Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-02 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! r Péntek U «.NA M! I960. december 2. X. évfolyam 284. szám * ARA: 50 FILLÉR Népünk amikor a helyes úton jár, igazságos ügyel véd, béke és a szocializmus ügyét szolgálja A bányászatról és a honvédelemről szóló törvényjavaslat megtárgyalása után, december 7-én folytatja tanácskozásait az országgyűlés Az országgyűlés csütörtökön összeült. Részt vett az ülésen dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Cser gő János, Czinege Lajos, Czott- ner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, ' Kovács Imre Losonczi Pál, Nagy •Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Részt vettek az ülésen a hazánkban tartózkodó görög képviselőcsoport tagjai. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának írásbeli jelentését, az 1960, augusztus 5-én berekesztett ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A bányászatról szóló törvény- javaslat tárgyalását; 2. A honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását; 3. A Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeinek megválasztását; 4. A nemzetközi helyzetről szóló beszámolót; 5. A mezőgazdaság helyzetéről és a soron'következő feladatokról szóló beszámolót. Ezután következett az első napirendi pont, a bányászatról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőnek Czottner Sándor nehézipari miniszter szólalt fel. Bevezetőben megállapította, hogy a bányászatban létrejöttek e fontos törvény megalkotásának előfeltételei. Létrejött az a gazdasági alap, amelynek jogi vetü- letét törvényben foglalhatjuk össze. — E törvényben — mondotta — tulajdonképpen megvalósulnak alkotmányunknak az ásványi nyersanyagokra és a bányákra vonatkozó ismert deklarációjában foglaltak, amely szerint a föld méhének kincsei, a bányák, az egész nép vagyonát képezik. A miniszter ezután elmondotta, hogy a szocialista bányászatra vonatkozó törvénytervezet az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség és a Nehézipari Minisztérium közös munkájával készült. Köszönetét mondott a törvénytervezet elkészítéséhez nyújtott segítségért a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének és az előkészítő munkában részt vevő főhatóságok vezetőinek. Czottner Sándor nehézipari miniszter ismertette a törvénytervezetet, majd méltatta annak politikai jelentőségét, végül elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. Ezután dr Sályi István, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke, a bányászatról szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. Beszámolt arról, hogy az új bányatörvény paragrafusaiban kifejezésre jut, hogy a szocialista bányajog minőségileg különbözik a kapitalista rendszer hasonló jogrendszerétől. A törvényjavaslat vitájában először Jakab Sándor Nógrád megyei képviselő szólalt fel, majd Klujber László képviselő arról beszélt, milyen nehézségekkel kell bányászainknak megküzdeni- ök a föld mélyén. Molnár István képviselő a bányamunkák gépesítéséről, a báEbédszünet után az országgyűlés áttért a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Elsőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy kormányunk mindenkor a bé kés egymás mellett élés, valamint az általános és teljes leszerelés mellett száll síkra. A magyar nép békét akar, békében kíván élni a világ minden népével, országával, tekintet nélkül annak társadalmi rendjére. Őszintén hívei vagyunk az általános és teljes leszerelésnek, annak, hogy az emberiség egyszer s mindenkorra megszabaduljon az annyi szenvedést okozó és a mi korunkban az egész emberi társadalmat alapjaiban fenyegető háborúk rémétől. A továbbiakban rámutatott, hogy a békét, hazánk szabadságát és függetlenségét azonban nem elég csupán szeretni, vagy óhajtani, biztosítani is kell annak megvédését. Népünk helyes úton jár, igaz ságos ügyet véd, amikor a béke és a szocializmus ügyét szolgálja és azt is jól tudja, hogy a mi oldalunkon van nemcsak az igazság, hanem az erő is, olyan erő, amely képes megfékezni a háborúra szervezkedő imperialista kalandorokat. A dolgozó emberek százmilliói nem akarnak háborút. Velünk, a békeszerető államokkal együtt lépnek fel világszerte a háború erői ellen. A béke erői soha nem voltak ily hatalmasak, mint napjainkban. Emlékeztetett arra, milyen sok szenvedést okozott népünknek a két imperialista világháború. Mi, magyar dolgozók, az elmúlt négy évtized alatt kétszer is végig éltük a pusztító háború minden szenvedését és megtanultuk, hogy a szabadság, a béke, s a szocializmus szeretetének együtt kell járni azzal, hogy készek legyünk meg is védeni a békét, a szabadságot, a függetlenséget a profitéhes monopoltöke kísérletezéseivel szem ben. Joggal nyugtalanítja népünket — miként a békeszerető emberek százmillióit is —, hogy 15 évvel a második világháború befejezése után a legreakciósabb bur- zsoá körök ismét pénzzel, hadianyaggal segítik az agresszív nyugatnémet militarizmus újjáélesztését, felfegyverzését. Azt a német militarizmust, amely már kétszer borította lángba a világot, s amely az Egyesült Államoktól kapott rakéták és más korszerű fegyverek birtokában egyre agresszívabb követelésekkel lép fél, s kiképző központjait egyre szélesebb körben igyekszik különböző országok területére is nyák műszaki színvonalának fejlesztéséről beszélt. Az országgyűlés a hozzászólások után úgy határozott, hogy Jakab Sándor képviselő indítványát — amely szerint az új törvényt, mint tantárgyat oktassák a műszaki egyetemen — megvitatásra az ipari bizottsághoz utalja. A bányászatról szóló törvény- javaslatot egyhangúlag elfogadta. elhelyezni. Népünk békében akar- élni, s a szocialista haza szeretetétől áthatva védelmezi függetlenségét. Ezért a nép akaratából megválasztott országgyűlésnek a nép iránti szent kötelessége, hogy országunk társadalmi és államrendjének megfelelő jogszabályba rögzítse a honvédelemmel kapcso latos alapelveket, feladatokat, kö telezettségeket. Ezek a kötelezettségek népünk jogait is jelentik. Jogot arra, hogy védjük országunkat, egyre szépülő életünket, vívmányainkat, a szocializmust és ezzel becsülettel kivegyük részünket az emberiség nagy ügyének, a világ békéjének védelfnezéséből is. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánya az állampolgárok jogai és kötelességei sorában rögzítette az általános védkötelezettség elvét, kimondva, hogy a haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége. Alkotmányunk keletkezése óta gyökeresen átalakult, mélyrehatóan megváltozott államunk gazdasági, társadalmi és politikai szerkezete, fokozatosan kiépül az egységes és teljes szocialista jogrendszer. Ennek jegyében születtek meg legfontosabb törvényeink: a tanácstörvény, a munka törvénykönyve, a családjogi törvény, a polgári törvénykönyv és számos más, kiemelkedő fontosságú szocialista jogszabály. Így került most országgyűlésünk elé a bányászatról szóló törvényjavaslat is, valamint az alkotmányos honvédelmi kötelezettség tartalmának és a honvédelmi igazgatás rendjének szabályozásáról szóló új honvédelmi törvény. Időszerűségét és szükségességét az is indokolja, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával olyan honvédelmi vonatkozású törvények veszítik el hatályukat, amelyek a letűnt népelnyomó rendszer hagyatékai, sőt éppen a terror uralmának csúcs pontjára törő Horthy-fasiz- mus időszakának jellegzetes termékei. A most előterjesztett törvény- javaslat a szocialista humanizmus' eszméjétől áthatva szabályozza a honvédelmi kötelezettségeket, a legmesszebbmenően méltányolva az állampolgárok érdekeit. A törvényjavaslat az alkotmányban meghatározott elvek alapján egységes rendszerbe foglalja a honvédelemmel kapcsolatos kötelességeket és jogokat. Éppen ezért , meggyőződésünk, hogy népünk helyeslésével találkozik az új törvény. Népünk bízik hadseregében, a Magyar Népköztársaság fegyveres szerveiben és bii'zkc katonafiaira. .. . Befejezésül aláhúzta, hogy az országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslat a tényleges helyzethez képest semmiféle alapvető változást nem jelent, csupán annak törvényi kereteit helyezi új, társadalmi rendszerünknek megfelelő alapokra. Ezután Szomszéd László, az országgyűlés honvédelmi bizottságának titkára terjesztette elő a bizottság jelentését. Hangsúlyozta, hogy a honvédelmi bizottság behatóan megvitatta a napirenden lévő törvényjavaslatot és módosításokkal elfogadta. Az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A törvényjavaslat vitájában ezután Keleti Ferenc országgyűlési képviselő szólalt fel. Az előttünk fekvő törvény — mondotta — világosan kifejezi: hadseregünk a béke hadserege, a honvédelem valóban a haza védelmét jelenti. Tudjuk, egyszer eljön az az idő, amikor a kardokból valóban ekevasat kovácsolhatunk. Addig népünk minden segítséget és támogatást megad katonáinknak, hogy jól teljesíthessék szolgálatukat, védjék határainkat — teljesítsék kötelességüket. Katonáink pedig szívesen vállalják a szolgálatot. Tudják, hogy ha hivatásukat teljesítették, népi államunk biztosítja elhelyezkedésüket a polgári életben. A honvédelmi törvényt a maga nevében elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Varga Gábomé, a magyar nők, a magyar anyák nevében szólt a törvényjavaslathoz. Hangsúlyozta: a nők becsülettel helytállnak a munkában, ott vannak a tudomány és a művészet művelői között, részt vesznek a hatalom gyakorlásában, természetes tehát, hogy hallatják szavukat a haza védelmével kapcsolatos kérdésekben is. A törvény- javaslatot elfogadásra ajánlotta. A vita lezárása után az országgyűlés a honvédelmi bizottság által előterjesztett módosításokkal — egyhangúlag elfogadta a honvédelemről szóló törvény- javaslatot. Ezután megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége által javasolt személyeket a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeivé. Végül Rónai Sándor elnök javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy legközelebbi ülését december 7-én, délelőtt 11 órai kezdettel tartja, amikor a mező- gazdaság helyzetéről és a soron következő feladatokról szóló beszámolót tárgyalja. Tájékoztató közlemény a kommunista- és munkáspártok képviselőinek moszkvai értekezletéről I960, novemberében Moszkvában lezajlott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordul ójának megünneplésében részt vett kommunista- és munkáspártok képviselőinek értekezlete. Az értekezleten 81 párt küldöttsége vett részt. E pártok a következők (az orosz abc sorrendjében): Ausztráliák Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Albán Munkapárt, Algériai Kommunista Párt, Argentin Kommunista Párt, Belga Kommunista Párt, Burmái Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Bolíviai Kommunista Párt, Brazil Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Venezuelai Kommunista Párt, Vietnami Dolgozók Pártja, Haiti Népi Egységpárt, Guadeloupe-i Kommunista Párt, Guatemala! Munkapárt, Német Szocialista Egységpárt, Német Kommunista Párt, Hondurasi Kommunista Párt, Görög Kom munista Párt, Dán Kommunista Párt, Dominikai Népi Szocialista Párt, Izraeli Kommunista Párt, Indiai Kommunista Párt, Indonéz Kommunista Párt, Jordániái Kommunista Párt, Iraki Kommunista Párt, Iráni Néppárt, ír Munkásliga, Észak-írországi Kom munista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt, Kanadai Kommunista Párt,a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Kínai Kommunista Párt, Kolumbiai Kommunista Párt, Koreai Munkapárt, Costa-Rica Nemzeti Élcsapata, Kubai Népi Szocialista Párt, Libanoni Komunista Párt, Luxemburgi Komm» nista Párt, Malájföldi Kommunista Párt, Marokkói Kommunista Párt, Martinique-i Kommunista Párt, Mexikói Kommunista Párt, Mongol Népi Forradalmi Párt, Nepáli Kommunista Párt, Holland Kommunista Párt, Nicaraguái Szocialista Párt, Uj-Zélandi Kommunista Párt. Norvég Kommunista Párt, Panamai Néppárt, Paraguai Kommunista Párt, Peiui Kommunista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kommunista Párt, Réunioni Kom munista Párt, Román Munkáspárt, Salvadort Kommunista Párt, San Marinó-i Kommunista Párt, Szíriái Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Szudáni Kommunista Párt, Thaiföldi Kommunista Párt, Tunéziai Kommunista Párt, Török Kommunista Párt, Urugayi Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Ceyloni Kommunista Párt, Csehszlovák Kommunista Párt, Chilei Kommunista Párt, Svájci Munkapárt, Svéd Kommunista Párt, Ecuadori Kommunista Párt, a Délafrikai Unió Kommunista Pártja, Japán Kommunista Párt és más pártok. Az értekezlet résztvevői kicserélték tapasztalataikat, megismerkedtek egymás nézeteivel és álláspontjával. A közös célokért, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a szocializmusért vívott együttes harc érdekében megvitatták a mai nemzetközi fejlődés és a kommunista mozgalom időszerű problémáit, s egyhangúlag elfogadták a kommunista- és munkáspártok nyilatkozatát, valamint a világ népeihez intézett felhívást. Valamennyi kérdés vitája a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség megingathatatlan elvi alapján, a testvéri barátság légkörében folyt. A honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása
