Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-28 / 305. szám
a TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. december 28. Hruscsov nyilatkozata gyarmati kérdésben hozott EHSZ-határozatrél Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök kedden nyilatkozott az ENSZ-közgyűlésnek a gyarmati népek függetlenné nyilvánítására hozott határozatáról. „A közgyűlés által elfogadott nyilatkozatot joggal értékelhetjük a békéért és a népek függetlenségéért vívott harcban következetés álláspontra helyezekedő országok nagy győzelmének” — hangoztatta. A nyilatkozat elfogadásával nagy győzelmet arattak a szocialista országok, amelyek változatlanul valamennyi elnyomott nép nemzeti felszabadulásáért és újjászületéséért szállnak síkra, továbbá az ázsiai, afrikai és latin-amerikai független államok, amelyek a gyarmati rendszer ellen küzdenek; végül az összes nyugati béke- és szabadságszerető erők — folytatódik Hruscsov nyilatkozata. A gyarmati kérdésben benyújtott szovjet javaslatok tükröződnek az ENSZ határozatában, tehát a szovjet nyilatkozat-tervezet az ENSZ-határozat politikai alapjának tekinthető. Az a tény, hogy a közgyűlés határozatot hozott a gyarmati országok és népek függetlenségének kikiáltásáról, megmutatja, mennyire megerősödött a szégyenletes gyarmati járom ellen kialakult egységes harci froht. Még sok tőkés ország — Ausztria, Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Kanada, Uj-Zé- land, stb. — is csatlakozott a határozathoz. Mindez igazolja a szovjet kormány véleményét — folytatódik Hruscsov nyilatkozata —, amely szerint a gyarmati rendszer súlyos teherré vált minden ország és nép számára, ütött a kolonia- lizmus végórája, s ezt a rend szert el kell temetni. Hruscsov megállapítja: a gyarmati rendszer ellen kibontakozó világméretű front most folyó megszilárdulása azért is nagy jelentőségű, mert ezzel a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének is új, szilárdabb alapjai teremtődnek meg. Az a nyilatkozat-tervezet, amelyet a gyarmati kérdésben a Szovjetunió terjesztett az ENSZ-közgyűlés elé, természetesen eltér a közgyűlés által elfogadott nyilatkozattól. A szovjet kormány javaslatai ugyanis világosabbak, szabatosabbak. alapjaiban kívánják átalakítani a múlt örökségeként ránk maradt államok és népek közötti viszonyokat — állapítja meg a szovjet miniszterelnök. — A világ népei, s különösen a nemrég felszabadult, vagy függetlenségükért még harcoló népek nem támaszkodhatnak csupán az ENSZ határozatára. Hruscsov utal arra. hogy a gyarmattartó hatalmak még részben sem voltak hajlandók támogatni a határozati javaslatot, s tartózkodtak a szavazástól. E magatartásuk mögött nyilván az az igyekezetük rejlik, hogy fenntartsák megvédjék az elkorhadt gyarmati rendszert. Ezt minden népnek számításba kell vennie. • Az algériai, kongói, laoszi véres események, a független Kuba és sok más állam ellen szőtt intrikák ékesszólóan példázzák, hogy a gyarmati járom lerázásáért folytatott küzdelem az erők még nagyobb kifejtését követeli meg. Ma a fő feladat: kivívni, hogy az ENSZ-nyilatkozatban kifejezésre juttatott elvek megvalósuljanak, hogy a nyilatkozat követelései ne maradjanak papíron. A szovjet kormány reményét fejezi ki, hogy mindazok az országok, amelyek az ENSZ- ben a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánítása mellett szavaztak, továbbra is támogatni fogják a kolonializmus elleni harcot. Hruscsov ezután megállapítja: ha a gyarmattartó hatalmak kész tyűt dobva az ENSZ-nek továbbra is akadályozni fogják az elnyomott népek felszabadulását, továbbra is gátolni fogják függetlenségüket, akkor e népek számára nem marad más hátra, mint eltökélt harcban elsöpörni útjukból minden akadályt. Ebben a harcukban pedig nem lesznek egyedül. A szovjet kormány büszke rá, hogy az ENSZ- nek a gyarmati rendszer felszámolására hozott történelmi jelentőségű határozata a szocialista szovjet állam kezdeményezésére született meg. A belga dolgozók harca Algériában továbbra is feszült a helyzet Megkezdődtek a január 8-i népszavazási komédia előkészületei Algír (MTI). Algériában napok óta ismét feszült a helyzet. A nagyobb városokban — így Algírban, Philippevilleben, Bonéban és mindenekelőtt Oranban — péntek óta jelentősen erősbödött a függetlenséget követelő mozgalom. Nap nap után tüntetők ezrei vonulnak fel az FLN zászlói alatt és több helyen ismét összetűzésre került sor a szabadságát követelő arab lakosság és a gyarmati hadsereg egységei között. Különösen súlyos volt a helyzet hétfőn Oranban, ahol a katonai hatóságok a tüntetések megakadályozására gyülekezési tilalmat rendeltek el és kedd estétől kezdve meghosszabbították a kijárási tilalom idejét. Hétfőn a város több pontján lövöldözések voltak és még a hivatalos jelentés is kénytelen halottakról és sebesültekről beszámolni. Jóllehet a keddre virradó éjszaka erős katonai és rendőri járőrök cirkáltak Oran utcáin, mint nyugati hírügynökségek jelentik, a tüntetések az éjszaka folytatódtak. Különösen feszült a helyzet a Victor Hugo negyedben. A katonai parancsnokság erősítéseket és harckocsikat vonultatott fel. Ilyen előzmények után hétfőn Algériában megkezdődtek a francia kormány által ianuár 8-ra kitűzött népszavazási komédia előkészületei. A gyarmatosítók által ellenőrzött algíri rádióban és televízióban felhívások hangzottak el de Gaulle tervének támogatására. Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy hétfőn az anyaországban is megkezdődött a rádió- és televízió-kampány a január 8-i népszavazásra. A Francia Kommunista Párt Központi lapja, az Humanité felszólítja a demokrácia és a béke összes híveit, hogy nem-mel szavazzanak. A Libération nyomatékosan követeli, hogy minden feltételtől mentesen azonnal kezdjenek tárgyalásokat az algériai nép iga-' képviselőivel. Felix C''”'>rd„ volt fr?"-’ minisztere' ' . n radi’f'lis r ‘ vezére tf 'ós 1-"szó.lében felszólította a francia népet, hogy szavazzon nem-mel január 8-án. Mint nyugati jelentésekből kitűnik, a francia kormány az ellenzéki politikusaknak csak néhány perces szereplést enged a rádióban és a televízióban. Megszólalt hétfőn Debré miniszterelnök is. Választókerületében mondott beszédében támogatta de Gaulle algériai terveit, és azt állította, hogy »1961 döntő év lesz az algériai probléma megoldása szempontjából.« A miniszterelnök homályos for mában utalt arra, hogy kormánya állítólag kész folytatni a meluni tárgyalásokat, ugyanakkor azonban határozottan kijelentette, hogy Franciaország »csak bizonyos feltételek mellett hajlandó tárgyalni az FLN képviselőivel.« A UPI jelentése szerint a francia kormány megtagadta az algériai beutazási vízumot Soustelletől, az ismert szélsőjobboldali politikustól, a nemrégen alakult úgynevezett nemzeti tömörülés vezetőjétől, ßoustelle részt akart venni a népszavazást előkészítő kampányban Algériában. Egy további UPI-jelentés közölte, hogy a francia kormány különböző terveket tanulmányoz az algériai problémának »esetleges ciprusi megoldására«. Krim Belkasszem, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere hétfőn állást foglalt a január 8-i algériai népszavazás kérdésében, — jelenti az AP. Nyilatkozatában többek között azt hangsúlyozta Krim Belkasz- szem, hogy nincs más választás, mint a háború folytatódása, vagy a tárgyalások az algériai ideiglenes kormánnyal, mint egyen- jogú féllel. Hazánkba érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági kormányküldöttsége újult erővel lángolt fel, s immáron egy hete teljesen megbénította Belgium életét az egész országra kiterjedő sztrájk. Eyskens miniszterelnök, aki két év óta áll a belga kormány élén, kétségbeesett helyzetében terrorintézkedésekhez próbál folyamodni, azonban a dolgozóknak olyan egységével találja magát szemben, amely lehetetlenné tesz minden kormányintézkedést. A belga lapok egyöntetűen megállapítják, hogy Eyskens kormánya két év óta hibát-hi- bára halmozott, most pedig, miután Kongót elveszítették, olyan gazdasági intézkedéseket akarnak érvénybeléptetni Belgiumban, amelyek a legsúlyosabb következményekkel járnának a dolgozókra nézve. Eyskens kormánya az ország rossz gazdasági helyzetéből adódó minden következményt a belga dolgozókra szeretné hárítani. A korácsony előtti napokban megkezdődött sztrájkok, majd az ezt követő szabotázsok, a munkásosztálynak mind határozottabb fellépése azonban azt mutatja, hogy a kormány tenrorintézkedésekkel sem tud a helyzet ura lenni. Belgiumban óráról-órára növekszik a feszültség, amit csak fokoz az, hogy a kormány az ünnepek alatt több sztrájkoló munkást letartóztatott. Fo kozza az ellenállást az a hír is, hogy a kormány katonaságot akar kivezényelni a sztrájkoló munkások ellen. Több városban hatalmas arányú tüntetések voltak, hírek érkeztek arról, hogy a tüntetők barriká- dokat emeltek, megakadályozták több városban a forgalmat, több helyen felrobbantották a vasúti síneket, másutt a telefon- kábeleket rongálták meg. Géniben a tüntető munkások és a rohamrendőrök között véres összetűzésre került sor. A belga imperialisták a szerencsétlen Kongói Köztársaság esetében megmutatták, hogy semmitől sem riadnak vissza* Az a tragédia, amely napjainkban a függetlenségét kivívott Kongóban játszódik le, a belga gyarmatosítók lelkén szárad* Eyskens és kormánya most saját munkásosztálya ellen fordítja fegyvereit, s terrorintézkedésekkel akarja megtörni a belga munkásosztály hősies harcát A Belga Szocialista Párt a napokban ülést tartott, amelyen élesen elítélte a kormány megtorló intézkedéseit és fenyegetéseit. Ugyanakkor kijelentette a párt vezetőség: ha Eyskens erőpróbát provokált ki a kormány és a munkásság között, most lássa ennek minden következményét. Hasonló értelemben nyilatkoztak a belga parlament kommunista képviselői is. Jellemző a belga belpolitikai állapotokra és a kormány megingott helyzetére, hogy Eyskens utasította a polgármestereket* büntessék meg a sztrájkolókat és fegyveres erővel fojtsanak el minden sztrájk-mozgalmat* Az intézkedést azonban nem kíséri eredmény, mert a szocialista párthoz tartozó 102 polgármester és sok magasrangú hivatalnok nem hajlandó kiszolgáltatni a sztrájkolókat és nem hajtja végre a kormány utasítását. Belgiumban évtizedek óta nem volt ilyen hatalmas munkásmegmozdulás, mint napjainkban. Az események azt mutatják, hogy a kormány a gyakorlatban máris elvesztette hatalmát, s azok az intézkedések, amelyekkel most fenn akarja tartani magát, saját ma ga ellen fordulnak, s csak növelik a munkásosztály ellenállását. Az adott körülmények között a súlyos belga belpolitikai helyzetnek csak egyetlen megoldása lehetséges: a kormány kénytelen lesz meghátrálni a belga munkásosztály egységes fellépése elől* Hammarskjöld kongói képviselője eladta Katangát Csombénak Hétfőn délután Budapestre érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági kormány- küldöttsége, Nguyen Duy Trinh- nek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesének, a Vietnami Dolgozók Pártja politikai bizottsága tagjának, az állami tervbizottság elnökének vezetésével. A vendégek fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az MSZMP politikai bizottságának tagja, Incze Jenő, külkereskedelmi miniszter, Csergő János, kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a külügyminisztérium, a külkereskedelmi minisztérium, a közlekedési és postaügyi minisztérium képviselői. Ott volt Nguyen Van Hong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagy- követségének ideiglenes ügyvivője, valamint a nagykövetség diplomáciai beosztottjai. Megkezdődtek a magyar és vietnami gazdasági kormányküldöttségek tárgyalásai A Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági kormányküldöttségének tagjai Nguyen Duy Trinh miniszterelnökhelyettesnek, a Vietnami Dolgozók Pártja politikai bizottsága tagjának, az Állami Tervbizottság elnökének vezetésével kedden délelőtt láto- —stést tettek Apró Antalnál, a ’-rtanács első elnökhelyettesénél, az MSZMP politikai bizottsága tagjánál, akivel szívélyes eszmecserét folytattak. A j megbeszélésen jelen volt Incze I Jenő külkereskedelmi miniszter j és Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. | A látogatás után megkezdődtek a két ország gazdasági kormány- küldöttségei közötti tárgyalások. I A tanácskozásokon a magyar kül- , döttséget Apró Antal, a vietnami delegációt Nguyen Duy Trinh vezeti. Elisabethville (MTI). Csőmbe, a kongói Katanga tartománynak az imperialisták szolgálatában álló szakadár »miniszterelnöke« hétfőn fogadta Hammarskjöld ENSZ-főtitkár kongói képviselőjét, aki fáradságot nem kímélve utazott leopoldvillei székhelyéről Elisabethvillebe, hogy ott az ENSZ katangai képviselőivel együtt zárt ajtók mögött tanácskozzék a Kongó egységét eláruló Csomóéval. A tanácskozás jelentőségét bizonyítja, hogy azon részt vett Csőmbe több fő cinkosa, valamint Crevecour belga ezredes, Csőmbe rendőrségének parancsnoka, nemkülönben — mint az AP jelenti — »sokan Csőmbe európai katonai és polgári tanácsadói közül«. A bizalmas tanácskozásról közleményt nem adtak ki. Az AP tudósításából kiderül, hogy Hammarskjöld képviselője a szó szoros értelemben eladta Katangát Csombénak. Az AP-jelentés megjegyzi, hogy »az ENSZ teljes mértékben Csőmbe oldalára állt«. Az AP tudósítása a továbbiakban jól tájékozott körök értesülésére hivatkozik, amelyek szerint a jövőben »a katangai kormány és az ENSZ katangai paSzudán miniszterelnöke a Szovjetunióba látogat Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és Leo- nyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének meghívására a Szovjetunióba látogat Ibrahim Abbud. a szudáni fegyveres erők legfelső tanácsának elnöke, Szudán miniszterelnöke. A látogatás időpontját később állapítják meg. rancsnoksága teljes mértékben együttműködik« és a Katangában állomásozó ENSZ-csapatok a Csombe-rendőrséggel karöltve működnek majd. Leopoldvilleből érkezett jelentésekből ugyanakkor kiderül, hogy a kongói nép másik árulója, Mobutu, folytathatja cselszövéseit — szintén az ENSZ áldásával. A hírek szerint Leopoldville- ben hétfőn tanácskozásra ültek össze a Mobutu-féle »főbiztosok tanácsának« tagjai és az árulókat támogató Kaszavubu kongói elnök úgynevezett »Ileo-kormá- nyának« tagjai. A két áruló csoport tanácskozása — a kiszivárgott hírek szerint — viharos volt. Ileo ugyanis kijelentette, hogy Kongó jelenlegi nehézségeinek jelentős részét a »főbiztosok tanácsának« működése okozta, nemkülönben az a törekvésük, hogy »Kongó kormányává« alakuljanak január 1-én. Saját hatalmi törekvéseinek védelmében azzal kívánta sarokba szorítani Mobutuékat, hogy hangoztatta: egyre szilárdabb az egyetértés azok között, akik a Kongó törvényes kormányát támogató parlament összehívását követelik. Mobutu bandájának képviseletében Lihau »igazságügyi főbiztos« válaszként bejelentette, hogy Mobutu »készen áll, ha kell, katonai csínnyel rákényszeríteni hatalmát« a többi árulóra — és az egész országra. A Reuter szerint Mobutuékat az is nyugtalanítja, hogy több »főbiztos« nem akarja többé látszani szerepét. A Mobutu-^--’dósoknak ugyanis január 1-től zsoldemelést ígértek, de az említett »főbiztosok« nem óhajtják megvárni az írére! esedékességekor várható következményeket.
