Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJ9AG I960, decemeber 25. Nyugaton nagy érdeklődéssel fogadták Gromiko beszédét New York (TASZSZ). Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ternek, a Legfelső Tanács ülésén elmondott külpolitikai beszámo­lója nagy érdeklődést keltett az Egyesült Államokban. Az ame­rikai hírügynökségek egymással versengve nyomban gyorshírként továbbították Gromiko kijelenté­seit, hangsúlyozva, hogy a Szov­jetunió a szovjet—amerikai vi­szony megjavítását kívánja. A délutáni lapok első oldalukon hatalmas szalagcímekkel ismerte­tik a beszédet. A New York Post a következő alcímet adja: »Moszk­va fegyverszünetet ajánl Kenne- dynek«, a New York Journal American hírének címe így hang­zik: »A vörösök olvadásra céloz­nak a hidegháborúban«. A párizsi Monde véleménye szerint Gromiko beszámolójának lényege a szovjet külpolitika vál­tozatlan vonalvezetésének mege­rősítése, a gyarmati rendszer, így a francia kolonializmus éles bírá- lata, továbbá felhívás a szovjet— amerikai kapcsolatok megjavítá­sára. »Moszkva a Camp David-i szellem helyreállítására hív fel« — írja a Monde. A londoni esti lapok bőven is­mertetik Gromiko expozéját. Az Evening Standard kiemeli, hogy Gromiko meglepetését fejezte ki a Skóciában létesítendő Polaris- támaszpont miatt. Az Evening News hangsúlyozza, hogy Gromi­ko baráti hangon beszélt az Egye­sült Államokról. Növekszik a feszültség Belgiumban — viharos jelenetek a belga parlament ülésén Brüsszel (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint Belgiumban óráról-órára növekszik a feszült­ség. Brüsszelben katonai és rend­őri járőrök cirkálnak. A főváros­ban hatalmas tömegek tüntetnek a kormány politikája ellen, s a kormány lemondását követelik. »Eyskenst az akasztófára« — kiál tozzák a tüntetők. Belgium valamennyi nagyobb városában is riadókészültséget rendeltek el. Többhelyütt véres összecsapásra került sor a rend­őrség és a sztrájkoló munkások között. Liege városában a mun­kások követelték a letartóztatott sztrájkolok szabadonbocsátását. A felháborodott tüntetők felbo­rítottak egy villamost. Liege tar­tomány kormányzója a hírek sze­rint katonai megerősítést kért. A Reuter zavargásokat jelent Dél-Belgiumból is. ehol a sztráj­koló munkások több útvonalon barikádokat építettek, hogy meg­akadályozzák a forgalmat. Dél-Belei um, úgynevezett »vö­rös övezetébe« újabb és újabb rendőrosztagokat vezényelnek. A katolikus egyház most már elérkezettnek látta az időt, hogy nyíltan állást foglaljon a sztráj­koló munkások ellen. Van Róey, katolikus érsek körlevelet bocsá­tott ki, s ebben felszólítja a mun­kásokat, térjenek vissza gyáraik­ba és szüntessék be a sztrájkot. Az érsek ködös hangú körlevelé­ben azzal érvelt, hogy »karácsony szent napjai nem alkalmasak a sztrájkokra«. Közben a parlament viharos ülésen vitatta meg a kormány úgynevezett takarékossági prog­ramját. A kormány, hogy gátat szabjon a további vitának, elren­delte a parlament ülésének fel­függesztését. A szocialisták hatá­rozati javaslatot terjesztettek elő, s ebben kérték, hogy folytassák a kormány gazdasági programjának vitáját. A parlament azonban nem fogadta el az indítványt amiért a keresztény szocialisták durván rágalmazói kezdték az el­lenzéki erőket és a szocialista pártot. Az ellenzék felháborodva utasította vissza a vádaskodáso­kat, mire véres verekedés tört ki. A parlament ülését ekkor az elnök felfüggesztette és szünetet rendelt el. Kis „csúcsértekezlet" Conakry ban Conakry (MTI). Kwame Nkru- mah, a Ghánái Köztársaság elnö­ke és Modibe Kelta, a Mali Köz­társaság elnöke pénteken kétna­pos látogatásra — Sekou Tours guineai elnök meghívására — Conakryba érkezett. A három elnök már pénteken megkezdte tanácskozását az afri­kai helyzetről, különösen pedig a kongói és az algériai fejlemények ről. A Reuter értesülése szerint kö­zös politikát kívánnak kidolgozni, amelynek célja Lumumba, kon­gói miniszterelnök kiszabadítása és törvényes jogainak visszaállí­tása, valamint az algériai fel- szabadulási mozgalom támogatá­Szovjet—ghanai technikai együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá Akkra (MTI). A Szovjetunió és Ghana gazdasági és technikai együttműködési egyezményének részleteiről — mint a TASZSZ jelenti — tárgyalások folvtsk Akkrában, és december 23-án megfelelő jegyzőkönyvet írtak alá. A jegyzőkönyv leszögezi, hogy a szovjet kormány az említett egyezmény értelmében Ghaná- naik nyújtott 160 millió rubeles hitel keretében technikai segít­séget nyújt epv vízierőmű épí­tésében, geológiai és hidrológiai kutatómunkákban, halipari vál­lalatok építésében, rizs- és kuko­ricatermelő állami gazdaságok lé­tesítésében, Akkrában egy 200 szobás szálloda építésében, stb. A Szovjetunió ezenkívül fel­szereléseket, gépeket és anyago­kat szállít, szovjet szakembere­ket és szakmunkásokat küld Ghánába, vállalja továbbá a ghanai szakemberek kiképzését. Az Idén tovább növekedett a lakosság vásárlóereje — Háztartási kisgépek, lakásbútorok, ruházati cikkek a legkeresettebb árucikkek között Az 1960-as esztendő gazdasá­gi mérlege ügyem még nem ké­szült el, a statisztikusok azonban máris sok érdekes következtetést vontak le az óév eddig rendel­kezésre álló adataiból. Különö­sen a kiskereskedelmi áruforga­lom alakulása ad hű képet arról, hogyan növekedett a lakosság vásárlóereje, miként változott a legkeresettebb cikkek listája. Ma már elmondhatjuk, hogy a közszükségleti cikkek között pol­gárjogot nyertek azok az árufé­leségek, amelyek néhány éve fényűzésszámba mentek. Ezek kö zé tartozik például a televízió, amelyből 1957-ben mindössze 4982 darab kelt el, s az idén az első hárorpnegyedévben körülbe­lül 37 500. Hasonlóan gyors kar­riert csináltak a különböző ház­tartási kisgépek, a porszívók, a padlókefélők, a mosógépek és hű­tőszekrények. Ezekből előrelátha­tólag tízezernél több kelt el. Mo­sógépből 1959-ben egész évben 99 700 fogyott, ez évben már az első háromnegyedben 102 000-ret vásároltak. Beszédesek a lakásbútorok for­galmi számai is. Nyolc évvel ez­előtt hazánkban 116 .millió fo­rintot költöttek a családok ott­honuk szépítésére, új bútorok és egyéb berendezési tárgyak vá­sárlására. Az otthoni „beruházá­sok” összege az idén már jóval egymillió rd forint fölött lesz. Az előző évieknél jóval többet költöttünk az idén ruházkodásra is. Gyapjú és műanyag szövet­ből minden valószínűség szerint nyolcmillió négyzetméter fölött lesz a kiskereskedelem forgalma, s férfiöltönyből, női kabátból, gyermekholmikból is egyenlete­sen emelkedik a forgalom grafi­konja. Érdemes megemlíteni, hogy most már évenként körülbelül 15 milliárd cigarettát szívnak el a dohányosok, s sörből 300 millió litert meghaladó mennyiség fogy el. ­Január elején értekezletet tartanak az atrikai országok vezetői Rabat (TASZSZ). Az A1 Álam című lap jelentése szerint Ma­rokkó és több más afrikai or­szág kormánya megegyezett ab­ban, hogy 1961 január 3 és 7 között Casablancában tanácsko­zásra ülnek össze az afrikai or­szágok vezetői. A tanácskozáson — hangoztat­ja a lap — megvitatják az afri­kai országok' közös katonai pa- rancsnoksáea létrehozásának kér­dését abból a célból, hogy meg­felelően tudjanak ellenállni az imperialista veszedelemnek, amely Kongót fenyegeti. A kon­gói helyzeten kívül megvitatnak más kérdéseket is. Az értekezlet­re Nasszer, Sekou Touré, Nkru- mah és Mod'bo Ke;ta már elfo­gadta a meghívást. A konferenciá ra meghívják Lumumba törvé­nyes kongói kormányát is. Események SOROKBAN Moszkva (TASZSZ): A Szov- jetszkaja Rosszija hasábjain Anyikin cikket szentel Líbia nemzeti ünnepének: a független­ség kikiáltása 9. évfordulójának. A szovjet emberek, akik mindig barátsággal és rokonszenvvel vi­seltetnek a líbiai nép iránt, új sikereket kívánnak nekik nem­zeti ünnepük napján. * Havanna (MTI): Ernesto Gue­vara, a kubai nemzeti bank el­nöke vezette gazdasági küldött­ség, amely több néni demokra- i tikus országban kereskedelmi ! megállapodást írt alá, szomba­ton hazatért Kubába. A kubai 1 közvélemény lelkesen fogadta a i küldöttség által megkötött szer­ződéseket. j A kubai munkássziivétség ülé­se üdvözölte a Szovjetunió és a népi demokratikus á'lamok ba- I ráti segítséget, amely lehetővé tette, hogy Kuba a jövő évben négymi’Hó tonna cukrot szállít­son a Szovjetunióba, illetve a néni demokratikus államokba. i Milano (AP): Hetek óta fo’vik a milánói elektromosinarl dol­gozók békeharca. A régi kollel:- I lív szerződések december 31-án ! lejárnak és a dolgozók január 1- től béremeléseket követelnek a különböző kategóriákban. Szom­baton a baloldali szakszervezetek felhívták az elektromos ipar mun kasait, karácsony reggelen csalá- I dostuí tüntessenek a Dóm-téren. Bonn veszedelmes vetése Megmérgesik a nyugatnémet fiatalságot Egon Behrens erfurti tudósítónk írása Október 11-én este Gerhard Brettfeld nyugatnémet matróz a gdyrúai kikötőben megtámadta Kazimierz Pazdyka lengyel vám- tisztviselőt. Amikor az egyen­ruhás lengyel vámtiszt a »Káté Boll« nevű hajóra lépett, Brett- feld előrántotta a pisztolyát és »■Te kommunista« kiáltással egész közelről rálőtt. A lövés megsebesítette a lengyel vám­tisztet. A nyugatnémet matróz 20 éves. Nem a fasiszta iskolában tanult, hanem a nyugatnémet iskolák­ban nevelkedett. Nem hitlerista tanítók, hanem Konrad Ade­nauer pedagógusai oktatták Ger­hard Brettfeldet, hogy gyűlölje a más nemzetiségű, a más világ­nézetű embereket. MIFÉLE ISKOLA LEHETETT AZ, amely ilyen nevelést adott? A régi német mondást így is módosíthatjuk: Mondd meg ki tanított fiatal korodban, s meg­mondom ki vagy. Ehhez elég, ha bepillantunk néhány nyugatné­met tankönyvbe, amelyekből az ott élő fiatalokat oktatják. Megdöbbentő jele a nyugatné­met ifjúság háborúra való fel­készítésének, ahogyan történe­lemkönyveik dicsőítik Hitler rendszerét. Az 1933-tól eltelt időt rózsás színekkel ecsetelik, s a háborúról úgy írnak, hogy az a »kitartás», a »porosz szellem­ben nevelt katonák hősiességé­nek» időszaka volt. »Hitler egyik legjelentősebb sikere az volt, hogy megszüntette a munkanél­küliséget«, — ujjong a Frank­furtban kiadott német történelem könyv ötödik kötete. A Stuttgart­ban. megjelent középiskolai tan­könyv pedig azzal vezeti félre a diákokat, hogy »Hitler ebben a kérdésben (a munkanélküliség megszüntetésében ugyanis) olyan sikert ért el, ami az egész né­met nép helyeslését váltotta ki». Arról természetesen hallgatnak a tankönyvek, hogy a munkások foglalkoztatottsága kizáró'ag a nácik háborús készülődéseit szol­gálta. így aztán azon sem lehet cso­dálkozni, ha egyes tankönyvek más népek leigázását dicsőítik. — »Németország nem tartozhatott a nincstelen államok közé — álla­pítja meg az egyik tankönyv s Litvánia megszállásáról megálla­pítja, hogy ezzel »éppúgy, mint Ausztria, vagy a Szudétaföld el­foglalásával, régi igazságtalansá­got tett jóvá Hitler». A nyugatnémet televízió egyik riportere kérdéseket tett fel az ország különböző részében élő gimnazistáknak: MIT TUDNAK HITLERRŐL és a nemzeti szocializmusról? Jellemzők a válaszok, amelyek­ből csak néhányat idézünk: »Hitler nagyon sok jót tett a munkásokkal». »Gondoskodott az anyákról és a gyermekekről». »Hitler sokat tett a német népért». »Úgy gondolom, hogy amit Hitler tett, egész jó volt». »Nekem az a véleményem, hogy sem jót, sem rosszat nem mond­hatunk róla, mert alig tudunk róla valamit». íme így vélekednek a nyugat­német fiatalok a német törté­nelem legsötétebb fejezeteiről. Mit sem tudnak a leigázott or­szágokról, a koncentrációs tá­borok tömegmészárlásairól. az antifasiszta hősök harcairól. Érdekes összehasonlítani azt is, hogy a nyugatnémet tanköny­vekben, hogyan z.ugorodik össze a fasiszta idők történelmének tananyaga. Egy 1949-ben kiadott tankönyv még 71 oldalt szentel az 1914-től 1945-ig terjedő idők történelmének. A 9 évvel későb­bi kiadásban már csak 34 oldal foglalkozik ezzel az időszakkal, de az 1958-ban kiadott tankönyv­ben már csak 12 oldal jut ennek az időszaknak. A Reichstag fel­gyújtásával az új tankönyv már nem foglalkozik, ugyanúgy, mint az ellenállási mozgalommal, a koncentrációs táborokkal sem. Mindez természetesen követke­zik abból a politikai irányzatból, amelyet ma Bonnban folytatnak, s azoknak az embereknek szem­léletéből, akik Hitler alatt tábor­nokok. fasiszta bírák, magasran­gú állami vezetők voltak. Nekik nincs ínyükre, hoay a nyugatné­met fiatalok az ellenállási moz­galomról tanuljanak, s akkor, amikor Hitler ezer várbírója, működik a szövetséai köztársa­ságban, hogyan is lehetne be­szélni a koncentrációs táborok borzalmairól? Eny szót sem a Reichstag felgyújtásáról, ami­kor a kommunista, pártot énv- úgy illegalitásba kényszerít *4téh. s a kommunisták ellen énven v.ay harcolnak, mint Hitler ide­jében. Ezért nem beszN-ek az angol városok elnvszt'táré-ól, Varsó, Rotterdam. Lidice, Ora- dovr felégetéséről, hisz a nyu­gatnémet hadsereg élén HUler kitüntetett tábornokai állanak. Nem kétséges: BONN VER7EE>etmps MAGOKAT HINT a szívekbe és az agyakba. A nyugatnémet fiatalságot ism»t, militaristák narancsára, háború­ba akarják kergetni, s ezért di­csőítik a fasiszta hatalmi politi­kát. Ezért dicsőítik a háborít, s az iskot»i könyvekből is kitűnik az a vén- és békeellenes nnlrti- ka. amit. Adenauer raviankh»n kénvisel. A nevelést a háborít- lélektan! ciökászitáscnek szotoá- latába állították. Azonban ép­pen ezek a jetek írják elő va- rancsolóan valamennyiünk szá­mára. hogy vtiát álliuk annak a bűnös politikának, amely verg- asak a német vénet, hanem, enász Európát ray új háború ka­tasztrófájába akarja dönteni. Fordította: Cs. L. Morrow úr és az elnök karácsonyi üzenete Washington (MTI). Hírügynök­ségi jelentések szerint Dwight D. Eisenhower az Egyesült Álla­mok lelépő elnöke pénteken este a Fehér Házban felállított kará­csonyfa gyertyáinak meggyújtá­sakor előre elkészített beszédet olvasott fel, amelyben bírálta a faji megkülönböztetést, mir.t az Egyesült Államok »szépséghibá­ját« és felhívta az amerikaiakat, tekintsék testvéreiknek a színe­seket. Az elnöknek egyébként a utób­bi időben alkalma volt közvetlen tapasztalatokat szerezni a faji megkülör^öztetésről. Egyik ad­minisztratív munkatársa, Frede- I rick Morrov ugyanis néger. Mor­rov úr az első néger Amerika történelmében, akinek sikerült a Fehér Házba bejutnia. Most azonban, hogy megbízatása lejár, Morrov húsz amerikai magáncég­hez fordult állásért. Valamennyi cég elutasította je­lentkezését, ugvanis négerre nem tartanak igényt. Morrov ny?latko~atóh? \ lentette, hogy ügyéről tudomást kell szereznie a világnak, mert húszmillió ember sorsát jelképe­zi. Amikor ugyanis a Fehér Ház­ba bejutott, kinevezésének nyil­vánvaló célia politikai reklám volt. A »reklám-néger« megbíza­tása azonban egyszer véget 66»

Next

/
Thumbnails
Contents