Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-20 / 299. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1960. flecenmer tn. flz angol és az amerikai ENSZ-küldöttség A magyar—kubai kapcsolatok a kongói lázadókat támogató javaslatot nyújtott be Gisenga küldötte Kairóban tárgyal New York: (MTI) Anglia és az Egyesült Államok ENSZ-küldött- sége vasárnap közös határozati javaslatot' juttatott el az ENSZ- közgyűlés elnökségéhez. A hatá­rozati javaslat megbízást akar szerezni a közgyűléstől Ham­marskjöld ENSZ-főtitkámak, amelynek értelmében »minden tőle telhető módon« segítséget kell nyújtania az ENSZ támoga­tását eddig is élvező Kaszavubu kongói elnöknek részben a kon­gói parlament összehívásához, részben Kaszavubu kedvenc el­gondolásának, az úgynevezett »kerekasztal értekezletnek« meg­valósításához. Ismeretes, hogy a nyugati ENSZ-küldöttségek mindaddig hevesen elvetették a kongói par­lamentnek az ENSZ közbelépésé­vel történő összehívását, amíg ezt Lumumba, Kongó törvényes miniszterelnöke szorgalmazta. — Miután Lumumbát a kongói lá­zadók megfosztották szabadságá­tól, Anglia és az Egyesült Álla­mok elérkezettnek látja az időt, hogy megkockáztassa a kongói parlament összehívását. Felbáto­rítja a kockázat vállalására a ja­vaslat benyújtóit az a tény, hogy a lázadók egyik vezetője, Mobutu zsoldosaival elfogatta Lumumba pártjának több képvi­selő tagját. Az ENSZ titkársága vasárnap nyilvánosságra hozta az ENSZ kongói képviseletének jelentését Kongó november havi gazdasági helyzetéről. A jelentés megálla­pítja, hogy a kongói államkincs­tár — amelyet ma a lázadók ke­zelnek — »nehézségekkel küzd«, mert teljesen elköltötték az öt­millió dolláros segélyt. A je­lentés szerint »valószínűleg szíik­Megkezdődtek Francia- országban a népszavazási előkészületek Elkobozták az Humanitét Párizs: (MTI) Hétfőre virradó­ra éjszaka hivatalosan megkez­dődött Franciaországban a nép­szavazás kampánya. A szavazó­helyiségek közelében már felál­lítják a választási plakátok desz- kapalánkjait. Kijelölték azokat a pártokat, amelyek részt vehetnek a kampányban, szóhoz jutnak a rádióban és a televízióban, fal­ragaszokat adhatnak ki, stb. A degaulleista UNR, a kommunista párt, a jobboldali függetlenek, az MRP, a radikálisok és Guy Mollet szocialistái folytathatnak kampányt. Adminisztratív okok­ra hivatkozva kierekesztették Soustelle »hazafias tömörülését«, emiatt aztán a szélsőjobboldal vezére heves hangú tiltakozó nyi­latkozatot adott ki. A degaulleista hatóságok azon­ban gondosan ügyelnek rá, hogy »egyenlítsenek«: hétfőn reggel elkobozták a Francia Kommu­nista Párt lapját, az Humanitét, mivel az vezércikkben leszögez­te: ha de Gaulle tábornok való­ban meg akarja kezdeni a tár­gyalásokat a népszavazás után az Algériai Köztársaság ideig­lenes kormányával, ezt beiktat­hatta volna a népszavazásra bo­csátott kérdés szövegébe. így a tárgyalás csupán homályos ígé­ret marad, amely arra szolgál­hat, hogy megtévesszék az algé­riai békét követelő francia né­pet. A kormánypropaganda való­ban azt hirdeti, hogy a köztár­sasági elnök a népszavazás sike­re után nagyobb súllyal vetheti latba Franciaország megnyilvá­nult akaratát az FLN-nel meg­induló tárgyalásokon. Az ilyen hangulatkeltés csak azt teszi le­hetővé, hogy a polgári pártok és Guy Mollet jobboldali szocialis­tái is az »igen« mellett nyilat­kozzanak meg. Ezt tette a ke­reszténydemokrata MRP vasár­nap hozott határozatában. A szo­cialisták megvárják de Gaui'e tá bornok keddi rádióbeszédét. ség lesz újabb sürgős intézke­désre, amennyiben az állam- kincstár bevétele nem emelkedik lényeges mértékben«. Salamu tárgyalásai Kongóban Salamu, a Kongó törvényes kormányának élén álló Gizenga mdniszterelnökhelyettes megbí­zottja vasárnap Kairóban tár­gyalt. Később Salamu sajtóérte­kezletet tartott, ahol ismertette azokat az amerikai mesterkedé­seket, amelyekkel »az Egyesült Államok megkísérli, hogy bur­koltan megszállja Kongót«. Mint mondotta, a kongóiak átlátnak a szitán és a kongói keleti tarto­mánynak — Lumumba kormá­nyához hű — négymillió lakosa készen áll, hogy vállalja a fele­lősséget Kongó felszabadításáért. Ebben a törekvésében — han­goztatta Salamu — az egész kon­gói név támogatására számíthat, mert a kongóiak döntő többsége Lumumbát akarja kormányfőnek és változatlanul Lumumba kor­mányát tekinti a törvényes kor­mánynak. »Kongó szabad keleti részeiben ma olyan fegyelmezett erők vannak, amelyek meg tudnak küzdeni az imperializmussal és bérencükkel, Mobutuval« — ál­lapította meg a sajtótájékoztató­jában Salamu. Leopoldvillebe vasárnap érke­Peking: (MTI) Norodom Szi- hanuk, Kombodzsa Kínában tar­tózkodó államfője vasárnap fo­gadást adott. Csou En-laj, a Kí­nai Népköztársaság államtaná­csának elnöke a fogadáson ki­jelentette, hogy Kína kormánya nemcsak a szomszédos országok­kal kíván békében és barátság­ban élni, de a békét együttélés öt elve alapján ápolja a barát­ságot és az együttműködést min­den olyan országgal, amely szin­tén erre törekszik. Kína béke­szerető politikája, — folytatta Csou En-laj — harca a különbö­ző társadalmi berendezésű or­szágok békés együttéléséért — megmásíthatatlan. A jelenlegi igen kedvező nem­zetközi helyzetben egyre jobban kibontakozik a béke és az igaz­ságosság erőinek túlsúlya. — Ugyanakkor látnunk kell, — mondotta Csou En-laj —, hogy az imperializmus erői még min­dig az agresszív háború politi­káját folytatják. Ez a politika a népek rabságbadöntésére irá­nyul és fenyegeti a világ béké­jét. Ma különös nyugtalanságot kelt a Laoszban kialakult sú­lyos helyzet — mondotta Kína miniszterelnöke. — Idegen ag­resszív erők durván beavatkoz­nak Laosz belügyeibe, nyíltan tá­mogatják Laosz lázadó klikkjét, provokálják és kiterjesztik a pol­gárháborút, ami súlyosan veszé­lyezteti a békét Indokína térsé­gében. Kína kormánya és népe — mint Laosz szomszédja és Luang Prabang: (MTI) Mint az AP hírügynökség jelenti, a Patet Lao egységei megtámadták a lázadók kezén lévő Luang Prabangot. A Patet Lao előzőleg körülzárta a királyi székhelyt, majd a külvárosokban elfoglalta Nosavanék számos fontos had­állását és jelenleg a város köz­pontjában folyik a harc Luang Prabang felszabadításáért. Hírek szerint Vientiane felől Patet Lao egységek nyom •'-vé­dőre a királyi székhdy felé. zett vissza az az ötvenkét tagú osztrák egészségügyi csoport, amelynek tagjait Mobutu zsol­dosai Bukabuban börtönbe ve­tették és huzamosabb ideig fog­ságban tartották. Mint ismeretes, az osztrákokat a nigériai ENSZ- csapatok csak véráldozat árán tudták kiszabadítani Mobutu bőr tönéből. Az osztrákok szóvivője vasár­nap kijelentette, hogy a Mo- butu-zsoldosok a rajtuk lévő ru­hán kívül mindenükből kifosz­tották őket és elrabolták az 57 tonnányi egészségügyi felszere­lést is. Hkrumah elnök beszéde Nkrumah, ghanai miniszterel­nök a vasármap Koforiduában tartott tömeggyűlésen beszédet mondott. Kijelentette, hogy Hammarskjöld nem képes vég­rehajtani az ENSZ-nek Kongóra vonatkozó határozatait, tehát tá­voznia kell az ENSZ főtitkárá­nak posztjáról. Hangoztatta, hogy az ENSZ semmibe veszi azokat a javaslatokat, amelyek Kongóban a rend és törvényes­ség helyreállítását tartják szem előtt, így tehát az ázsiai és afri­kai országoknak kötelessége ki­vonni csapatait az ENSZ kongói zászlaja alól és fontos feladatuk, hogy megteremtsék az ázsiai— afrikai országok közös főparancs­nokságát. mint a genfi egyezmények telje­sítését szavatoló államok egyike — határozottan tiltakozik az ag­resszív cselekmények és a Laosz ellen elkövetett aknamunka ellen és éber figyelemmel kíséri a laoszi események fejlődését. — Minden az indokínai béke fenn­tartásában érdekelt kormánynak és népnek haladéktalan intézkedé­seket kell tennie, hogy biztosít­sák a genfi egyezmények tisz- teletbentartását, Laosz független­ségének és szuverenitásának sért­hetetlenségét. A kínai—kambodzsai viszony­ról szólva Csou En-laj hangsú­lyozta, hogy hagyományos barát­ság és együttműködés fűzi össze a két ország népét. A Kínai Népköztársaság kor­mánya és Kambodzsa kormánya — mondotta Csou En-laj — meg­köti a barátsági és kölcsönös megnemtámadási szerződést. — Csou En-laj kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szerződés aláírása a két ország baráti kapcsolatainak további fejlődé­sét és megerősödését eredménye­zi majd. Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő válaszában megállapította, hogy a kam­bodzsai—kínai barátság megfelel Kambodzsa leghőbb óhajainak. Azonosak a nézeteink a béke és a haladás főbb problémáit ille­tően, a bandungi nemes elvek­nek, különösen a be nem avat­kozás és a szuverenitás tisztelet- bentatása elveinek megfelelően. A Patet Lao alakulatai közben az ország más területein is had­műveleteket folytatnak Nosavan és Boun Oum bandái ellen. — Ugyancsak az AP közli, hogy a Patet Lao megtámadta az ellen­forradalmárok ellenőrzése alatt álló Khouang tartomány több városát. Dél-Laoszban a hazafias erők felszabadították Dakchung San Che és Phia Phay megyét és az ellenség több fontos hadállását megsemmisítették. Csou En-laj beszéde a kambodzsai államfő Pekingben adott fogadásán A Patet Lao Luang Prabangban harcol a lázadók ellen új fejezethez érkeztek el, ami­kor a Magyar Népköztársaság és a Kubai Népköztársaság kép­viselői elhatározták, hogy nagy­követségi szinten diplomáciái kapcsolatot létesítsenek. A két népet. eddig is számos kapcsolat kötötte egymáshoz, s amint Sík Endre külügymi­niszter az egyezmény aláírása után mondott beszédében meg­állapította, sok közös vonás van a két ország, a két nép törté­netében is. Kuba és Magyar- ország évszázadokon át egya­ránt harcolt az idegen elnyo­mók ellen, sőt a két nép sza­badságharcának közös hősei is voltak. Amikor a magyar sza­badságharcot leverték nem egy magyar katona ment Kubába és a kubai nép oldalán harcolt Kuba szabadságáért. A kubai nép most vívta ki szabadságát, s az egész haladó emberiség örömmel és együtt­érzéssel látta, hogy a kubai nép hősies harcát siker kor.onázta. Természetesen az amerikai im­perialisták máig sem nyugod­tak bele kubai vereségükbe s a gazdasági blokádtól kezdve a nyílt agresszióig mindent meg­kísérelnek, hogy visszaszerez­zék régi hatalmukat Kubában, Latin-Amerika egyik legfonto­sabb államában. Nemcsak a szocialista országok, hanem a világ minden haladó népe a hős kubai nép mellett áll abban a harcban, amelyet ma kell megvívniuk az imperialisták ag­resszív akciói ellen. Összees­küvések, szabotázsok, katonai megmozdulások jellemezték az amerikai imperializmus bűnös manővereit az elmúlt hónapok­ban. Azonban amint dr. Ernesto Che Guevara, a hazánkban járt kubai kormányküldöttség veze­tője Budapesten mondotta, a kubai nép az ellenség minden csapására ellencsapással vála­szolt, s az imperialistáknak és kiszolgálóiknak ma már nincs keresnivalójuk Kubában. A fel­szabadult kubai nép magabiz­tosan megy előre a forradalom által megszabott úton. A mun­kás- és paraszttömegekre tá­maszkodva ma már államosítot­ták az ipart, megalakították az első szövetkezeteket s most a kubai népnek az a feladata, hogy megszilárdítsa mindazt, amit viharos gyorsasággal kiví­vott magának. Tennivaló bőven van Kubában. A lakosságnak jelentős hányada írástudatlan, de szükség van arra is, hogy Kuba fejlessze az iparát. Ugyanakkor egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy határain ma is ugrásra készen áll az amerikai imperializmus. Fegyver, munka, tanulás — ez a kubai nép jelszava, s fegy­verrel, munkával és tanulással építi napról-napra azt a jövőt, amely szabadságot és boldogu­lást ad az imperialista elnyo­más alól felszabádult kubai népnek. Harcában nincs egyedül a hős Kuba. Ismeretes az a hatalmas gazdasági és politikai segítség, amit a Szovjetuniótól kapott, s a Szovjetunióval együtt ott van a kubai nép oldalán az egész szocialista tábor. A magyar dolgozók eddig is élénk figyelemmel és nagy ro- konszenvvel kísérték a kubai dolgozók harcát. Most a diplo­máciai kapcsolatok felvétele al­kalmából új szakasz kezdődik a két ország kapcsolataiban is. Kapcsolataink bővítését, a két nép további közeledését előse­gíti az a tény. amit Ernesto Che Guevara így fejezett ki: Egyet­értünk, mert a két nép egy úton halad, egy cél vezérli a közös ellenség elleni harcban. Ha egymástól földrajzilag távol is vagyunk, de azonos ellenség, a világimperializmus ellen har­colunk. Elutazott a kubai kormányküldöttség A kubai kormányküldöttség, amely dr. Ernesto Che Guevara vezetésével Magyarországra láto­gatott, vasárnap délután eluta­zott hazánkból. A kubai kormányküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Sík Endre külügyminiszter, Szarka Károly , külügyminiszterhelyettes, Sulyok Béla, a Magyar Nemzeti i Bank elnöke, Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, s a külügyminiszté­rium és a külkereskedelmi mi­nisztérium több vezető munka­társa búcsúztatta. Megjelent a búcsúztatásnál V. I. Usztyinov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete, a nagykövet- I ség több tagja is. Hruscsov és Mikojan fogadta Guavarát Moszkva: (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök hétfőn a Kremlben fogadta dr. Emesto Che Guevarát, a Kubai Köztársaság gazdasági küldöttsé­gének vezetőjét. Ugyancsak hétfőn fogadta Gue­varát Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese is. Dr. Ernesto Guevara, a kubai gazdasági kormányküldöttség ve­zetője, aki Budapestről vissza­érkezett Moszkvába, hétfőn is­mét tárgyalt Nyikolaj Patoli- csev szovjet külkereskedelmi mi­niszterrel. A szovjet—kubai ke­reskedelmi kapcsolatok fejlesz- I téséről folytattak megbeszélést. Vége! ért a NÜTO minisztertanácsának párizsi Párizs (MTI). Vasárnap délben végétért a NATO párizsi palotá­jában az atlanti szövetség minisz­tertanácsának szokásos évvégi ülése. A záróközleményt kommentál­va Spaak, a NATO főtitkára fel­tűnő „őszinteséggel'’ hangsúlyoz­ta, hogy az atlanti tanácsnak ez az ülése nem hozott semmilyen horderejű döntést. Márpedig ép­pen ezen hangzott el hivatalos formában az amerikai ajánlat: öt atommeghajtású tengeralattjárót és 80 polaris-rakétát bocsáthatnak a NATO európai főparancsnoká­nak rendelkezésére (legkésőbb 1963-ig), s ezenkívül, ha megegye­zés jön létre a „többoldalú ellen­őrzés” kérdésében, teremtsék meg a NATO-atomütőerőt közepes hordtávú rakétalövedékek közös birtoklásával. Ez pedig annyit je­lent, hogy a nyugatnémet milita­risták előtt elsőízben nyílik meg az út tömegpusztító fegyverek bírt»’-' '-óhoz. Az atlanti tanács most véget­iilése ért ülésén egyetlen miniszter sem vetette fel, hogy Nyugat-Német- országnak a fennálló nemzetközi egyezmények értelmében nincs és nem lehet joga, hogy atomfegy­verekhez jusson. A NATO-jelvé- nyes tömegpusztító fegyverek „ravaszán” pedig ott lesz a Bun­deswehr ujja is. A párizsi polgári sajtó is vilá­gosan látja, hogy Bonn az első számú híve az atlanti atomütő­erő megteremtésének, mert ő húzhat belőle elsősorban hasznot. Mint Londonból jelenti a Reu­ter, két angol lap is bírálta a legutóbbi párizsi ülés döntéseit, illetve döntéseinek hiányát. A li­berális Guardian így ír: „Nefn fektettek le világos irányelveket ez atomfegyverek alkalmazásáról és nincs olyan politikai fennható­ság, amely ellenőrizné azt. Mind­máig egy katonai parancsnok olyan súlyos döntést hozhat, amely teljes atomháborúhoz ve­zethet.”

Next

/
Thumbnails
Contents