Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vasárnap 1960. december 25. X. évfolyam 304. szám * ÁRA: 70 FILLÉR 7 A megyei tanács elnöke tagadást adntt az iskolák-nvodák társadalmi megsegítése mozgalomban eredményesen közreműködőknek Mint már beszámoltunk róla, az iskolák-óvodák társadalmi megsegítése mozgalomban az 1959— 60-as tanévben eredménye­sen szerepelt Tolna megye. A megyék közti versenyben a 3. helyre került, a szekszárdi járás pedig országosan az első helyen végzett. Ebből az alkalomból dr. Tuska Pál, a megyei tanács elnöke fo­gadást adott a Közalkalmazottak Várköz utcai klubhelyiségében. Az összegyűltek előtt először Mándi Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője mondott beszédet. Méltat­ta a mozgalom 1960—61. tanévi Tolna megyei eredményeit és az 1960— 61. tanévi versenyben is eredményes szereplésre hívta fel a jelenlévőket. Ezután Koren István, a műve­lődésügyi minisztérium osztály- vezetője beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy — bár itt a moz­galom eredményeit számszakilag értékeljük — ne sikkadjon el a tulajdonképpeni lényeg: az okta­tásügyi intézmények, valamint az üzemek, gyárak, termelőszövet­kezetek között kialakulandó szo­cialista kapcsolat. Beszéde végén Szabó Ferenc­nek, a szekszárdi járási tanács elnökének, valamint Dér István várdombi igazgatónak az Okta­tásügy Kiváló Dolgozója kitünte­tést, Decs község végrehajtó bi­zottságának, a bátai általános is­kola tantestületének, dr. Kende Ferencnek, a bonyhádi közgaz­dasági technikum igazgatójának és Rónyai Sándor általános isko­lai igazgatónak miniszteri elis­merő oklevelet nyújtott át. Ezután dr. Tuska Pál, a me­gyei tanács elnöke 22 közületnek, valamint tanácsi és oktatásügyi dolgozónak a végrehajtó bizott­ság elismerő oklevelet és mint­egy 15 000 forint pénzjutalmat osztott ki. . O. I. „/Ve ismerjék meg a háború borzalmait99 Pénteken este a karácsonyt ün­nepelték Szekszárdon a béke­telepi iskola tanulói. Közvetle­nül a szomszédban, a tejüzemben teljes ütemben folyt a munka... Az iskola egyetlen tantermé­ben ünneplőbe öltözötten szo­rongtak a gyerekek, a padok mellett székeken a szülök, csa­ládtagok. Az asztalon a feldíszí­tett karácsonyfa, alatta az aján­dékok. Az ünnepségre meghív­ták a körzet tanácstagját is... Megkezdődött a kis ünnepség. Angyal Zsuzsa másodikos, Tóth Ferenc harmadikos, Tokai Béla harmadikos, Kovács Éva harma­dikos, Kővári Zoltán negyedikes, Vass Zoltán negyedikes, Tokai i Irén másodikos tanulók szerepel­tek az ünnepségen, majd a ta­nító, Szabó Ödön mondott rövid beszédet. — Béke legyen és sze­retet — mondta —, de ne csak a családban, hanem szerte az egész világon. És ne csak most, karácsonykor, hanem mindig, örök időkre. Ne ismerjék meg a háború borzalmait itt, ezek a pöttöm gyerekek. Eloltották a villanyt, a fán meggyújtották a gyertyákat, csil­lagszórókat és minden gyerek megkapta a maga kis ajándék- csomagját, amelyre a pénzt a szülői munkaközösség adta össze. Utána tortavásár volt, el is fo­gyott egy-kettőre minden torta. I Szerény, de kedves kis ün­nepség volt... Hat hold új sxőlőt é<t két hold új gyümölcsöst telepít a xombai Jóbarátság Tsx A zombai Jóbarátság Tsz-ben az idén fejezték be hat hold új szőlő telepítését. Ezzel a közö­sen művelt nagyüzemi szőlőterü­letük 10 holdra növekedett. Nemcsak szőlője területét nö­veli a Jóbarátság Tsz, hanem a domboldalakon gyümölcsöst is telepít. Két évvel ezelőtt három holdra ültettek alma, körte és barackfákat, most újabb 2 hol­don kezdték meg a gyümölcsös telepítését ________________________ T íz EioEdon holdanként 74 mázsa fűszerpaprikát termelt a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz Rekordtermést ért el fűszer­paprikából a fácánkerti Vörós Hajnal Tsz. Tíz holdon, holdan­ként 74 mázsás átlagtermést ért el. A fűszerpaprika-termelést. Ko­vács Ferenc és Takács István irányították. a paprikaföldön főleg nyugdíjasok és tsz-gaztlák családtagjai dolgoztak. A vártiiál jobb átlagtermés a vártnál jobb bevételt hozott. A tervezett 67 000 forint helyett 194 000 forint bevételt nyertek a fácánkertiek fűszerpaprikából Négyezeröfszáz holdon vetettek nagyhozamú külföldi búzafajtákat megyénk termelőszövetkezetei Idén még csak kísérleteztek megyénk termelőszövetkezeteiben a nagyhozamú szovjet és olasz búzafajták termesztésével. A kí­sérletek jó eredménnyel jártak. Ügyanazon feltételek mellett a szovjet és olasz búzafajták mint­egy 3—5 mázsával több átlagter­mést hoztak, mint a mi magyar búzafajtáink. Most ősszel a kísérletek ked­! vező eredményei alapján 4500 holdat vetettek el külföldi búza­fajtákkal megyénk termelőszövet kezetei. Ezer holdon olasz és 3500 holdon szovjet búzafajtát termelnek. A szakcsi Uj Elet Tsz például 700, a pincehelyi Vörös Hajnal, az irgeszemcsei Rákóczi Tsz egyenként 200 hol­dat vetett el szovjet és olasz búzafajtával, AZ IGAZI BÉKE JEGYÉBEN Évszázadok hagyománya avat­ta a karácsonyt a béke ünnepé­vé, a háborúktól rettegő embe­riség ezeket a napokat szentel­te az állandóan sóvárgott béké­nek. »Minden jó magvat a Béke hint a földre« — énekelte Bakkhülidész, a régi görög köl­tő, de a béke áldásait újabb és újabb háborúk, kegyetlen pusz­títások követték, rombadöntve mindazt, ami az élet igazi értelme és cél ja. Az osztálytársa­dalmaknak vastör vényük van: a bék( óhajtása megma­radt jámbor kíván Ságnak, mert a: uralmon lévők min dig hódítani akar tak. Eléri-e valaha i: az emberiség a: örök békét, valórt válik-e, hogy a föli kimeríthetetlen kin csei, s az ember munka ne a hábo rút, az eszteler rombolást szolgálja hanem az életet te gye szebbé? Aki fi gyelemmel kísér napjaink történél mét, amely a világ történelem legiz galmasa.bb lapjü- fogja megtölteni joggal érzi úgy hogy egyre köze lebb kerülünk a1 igazi, a teremtő bé kéhez. Mert nao jainkban tisztázód tak a frontok, tel jesen egyértelműv vált minden: a két tészakadt világo éppen a béke és : háború kérdése vá lasztja el. S az tény, hogy az el múlt években meg erősödött a szocia lista tábor, a Szov­jetunió nemcsak szószólója a legfontosabb nemzetközi kérdé­seknek, hanem minden konst­ruktív javaslat elindítója, arra is bizonyság, hogy a béke erői növekedtek meg, s mind mesz- szebb kerül az emberiségtől a háború réme. A béke — és ezt napjaink tör­ténelme világosan bizonyítja — nem jámbor óhajtás kérdése, nem azon múlik, hogy az em­beriség mennyire kívánja a bé­két, hanem azon, hogy mennyi­re tud harcolni érte. Az impe­rializmus nemcsak fegyverke­zik, nemcsak a hidegháborús légkört igyekszik fenntartani, hanem ahol módja van rá, há­borút robbant ki — elég Algé­riára, Laoszra, va<?y a szeren­csétlen Kongói Köztársaságra gondolni. Az imperialista ha­talmak, amint ez az ENSZ ülés­szakán is hebizorvosedott, bék'^ helyett gyilkos háborút, a népek szabadsága helyett gyarmati el­nyomást akarnak. Az imp^r’a- listák azonban ma már elvan erővel találják szemben magu­kat, amely képes gátat vetm terveiknek, am»,v meg tud fé­kezni rmndznfaita agressziók Ez az erő a smeialWa tábor, amelyet — mint az ENSZ mos­folyamán még soha. S ma már a világ minden részén tud­A profitéhes kapitalizmus nem­csak pozícióinak elvesztésébe nem tud belenyugodni, hanem újabb és újabb területeket akar meghódítani. Azonban a mi szá­zadunk egyre inkább a szabad­ság századává válik. Amint Európa lerázta a fasiszta igát, világszerte olyan méreteket öl­töttek a szábadságmozgalmak, mint még soha az emberiség történelmében. A kapitalista hatalmak úgyszólván teljesen kiszorultak Ázsiából, me°kez­dődtek a szabadságmozgalmak a latin-amerikai országokban, s elég Afrika térképére nézni: t-- zenöt év alatt a »fekete fö’d- rész« lakosságának navyobbik fele elűzte gyarmatosítóit. A világ népei szabadságot akarnak, s ebben a törekvésiil'- ben hű szövetségesre, igaz ba­rátra találtak a Szovjetunióban. Mert a második világháború be­fejezése óta a béke valóra vál­tásának, a népek egyenjogúsá­gának, a gazdasági versenynek kezdeményezője és következe­tes harcosa a hatalmas szovjet nép, amely hősiességével, sza- badságszeretetével szétzúzta a fasizmust, s a fejlődésnek, a fel­ják, hogy amíg pré- dara éhes imperia­lista hatalmak van­nak, nem elég kí­vánni a békét, a jámbor óhajtás semmire sem visz, hanem kemény következe­tességgel harcolni is kell érte, nemcsak világméretekben, ha­nem a mindennapok apró mun­kájában is, — bizonyíték rá az elmúlt 15 esztendő. — Ez a harc nem hiábavaló. ~£v- ről-évre mind nagyobb mére­teket ölt, évről-évre növekszik a béke híveinek serege, s a vi­lág minden táján egyre határo­zottabban követelik, hogy va­lósuljon meg az ál.alános és teljes leszerelés, amelyet a Szov­jetunió terjesztett az ENSZ elé s amelyért azóta is következe­tesen harcol. A karácsony a béke ünnepe, azé a békességé, amely »minden jó magvat hint a földre«. A má­sodik világháború befejezése óta, amikor a béke oly sokszor forgott veszélyben, megtanul­tuk, hogy a béke is nehéz harc­ban születik, mint ahogy a hó­dítók elleni súlyos harcokban kovácsolódott egységessé a bé­két akaró emberiség. Az idei karácsonyt az egész világot át­fogó békegondolat jellemzi, az a roppant egység és erő, amely nemcsak akar, hanem tud is gá­tat vetni minden hódító szán­déknak. mindén bűnös béke­bontó akaratnak, tani közgyűlésén is bebizonyo­sodott — következetesen támo­gatnak a semleges országok. A szovjet állam első tette a béke­kötés volt, s a Szovjetunió, majd nyomában a szocialista orszá­gok külpolitikájuk középpont­jába állították a béke, a békés egymás mellett élés elvét. En­nek valóraváltása természete­sen nem lehetséges harc nélkül. emelkedésnek, az emberhez méltó életnek olyan példáját mutatta, mint előtte a világtör­ténelemben egyetlen ország sem. Lehetnek és vannak is ma a világon világnézeti különbsé­gek, egyetlen gondolatban azon­ban az egész emberiség egysé­ges és ez a béke ügye. A dolgozó emberiség nem akar háborút, küzd a háborús gyújtogatók ellen, akik a teremtő béke helyett a pusztítás démonát szeretnék ismét a földre sza­badítani. Ezt a ha­talmas egységet, a béke szilárd és biz­tos egyetértését sze­retnék az imperia­listák megbontani, amikor háborúval fenyegetőznek, s a fegyverek árnyéká­ba borítják a földet. A világnézeti el­lentéteket, vitákat majd eldönti az a nemes gazdasági versengés, amit a Szovjetunió kezde­ményezett, s amely már eddig is olvan eredményeket ho­zott, mint a szocia­lista országok ha­talmas iramú fejlő­dése, vagy a szovjet tudomány vitatha­tatlan elsősége. A béke gondolata, a békéért folytatott harc azonban olyan egységbe fogta az egész emberiséget, mint a történelem

Next

/
Thumbnails
Contents