Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-16 / 296. szám

I960, december 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Gondolatok az NB lll-ról V. közlemény Az elmúlt évi bajnokságban a Petőfi ősszel 19 ponttal az ötödik helyen végzett. Egy ízben a fehér­vári lap a szekszárdi csapatot a bajnokjelöltek között emlegette. A sikeres őszi szereplés után hideg zuhanyként következett a tavaszi gyenge szereplés, amely majdnem a csapat kiesésébe került. Hu­szonkilenc pont csak úgy volt ele­gendő a bentmaradáshoz, hogy az MLSZ büntető pontokat vont le a Kiskunhalasi MEDOSZ együtte­sétől és így a szekszárdi együttes megmenekült. A két bajnokság között alig volt idő, így felkészülésről alig lehe­tett beszélni. Mégis az első mér­kőzések azt mutatták, hogy a Pe­tőfi megemberelte magát. Csatár­sora lényegesen gólképesebb lett, ugyanakkor azonban a közvetlen védelem meglepően bizonytalan­ná vált és hiába rúgott a csatár­sor négy mérkőzésen 12 gólt, ha ugyanakkor a védelem 11-et ösz- szeszedett. így is az első négy mérkőzésen megőrizte veretlensé­gét. Ezen a négy mérkőzésen azonban csak egyetlen győzelem született: a Máza elleni, mely pon­tokat a “-sírból« hozta vissza a csapat, amikor a vendégcsapat tíz főre csökkent és az utolsó két percben fordította meg a vesztés­re álló mérkőzés sorsát. Ezzel szemben a Pécsi Bányász ellen 3:l-es, a Pécsi EAC ellen pedig 3:2-es vezetés után volt kénytelen megelégedni a döntetlennel, és a mutatott játék alapján a Bácska mérkőzésen is a Petőfi állt köze­lebb a győzelemhez. A következő négy mérkőzés még rosszabbul sikerült. A K. Dó­zsa elleni 0:4 után vereség követ­kezett jó első félidei játék után a KMTE ellen Szekszárdon is, viszont a következő fordulóban el­vették a Pécsi Vasas hazai veret­lenségét, pedig akkor a pécsi csa­pat négy győzelemmel és két ve­reséggel még az élvonalban, a har­madik helyen volt. Nem tört meg a jég a Bajai Építők ellen sem. Egyetlen góllal, de alul maradt a Petőfi. (Bajai csapat ellen még nem nyert mérkőzést a Petőfi az NB Ill-ban.) így aztán a máso­dik négy mérkőzés után az ötö­dik helyről a 12. helyre esett vissza a megyeszékhely együttese. Mérkőzései nem hoztak rossz sportot eddig sem, de valahogyan úgy érezte az ember, hiányzott a csapatból a »mellbedobás«, amely az atlétát nem egy esetben győ­zelemhez segíti. Ugyanezt tapasz­taltuk a következő mérkőzésen is. A Pécsi VSK ellen hiába volt a befejezés előtt 10 perccel még 3:1, végül is örülni kellett a 3:3-nak. vagy Bonyhádon hiába vezettünk 2:l-re a félidőben, a hazaiak lel­kesebbek voltak és végül is ismét Bonyhád nyerte a Tolna megyei rangadót, mint ahogyan az már lenni szokott. Ekkor a 13. helyen állt a csapat és olyan mérkőzések következtek, mint a második he­lyezett Székesfehérvár, a tavalyi bajnokjelölt Csepel Csenelen. a listavezető Kaposvári Kinizsi, a Honvéd Kaposvárott és Kiskun­halas. Ábrahám edző örökét Sárosi Antal foglalta el, és megtörtént a »csoda«: ugyanaz az együttes egymás után négv mérkőzést nyert meg és a legyőzöttek között találjuk a listavezetőt, Cseoel el­vesztette hazai veretlenségét. Szé­kesfehérvár és a Kaposvári Hon­véd is a vert mezőnyben foglalt helyet. Az utolsó fordulóban az­tán ismét kiütköztek a korábbi bajok úgyannyira, hogy a dön­tetlen a hazai csapatra volt hízel­gő. önként merül fel, hogy mi a teendő a tavaszi helyzet elkerü­Sportköri esték a bonyhádi járásban A Bonyhádi Járási TST a já­rási ISB-vel közösen a járás sportkörei részére a téli hónapok alatt sportköri estéket rendez. Ezeken az estéken olimpiai él­ménybeszámolót tart Bod any Béla, időszerű szervezési és tö­megsportmozgalmi előadásokat tart Fátrai Jakab, a JTST elnöke és Koller Imre, a járási ISB el­nöke. Nevelési és szabálymagya­rázó előadást tart Csordás Sán­dor labdarúgó-edző és Bajor László járási művelődési fel­ügyelő. A labdarúgó szabályok­ról Kuszka Dezső tart előadást. A röplabda-szabályokat Nánai Zoltán, a járási agit.-prop. bi­zottság elnöke ismerteti. A járás 14 sportköre, ahol Asztalitenisz rangadó Szekszárdon A megyei asztalitenisz-bajnok­ság során december 17-én, szom­baton délután 3 órakor rangadó­ra kerül sor. A Szekszárdi Pető­fi a Tolnai SE asztaliteniszezőit látja vendégül a sportszékház­ban (Hunyadi utca 5.), ahol szín­vonalas és izgalmas mérkőzése­ket ígér a találkozó. megrendezésre kerülnek a téli sportköri esték (zárójelben az időpont): Bonyhádi Cipőgyár (de­cember 18), Bonyhádi Vasas (december 18), Nagymányoki Bá­nyász (december 18), Mázai Bá­nyász (december 22), Győréi KSK (december 22), Váraljai Tsz SK (december 22), Cikói KSK (ja­nuár 15), Kakasdi KSK (január 22), Kisdorogi MEDOSZ (január 25), Teveli MEDOSZ (január 29), Zombai Tsz SK (február 5), — Lengyeli Tsz SK (február 15), Mucsfai Tsz SK (február 19), Nagyvejkei Tsz SK (február 26). Szombaton kezdődik a dombóvári sportakadémia A Dombóvári Járási TST mel­lett működő agit.-prop. bizottság december 17-én délután 5 óra­kor a 12 évfolyamos iskola kul­túrtermében tartja a sportakadé­mia első előadását. Az előadás keretén belül dr. Kalocsa Jenő ismerteti a Kilián György test- nevelési mozgalom célját és fel­adatát, majd a római olimpián készült sportfilmeket vetítenek. Budapesti élsportolók Felsőnánán, Gyönkön és Simontornyán A megyei ISB meghívására a Budapest XI. kerületi ifjúsági sportbizottság és a kerületi TST szervezésében budapesti élsporto­lók látogatnak december 17-én, szombaton megyénkbe. Ezen a napon Felsőnánán, Gyönkön és Simontornyán rendeznek téli sportköri estéket, ahol a buda­pesti vendégek bemutatókat, elő­adásokat tartanak. A tervek sze­rint a következőképpen alakul a szombati program: A Felsőnánai Tsz Sportkörhöz négy cselgáncsos, négy ökölvívó és négy asztaliteniszező érkezik. A Gyönki Tsz Sportkörhöz négy cselgáncsos, hat ökölvívó és négy női tornász érkezik. A simontor- nyai BTC-hez hat ökölvívó, négy asztaliteniszező (két nő, két férfi) és négy cselgáncsos érkezik. lése érdekében. Mindenesetre nem az, hogy a villámigazolás remé­nyében vidéki játékosok után nézzünk. Ehelyett alapos felké­szülés, a védelem játékának biz­tonságosabbá tétele, a csatárjá­ték továbbfejlesztése, a csapat gyorsaságának, fejjátékának javí­tása, és amíg nem késő, hozzá kell fogni az utánpótlás neveléséhez, tartalékcsapat kialakításához és foglalkoztatásához. Tavaszra a bentmaradáshoz szükséges ponto­kat itthon kell megszerezni, hi­szen aligha számíthatunk sikerre a KMTE, a PVSK, a K. Kinizsi, Székesfehérvár, a Bajai Bácska, Máza és a Halasi Dózsa otthoná­ban. Szerintünk ezeken a mérkő­zéseken négy pont megszerzését előirányozni már merészség len­ne. Ezzel szemben nincsen olyan hazai mérkőzés, amelyet ne lehet­ne megnyerni. Ennek ellenére a Pécsi Bányász, a Pécsi Vasas, a Kaposvári Dózsa, a Bajai Építők, Bonyhád és Csepel már sok bor­sot tört az orrunk alá. Alapos felkészüléssel minden­esetre el lehet majd érni, hogy mintegy 15 pontot szerezzünk és ez a 32. pont kb. a 6—8. hely meg­szerzéséhez — úgy véljük — ele­gendő lesz. (Folytatjuk.) ■ ■inimiuHiinn»lwti Kézilabda Á tolnai és a dunaföldvári gimnázium az őszi bajnok Befejeződtek a megyei közép- iskolás kézilabda-bajnokságok őszi fordulói. A fiúknál és lányok­nál öt-öt csapat indult. Az őszi forduló eredménye: Fiúk: 1. Tolnai gimnázium 6 pont 37:32 2. Szekszárdi közgazd. tech. 5 pont 29:22 3. Dombóvári gimnázium 5 pont 61:44 4. Dunaföldvári gimnázium 2 pont 38:42 5. Gyönki gimnázium 2 pont 28:53 Leányok: 1. Dunaföldvári gimnázium 8 pont 33:2 2. Bonyhádi közgazd. tech. 5 pont 10:9 3. Szekszárdi közgazd. tech. 4 pont 15:11 4. Tamási gimnázium 2 pont 8:22 5. Gyönki gimnázium 0 pont 4:26 fiúk élmezőnyében az első szont a legkevesebbet is do három csapat egyenlő játékerőt képviselt. A legérdekesebb mér­kőzést a Tolna—Szekszárd talál­kozó hozta, ahol a szekszárdi csa­pat 4:l-es félidő után vesztett 5:6-ra. Tolnát viszont Dombóvár verte meg, míg Szekszárd Dom­bóvárral döntetlent ért el. Legke­vesebb gólt Szekszárd kapta, vi­tavaszi fordulóban az élmezőny bármelyik csapata megnyerheti a bajnokságot. A lányok csoportjá­ban valószínű, a jelenlegi tabella- állás marad a bajnokság végered­ménye. A dunaföldvári lányok dobták a legtöbb gólt és a legke­vesebbet is kapták. U j taktika A Kalifornai Methodista Egye­tem. kosárlabda-csapata roppant gyengén kezdte a bajnokságot. Bill Meek edzőjük védekező tak­tikát dolgozott ki a számukra és mégis... nagy pontarányú veresé­get szenvedtek első négy mér­kőzésükön. A negyedik vereség után az edző nagy elhatározásra jutott: — Vége a begubózásnak, fiúk... nirmmmummimii» mától kezdve rohanunk, száguld dunk, végigtámadjuk a mérkő­zéseinket. A csapatkapitány kételkedett: — Nem lesz ebből baj, Mr. Meek? Az edző keserves arccal osz­latta el a kapitány aggodalmát: — Baj? Nézze fiam, aki a pad­lón alszik az már nem eshet ki az ágyból... nm rrm Az általános Iskolák őszi sportmunkája Az Országos Általános Iskolai Sporttanács 1960—61. évi prog­ramja és versenynaptára me­gyénk általános iskolai tanulói részére biztosítja az órán kívüli sportfoglalkozást. A programban meghirdetett célok és feladatok megvalósításával biztosítják megyénk testnevelést tanító ne­velői az általános iskolai tanuló ifjúság rendszeres, játékos sportoktatását. Az eddigi tapasz­talatok bizonyítják, hogy a meg­adott lehetőségekkel élnek neve­lőink. Legtöbbjük fáradságot és időt nem kímélve fáradozik azon, hogy tanítványai fegyelmezet­tebbek, edzettebbek és a közössé­gükhöz ragaszkodóbbak legyenek. Számos iskolában a munka az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek az iskolai testne­velésben és sportban való foko­zottabb érvényesítése szellemé­ben történik. Számos helyen a foglalkozások élvezetes és színes megszervezésével biztosítják a ta­nulók nagy számú részvételét. A bajnokságok rendszerességével a gyermekek célokat tűztek maguk elé. Megvalósításukért erőfe­szítéseket tettek közösségükben. A lemaradt őrsök nem csügged­nek.- A nevelő megnyugtató, új akaratra serkentő szavai újabb felkészülést, erőgyűjtést jelente­nek a téli időszakban. Mindezek azt mutatják, hogy mind az Országos Általános Isko­lai Sporttanács, mind a Magyar Úttörő Szövetség sportszerve he­lyes feladatokat és célokat adott meg erre a tanévre. Az úttörő- csapatok sportmunkája eredmé­nyeként sok iskolában emelkedett az úttörők száma. Több tanulónk kap így helyes nevelési útmuta­tást az iskolán kívüli munkában. Alakítja világnézetüket, magatar­tásukat az embernek az ember­hez való viszonyában. A gyermek önmagát és társait is értékeli. Az értékelésből pedig levonja a ta­nulságot: a jó közösség, együttes munka gyümölcsöző, eredménye­ket hozó. Az őszi munkák eredményei mögött azonban meg kell látnunk azokat a tennivalókat is, amelyek a jövőben még eredményesebbé teszik az úttörőcsapatok sport­munkáját. Minden szervezési munkát időben kell elvégeznünk. Az úttörőcsapatok munkatervének szerves részét kell, hogy képezze a sportmunkaterv is. A legtöbb csapat vezetősége gondolt is erre. Voltak azonban olyanok, akik a csapat sportmunkáját nem érez­ték magukénak. Pedig a sport­munkát a csapat vezetősége ve­zeti, irányítja és így felelős is érte. A csapatvezetőség negyedéven­ként tárgyalja meg a sportmun­kát. Természetes alapfeltétele en­nek, hogy a csapatvezetőség tart­sa meg értekezleteit rendszeresen. A csapatvezetőség ellenőrizze a sportprogram végrehajtását. A sportmunka végrehajtásához sportlétesítmények szükségesek. A létesítmények építésében jeleske­dett a szakcsi, kocsolai és az új­dombóvári általános iskola. Hu­szonkilenc iskola tanulói 73 580 forint értékű társadalmi munká­val 233 013 forint értékű létesít­ményt készítettek. Nem kis eredmények ezek. Szükséges azon ban, hogy valamennyi iskola a helyi körülményekhez képest a létesítményekben a teljességre törekedjék. A házibajnokságon szereplő tanulók számának nagy­mérvű emelkedése szükségessé teszi a szabadtéri létesítmények számának emelését. Létesít­mény-építési versenyünket a jö­vő évre is meghirdetjük. A gyermekek foglalkoztatásá­nak másik igen fontos feltétele a káderképzés. A nyár folyamán 18 KISZ-fiatalt és ötven úttörő pajtást országos, illetve megyei táborban képeztünk az úttörő sportmunka vezetésére, irányítá­sára. Legtöbbjüket foglalkoztat­ják is csapataink. A tanfolyamok mellett nagy jelentőségű az ott­honi káderképzés. Jó aktíva nél­kül nem is lehet vezetni a csa­pat munkáját rendesen. Ismerjék a versenyszabályokat. A verse­nyek rendezésében szükséges, hogy gyakorlati és adminisztrá­ciós munka elvégzéséhez szüksé­ges ismeretekkel vértezzük fel őket. A faliújság-felelős pedig gondoskodjék az események és eredmények ismertetéséről. A kol­lektív munka jó iskolája az út­törő sportfoglalkozások lebonyolí­tása. Ebben adjunk a tanulóknak megfelelő önállóságot. A gyermek hálás, és szeretettel viszonozza nevelőjének, igazgatójának min­den irányú érdeklődését. A mé­lyebb kapcsolatok kialakulását szolgálják azon esetek, amikor a raj tagjai látják, hogy osztály- főnökük velük érez és velük együtt lelkesedik. így volt és van ma is Dombóvárott, Kocsolán, és még sok más helyen. Sportmun­kánkat hassa át a nevelés tudata. A sportolás ne legyen öncélú az általános iskolákban sem. A sportmunkában rejlő nevelési lehetőségeken túlmenően a ta­nulókkal való érintkezés, azok egymás közötti kapcsolata fo­lyamán ragadjanak meg minden lehetőséget arra, hogy a tanulók marxista világnézetének alapjait megadjuk. A közösségi munka megszeret­tetését, az önállóság, a kulturált magatartást, a proletár hazafiság kialakítását kell szolgálnunk az iskolai sportmunkával is. Kevés helyen rendezték meg például versenyeiket a kiemelkedő egyé­niségek emlékére, évfordulók tiszteletére úgy, hogy a verse­nyen részt vevők megismerték vol na azok életét, munkáját, vagy az évforduló jelentőségét. Az őszi időszak végén őszinte mértékkel mérve minden csapat­vezetőség az országos, a járási és saját programjának követelmé­nyeit hasonlítsa össze a gyakor­latban végzett munkával. Az eredményeket, hibákat rögzítsék, bátran tegyenek javaslatokat és küldjék el a járási ÁIST elnö­kének. A járási tanácsok még de­cember folyamán értékeljék a 55- rás munkáját, a megyei prog­ramban megjelölt feladatok alap­ján. A megyei tanács január fo­lyamán értékeli az elmúlt idő­szak munkáját. Erre meghív' több csapatvezetőt és csapat sportve­zető tanárt is. A téli időszakra javaslom a tornateremmel nem rendelkező iskoláknak, főleg a helyi lehetőségek kihasználásával a szabadban történő versenyzést (túrás akadályok leküzdésével, számjátékok, sí- és ródli-verse- nyek, stb.) A termi foglalkozások folya­mán — rossz időben — az asz­talitenisz, sakk és tornaverse­nyekre való előkészítés után a tornaversenyek megrendezését. Az utóbbi anyagát maga a sportveze­tő tanár is megállapíthatja. Ja­vasolom a következő anyag ösz- szeáliítását: 1. szabadgyakorlat, 2. talajgyakorlat, 3. szekrényug­rás, 4. mászás, vagv húzódzkcdás. Eddigi eredményeink ser­kentsenek bennünket még jobb munkára. Legyünk azon, hogy minden csapatvezetőség az iskolai sportmunka vezetésével, irányí­tásával elégítse ki tanulóinak mozgásvágyát úgy, hogy minden foglalkozáson egy-egy lépést te­gyenek a szocialista sporterkölcs kialakulása felé. Kalász János MISB elnökségi tagi

Next

/
Thumbnails
Contents