Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vasárnap 1960. december 25. X. évfolyam 304. szám * ÁRA: 70 FILLÉR 7 A megyei tanács elnöke tagadást adntt az iskolák-nvodák társadalmi megsegítése mozgalomban eredményesen közreműködőknek Mint már beszámoltunk róla, az iskolák-óvodák társadalmi megsegítése mozgalomban az 1959— 60-as tanévben eredményesen szerepelt Tolna megye. A megyék közti versenyben a 3. helyre került, a szekszárdi járás pedig országosan az első helyen végzett. Ebből az alkalomból dr. Tuska Pál, a megyei tanács elnöke fogadást adott a Közalkalmazottak Várköz utcai klubhelyiségében. Az összegyűltek előtt először Mándi Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott beszédet. Méltatta a mozgalom 1960—61. tanévi Tolna megyei eredményeit és az 1960— 61. tanévi versenyben is eredményes szereplésre hívta fel a jelenlévőket. Ezután Koren István, a művelődésügyi minisztérium osztály- vezetője beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy — bár itt a mozgalom eredményeit számszakilag értékeljük — ne sikkadjon el a tulajdonképpeni lényeg: az oktatásügyi intézmények, valamint az üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek között kialakulandó szocialista kapcsolat. Beszéde végén Szabó Ferencnek, a szekszárdi járási tanács elnökének, valamint Dér István várdombi igazgatónak az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést, Decs község végrehajtó bizottságának, a bátai általános iskola tantestületének, dr. Kende Ferencnek, a bonyhádi közgazdasági technikum igazgatójának és Rónyai Sándor általános iskolai igazgatónak miniszteri elismerő oklevelet nyújtott át. Ezután dr. Tuska Pál, a megyei tanács elnöke 22 közületnek, valamint tanácsi és oktatásügyi dolgozónak a végrehajtó bizottság elismerő oklevelet és mintegy 15 000 forint pénzjutalmat osztott ki. . O. I. „/Ve ismerjék meg a háború borzalmait99 Pénteken este a karácsonyt ünnepelték Szekszárdon a béketelepi iskola tanulói. Közvetlenül a szomszédban, a tejüzemben teljes ütemben folyt a munka... Az iskola egyetlen tantermében ünneplőbe öltözötten szorongtak a gyerekek, a padok mellett székeken a szülök, családtagok. Az asztalon a feldíszített karácsonyfa, alatta az ajándékok. Az ünnepségre meghívták a körzet tanácstagját is... Megkezdődött a kis ünnepség. Angyal Zsuzsa másodikos, Tóth Ferenc harmadikos, Tokai Béla harmadikos, Kovács Éva harmadikos, Kővári Zoltán negyedikes, Vass Zoltán negyedikes, Tokai i Irén másodikos tanulók szerepeltek az ünnepségen, majd a tanító, Szabó Ödön mondott rövid beszédet. — Béke legyen és szeretet — mondta —, de ne csak a családban, hanem szerte az egész világon. És ne csak most, karácsonykor, hanem mindig, örök időkre. Ne ismerjék meg a háború borzalmait itt, ezek a pöttöm gyerekek. Eloltották a villanyt, a fán meggyújtották a gyertyákat, csillagszórókat és minden gyerek megkapta a maga kis ajándék- csomagját, amelyre a pénzt a szülői munkaközösség adta össze. Utána tortavásár volt, el is fogyott egy-kettőre minden torta. I Szerény, de kedves kis ünnepség volt... Hat hold új sxőlőt é<t két hold új gyümölcsöst telepít a xombai Jóbarátság Tsx A zombai Jóbarátság Tsz-ben az idén fejezték be hat hold új szőlő telepítését. Ezzel a közösen művelt nagyüzemi szőlőterületük 10 holdra növekedett. Nemcsak szőlője területét növeli a Jóbarátság Tsz, hanem a domboldalakon gyümölcsöst is telepít. Két évvel ezelőtt három holdra ültettek alma, körte és barackfákat, most újabb 2 holdon kezdték meg a gyümölcsös telepítését ________________________ T íz EioEdon holdanként 74 mázsa fűszerpaprikát termelt a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz Rekordtermést ért el fűszerpaprikából a fácánkerti Vörós Hajnal Tsz. Tíz holdon, holdanként 74 mázsás átlagtermést ért el. A fűszerpaprika-termelést. Kovács Ferenc és Takács István irányították. a paprikaföldön főleg nyugdíjasok és tsz-gaztlák családtagjai dolgoztak. A vártiiál jobb átlagtermés a vártnál jobb bevételt hozott. A tervezett 67 000 forint helyett 194 000 forint bevételt nyertek a fácánkertiek fűszerpaprikából Négyezeröfszáz holdon vetettek nagyhozamú külföldi búzafajtákat megyénk termelőszövetkezetei Idén még csak kísérleteztek megyénk termelőszövetkezeteiben a nagyhozamú szovjet és olasz búzafajták termesztésével. A kísérletek jó eredménnyel jártak. Ügyanazon feltételek mellett a szovjet és olasz búzafajták mintegy 3—5 mázsával több átlagtermést hoztak, mint a mi magyar búzafajtáink. Most ősszel a kísérletek ked! vező eredményei alapján 4500 holdat vetettek el külföldi búzafajtákkal megyénk termelőszövet kezetei. Ezer holdon olasz és 3500 holdon szovjet búzafajtát termelnek. A szakcsi Uj Elet Tsz például 700, a pincehelyi Vörös Hajnal, az irgeszemcsei Rákóczi Tsz egyenként 200 holdat vetett el szovjet és olasz búzafajtával, AZ IGAZI BÉKE JEGYÉBEN Évszázadok hagyománya avatta a karácsonyt a béke ünnepévé, a háborúktól rettegő emberiség ezeket a napokat szentelte az állandóan sóvárgott békének. »Minden jó magvat a Béke hint a földre« — énekelte Bakkhülidész, a régi görög költő, de a béke áldásait újabb és újabb háborúk, kegyetlen pusztítások követték, rombadöntve mindazt, ami az élet igazi értelme és cél ja. Az osztálytársadalmaknak vastör vényük van: a bék( óhajtása megmaradt jámbor kíván Ságnak, mert a: uralmon lévők min dig hódítani akar tak. Eléri-e valaha i: az emberiség a: örök békét, valórt válik-e, hogy a föli kimeríthetetlen kin csei, s az ember munka ne a hábo rút, az eszteler rombolást szolgálja hanem az életet te gye szebbé? Aki fi gyelemmel kísér napjaink történél mét, amely a világ történelem legiz galmasa.bb lapjü- fogja megtölteni joggal érzi úgy hogy egyre köze lebb kerülünk a1 igazi, a teremtő bé kéhez. Mert nao jainkban tisztázód tak a frontok, tel jesen egyértelműv vált minden: a két tészakadt világo éppen a béke és : háború kérdése vá lasztja el. S az tény, hogy az el múlt években meg erősödött a szocia lista tábor, a Szovjetunió nemcsak szószólója a legfontosabb nemzetközi kérdéseknek, hanem minden konstruktív javaslat elindítója, arra is bizonyság, hogy a béke erői növekedtek meg, s mind mesz- szebb kerül az emberiségtől a háború réme. A béke — és ezt napjaink történelme világosan bizonyítja — nem jámbor óhajtás kérdése, nem azon múlik, hogy az emberiség mennyire kívánja a békét, hanem azon, hogy mennyire tud harcolni érte. Az imperializmus nemcsak fegyverkezik, nemcsak a hidegháborús légkört igyekszik fenntartani, hanem ahol módja van rá, háborút robbant ki — elég Algériára, Laoszra, va<?y a szerencsétlen Kongói Köztársaságra gondolni. Az imperialista hatalmak, amint ez az ENSZ ülésszakán is hebizorvosedott, bék'^ helyett gyilkos háborút, a népek szabadsága helyett gyarmati elnyomást akarnak. Az imp^r’a- listák azonban ma már elvan erővel találják szemben magukat, amely képes gátat vetm terveiknek, am»,v meg tud fékezni rmndznfaita agressziók Ez az erő a smeialWa tábor, amelyet — mint az ENSZ mosfolyamán még soha. S ma már a világ minden részén tudA profitéhes kapitalizmus nemcsak pozícióinak elvesztésébe nem tud belenyugodni, hanem újabb és újabb területeket akar meghódítani. Azonban a mi századunk egyre inkább a szabadság századává válik. Amint Európa lerázta a fasiszta igát, világszerte olyan méreteket öltöttek a szábadságmozgalmak, mint még soha az emberiség történelmében. A kapitalista hatalmak úgyszólván teljesen kiszorultak Ázsiából, me°kezdődtek a szabadságmozgalmak a latin-amerikai országokban, s elég Afrika térképére nézni: t-- zenöt év alatt a »fekete fö’d- rész« lakosságának navyobbik fele elűzte gyarmatosítóit. A világ népei szabadságot akarnak, s ebben a törekvésiil'- ben hű szövetségesre, igaz barátra találtak a Szovjetunióban. Mert a második világháború befejezése óta a béke valóra váltásának, a népek egyenjogúságának, a gazdasági versenynek kezdeményezője és következetes harcosa a hatalmas szovjet nép, amely hősiességével, sza- badságszeretetével szétzúzta a fasizmust, s a fejlődésnek, a felják, hogy amíg pré- dara éhes imperialista hatalmak vannak, nem elég kívánni a békét, a jámbor óhajtás semmire sem visz, hanem kemény következetességgel harcolni is kell érte, nemcsak világméretekben, hanem a mindennapok apró munkájában is, — bizonyíték rá az elmúlt 15 esztendő. — Ez a harc nem hiábavaló. ~£v- ről-évre mind nagyobb méreteket ölt, évről-évre növekszik a béke híveinek serege, s a világ minden táján egyre határozottabban követelik, hogy valósuljon meg az ál.alános és teljes leszerelés, amelyet a Szovjetunió terjesztett az ENSZ elé s amelyért azóta is következetesen harcol. A karácsony a béke ünnepe, azé a békességé, amely »minden jó magvat hint a földre«. A második világháború befejezése óta, amikor a béke oly sokszor forgott veszélyben, megtanultuk, hogy a béke is nehéz harcban születik, mint ahogy a hódítók elleni súlyos harcokban kovácsolódott egységessé a békét akaró emberiség. Az idei karácsonyt az egész világot átfogó békegondolat jellemzi, az a roppant egység és erő, amely nemcsak akar, hanem tud is gátat vetni minden hódító szándéknak. mindén bűnös békebontó akaratnak, tani közgyűlésén is bebizonyosodott — következetesen támogatnak a semleges országok. A szovjet állam első tette a békekötés volt, s a Szovjetunió, majd nyomában a szocialista országok külpolitikájuk középpontjába állították a béke, a békés egymás mellett élés elvét. Ennek valóraváltása természetesen nem lehetséges harc nélkül. emelkedésnek, az emberhez méltó életnek olyan példáját mutatta, mint előtte a világtörténelemben egyetlen ország sem. Lehetnek és vannak is ma a világon világnézeti különbségek, egyetlen gondolatban azonban az egész emberiség egységes és ez a béke ügye. A dolgozó emberiség nem akar háborút, küzd a háborús gyújtogatók ellen, akik a teremtő béke helyett a pusztítás démonát szeretnék ismét a földre szabadítani. Ezt a hatalmas egységet, a béke szilárd és biztos egyetértését szeretnék az imperialisták megbontani, amikor háborúval fenyegetőznek, s a fegyverek árnyékába borítják a földet. A világnézeti ellentéteket, vitákat majd eldönti az a nemes gazdasági versengés, amit a Szovjetunió kezdeményezett, s amely már eddig is olvan eredményeket hozott, mint a szocialista országok hatalmas iramú fejlődése, vagy a szovjet tudomány vitathatatlan elsősége. A béke gondolata, a békéért folytatott harc azonban olyan egységbe fogta az egész emberiséget, mint a történelem
