Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-04 / 286. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. december 4. ÖT KÉRDÉS — ÖT VÁLASZ Törvényességi ügyekről Zárszámadás előtt a pálfai Egyetértés Tsz-ben — Az új Büntetőtörvénykönyvtervezetnek mi a lényege? Dr. Szili László, a Tolna megyei bíróság elnöke válaszol: — Jelenleg az 1878-as Büntetőtörvénykönyv van érvényben bizonyos módosításokkal. Ez azonban a változtatások, módosítások ellenére sem tükrözi megfelelően azt a nagyarányú társadalmi változást, ami nálunk a felszabadulás óta végbement. így ez nem •szolgálja minden tekintetben megfelelően népköztársaságunk erősítését. Szükségessé vált egy egységes, demokratikus szellemű Büntetőtörvénykönyv megteremtése, amely minden tekintetben tükrözi majd a nagy társadalmi változásokat. A tervezet megvitatásába a jogászságot teljes egészében bekapcsolják. Itt Szek- szárdon például a közeljövőben tartjuk majd a negyedik ankétot a tervezet megvitatásával kapcsolatban. Hasznos javaslatokkal kiegészítik a tervezetet és csak azután terjesztik 1961-ben az országgyűlés elé elfogadás végett. Az új törvény határozottabban védi majd államunk gazdasági és társadalmi rendjét. Az egész joganyagból erősen kidomborodik a nevelő jelleg. Helyes alkalmazásával nagyot léphetünk majd előre a szocialista igazságszolgáltatás terén. — A törvényesség betartása terén milyen tapasztalatok vannak megyénkben? Dr. Szilcz Ákos, a Tolna megyei főügyészség vezetője válaszol: — Sokat javult a helyzet e tekintetben. Csak a legritkább esetben fordul elő a törvényeinkkel való szembeszállás. Általános tapasztalat, hogy tiszteletben tartják a szocialista törvényeket. Ha probléma adódik, az rendszerint a törvények nem ismeréséből, vagy felületes, hanyag tanulmányozásából, tehát nem teljes ismeréséből fakad. Igen örvendetes a javulás a tanácsoknál a törvényesség betartása terén. A tanácsoknál folyó szakmai és politikai oktatás eredményeként állandóan javul az ügyintézés. A tanácsi vezetők é£ dolgozók rendszeres tájékoztatást kapnak a különféle jogszabályokról és így azokat tudják is alkalmazni munkájukban. Mindez egyenes összefüggésben van rendszerünk, társadalmi rendünk szilárdságával, erejével. — A termelőszövetkezeti mozgalom erősödése hogyan tükröződik a joggyakorlatban? Dr. Prantner József, a Tolna megyei bíróság elnökhelyettese válaszol: — Az új jogszabályok egész sora érinti a termelőszövetkezetet. Ugyanis a szövetkezeti mozgalom szélesedése szükségessé tette bizonyos jogszabályok megalkotását is a tsz-ekkel kapcsolatban. A régi jogszabályok nem tették lehetővé nagyon sok fontos probléma megoldását: szükséges tehát, hogy a szövetkezetben lévő bizonyos problémáknak a megoldásához megfelelő jogszabályok álljanak rendelkezésünkre. A termelőszövetkezetekről szóló törvények helyes alkalmazásával sok probléma megelőzhető és megszüntethető. Igen lényeges, hogy megfelelő jogszabályok állnak rendelkezésünkre azokkal szemben, akik akár a munkából való kimaradásukkal, akár egyéb módon megkárosítják a közös gazdaságot. Például bírói úton felelősségre lehet vonni azt, aki miatt a szövetkezetben terméskiesés következett be. Szerencsére nem sok termelőszövetkezeti per vetődik fel. Az ügyes-bajos dolgok jelentős részét megoldják, orvosolják még mielőtt odáig fajulnának, hogy a bírói felelősségrevonás válna szükségessé. Ilyen tekintetben igen sok helyes intézkedést tesznek a szövetkezeti közgyűlések és a tanácsi szervek. — Van-e javulás megyénkben a társadalmi tulajdon védelme terén? Dr. Berta József, a Tolna megyei főügyészség vezetőhelyettese válaszol: — Van, még hozzá igen lényeges. Sokat javult a közvagyon biztonsága, az emberek egyre nagyobb tiszteletben tartják. Ennek a jeleit lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy a közvagyont úgy tekintik, mint sajátjukét. — Csökkent azoknak a száma, akik vétettek a közvagyon ellen és az az összeg is kisebb az előző éviekénél, amellyel megkárosították a társadalmi tulajdont. — Különösen szembetűnő a javulás a földművesszövetkezeteknél az 1957. évi állapotokhoz viszonyítva. Eléggé általános ma már, hogy ha valahol károkozás történik, azt maguk a dolgozók teszik szóvá és így többnyire idejében el tudunk járni, meg tudjuk akadályozni az esetleges nagyobb károkozást. Természetesen nem mondhatjuk, hogy minden a rendjén van, sok még a tennivaló. Az úgynevezett »belső« ellenőrzési például az egyes vállalatoknál, szerveknél nem elég alapos, körültekintő és ennek következtében nem is tudják felfedni a hiányosságokat. Sok probléma mutatkozik egyes termelőszövetkezetekben az ellenőrzés tekintetében. Az ellenőrző bizottságok például nem működnek megfelelően és ez sok visszaélés forrása. Nagyon szükséges, hogy a termelőszövetkezetekben minden visszaélést — cselekményt — felderítsenek. Ezt követően pedig elmaradhatatlanul fontos, hogy a bűnözővel, kártokozóval szemben a felelősségrevonás valamilyen formáját érvényesítsék. De nem kevésbé fontos az okozott kár megtérítése sem. Minden esetben meg kell téríttetni a kárt, mert ezt megköveteli a szövetkezeti közösség érdeke. A szövetkezetek iránti bizalomnak alapvető feltétele, hogy senki se nyúlhasson büntetlenül a közvagyonhoz. — A biztonságos közlekedésért folytatott küzdelemnek milyen jellemző tapasztalatai vannak? Dr. Németh Ernő, a szekszárdi járásbíróság elnöke, tanácsvezető szakbíró válaszol: — Még mindig feltűnően sok a kivilágítatlan lovaskocsi és ezek erősen veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. A fogato- sok általában nem tartják be a közlekedési rendszabályokat. Például ráhajtanak a forgalmas közlekedési utakra anélkül, hogy körülnéznének. Nagyon sok esetben nem biztosítanak előnyt a gép járműveknek. Az előírások megszegése pedig sok közúti balesetnek a forrása. Viszonylag sok lovaskocsi-hajtóval szemben kell eljárnunk. így aztán nagyon természetes, hogy a megengedett keretek között szigorúan felelősségre vonjuk őket, rendszerint végrehajtható börtönbüntetést szabunk ki. Az utóbbi időben rohamosan növekszik a gépjárművek száma. Éppen ezért mindent meg kell tennünk a közlekedés biztonsága érdekében — nem tűrhetjük, hogy a felelőtlen kocsisok olyan sok balesetet okozzanak. Még mindig sok az ittas gépjárművezető és ez is számos balesetet eredményez. Sokan azt állítják, hogy a járművek számának a növekedésével áll összefüggésben a balesetek növekedése. Ez nem igaz, a statisztikai adatok ezt cáfolják. A közlekedési fegyelem lazulása, a gyakori balesetek oka és valameny- nyiönk érdeke, hogy ezen az állapoton változtassunk. Nemcsak bírói, ügyészi, rendőrségi ügy a közlekedés biztonságának a megjavítása, hanem ezt társadalmi üggyé kell tennünk. A problémán csak így tudunk segíteni. Boda Ferenc Sár, sár mindenütt. A köd az ember csontjáig hatol. A pálfai Egyetértés Tsz tagsága mégis kint szorgoskodik a határban. Jó időbe telik, mire az elnököt s az ag- ronómust megtaláljuk. :— Az emberek közt a helyünk — mentege- tődzik Zalavárl László főagro- nómus. — Az egész tagság munkában van, mindenen rajt kell tartani a szemünket. Jól kell a munkákat megszervezni, hogy rendben haladjon minden. — Hogyan mozgósítja a vezetőség munkára még ilyen kutyának való időben is a tagságot? — teszem fel a kérdést Lakos József elnöknek. — Sehogy! Itt a tények mozgósítanak! A zseb, a kamra, a padlás. Nem akarok dicsekedni, de el kell mondanom egyet és mást ahhoz, hogy érthető legyen ez a munkakedv. Pálfa népe mindig munkaszerető, szorgalmas nép volt. Élelmes is! Mindig el tudták dönteni, mivel érdemes foglalkozni, mi a jövedelmezőbb. Amióta felismerték a közös gazdálkodásban rejlő nagy lehetőségeket, nálunk nincs munkaerőben hiány: a vetés és az őszi betakarítási munkák mellett még arra is futotta erőnkből, hogy négy hold földiepret és négy hold málnát telepítsünk, kipalántázzunk tíz hold salátát és bekötözzük télire 40 hold gyümölcsösünket. — Láttam a gyümölcsöst. Honnan szedtek annyi papírt, és egyáltalán hogy jutottak arra a gondolatra, hogy papírt használjanak a védekezésre? — A drót, a nád beszerzése körülményes és költséges, viszont rengeteg műtrágyás zsákunk volt Ezeket használtuk fel. — Hogyan állnak a vetéssel, a betakarítással? — A búzavetésünk kész A betakarítási munkáknál a kukorica okoz problémát. 1049 kát. hold kukoricánkból 629 hóidat már megszedtünk, ebből 449 hold termését már be is hordtuk. A többi hordása folyik. Sajnos, a behor- dást nem győzzük, így csak mindig annyit szedünk, aminek a be- hordását biztosítani tudjuk. Elhelyezési nehézségeink is vannak. Ezért már építjük saját erőből a két 15 vagonos górét, amiben a termés egy részét tárolni tudjuk, a többit prizmázzuk — így az elnök. — Még több górét kellene építeni — veti közbe Gálos Károly főkönyvelő —, inkább húzzunk egyet még a nadrágszíjon. — De értsd meg, nem lehet — vitázik az elnök—, hisz saját erőből így is, a két most épülő góré nélkül is 50 000 forint beruházást hajtottunk végre a tervezett 25 ezer forinttal szemben. Míg ők ketten vitáznak, én a fő- agronómusnál tájékozódom. — Cukorrépából 192 mázsa átlagtermésünk volt. Már el is szállítottuk. A takarmányrépa átlagtermése a 700 mázsa felett van. Százharminc vagonnal már lepriz- máztunk, jelenleg a tagok részét hordjuk haza. — Jutott ebből a bő termésből a tagok háztáji állományának is elég? Munkaegységenként 4 kiló takarmányrépát osztunk, de vihet mindenki szükséglete szerint 25 forintos árban. Eladásra is jut 50 vagonnal. A vetőburgonyát már elszállítottuk, 15 vagon vető- és 15 vagon étkezésit leprizmáztunk. A 190 holdon 115 mázsa átlagtermést értünk el. A burgonyát is úgy osztjuk a tagoknak, mint a takarmányrépát. így is eladásra marad öt vagon vető, öt. vagon étkezési és öt vagon etetni való (vágott, apró) burgonya. Silónk 3000 köbméter van, de még mindig silózunk: nyers répaszeletet zab- és borsópolyvával. — Hogyan teljesítette a tsz az áruértékesítési tervét? A növénytermesztés jelenleg 109 százalékra, de még nem számoltuk hozzá a cukorrépát és vetőburgonyát. Ezekkel együtt 130 százalék körül lesz. Az állati termékek értékesítésénél is hasonló a helyzet. A sertés értékesítésénél merültek fel nehézségek, de ezt sikerülni fog az áldozatos tagság segítségével áthidalni Summázva: nem volt és nincs tervkiesésünk. Lassan besötítedett. A tsz-iroda nem ürül, sőt szaporodunk Most a munka után intézik el ügyesbajos dolgaikat a tsz tagjai. (Ezt más tsz-nél is bevezethetnék.) Három néni előleget kér. (Szombaton lakodalom lesz.) — Pénzügyileg hogy áll a tsz? A könyvelő elvtárs már várhatta a kérdést, mert kapásból mondja az adatokat, alig győzöm jegyezni. — Egyetlen fillér rövidlejáratú hitelünk sincs már. Mind rendeztük. A tagok SZTK-díjait, az öregségi díjat év végéig kifizettük. S mindemellett, hogy végeztünk saját erőből beruházásokat, az év folyamán több mint 70 000 forintot osztottunk ki 500 tagunk között előlegként, „ — Mit osztottak, vagy osztanak még természetben? — Munkaegységenként: búzából 3,20 kilót, árpából 1,50 kilót, borsóból fél kilót, kukoricából 7,40 kilót, burgonyából, takarmányrépából négy-négy kilót, hogy csak a fontosabbakat említsem. Cukor is jutott tagonként 80—90 kiló. — Nagyon meg vagyunk elégedve'— szól közbe Tuller Lajos- né a többiek helyeslésétől kísérve —, nem dolgoztunk hiába. De jövőre még több is lesz a jövedelmünk. — Most is több! Mondják a prémiumot is! — Meg a háztáji se kutya. Az is jövedelem! — Hát- igen — folytatja Lakos elvtárs — premizáltunk is. Minden növénynél a terven felüli mennyiség 50 százalékát kapta a megmunkálója prémiumként, a szerződéseseknél pedig az árát. A kendernél minőségi prémiumot is adtunk. A fogatosokat, az állattenyésztésben dolgozókat szintén premizáljuk. — Mindezeket egybevetve mit kereshetett egy-egy tag havonta? — Akik rendszeresen részt vettek a munkában, havi 1400—1500 forintot, az állattenyésztésben — Itt nagyobb a lekötöttség — 2500— 3000 forintot. Ahol a családtagok is besegítettek, ott még ennél is többet. — Év közben rendszeresen fizettek előleget? — Nem. Még ehhez nem voltunk elég erősek. De egyetlen tagunk sem ment ki innen az irodából üres kézzel, ha pénzre Oyolt szüksége. Jövőre bevezetjük a rendszeres munkaegység-előleg fizetését: Ezzel1 is ösztönözzük a község még jelenleg másutt, főleg az építőiparban dolgozó fiataljait a termelőszövetkezeti munkába való bekapcsolódásra. Eddig 18 ilyen fiatal jelentkezett, hogy jövőre a tsz-ben kíván dolgozni. Sár, sár és köd. De az emberek szívében verőfény, tavasz, jókedv, mert megtalálták az utat a jólét, a felemelkedés felé. 4c Balogh András A lakosság bejelentése A Gyönki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság A lakosság bizalma és öntevékenysége tette lehetővé, hogy a Gyönki Járási Népi Ellenőrzési Bi zottság Pável Tamás pálfai lakos visszaélését kivizsgálja és megtegye a szükséges intézkedést. Pável Tamást, a gyönki járásbíróság az elmúlt évben 1000 forint pénzbüntetésre és 500 forint vagyonelkobzásra ítélte azért, mert mint a pálfai tanács volt vb-titkára adás-vételi szerződéseket szerkesztett ellenszolgáltatásért. Akkoriban a nyomozás során csak nyolc okirat meg nem engedett elkészítésére derült fény. Az esz folyamán a gyönki népi ellenőrzési bizottság a lakosság bejelentése alapján megindította a vizsgálatot, melynek során megállapította, hogy Pável Tamás összesen 61 adás-vételi szerződést készített, s ezekért 50-től 300 forintig terjedő összegű munkadíjat vett fel. összesen 9700 forint jogtalan haszonra tett szert. Súlyosbítja a helyzetét, hogy a büntető eljárás befejezte után is folytatta a munkakörrel összeegyeztethetetlen tevékenységét. Pável Tamás ezzel nagy mértékben lazította a munkafegyelmet, valamint elmulasztotta ellenőrizni bee—'-tíjai munkáiét is. Az eile- "—'s elmulasztása lehetővé tette, hogy Mészáros Katalin, a pálfai tanács adminisztrátora jár- latlevél kezelői minőségben 1955-től 1960 tavaszáig a jár- Iatlevelek átírása után befolyt összegből 6900 forintot elsikkasszon. Mészáros Katalint a gyönki járás bíróság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás miatt 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Mészáros. Katalin a rábízott pénz kezelésével összefüggően követte el a bűncselekményt. Az idevonatkozó rendelkezések pedig előírják, hogy a bűncselekmény elkövetőjét nem szabad továbbra is meghagyni a régi beosztásában. Ezt nagyon jól tudja a pálfai községi tanács vb- elnöke is, mert hiszen a gyönki járási tanács utasította erre vonatkozóan. Azonban Mészáros Katalin továbbra is a régi beosztásban dolgozik.' Ugyancsak a népi ellenőrzési bizottság vizsgálata derített fényt az Országos Mérésügyi Hivatal Mértékhitelesítő Alkirendeltságs két szekszárdi dolgozójának erősen kifogásolható működésére is. Futó József és Mengyi József november 10-én Hőgyész községben mérleg ellenőrzést végzett. A gyönki népi ellenőrzési bizottság a lakosság bejelentése alapján.*, vizsgálati anyagából alapján ellenőrizni akarta a két dolgozó munkáját. A NEB elnöke közölte ellenőrzési szándékát. A két dolgozó azonban megtagadta az ellenőrzés lehetővé tételét. Ezen túlmenően ellenszegülő, sőt támadó magatartást tanúsítottak a NEB elnökével szem ben. A népi ellenőrök kénytelenek voltak rendőri segítséget hívni, hogy az ellenőrzést lefolytathassák. A vizsgálat később kiderítette, hogy miért féltek oly nagyon a mérleghitelesítők az ellenőrzéstől. Volt mitől félniök! Ugyanis a két mérlegkészítő által kifogásolt mérlegeket Fenyvesi László kaposvári mérlegjavító kisiparos ..hozta rendbe”. Olyan munkákat is felszámolt, amelyeket el sem végzett. Ilyenformán károsította meg a gyönki és a hőgyészi föld- művesszövetkezetet is. A két mérleghitelesítő összejátszott a kisiparossal. — A népi ellenőrzési bizottság kivizsgálása alapján a gyönki járási ügyészség vádat emelt a két márleghitcl—ítő ellen, a NEB működésének szándékos akadályoz tatása miatt. A kisiparost pedig társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalással és magánokirathamisítással vádolja az ügyészség. (Steinbach)
