltig erősítették, abból ugyan sem én, sem más nem eszik, Ezért nem írtam meg akkor, mit végeztem, mi végre jártam az alsóvárosi dolgozó parasztok között. Most nem újságírói mivoltomban, hanem a véletlen folytán kerültem össze ugyanezekkel az emberekkel, helyesebben csak kettővel a három közül, mert a hiányzó egy a tsz előkészítő bizottság ülésén vett részt mint tag. Időpont 1961. január 10. Biztatni már nem kell embereimet, beszélnek azok biztatás nélkül is. A dologban nem az volt az érdekes, a feltűnő, amit elmondtak, hiszen valamennyiről tudtam, hogy aláírtak már, valamennyien szövetkezeti tagok, sőt nemcsak ők, hanem kettő kivételével az egész utca. Egy darabig még tartott az érdeklődésem, aztán kezdett alábbhagyni, hiszen kísértetiesen hasonlított a már nagyon sok községben hallottakhoz. Mindenütt ugyan ezek a szavak, ugyanezek a mondatok, ugyanezek a gondok és ugyanez a bizakodás, belépés után néhány nappal. Akkor kaptam fel a fejemet, amikor ez a mondat elhangzott: — A mi szövetkezetünk földjei itt lesznek... — és elmondta merre lesznek. — Úgy beszéltük meg, hogy a mi szövetkezetünk a hegyen majd azt a részt kapja... Ami az elmondottakban megütött, nem, nem megütött, hanem megsimogatta a szívemet, ami hallatlanul jólesett, a »mi-“ volt. A mi szövetkezetünk. Nem az a szövetkezet, amibe mi beléptünk, nem az a szövetkezet, amelynek mi is tagjai vagyunk, nem az alsóvárosi szövetkezet, hanem a m i szövetkezetünk. Neve még nem volt akkor a szövetkezetnek, talán nem is gondoltak rá, hiszen kél nappal később került sor a közgyűlésre is. De ez a sző- ’ vetkezet már a mi szövetkezetünk. Igen, az övék. Próbáltam megérteni, mi az oka, hogy ilyen rövid az út az enyém-tiedtől a miénkig. És még ma is azt hiszem, megérteni nem is lehet. örülni neki és bízni az erejében, annál inkább. S végeredményben ez a fontos. Letenyei György De Gaulle önmaga ellen szavazóit ? Száz {útint A francia közvéleményt erősen foglalkoztatja az a rejtélyes személy, aki Colombey-les-deux- Eglises-ben, de Gaulle vidéki otthonában a tábornok ellen szavazott. A sajtó emlékeztet arra, hogy 1958 szeptemberében, amikor az új francia alkotmány megszavazásáról volt szó, eb- , ben a kis községben szintén akadt egy személy, aki »némáméi szavazott. A francia sajtó már akkor sorra vette a kislétszámú község szavazóit és találgatta, ki lehet az, aki nem-mel szavazott? Egyes lapok de Gaulle szakácsnőjére gyanakodtak, sőt, magára, a tábornok feleségére is. Most ismét töri a fejét a közvélemény, és a sajtó. A gordiusi csomót, úgy látszik, a Le Monde oldotta meg, amikor — glossza formájában — azt írta, hogy a kis község egyetlen nem-mel szavazója bizonyára maga de Gaulle lehet, hiszen »világos, hogy öntudatos társadalomban a jelölt nem szavaz saját magára«. Fekete, hatalmas luxuskocsi állt meg a gyár előtt. A féke- i — A Szekszárdi Állami Gazda- 1 gozó zéstől néhány másodpercig még ság szőlészetének kétszáz dolgo- nul. sertésgondozó — is tahintázott a Mercedes. Kicsapó- zója közül hetvenegy tanul szak- dott az ajtó, két jól öltözött úr, tanfolyamon. A terv az, hogy a nyugatnémet kereskedők száll- következő években a szőlészetiek ki a kocsiból. Délelőtt üzleti ben a dolgozók nyolcvan száza- ügyeket tárgyaltak. Megtekin- Iáka szerezze meg a szakmunkástették a mintakollekciót, kivé- bizonyítványt. lasztották a nekik megfelelőt és i aláírták a szerződést. \ — A nyugatnémet üzemekben A tárgyalás végeztével a kül- ‘ a baiesotek száma. földiek a gvár vezetőinek kis?- ' , e^)*' félében a balesetek rétében a kapu felé haladtak.-) ?runa a byugat-nemetországi A kapu és az iroda között az uzenyikben élette az 1,2 mdbot, egyik műhely ajtajában 8-10 | ^ögyis 1959 megfelelő idoszaka- munkás napozott. Ebéd utávA csaknem 90 000-el pihenőjük volt. i emelkedett. A külföldi üzletember meg-' ^Harmlntegy kombinált szék ( --------- ------ _ _........ á llt, zsebébe nyúlt. Elővette negyven konyhagarnitural ; építkezés nemzetközi konferen pénzzel tömött tárcáját, kivett vásároltak a .paksi bútorüzlet- 1 ciáját. Az értekezleten tanúimébelőle GQy százforintost. -i. nlig egy, hét lefoigasa alatt nyoztak a mai színhazepitker.és _ AZ embereinek, igazgató december utolsó és január első összefüggéseit a modern színjét — Belorussziában érmeket találtak az Abbasiden kalifa dinasz tia idejéből. A lelet több tucat, két centiméter átmérőjű ezüstérméből áll, amelyeken ó-arab nyelvű felírás látható. Minden érmén a kalifák nevei is szerepelnek, a legtöbbre Harun al Ra- sid nevét vésték. Szovjet történészek megállapítása szerint a kincseket a IX. század közepén áshatták el. — Nemzetközi színházépítési konferencia. Tizenöt országból 200 résztvevővel tartották meg a napokban Berlinben á színházúr, fogadja el. Igyanak rajta ^Piáiban. egy pohár sört. Az üzlet sike- Charlie Chaplin, aki jelenrére lég emlékiratain dolgozik, munAz igazgató az első pillanat- áfának befejezése után családMegvalósítják a paksi asszonyok kérését Paks község dolgozó parasztjai a közelmúltban választották az igazi paraszti felemelkedés útját: termelőszövetkezeti községgé vált Paks. Ezzel azonban egy sereg probléma is felmerült a községben. Ezek közül néhány akkor, amikor a községi nőtanács megbeszélésre hívta össze a termelőszövetkezeti asszonyokat. A csütörtökön megtartott nőgyűlés alkalmával a meghívott asszonyok zsúfolásig megtöltötték a párthelyiség nagytermét. Elöljáróban Szalai elvtárs. a községi pártbizottság titkára tartott előadást a nők múltbeli és jelenlegi helyzetéről. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a tsz-asszonyok is elmondották problémáikat és mindjárt javaslataikat is. Legtöbb felszólalás a közös munka megindításával kapcsolatban hangzott el. Számosán elmondották. a vezetőség gondoskodjék róla, hogy a napközi otthonok számát bővítsék Mint mondották: — "Nem tudunk majd kapálni, ha eljön az ideje, pedig mi részt akarunk ven ni a munkában. Mikor egyéniek voltunk, még csak ment valahogy — sorolták tovább —. felraktuk a gyerekeket a kocsira és vittük a határba. Ez most nem valósítható meg.« MindApróhirdetések Tizenhat kalapácsos daráló 19 HP-s villanymotorral, ciklonnal, ugyanott Eiffel személygépkocsi eladó. Sztálinváros, (Óváros) Vörös Hadsereg út. 95. Bakonyi. (81) Szekszárdon. Jókai u. 33. számú ház eladó. Azonnal beköltözhető. (86) iárt tanácsot is adtak, hogy a Pál utcában van egy ház, amelyet napközivé lehetne alakítani. Az asszonyok egyúttal azt is vállalták, hogy a berendezést — egyforma székeket, kiságyakat — segítik megszerezni, csak hely legyen, s ők dolgozni tudjanak. Figyelemre méltó, jogos kérések voltak ezek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a pártszervezet másnap a tanács és a termelőszövetkezetek vezetőit összehívta, hogy többek közt e probléma megoldásának lehetőségeit is megtárgyalja. E megbeszélés eredményeként nemcsak a Pál, hanem a Villany utcában is szándékoznak — a felsőbb szervek segítségére is számítva — napközit berendezni. A megbeszélés eredményeként azonban azt is megállapították. hogy még ez is kevés lesz. Éppen ezért tervbe vették, hogy a madocsai példán okulva, külön gyermekmegőrző helyeket is jelölnek ki és tartanak fenn a nagy munkák ideién. Mindent összevetve jóleső érzés volt hallani, hogy a dolgozók felvetett gondjait ilyen hamar és ilyen megnyugtatóan igyekeznek intézni a paksi pártszervezetben. (Sz) J A hátai földművesszövet- • kezet keres létesítendő kis- f vendéglőjébe gyakorlattal f rendelkező SZAKKÉPZETT J VEZETŐT. Jelentkezés vagy ; írásban, vagy személyesen. ! Fizetés kollektív szerint. . i (83) ban nem tudott szóhoz jutni; nézte a pénzt, a külföldi vendéget, a műhely-ajtóban napozó munkásokat. — Köszönöm, nálunk ez nem szokás! Nálunk ez már nem divat, — De csak nyugodtan! — Nem, köszönjük. A százforintost visszatette a ________________________ t árcába, és elmentek ki a gyári filmintézete, nem adta meg az vaskapun, beültek a fekete Mer- ! engedélyt a „Sztálingrádi orvos” cedes be és elhajtottak. Az igaz- című nyugatnémet film előadá- gató visszament. A műhely aj- j sóra mert az a Szovjetunió ellen tájában még mindig napoztak a uszít. munkások. Egy alacsony, piros- j — A mezőgazdasági technikum pozsgás, börkötényes dolgozó levelező tagozatán hatan tanulnak a Sárközi Állami Gazdaság dolgozói közül. Többségükben jával együtt a Szovetunióba látogat. • — Kilencvenhat általános, hat középiskolai és egy MTH-iskolai vöröskereszt-szervezet működik a megyében. Az általános iskpjai szerv ezeték nek 2237, a középiskolai szervezeteknek 220, az NlTH-ijskolaipak 36 tagja van. i— Kuba állami művészeti és brigádvezetők, de egy fizikai dolmegkérdezte az igazgatót. — Mit akartak a pénzzel? — Maguknak akarta adni, hogy igyanak rajta egy pohár sört. — Hát mit gondol az atyafi, nincs nekünk egy fröccsre pénzünk, meg kellett volna hívni a törzsasztalunkhoz estére, az „Negyvenhárom forintot ér egy Aranykulacsba, — a mi költsé-1 munkaegység a diósberényi Pepiinkre, majd vendégül láttuk j tőfi Tsz-ben.” Nem is kell ismerszással és általában a mai építészet problémáival. — Az idén 110 mázsa szuperelit takarmán.vborsó-vctrm pót szállít az állami gazdaságoknak vetőmagtermesztés céljára az iregszemcsei kísérleti intézet. — A prágai „Laterna Magica” együttes februárban Londonban vendégszerepel, amelynek technikai berendezését az amerikaiak 500 000 fontot kitevő összegért akarják megvásárolni. Az első fellépésre február 6-án kerül sor a londoni Saville Színházban. Az előadásokhoz szükséges gépi berendezés felállítása egy hónapot, vesz igénybe. — A televízió műsora: 18.15: A TV ezüstkalászos előadásai. 18.45: Hazai tájak. Magyar kis- film. 19.05: Közvetités a Nemzeti Színházból. Mesterházi: Üzenet. A Népújságban olvastuk volna! Korcsolyázó diplomaták a moszkvai tengeren Moszkva: (TASZSZ) A Moszkvában akkreditált külföldi diplo máciai képviseletek vezetői a szovjet külügyminisztérium meghívására egy kedvelt Moszkva környéki kirándulóhelyen töltötték a hét végét. Moszkvában szokatlanul enyhe az időjárás ezekben a napokban, hó is alig esett, de a moszkvai tengeren — a Moszkva környék e festői szépségű tájékán már igazi tél várta a kiránduló diplomatákat, akik közül többen korcsolyázni indultak. A diplomaták a szombat este után a vasárnapot is a pihenésnek szentelték — síeltek, korcsonie a logarlécet annak, aki meg akarja tudni, hogy nem is élnek ott rosszul. A zárszámadást követő báljukon bizony szívesen vennék részt. Már csak azért is, hogy örömükben osztozzam! * „Eladó ez a kabát”. „Mint a perzsavásár, olyan a szeksz rdi piac”. De csak volt. A 900 éves várost lakói, korszerű vásárcsarnokkal ajándékozzák meg. Valóban, megható a figyelmesség! Újabb megnyilvánulásokra serkentő! * „Tizenegy év óta növekedik a rabok száma az USA-ban.” Elég szomorú! Ámbátor, ha elmélkedünk rajta, könnyen további következtetéseket is levonhatunk: 1. Még további gyarapodás is várható. 2. Ok: Az elégedetlenség fokozódása. Kérdés: A rabok elhelyezésétak. Ezután a külügyminisztérium képviselői ebédet adtak a vendégek tiszteletére, amelyen Ja- kov Malik külügyminiszterhelyettes mondott felköszöntőt az országok közötti baráti kapcsolatokról. adja el? Az ember mindig fél az ingyen, vagy fél-ingyen adománytól. Valahol kilóg a lóláb. A középkort akarják-e feleleveníteni, vagy — ami még ennél is rosszabb — csak nincsenek a lovagvárakban boszorkányok? Kérdés: Ki „veszi meg” ezeket? Ugyanis: Don Quijote de la Mancha, S jó barátja, Sancho Pansa. ' E két darék legény Fájdalmunkra, már nem él szegény! * „A szerelmes náci.” Megtalálták Goebbels hátrahagyott remekművei között egyik „klasz- szikus” munkáját. „Szerelmes levelek egy magas, szőke diáklányhoz”. Nem nehéz elképzelni, milyen júliai szerelemre lobbantot- ták a miniszter episztolái a szőke hölgyet. Különösen akkor, midőn ezeket a sorokat olvasta: „Szeress, szeress, te szőke lány! Szívem küldöm feléd. Ha nem szeretsz, ha nem imádsz: Van gázkamra elég!” Mi sem természetesebb, hogy a hölgy azonnal igent mondott. • „Váltságdíj megszöktetett autókért”. Argentínában az ellopott autókat csak vnltságdf; fejében adják vissza. Ezek a cselekedetek a magántulajdon szent- kat, kastélyokat megjavíttatja,' ségének legnagyobb dicsőségére magáénak modhatja. Valamit történnek? . . . 1 azonban nem értek. Miért nemi Báli lyáztak, sétáltak a hólepte erdő- nek céljából börtönöket fognak-e ben, vadásztak, egyesek pedig; építeni? Vagy lenne valami más jég alatti horgászással próbálkoz- megoldási mód is? Megfejtés: Volna! Lenne! • "Ingyen-kastély«: Nahát! Ilyen jószívű a nyugatnémet kormány? Miről is van szó? Aki a vára-
