Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-11 / 292. szám
* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r Vasárnap I960. december 11. X. évfolyam 292. szám * ARA: 10 FILLÉR J Az országgyűlés történelmi Lelkesedéssel olvastuk, hallgattuk államunk vezetőinek beszédeit, képviselőink felszólalását, amelyek az országgyűlésen hangzottak el, értékelve mezőgazdaságunk helyzetét és megjelölve az előttünk álló történelmi, forradalmi feladatokat. Az országgyűlés határozata, amelyet képviselőink egyhangúlag jóváhagytak, megállapítja: "Az ország- gyűlés helyesli a kormánynak azt az elhatározását, hogy a tél folyamán a termelőszövetkezeti moz galom győzelemre juttatásával lényegében fejezzük be a mező- gazdaság szocialista átalakítását«. Történelmi határozat ez, s hogy Kádár János elvtárs szavaival éljünk: "Nagy dolog lesz az, hogy ezt a valóban mély forradalmi átalakulást — amely tíz esztendővel ezelőtt "kezdődött el nálunk — ezen a télen lényegében befejezzük, s ezzel sok-sok kommunista forradalmár, becsületes magyar hazafi álmát és akaratát teljesítjük«. Eljutottunk idáig, szabadságunk tizenhat esztendeje alatt, hogy emberi közelségbe került hozzánk a szocializmus. Mert a szocialista mezőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom megvalósításával, a szocializmus ügyének győzelemre jutásával országunkban. Elégedettek lehetünk és büszkék, mert ez a határozat annak eredményeként született meg, hogy a szocializmus útján forradalmi harcaink ragyogó sikereit, hagytuk magunk mögött. A termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben is nagy tért hódított és szép eredményeket ért el. Ma megyénkben 155 tsz működik, ösz- szesen 309 000 hold földön, majdnem 34 000 taggal. Szocialista szektor uralja megyénk szántóterületének 79 és összterületének csaknem 83 százalékát. És a termelőszövetkezetek már működésük első évében is napról napra bizonyítják be az országban is és megyénkben is fölényüket az idejét múlt, maradi kisparaszti gazdaságokkal szemben. A termelő- szövetkezetek sokkal több élelmiszert, gabonát, húst, tejet, ipari nyersanyagot adnak az országnak, mint amenyit a kisparaszti gazdaságok adtak. A termelőszövetkezetek termelési eredményei már az első évben is megyénk majdnem minden falujában meghaladják az egyéni parasztgazdaságok termelési eredményeit. És azokban a tsz-ekben, amelyekben jól gazdálkodnak, már az első években jó életet tudnak biztosítani szorgalmasan dolgozó tagjaiknak. Termelőszövetkezeteink ez évben is nagy lépést tettek előre a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megteremtésében. Uj épületeket építettek, fejlesztették a közös állattenyésztést, gépesítették a munkát. Államunk sokat segít tér melőszövetkezeteinknek a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában. Idén például több mint háromszáz millió forint hitellel segítette államunk a szövetkezeteket. Több mint 62 millió forint hosszúlejáratú hitelt kaptak megyénk tsz-ei építkezésekre, 26 millió forintot gépek vásárlására és 11 millió forintot egyéb beruházásokra. Segítette államunk idén is a közös állattenyésztés fejlesztését, 23 millió forint hitelt határozata adott tenyészállatok vásárlására. Az állami hitelek mellett szövetkezeteink saját erejükből is nagyarányú beruházásokat hajtottak végre. Építettek 13 millió és gépesítettek 7 millió forint értékben. Termelőszövetkezeteink ma már 206 erőgép és sok-sok számba se vehető értékes munkagép tulajdonosai. Azok a szép eredmények, amelyeket termelőszövetkezeteink ez évben is elértek, a tagok jó munkája mellett pártunk következetes és alkotó mezőgazdasági politikájának és államunk hathatós segítségének köszönhetők. A párt és népi államunk a továbbiakban is a parasztság mellett áll. Mindenben mindenütt segíti egész népünk a parasztságot, nemcsak abban, hogy a szocialista útra lépjen, hanem abban is, hogy ezen az új úton eredményesen járjon. Megyénkben nincs olyan tsz, amelyikben azt mondhatnák a szövetkezeti gazdák, hogy magukra hagyták őket és nem kaptak mindenben anyagi, szakmai és egyéb segítséget. Az, hogy a mezőgazdaságban is győzzön a szocializmus, egész népünk alapvető érdeke. Érdeke mindenkinek, mert ettől függ most már nálunk a szocializmus győzelme, gazdasági életünk továbbfejlődése, . életszínvonalunk emelkedése és a magyar falu felemelkedése. Ami lehetővé teszi a mezőgazdaság szocialista átszervezésének teljes befejezését, az teszi szükségessé is. Világszerte növekednek a szocializmus erői. A Szovjetunió vezette szocialista világ mindig újabb gazdasági, tudományos, kulturális és politikai sikerekkel örvendezteti meg a világ dolgozóit. A világ kommunista és munkáspártjainak moszkvai nyilatkozatából sugárzik a kommunista mozgalom történelemformáló ereje, megbonthatatlan egysége és szilárdsága. Újabb és újabb területekről szorul ki a világ-imperializmus és egyre újabb területeken terjed a szabadság, a nemzeti függetlenség és ezzel együtt a szocializmus eszméje. A mi országunk, hála a Szovjetunió felszabadító harcainak, a szocializmus táborában foglal helyet. Szocializmust építünk és napjainkban ragyogó lapokat írunk a magyar történelembe, mert a szocializmus alapjait rakjuk le, a fundamentumot, s ennek utolsó tégláiként az egyéni parasztgazdaságokat vonjuk be a szocializmusba. A csendes téli esték megyénk falvaiban nagy átalakulások érlelői lesznek. Uj, szép távlati életet kezdenek a parasztemberek, akiket eddig magához láncolt a kisparcella, akiknek erejét, eszét és szívét zsigerelte ki, tette tönkre és nyomorította meg a kisüzemi termelés. Megyénk termelő- szövetkezeteinek ez évi sikerei, pártunk politikája nyomán kibontakozó bizalom a szocializmus világsikerei segítik a még egyénileg gazdálkodó parasztembereket elhatározásukban. Aí elmúlt napokban máris sok egyéni paraszt lépett a szövetkezés útjára megyénkben is és választotta ezzel a boldogulás, a jobb élet útját. Ma már nem kétséges, hogy a tavaszi új életfaka- dás megyénk egész területén szocialista nagyüzemeket fog köszönteni, KIÁLTVÁNY A VILÁG NÉPEIHEZ! Mi öt világrész kommunista és munkáspártjainak képviselői, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóján Moszkvában összegyűltünk, s akik felelősséget érzünk az emberiség sorsáért, általános harcra hívunk fel benneteket a béke védelmében, egy újabb világháború veszélye ellen. A kommunista és munkáspártok három évvel ezelőtt békekiáltványt intéztek a föld népeihez. A béke erői azóta nagyszerű győzelmeket arattak a háborús gyújtogatok ellen vívott harcban. És ma, a béke győzelmébe vetett még szilárdabb bizonyossággal szállhatunk szembe a háborús ve széllyel, amely férfiak, nők és gyermekek millióit fenyegeti. Az emberiség történetében még soha nem volt ilyen reális esélye annak, hogy válóra válhatnak a népek évezredes törekvései, hogy békében és szabadságban, élhetnek. S most, amikor újabb háborús katasztrófa veszélye fenyeget, amely óriási áldozatokkal, az emberek százmillióinak pusztulásával járna és rombadöntené a világcivilizáció legfőbb központjait, a béke megőrzésének kérdése jobban foglalkoztatja az emberiséget, mint valaha. Mi, kommunisták, a békéért, az egyetemes biztonságért, olyan körülmények megteremtéséért harcolunk, amelyek között minden ember és nép élvezheti a békés és szabad élet áldásait. Minden egyes szocialista ország és az egész szocialista közösség célja az, hogy tartós békét biztosítsunk minden nép számára. A szocializmusnak nincs szüksége háborúra. A régi és az új rendszer között, a szocializmus és a kapitalizmus között folyó történelmi küzdelmet nem világháborúval, hanem békés versengéssel kell eldönteni, s ez a verseny azért folyik, hogy melyik társadalmi rendszer éri el a gazdasági élet, a technika és a kultúra magasabb színvonalát, melyik biztosítja a néptömegeknek a legjobb életkörülményeket. Mi kommunisták, szent kötelességünknek tartunk mindent megtenni, ami erőnkből telik, hogy megmentsük az emberiséget a modern háború borzalmaitól. A szocialista országok a nagy Lenin tanítását követve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét tették külpolitikájuk alapjává. Korunkban csak egy választás van a népek és az államok előtt: vagy a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése és versengése, vagv tömeg- pusztító atomháború. Más út nincs. Honnan ered a világbékét fenyegető veszély? A békéről minden kormány beszél, de nem a szavak, hanem a tettek számítanak. A támadó háborúk szervezői és kezdeményezői, akárcsak a múltban, jelenleg is az imperialista országok reakciós, monopolista és katonai körei. A békét az imperialista hatalmak kormányainak politikája veszélyezteti, ezek a kormányok népeik akarata ellenére pusztító hatású fegyverkezési hajszát kényszerf- tenek az országokra, hidegháborút szítanak a szocialista és más békeszerető államok ellen, elfojtják a népek szabadságtörekvéseit. Beszéljenek a tények! A népek üdvözölték azokat az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió terjesztett elő és amelyeket lelkesen támogatott minden szocialista ország. Az imperialista államok kormányai, élükön az Amerikai Egyesült _ Államokkal ellenőrzött leszerelés helyett a fegyverkezés ellenőrzését javasolják és igyekszenek üres szó- fecsérléssé silányítani a leszerelési tárgyalásokat. A népek örülnek annak, hogy a három nagyhatalom immár két éve nem folytat atomfegyver-ki- sérleteket. Kik akadályozzák a következő lépés megtételét, azt a döntést. amely végérvényesen megtiltaná e gvilkös kísérleteket? Az imperialista hatalmak kormányai, amelyek vég nélkül hangoztatják azt a szándékukat, hogy felújítják az atomfegyverkísérleteket, és állandóan azzal fe nyegetőznek, hogy megszakítják a kísérletek betiltásáról folyó tárgyalásokat, amelyekre a népek nyomására kénytelenek voltak elmenni. A népek nem akarják, hogy szuverén területükön idegen katonai támaszpontok maradjanak; síkra- szállnak a támadó katonai tömbök ellen, amelyek korlátozzák országuk függetlenségét és veszélyes helyzetbe sodorják őket. Kik ellenzik ezt? Az atlanti tömbhöz tartozó országok kormányai, amelyek idegen területeken katonai támaszpontokat bocsátanak a nyugatnémet militaristák és a revansisták rendelkezésére, tömegpusztító fegyvereket adnak kezükbe és sürgetik a NATO-csäpatok atomfelfegyverzését. Az Amerikai Egyesült Államok vezető körei, amelyek támadó katonai tömbökbe kényszerítették Japánt, Pakisztánt, valamint a Közép- és Távol-Kelet más államait, uszítják őket a békeszerető országok ellen, megszállva tartják és katonai hídfőállásukká tették Dél-Koreát, ők támasztják fel a japán militarizmust, ők avatkoznak be Laosz és Dél-Vietnam bel- ügyeibe, ők támogatják a holland imperialistákat Nyugat-Iriánban, a belgákat Kongóban, a portugálokat Goában, és támogatnak más gyarmattartókat, ők készítenek elő fegyveres intervenciót a kubai forradalom ellen, és vonják katonai tömbökbe Latin-Amerika országait. Az Egyesült Államok tartja megszállva Tajvan kínai szigetet, küldi egyre-másra katonai repülőgépeit a Kínai Népköztársaság légiterébe, ugyanakkor lábbal tiporja a Kínai Népköztársaságnak azt a törvényes jogát, hogy képviselve legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Bevetésre kész rakétakilövőberendezések, atomfegyverekkel tele raktárak, hidrogénbombával cirkáló repülőgépek — tengereken és az óceánokon támadásra kész hadihajók és tengeralattjárók, a katonai támaszpontok hálózata idegen területeken — így fest az imperializmus mai gyakorlata. Ilyen körülmények között a földkerekség bármely — nagy vagy kicsiny országába váratlanul belekaphat az atomháború lángja. Az imperializmus a nagy monopóliumok és a gyarmattartók maroknyi csoportjának önző érdekeiért a háborús szakadéle szélére taszítja a világot. A béke ellenségei koholmányokat terjesztenek holmi kiagyalt "kommunista agressziódról. Érre a hazugságra azért van szükségük, hogy leplezhessék igazi céljaikat, megbéníthassák a népek akaraterejét és igazolhassák előttük a fegyverkezési hajszát. Munkások, parasztok, szellemi dolgozók! Jóakaratú emberek szerte a világon! Napjainkban nincs az emberiségnek halaszthatatlanabb feladata, mint az, hogy harcoljon a rakéta- és atomháború ellen, az általános és teljes leszerelésért, a béke fenntartásáért. Nincs napjainkban nemesebb kötelesség, mint részt venni e harcban. Lehetséges-e a tartós világbéke? Mi, kommunisták, erre így felelünk: A háború nem elkerülhetetlen, a háborút el lehet hárítani, a békét meg lehet védeni és tartóssá' lehet tenni. E meggyőződésünk nemcsak békeakaratunkból és a háborús gyújtcgatókkal szemben érzett gyűlöletünkből fakad. A háború elhárításának lehetősége az új világhelyzet reális fényeiből következik. A szocialista világrendszer korunk egyre döntőbb tényezője. Az emberiség több mint egvhgrma- dát magában foglaló szo-lrlista rendszer fő ereje a Szovjetunió, arra használja fel szakadatlanul növekvő gazdasági, tudományos és technikai erejét, hogy meghiúsítsa az imperializmus akcióit, megkösse a háborús kalandok kedvelőinek kezét. A nemzetközi munkásmozgalom, amely fennen hordozza a bákeharc zászlaját, fokozza a népek éberségét, világszerte cselekvésre lelkesít minden becsületes embert az imperialisták agresz- szív politikája ellen. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sokmilliós népei, amelyek kivívták szabadságukat és politikai függetlenségüket, valamint azok a népek, amelyek nemzeti szabad ságukért küzdenek mind aktívabb békeharcosokká, a szocialista országok békeszerető politikájának természetes szövetségeseivé válnak. A békéért és a békés egymás mellett élésért szállnak síkra azok a semleges államok, amelyek nem értenek egyet az im(Folytatás a 2. oldalonj í
