Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, december 3. (Folytatás az 1. oldalról.) szavazzanak meg és ne ismerjék el küldöttségeinknek szabályszerűen, alkotmányunknak és törvényeinknek megfelelően kiállított és a nemzetközi jog követelményeinek is mindenben megfelelő megbízóleveleit. És végül gazdasági téren ugyanez az amerikai kormány olyan messzemenő diszkriminációt alkalmaz Magyarország ellen, amely gyakorlatban csaknem teljesen lehetetlenné tesz mindennemű kereskedelmi kapcsolatot. Nehezen lehet elképzelni ennél abszurdabb, abnormálisabb viszonyt két ország között. Hangsúlyozta a külügyminiszter ezután, hogy legutóbb az ENSZ most folyó közgyűlésén az amerikai kormány újabb bizonyítékát adta a Magyar Népköz- társasággal szemben tanúsított I ellenséges magatartásának, amikor népköztársaságunk ENSZ küldöttségét és annak vezetőjét, Kádár elvtársat, diszkriminációs mozgási korlátozásoknak vetette alá. Mindennek ellenére mi a magunk részéről nem egy ízben tettünk kezdeményezéseket a magyar—amerikai viszony megjavítására. Erőfeszítéseink nem jártak sikerrel. Ma még nem tudhatjuk, történik-e majd és ha igen, milyen változás az amerikai kormány külpolitikájában az új elnök hivatalba lépése után. Mi, akik változatlanul a békés egymás mellett élés politikáját követjük, készek vagyunk arra, hogy kapcsolataink normális mederbe terelése és megjavítása érdekében bármilyen szinten tárgyalásokat kezdjünk. Kivesszük részünket minden fontos nemzetközi kérdés megvitatásából Dr. Sík Endre ezután az ENSZ- beli tevékenységünkről számolt be, s mindenekelőtt, az úgynevezett »magyar kérdésről« beszélt, Az ENSZ közgyűlésein a Szovjetunió és a többi szocialista ország delegációival szoros együttműködésben kivesszük részünket minden fontosabb nemzetközi kérdés megvitatásából, részt veszünk a közgyűlés valamennyi bizottságában — mondotta a továbbiakban. Támogattuk és támogatjuk a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a leszerelésre, a tömegpusztító fegyverek eltiltására és az atomkísérletek megszüntetésére, úgyszintén a békés egymás mellett élésre vonatkozó min den javaslatát. Következetesen kiálltunk Kína ENSZ-tagsága mellett és követeltük mindenkor a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvételét. A jelenlegi közgyűlésen Kádár elvtárs részvétele és felszólalása, beszédeinek határozott, magabiztos hangja és logikus érvelése valamennyi küldöttségre egyaránt óriási hatást gyakorolt, jelentékenyen növelte delegációnk tekintélyét, s egyben azok számára, akiket még érdekel a magyar kérdés, szemlélhető bizonyítékát szolgáltatta annak, amit küldöttségünk mindenkor hangsúlyozott; a Magyar Népköztársaság ügyei már régen teljességgel rendben vannak, a magyar ’ nép sikeresen megbirkózott és megbirkózik a maga problémáival, hivatlan prókátorra nem szorul és ilyeneket nem hajlandó befogadni. A külügyminiszter ezután részletesen szólt a magyar delegáció munkájáról a mostani közgyűlésen, majd a külföldön élő magyarokkal kapcsolatos politikáról beszélt; Befejezésül külpolitikánk további feladatait foglalta össze a külügyminiszter. Ezek a következők: Még jobban fejleszteni és mélyíteni, még intenzívebbé tenni baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt a Szovjetunióval és a testvéri népi demokratikus országokkal; Folytatni hagyományos békepolitikánkat, a baráti szocialista országokkal vállvetve harcolni a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelésért. A békés egymás mellett élés po litikáját követve törekedni kapcsolataink normalizálására és javítására a kapitalista országokkal, baráti kapcsolatok létesítésére és fejlesztésére az ázsiai és afrikai valamint az élenjáró latinamerikai országokkal; Leleplezni az imperialisták agresszív, háborús politikáját, visz- szaverni támadásaikat és provokációikat, elhárítani mindenrendü beavatkozási kísérleteiket országunk belügyeibe; Kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni népköztársaságunk külpolitikai céljait és állás- foglalásait és szorgalmazni azok megvalósítását az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. A nemzetközi helyzet a béke és a haladás erőinek kedvez Kállai Gyula elvtárs beszéde Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese emelkedett szólásra. — A kormány külpolitikai tevékenységének vezérelve a béke megvédése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Ez a külpo litika társadalmunk szocialista jellegéből ered. A mi országunkban nincsenek fegyvergyártó kapitalisták, nálunk minden társadalmi osztály és réteg érdeke a békét követeli. A magyar nép a béke híve és harcosa: a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikája a nép érdekeit és vágyait valósítja meg. — Ez a külpolitika teljes összhangban van az egész szocialista tábornak a nemzetközi kérdések megoldására, a béke fenntartására, a háború elkerülésére irányuló erőfeszítéseivel. A szocialista tábor, s ezen túlmenően az egész nemzetközi. kommunistamozgalom egységét mutatta meg a kommunista és munkáspártok — a napokban befejeződött — moszkvai értekezlete. Az értekezlet által kiadott nyilatkozat és békefeihívás, amelyet 81 párt képviselői — 81 nép hivatott vezetői — írtak alá, napjaink történetének legfontosabb harcra hívó dokumentumai. Öröm és büszkeség számunkra, hogy a moszkvai értekezleten a dolgozó magyar nép képviseletében Kádár elvtárs vezetésével a mi párt- és kormányküldöttségünk is részt vehetett, kifejezhettük teljes egyetértésünket a testvérpártokkal a nemzetközi kérdések megítélésében, s ezt a nyilatkozat aláírásával is megpecsételtük. Úgy gondolom, hogy küldetésünk és végzett munkánk eredményeivel az országgyűlés teljes mértékben egyetért. Tisztelt Országgyűlés! Bár még csak néhány nap telt el azóta, máris megállapítható, hogy a haladó emberiség örömmel üdvözli a kommunista és munkáspártok értekezletéről kiadott nyilatkozat megjelenését. Ez a nyilatkozat nemcsak a kommunisták ügye. Az egész emberiség számára van mondanivalója, mert korunk fő kérdéseiről: a békéről, a békés egymás mellett élésről, szocializmusról, a nemzeti függetlenségről, a jobb emberi élet megteremtéséhez vezető útról fejti ki a kommunisták, a társadalmi haladás élharcosainak véleményét. A nyugati körök, amelyek arról ábrándoztak és fecsegtek, hogy a kommunista és munkáspártok között megbomlott az egység, most keserű csalódással kénytelenek tudomásul venni a moszkvai értekezlet dokumentumait, amelyek a nemzetközi kommunista-mozgalom töretlen egységéről és harci elszántságáról tanúskodnak. A nemrég véget ért moszkvai értekezlet tovább erősítette a nemzetközi kommunista-mozgalom és a szocialista tábor országainak egységét és erejét a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc ban. A békéért folytatott harc vezető osztaga — a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom most újból kiáltvánnyal fordult a világ népeihez: folytassák áldozatos küzdelmüket a háború ellen, fokozzák erőfeszítéseiket a béke védelmében, kössék le a háborúra spekuláló, bűnös imperialisták kezét — s harcuk sikeres lesz. Ez a »Kiáltvány a világ népeihez« a napokban kerül nyilvánosságra. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a magyar ország- gyűlés — a békeszerető magyar nép választott képviselőinek testületé — megérti és magáévá teszi a kiáltvány gondolatait, s továbbra is azon munkálkodik, hogy erejéhez, s a magyar nép erejéhez mérten hozzájáruljon a világ békéjének biztosításához. ' Tisztelt Országgyűlés! Napjaink világtörténetének legfontosabb vonása, hogy a szocializmus világrendszere tovább erősödött és korunk fejlődésének döntő tényezője lett. A szocializmus vonzóereje — a szocialista tábor országainak sikerei nyomán világszerte megnőtt. A földkerekség legtávolabbi zugaiban is a társadalom l'egha- ladóbb emberei ma már úgy tekintenek a szocializmus társadalmi rendszerére, mint amely a legkedvezőbb feltételeket teremti meg az ember társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedéséhez és képességei sokoldalú kibontakozásához. A szocialista tábor fejlődését elsősorban a Szovjetunió gyors előrehaladása jellemzi — mondotta Kállai Gyula és részletes adatokkal ismertette a Szovjetunió eredményeit. A szocializmusnak — 1917-től, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom esz tendejétől számítva — alig ötven évre van szüksége ahhoz, hogy túlszárnyalja, a több évszázada fennálló kapitalista társadalmi rendszert az emberi tevékenység legfontosabb területén, az anyagi javak termelésében. Ami pedig az emberi tevékenység olyan területeit illeti, mint a tudomány, a kultúra és a technika düntő ágai, ezen A területen a szocializmus már felülkerekedett és behozhatatlan előnyre tett szert. A napokban fellőtt harmadik szovjet űrhajó — amely azóta a rá rótt feladatokat sikerrel elvégezte — szintén azt bizonyítja, hogy a szovjet tudomány továbbra is óriási lépésekkel, bátran halad előre, s egészen közel került az ember biztonságos űrrepülésének megvalósításához. Kállai Gyula a továbbiakban kifejtette, míg a szocialista világrendszer napról-napra erősödik, a kapitalizmus társadalmi rendszere az általános válság újabb szakaszába lépett. Rámutatott: ebben a helyzetben minden lehetőség megvan ahhoz, hogy új módon a dolgozó emberiség javára oldjuk meg napjaink égető kérdéseit. Korunk legfontosabb kérdése — a béke biztosítása. A hábolágűr megismerésében a szocialista Szovjetunió messze az amerikaiak előtt jár. Ha a rakéta- technika terén az elsőbbség az amerikaiaké lenne, — ez beláthatatlan bajt okozhatna az emberiségnek, mert a rakétákat az imperialisták rögtön világuralmi igényeik fő adójává léptetnék elő. A történelmi tapasztalatok is bizonyítják, a háborúk többé nem elkerülhetetlenek. Ezt. a nagy jelentőségű tételt először a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán Hruscsov elvtárs mondta ki, s az 1957-es moszkvai nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista mozgalom egyik alapvető tételévé tette. E lehetőség valóraváltásáért, a béke megvédéséért továbbra is szívósan harcolni kell. A béke megvédésének legfontosabb feltétele a tömegek mozgósítása és a nemzetközi békemozgalom nagy antiimperialista akcióinak kibontakozása. Soha nem volt olyan széleskörű és szervezett a békemozgalom, mint napjainkban. Ez a mozgalom — a múlthoz képest — igen kedvező lehetőségek közepette tehet eleget magasztos feladatának, mert bizton támaszkodhat a szocializmus erejére. A békéért folytatott harcban a szocialista tábor országaival együttműködnek a semleges államok is, s gyarapodnak a béke erői a tőkés országokban is. A béke megvédéséért a munkás- osztály, a kommunisták vezetésével széleskörű antiimperialista front alakítható ki. A békéért folytatott harcban egyre többen ismerik fel, hogy a béke legfőbb biztosítéka a szocializmus, s egyre többen ébrednek tudatára annak, hogy a béke legáldozatkészebb hívei a kommunisták. Napjainkban az amberiség két választás előtt áll: pusztító háború, vagy a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése. A szocializmus már születése pillanatában Lenin eszméjét, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvét tette meg külpolitikájának vezérfonalává, s ehhez tartotta magát az elmúlt 43 év alatt. Az imperialista nagyhatalmak mindeddig nem voltak hajlandók ezt az elvet elfogadni, ma azonban a nemzetközi erőviszonyok olyanok, hogy rákényszeríthetjük az imperialistákra. A békés egymás mellett élés elve nem az emberi társadalom mai viszonyainak konzerválását jelenti, hanem egyszerűen azt, hogy a két világrend- szer egymással folytatott küzdelméből kizárják a háborút. A békés egymás mellett élés politikájának megvalósítása érdekében állhatatos küzdelmet kell folytatni azért, hogy a nemzetközi élet döntésre megérett problémáit tárgyalások útján oldjuk meg. A békéért folytatott harc legfontosabb gyakorlati kérdése ma a leszerelés ügyének elmozdítása arról a holtpontról, ahova a nyugati imperialista hatalmak juttatták. Támogatjuk a Szovjetuniónak az általános, teljes és ellenőrzött | leszerelésre tett javaslatait. Hatá . rozottan kijelentjük, hogy elvet- j jük a csupán a fegyverkezés el- j lenőrzéséről szóló nyugati javas- . latot. Javaslom: i a magyar országgyűlés is ad- ! jón hangot annak a követelésének, hogy az Egyesült 1 Nemzetek Szervezete rendkívüli közgyűlése az állam- és kormányfők részvételével még 1961. tavaszán üljön össze és tárgyalja meg az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat. Ezután Kállai Gyula arról beszélt, hogy a béke híveinek fontos feladata a második világháború maradványainak felszámolása Európa szívében, a béke- szerződés megkötése a két Né, metországgal, s Nyugat-Berlin ru veszélyét az imperializmus ' statusának rendezése az egyete- hordozza magában. , mes béke érdekében. Az emberiség nagy Szerencsé-1 A békéért küzdő népek és kü- je, hogy a modern haditechni- ' Ionosén a ma már szocializmust kában, a rakéták terén, s a vi-1 építő Német Demokratikus Köztársaság népeinek erejével belátható időn belül meg kell kötni a békeszerződést a két Németországgal. Ez az egyetemes béke érdekében tett hasznos lépés lesz. A Magyar Népköztársaság, amely annak idején hadat üzent a hitleri Németországnak, ha elérkezik az ideje, kész e lépés megtételére. Kállai Gyula ezután az Egyesült Nemzetek Szervezetéről szólt, kitért az úgynevezett magyar kérdésre, majd a gyarmati népek felszabadulásáról beszélt. A felszabadult magyar nép — mondotta — amely hosszú időn keresztül maga is félgyarmati sorban tengődött, mélyen átérzi minden gyarmati nép fájdalmát, harcának igazságát. Éppen ezért teljes egyetértésünket nyilvánítjuk a Szovjetunió javas latával, amely azonnali függetlenséget követel a még gyarmati sorban élő népeknek. Kállai Gyula ezután megállapította, hogy a kormány külpolitikai lépéseit mindenkor a nemzetközi helyzet marxista—leninista elemzésének útján határozza meg. A kormány külpolitikája helyes volt, ezt a négy év alatt elért eredmények igazolják. Most újabb lehetőségek nyílnak arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljunk hozzá az egyes államokkal még fennálló vitás kérdések rendezéséhez. Beszélt az Egyesült Államokkal és Ausztriával fennálló kapcsolatainkról, majd hangsúlyozta, hogy a magyar nép, mint eddig, ezután is mindent megtesz külpolitikai célkitűzésének megvalósítása érdekében. Méltatta az 1957-es moszkvai nyilatkozat jelentőségét, majd hangsúlyozta, hogy a most kiadott újabb moszkvai nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat és pártunkat is megerősítette eddig követett politikájának és a nemzetközi kérdések megoldására irányuló erőfeszítések helyességében. A mi országunk szocialista ország. amelyben a fejlődés, az élet minden kérdését a tömegek alkotó részvételével oldjuk meg. Napjainkban a nemzetközi élet döntő befolyást gyakorol az élet minden területére, mert a háború és béke minden embert egyformán érintenek. Éppen ezért a tömegszervezeteinknek aktívan részt kell venniök külpolitikai célkitűzéseink megvalósításában — mondotta Kállai Gyula és a továbbiakban megjelölte a tömeg szervezetek — a szakszervezetek, nőmozgalom, a KISZ, Hazafias Népfront, Országos Béketanács — feladatait e célok valóraváltásá- ban. Tisztelt országgyűlés! — mondotta végül — a nemzetközi helyzet a béke és haladás erőinek kedvez. Ha továbbra is kitartunk helyes politikánk mellett, reális lehetőségünk van a béke megőrzésére, s arra is, hogy a szocializmus további erősödése a világban a békés egymás mellett élés viszonyai között következzék be. E cél érdekében kell — teljes egységben a szocialista tábor népeivel — külpolitikai tevékenységünket tovább folytatni. A külügyminiszter elvtárs beszámolóját a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom, s azt tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Hosszantartó nagy taps.) Szünet után elsőnek Molnár Erik képviselő szólalt fel, majd Gosztonyi János és Barcs Sándor képviselők felszólalása után az országgyűlés egyhangúan a következő határozatot hozta: A külügyminiszternek a nemzetközi helyzetről szóló beszámolóját tudomásul veszi, a forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikájáról adott beszámolóját elfogadja és azzal egyet ért. Az országgyűlés megállapítja, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikája következetesen a magyar nép érdekeit és a béke ügyét szolgálja. Az országgyűlés szerdai ülése ezzel véget ért. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. ■
