Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
WTO. dtecetnft»r J>. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Vélemények a Moszkvai Nyilatkozatról A Moszkvai Nyilatkozatot, amelyet 1960. novemberében megtartott moszkvai értekezleten, a kommunista és munkáspártok képviselői egyhangúlag fogadtak el, nagy visszhangot keltett szerte a világon, s megyénk dolgozói körében is. Hivatalokban, üzemekben, munkahelyeken nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a történelmi okmányt. Dr. Tamás János, az Igazságügyi Szakszervezet szb. titkára: A nyilatkozat értékel, leleplez és irányt mutat Az igazságügy dolgozói, a párttagok és pártonkívüliek a szokottnál is nagyobb érdeklődéssel olvassák a Moszkvai Nyilatkozatot, amelynek tartalmát röviden és egy mondatban talán így lehetne összefoglalni: Értékeli a nemzetközi helyzetet és az erőviszonyokat, leleplez és irányt mutat. Értékeli a szocialista világrend- szer javára bekövetkezett változásokat, a kapitalizmus elkerülhetetlen ellentmondásait, amelyek nem egyszer nyílt ellentétekben testesülnek meg az egyes nyugati államok között. Leleplezi a helytelen nézeteket, amelyeket a nyugati »ideológusok« a kommunizmusról, általában a szocializmus országairól terjesztenek. Irányt mutat és felhív a szak- szervezeti mozgalom egységének szükségességére, mint a nemzetközi kapitalizmus elleni harc fontos tényezőjére. Akcióegységre hívja fel a munkásosztályt és felveti a szocialista forradalom békés megvalósításának lehetőségét parlamenti úton, azonban kihangsúlyozza, a munkásosztály szilárd és teljes egységét. Iránymutatásával az ideológiai harc fontosságára hívja fel a figyelmet, s ez a mi számunkra is igen megszívlelendő. A nyilatkozat is határozottan állást foglal amellett, hogy a háború elkerülhető és aláhúzza a szocialista tábor erejét. Nyolcvanhét országoan működik a kommunista párt, amely 36 millió embert tömörít soraiba. Óriási erőt képviselnek a kommunista pártok világviszonylatban, amely- lyekkel összefogva feltétlenül meghátrálásra tudjuk kényszeríteni a monopoltőkéseket. Horvay Árpád, a szekszárdi Garay János Általános Gimnázium igazgatója: A gyarmati rendszer visszavonhatatlanul széthullott Nagyon tetszik nekem a kommunista pártok nyilatkozatának az a része, amely a gyarmati rendszer szétesésével foglalkozik. Mi, pedagógusok ezt az igazságot különösképpen könnyen tapasztalhatjuk. — Egy sereg térképet és földrajz könyvet tesz elém. — Minden évben új államok jelennek meg a térképen. A tíz év előtti térképből ma már nem lehet kiigazodni. Tessék! Itt van például az 1960-ban kiadott térkép. Itt már Kamerun, Togo, Gabon is szerepel. Uj színfoltok! Uj független népek! A gyarmati rendszer visszavonhatatlanul széthullott! A régebben képzett pedagógusoknak, ha földrajzot tanítanak éppenúgy meg kell tanul- niok az új országok neveit, mint a kis gimnazistáknak. Egészen biztos, hogy a jövőben a még meglévő gyarmatok is felszabadulnak! És sehol sem lehet majd olvasni a térképen: Brit gyarmat, USA gyármat, francia gyarmat. Biztosított a termelőszövetkezetek állatállományának átteleltetése A többlettakarmányból terven felül hizlalnak sertéseket a tsz-ek Áz anyagkitermelés gépesítésére készülnek a Paksi Téglagyárban A Tolná megyei Téglagyári Egyesülés gépi nyersgyártású üzemeiben — egy kivételével — már gépesítették a tégla nyersanyagának, az agyagnak, földnek a kitermelését. Pakson ennek megvalósítása közönséges kotrógép beállításával — ahogyan a másik négy gyárban történt — lehetetlen, a gyár a nyersanyagot a 40—50 méter magas Sánchegyből kapja, itt pedig a többi téglagyárban működő kotrógép nem használható. A második ötéves tervben azonban sor kerül a paksi gyárban is a gépesítésre. Egy olyan különleges kotrógép beszerzését tervezik, amely a régi gőzekéit« hez hasonlóan működik. A hegy gerincén és a hegy lábánál épí« tenek számára pályát, a kotró« szerkezet pedig a két pálya, illetve a két vonószerkezet között »gyalulja« majd a hegyet, biztosítva a különböző agyagrétegek egyenletes elkeverését. Pontosan még nem tudják, i hogy mikor kerül a gép leszállításra, de a jövő évben mindenképpen gépesítik az agyag beszállítását a préshez. A közel kétszáz méternyi szállítószalag már meg is érkezett a gyárba, a tél folyamán szerelik majd fel. Baromfitenyésztési tanfolyam Szekszárd-szőlőhegyen Mint arról már hírt adtunk, a megyei nőtanács Faddon legutóbb baromfitenyésztési ankétot szervezett a környező hét község asszonyainak küldöttei számára. Ezen részt vettek a szekszárd-szőlőhegyi asszonyküldöttek is. Egyik célja a megbeszélésnek az volt, hogy haza- menve a küldöttek helységükben segítsék elő egy hat előadásból álló tanfolyam megszervezését. Szekszárd-szőlőhegyen ennek megfelelően az első előadásra kedden este került sor. Mintegy harminc asszony gyűlt össze ekkor, s a városi nőtanács titkárának, Ranga Józsefnénak üdvözlő szavai után meghallgatták Csurga Zoltán, a BARNEVÁL dolgozójának előadását, aki a baromfitenyésztés módszereiről beszélt. Hangsúlyozta, ha jól kezelik az állatokat — s erre a nagyüzem ad megfelelő lehetőséget — akkor a baromfitenyésztés nagyon hasznos és kifizetődő. A szekszárdi Béke Tsz példáját hozta fel bizonyításul, ahol nyolc hét alatt egy kilós súlyt értek el csibénként. Ez évben 60 000 ba- romfit adtak a népgazdaságnak. (A izípJÁq, nmt mmtiég! Az év elején papírra vetett állattenyésztés-fejlesztési terveket megyénk 155 termelőszövetkezete — az összesített adatok szerint — túlteljesítette. A megyei tanács felmérte a helyzetet, mely szerint a közös gazdaságokban 12 százalékkal több szarvas- marhát és 21 százalékkal több sertést tartanak jelenleg a tervezettnél, ami jónak mondható. Ez pedig gyakorlatilag annyit jelent, hogy közel 30 000 szarvasmarhát, 60 000 sertést. 40 000 birkát, 10 000 lovat és 102 000 baromfit keli a szövetkezeti gazdaságoknak átteleltetni. — Mennyiben vannak biztosítva ennek a feltételei? — tettük fel a kérdést Mohar Lászlónak, a megyei tanács főállattenyésztőjének. Válaszából megtudtuk, hogy a termelőszövetkezetek — egy-két kivételtől eltekintve — rendelkeznek megfelelő mennyiségű szemes- és szálastakarmánnyal. Tudniillik éppen az elmúlt napokban fejeződött be a termelőszövetkezetek állattenyésztésének felülvizsgálása. Hét bizottság valamennyi termelőszövetkezetben megnézte, hogyan biztosított az állatok téli elhelyezése, takarmányellátása és szakszerű gondozása. A bizottságok munkájában részt vettek a köz- igazgatásban és a termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek, egy-egy közös gazdaság ellenőrző bizottságának és pártszervezetének képviselője. Az adatokat járási, majd megyei szinten összesítették. így derült ki, hogy jelenleg mintegy 200 vagon- nyi szemc-stakarmány-több- let van megyénk termelőszövetkezeteiben. A jó termésből eredő feleslegeket a közös gazdaságok nem osztják ki, hiszen a háztáji állatok/téli takarmányozása is biztosítva van. Ellenben nagyon ésszerűen, legtöbb helyen disznókat hizlalnak terven felül. Ez a helyzet például a németkéri Ságvári Tsz-ben, ahol a kilenc vagon szemestakarmány-többlet bői 150 disznó terven felüli meg- hizlalását is elhatározta a közösség. A tolnai termelőszövetkezet pedig azon tagjainak ad takarmányt, akik sertéshizlalási szerződést kötnek és ezt a szövetkezet értékesíti. Szálastakarmánnyal viszont nem állnak olyan jól a tsz-ek. A felmérés szerint mintegy 500 vagonnal több kellene megyei viszonylatban. De különösebb baj nem lesz, mert 2280 vagon silótakarmány- nyal készítettek többet a szövetkezetekben, mint ameny- nyit eredetileg terveztek. Takarmányszalma van bőven, jó volt a takarmányrépa-termés is. Hiányosságot a sertésfiaztatók télies ítésé vei kapcsolatban tapasztaltak. Az a helyzet, hogy a fiatal közös gazdaságok zömében szerfából építettek sertés- fiaztatókat, amelyek csak megfelelő átalakítás után alkalmasak arra, hogy télen is itt ellessék a kocákat. De téliesíteni lehet és az adott helyzetből kiindulva kell is legtöbb helyen a szerfából épült sertésfiaztató- kat. Erre vonatkozóan a bizottságok szakmai tanácsokkal látták el a szövetkezeti gazdaságok házi építőbrigádjait, s az állattenyésztőket, akik az istállók téliesítését napjainkban is végzik. Kisebb mértékben ugyan, de nem kielégítő a helyzet az új istállók építésének üteménél sem. Ezért a megyei tanács illetékes vezetői felvették a kapcsolatot az építő vállalatokkal, ktsz-ekkel, hogy biztosítsák a félig kész istállók mielőbbi felépítését. Az állattenyésztők szakmai továbbképzéséről pedig a megyei tanács mezőgazdasági osztálya gondoskodik. Állami gazdaságban, tangazdaságban és kísérleti gazdaságban tanfolyamok lesznek a télen, ahol a nagyüzemi állattenyésztés elméleti és gyakorlati módszereire tanítják meg a szövetkezetek állattenyésztőit. Ezeken a tanfolyamokon minden olyan állatgondozó részt vesz, aki nem jártas a nagyüzemi állattenyésztésben. Szűcsökről van szó! Csinos fiatal lányokról. Szépségversenyt lehetne közöttük rendezni, de holtverseny alakulna ki — ebben biztos vagyok. Fiatalok, jólöltö- zöttek, szépek és hamisak... Ennyit róluk, a lányokról. — Szóljunk munkájukról is. Simontomyán dolgoznak. Hulladék szőrméből készítenek ujjas és ujjatlan mellényeket, sofőr- bundálcat, hálózsákokat, kesztyűket. Hasznos tevékenységet végeznek. Nem tudnak annyi női bundát készíteni, hogy a Corvin Aruház ne venné át. Ujjas és ujjatlan traktoros mellényekből pedig a szükséglet töredékét tudják csak kielégíteni. Kell a kereskedelemnek az áru. S nem csoda, ha a kereskedő, no és a vásárló, még ha állami szerv is, megnézi, hogy miért adja ki a pénzt. Néhány héttel ezelőtt nagyobb szállítmányt indítottak termékükből a kereskedelembe. Közel háromszáz darab ruhaneműt a kereskedelem leértékelt, vagy nem vett át. Legtöbb hiba — varrásból keletkezett. A szőrmét rosszul tűzték és szétfeslett. Nem varrtak gomblyukat, a bélések színcserések voltak stb., stb... És ezeket a szűcsműhely leányai készítették, Ck követték el a hibákat is. A minap, amikor a hibák kitudódtak, értekezletet tartottak a műhelyben. Akkor a vállalat igazgatója, nagyon szellemesen így szólt a lányokhoz: — Maguk nagyon csinosak, szépek, fiatalok, vidámak, de ne haragudjanak, ez nem mentség a rossz munkára, nem ok arra, hogy rossz minőségű árut adjunk a kereskedelemnek! Az igazgatónak én is, sokan mások igazat adunk! —v— L SASS ERVIN TT alálkőlygÁ \ □ 31. A pillanatnyi rémület gyorsan elpárolgott, amikor fülhallgatójukban tisztán felcsendült Donsz- kov szitkozódása, látták, hogy barátjuk lassan feltápászkodik és fanyar képpel tapogatja a térdét, aztán televíziós kameráját vizsgálja és még féktelenebbül elkezdi szidni a nemlétező isteneket. Zsukov és Kovács Pista már nem kacagtak, hanem legalább annyira bosszankodtak, mint Donszkov, hogy megsérült a felvevőkamera és fuccs a közvetítésnek. Amikor Elisa észrevette, hogy a képernyő hirtelen elsötétül, Remizovért kiáltott. — Remizov elvtárs, valami ba juk történt. Megszűnt az adás... A képernyő sötéten meredt rájuk' — Kérem, engedjen utánuk — könyörgött Elisa, de Remizov hallani sem akart a dologról. — Nincs semmi bajuk, kislány. Nyugodjon meg. Különben is; miért nem hívja őket rádión? Elisa szélsebesen kapott a mikrofon után. — Halló Zsukov! Halló Zsukov! Jelentkezzenek! Jelentkezzenek! A fülhallgatóban gyenge sercegés, hallatszott, aztán tisztán csengett Zsukov hangja. — Itt Zsukov! Ne ijedezzen kislány, Donszkov ügyetlenkedett és összetörte a kamerát. Közölje a Földdel, hogy a televíziós kapcsolatunkat! technikai hiba miatt szüneteltetjük. Jelentse Batalovnak, hogy beljebb indulunk. A radioaktivitás lassan emelkedik. Védőruháink kitűnőek. Érhető, Elisa? A három elszánt férfit újabb ködvihar nyelte el. Percekig csak botorkálni tudtak, háromnégy méternél alig láttak többet maguk körül. Kínlódva, a hihetetlenül gyors szélrohamokkal birkózva jutottak el egy magas fal tövébe, ahol aránylag gyengébben zúgott a vihar. Később újra kiragyogott az égbolt, elült a szél és a felkevert homokfelhők szitálva ereszkedtek alá, kényelmes lassúsággal. — A kis expedíció újból elindult... * A Földön milliók ünnepelték az emberiség újabb, csodálatos győzelmét. Moszkvában, az Űrhajósok terén fényárban úszott a központ palotája. A nagy fogadóteremben a világ minden tájáról meghívott tudósok, újságírók, sajtótudósítók előtt Batalov, a Kozmoszplán utasainak első felderítő expedíciójáról beszélt. — A Halott Városban — így nevezték el űrhajósaink az Ikarusz II. által felfedezett, elpusztult Mars-metropolist — halálos radioaktivitás uralkodik. Expedíciónk megállapítása szerint a robbanás 1 milliárd földi évvel ezelőtt következett be. Érdekes azonban, hogy a város centrumától 20 kilométerre — ahol a »Győzelem« kolónia fekszik, a radioaktív sugárzás már egészen elenyésző, de még mindig sokkal magasabb, mint a Földön. Körülbelül annak az értéknek felel meg, amit annak idején Hirosimában mértek, néhány nappal a százezreket elpusztító atombomba robbanása után. Az órákig tartó konferencián rengeteg kérdés hangzott el, melyre hol Batalov, hol Sztepán Groncsevics, vagy a tudóscsoport más tagjai adtak kimerítő választ. Később, amikor az ünnepi fogadáson Batalov az öt bátor űrhajóst éltette, száz és száz kristálypohár csendült össze. Oda- kinn az utcákon emberfolyamok hömpölyögtek és százezrek figyelték megbűvölve az első, televízión érkezett felvételeket, a titkát örök figyelmeztetőül eláruló Halott Városról. * Napok óta csendes, nyugodt estéket köszöntöttek a „Győzelem” kolónia lakói. A nagyerejű homokviharok megszelídültek, úgy látszik a Mars más tájaira húzódtak el. Egy földi hónap telt el azóta, hogy a Kozmoszplán utasai először léptek ki a titokzatos bolygó vöröses homokjára. Napjaik lázas kutatómunkával teltek, újabb és újabb meglepő megállapításokat küldtek a gyorsan suhanó rádióhullámokon a Föld felé, ahol tudósok ezrei temetkeztek a számukra még sok-sok titkot rejtegető adathalmazok feldolgozásába. Csodálatosak voltak ezek a Mars-éjszakák! A Föld mint esthajnalcsillag fénylett a Mars égboltján. sokszor hosszú percekig nézték, hogyan indul útjára és hogyan nyugszik le a látóhatár szélén. Elisa és Pista egy kis dofnb- hajlat tetején köszöntötték a Földet. Űrruhájuk átlátszó sisakján megcsillant a távoli bolygó gyenge fénye, aztán az égbolton alacsonyan elhúzó Phobos tündöklése ragadta meg figyelmüket. Szívükben jóleső érzések muzsikáltak és egymást átölelve nézték a gyönyörű látványt. — Elisa — szólt halkan Pista, mintha nem akarná megzavarni a csillagászlány álmodozását —, ha visszatérünk, hova utazunk először? Varsóba .. vagy Budapestre? Elisa megszorította a fiú kezét. — A Vénuszra!... Ugye, eljössz velem? — Megyek, Elisa! Veled a világ végére is!... Mögöttük, az esti derengésben sejtelmesen fénylett a Kozmoszplán ... — yé^e »
