Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-21 / 300. szám

r~ ~~~\ Szerda 1960. december 21. X. évfolyam 300. szám * ÁRA: 50 FILLÉR J Eltemették Kasitssgii Sándor elvtársat Mély részvét mellett, december 19-én helyezték örök nyu galomra Kontságh Sándor elvtársat, a lengyeli általános is­kola igazgatóját. Kontságh elvtársban elvtársunkat, bará­tunkat veszítettük el. Izig-vérig pedagógus volt. Pedagógiai munkájában mindenkor az az elv vezette, hogy igaz ha- zaíiságra, a szocialista internacionalizmus szellemében ne­veljen. Fáradhatatlan harcosa volt a pártnak. Hosszú ideig mint Lengyel község párítitkára és mint munkásőr dolgo­zott és elévülhetetlen érdemeket szerzett. Utolsó útjára elkísérte a falu népe. Elvtársak, jóbarátok, ismerősök osztoztak a család fájdalmában. A temetőbe vezető úton és a ravatalnál a munkásőrök és tanítványai, az iskolások álltak díszőrséget. Gyászbeszédet Blénesi Kál­mán elvtárs, az MSZMP bonyhádi pártbizottságnak titká­ra mondott. Kollégái nevében Pethő Endre, a járási peda­gógus szakszervezet elnöke, az igazgatói munkaközösség ne­vében Kedves Henrik, majosi iskola-igazgató búcsúztatta. Az Internacionálé hang ja mellett helyezték örök nyu­galomra Kontságh Sándor elvtársat. Sírhalmát a szeretet és a kegyelet virágaival borították. Konstagh Sándor elvtárs elhunytaval igaz elvtársunkat, barátunkat gyászoljuk. Era- lékét kegyelettel őrizzük. író—olvasó találkozó Mázán Mindig nagyon tanulságos és gyümölcsöző, ha egy író találko­zik olvasóival. Ezt bizonyította hétfőn este Bihari Klára írónő közvetlen beszélgetése a mázai ol vasókkal is. Az érdeklődők a találkozó al­kalmából zsúfolásig megtöltötték a bányász kultúrotthon termét. Bihari Klára beszélt a hallgató­ságnak arról, hogyun kezdte írói pályáját. Majd a kérdések­re válaszolva elmondotta, hogy honnan merítette tapasztalatait a művekben szereplők megfor­málásához. Egyúttal kérte a megjelenteket, hogy mondják el észrevételei­ket a nőkérdéssel, a nő és a fér­fi viszonyával kapcsolatban, a hozzászólások és később a KISZ- fiatalokkal, fiatal házasokkal folytatott beszélgetés tette igen értékessé a találkozást. A meleg hangulatú, baráti megbeszélés megszervezése és le­bonyolítása dicséretére válik a helyi könyvtár, a népfront és a kultúrotthon vezetőinek. Tar­talmas, sok tanulságot adó estét szereztek a mázaiaknak. Megyénk termelőszövetkezetei 175 vagon cukrot kapnak Az idei évben a közepesnél jobb cukorrépa-termést takarítottak be megyénk területén. A nagyüze­mekben nem ment ritkaságszám­ba a 200 mázsa holdankénti át­lagtermés. A rendkívül csapadé­kos ősz ellenére a nagy mennyisé­gű termést mindenütt veszteség nélkül betakarították. Megyénk­ből csak a termelőszövetkezetek 5829 vagon cukorrépát adtak át a feldolgozó ipari üzemeknek, töb­bet, mint valaha. A cukorrépáért összesen 26 millió forintot kaptak, illetve kapnak a termelőszövetke­zeti gazdaságok. Az eladott répamennyiség után 175 vagon cukrot is utalt át a cu­korgyár megyénk közös gazdasá­gainak. A cukor egy részét a szö­vetkezetek munkaegységre ki­osztják, másik részét pedig kö­zösen értékesítik. A kisdorogi Március 15 Tsz-ben például fél­kiló cukrot adnak minden mun­kaegységre. Ugyanennyit osztanak a zombai Vörös Csillagban is. A bonyhádi Petőfi Tsz-ben viszont még ennél is többet oszthattak volna egy-egy munkaegységre, de csak annyit visz el mindenki, amennyi fedezi évi szükségletét, a többit értékesíti a szövetkezet. Évente 60 sport- és hátaslovat visznek el Dalmandról Az ország három nagy ménte­lepe közül az egyik a Dalmandi Állami Gazdaságban van. A süt- vényi üzemegységben hatvan törzskönyvezett kancát tartanak, s ezek utódait felnevelik, kül- és belföldön értékesítik. A negyven főt számláló, külön lótenyésztő Lapzártakor érkezett: ÚJABB KÉT ÜZEM FEJEZTE BE ÉVES TERVÉT A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 1960. évi be­fejezett és teljes termelési tervét december 20-ával teljesítette. A Tolnai Ruházati és Szolgál­tató KTSZ jelentette, hogy a szö­vetkezet az éves tervét december 17-én befejezte. brigád tagjai évente mintegy hat­van idomított sport- és hátaslovat adnak át a határőrségnek, a rend­őrségnek és a külföldi vevőknek. Az idén például nyolc futólovat olasz üzletemberek is megvásá­roltak a gazdaságtól. Dalmandon a lótenyésztésnek nagy hagyományai vannak. Ezért most már a Tolna megyei állami gazdaságok közül csak itt foglal­koznak lótenyésztéssel. A csikó­kat — miután elválasztották az anyjuktól — ide viszik minden Tolna megyei állami gazdaságból. •Jelenleg is összesen 560 lovat tar­tanak a Dalmandi Állami Gazda­ságban. Amennyiben valamelyik Tolna megyei állami gazdaságnak futólóra, hátaslóra, vagy igás- lóra van szüksége, Dalmandról visz. Vj létesítmények átadás előtt Jövőre új sütőüzem, kórházi konyha építését kezdik meg — Tovább növelik az iskolai tantermek számát Az év utolsó napjaiban va­gyunk. Érdemes tehát mérlegel­ni mindazt, amit az illetékesek tettek megyénk fejlesztése ér­dekében. Többször írtunk arról, hogy a tanács milyen jelentős feladatok megoldását tervezte az idei évre. Ha gondolatban végig- száguldunk a megyén, könnyen megállapíthatjuk, hogy a tervek immár valósággá váltak. Az új létesítmények egész sora igazol­ja ezt. Évközben jónéhány bérház, is­kola és kultúrotthon elkészülé­séről adtunk 'Számot. Most kö­zölhetjük azt is, hogy az év vé­gére lényegében minden terve­zett létesítmény elkészült, vagy most végzik az utolsó simításo­kat. A közelmúltban jelentették, hogy elkészült a bonyhádi nyolctantermes iskola és a karácsony utáni napokban kerül sor a műszaki átadására. Ugyancsak a közeljövőben lesz a szekszárdi rendelőintézet mű­szaki átadása. Sajnos, az öröm­hír mellé oda kell írnunk olyan dolgot is, aminek senki sem ör­vend. Nem kapták meg a szük­séges kazánokat a központi fű­téshez és így azokat nem is tud­ták beszerelni. A bonyhádi isko­lában a fűtést ideiglenesen kály­hákkal oldják meg, az SZTK rendelőt viszont nem tudják üzembe helyezni. Hasonló a probléma a szekszárdi modern könyvtár-épületnél. Az épület lényegében kész, már az utolsó simításokat végzik, de kazán­hiány miatt nem lehet beköl­tözni és üzemeltetni. Sőt, mivel a télen nem tudnak fűteni, a burkoló munkálatokat sem vé­gezhetik el teljesen, mert a téli nedvességtől a padlóburkolat fel- puffadna. A közeljövőben, a terveknek megfelelően átadásra kerül a madocsai kéttantermes iskola, a Szekszárdi Nyomda épülete. Ha nincs anyaghiány, kellő időben üzembe tudtak volna helyezni megyénkben minden létesít­ményt, amelyet terveztek. így sajnos, egyik-másik létesítmény csak komoly hiányossággal ad­ható át és egyelőre nem lesz üzemeltethető. A következő év első negyedére jelezték a szük­séges kazánok szállítását. Amint megérkeznek, természetesen meg­kezdik a beszerelésüket. Az építőiparban a tél folyamán is komoly mun­ka folyik. Az építkezést úgy szervezték, hogy a hideg idő be­álltával se kelljen teljesen szü­neteltetni a munkálatokat. Az idén megkezdődött Szekszárdon egy 27, egy 24 és egy 12 lakásos bérház építése. Ezeknél az épít­kezéseknél például úgynevezett belső munkálatokat — vakolást stb. — végeznek. Amikor az 'idei tervek teljesí­téséről beszélünk, természetsze­rűen következik a kérdés: Mi várható jövőre? A következő évben is több új létesítmény átadására kerül sor. Az idén megkezdett létesítmé­nyeket — bérházákat stb. — jö­vőre a terveknek megfelelően át­adják rendeltetésüknek. Elké­szült a dombóvári sütőüzem terve. Ugyanis Dombóvárott jö­vőre megkezdik egy korszerű sü­tőüzem építését, amelyet majd 1962-ben fejeznek be. A létesít­mény összköltsége 3 millió 800 000 forint. Most készítik a szekszárdi kór­ház új konyhájának terveit. A szekszárdi kórház a felszabadu­lás óta sokat fejlődött, sokkal több beteget gondoznak, mint azelőtt és természetesen a kór­házi dolgozók száma is jelentő­sen megnövekedett. A jelenlegi konyha már nem megfelelő, ki­csi az étkezők nagy számához viszonyítva. Szükségessé vált új konyha létesítése. A konyhát, amely a modern követelmények­nek minden tekintetben megfe­lel majd, az új kórház területén éoítik meg mintegy 6,5 millió forintos beruházással. Ebben az összegben benne szerepel az épü­let és a berendezés teljes költ­sége. Az építést jövőre kezdik meg és teljesen 1962-ben fejezik be. Készülnek a szekszárdi szenny­víz főgyűjtőjének a megoldására is a tervek. A feladat kivitelezé­sére jövőre kerül sor. Tolnanémedin két tanteremmel bővítik az isko­lát. Építenek a megyében két új négytantermes iskolát. Arról még nem döntött a megyei ta­nács vb., hogy ezeket a négyta'n- termes iskolákat melyik közsé­gek kapják, de a terveik már készek, csakúgy, mint a tolnané- medi iskolabővítés tervei. Ez azonban nem teljes kép, hanem csak egy-két adat a me- gyé következő évi tervezett fej­lesztéséről. Sok helyen vállalati erőforrásokból és a községfejlesz­tési tervekből építkeznek. El­mondhatjuk tehát, hogy az 1960-as esztendő is a megye nagyarányú fejlesztésének éve Készül a perzsaszőnyeg Huszonöt asszony és lány készíti a szebbnél szebb perzsaszőnyegeket a Paksi Háziipari Ter­melőszövetkezetnél. Többségük bedolgozó, de négyen — köztük a ké­pen látható Bódi Lenke és Berta Imréné — a szövetkezet egyik kis műhelyében »varázsol­ják? a gépre felvetett láncfonalakra sokezer­nyi csomó kötésével a mintákat. Rengeteg mun ka és nagy kézügyesség kell ahhoz, hogy egy ilyen szőnyeg elkészül­jön, hiszen négyzetméte­renként ötvenezer, hat- vankétezerötszáz, sőt van olyan fajta, amelyiknél százezer csomót kell köt­ni. És tévedni — a kü­lönböző színű csomók kötésénél — nem szabad a meó szigorú, és az át­vételnél észreveszik, he a szőnyeg mintája nem felel meg milliméterre a kartonon rajzolt kötésmintának. 1958 tavaszán kezdte meg a szö­vetkezet a perzsaszőnyegek gyár­tását, miután tanfolyamon sajátí­tották el a dolgozók a szőnyegké­szítés technikáját. Bertáné és Bódi Lenke akkor még »csak« öt —hatezer csomót kötött naponta, ma már elerik nyolc óra alatt a tíz—tizenkétezret is. A paksi perzsaszőqyegek jelen­tős része exportra készül.

Next

/
Thumbnails
Contents