Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-18 / 298. szám

1960. december 18. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ÖT KÉRDÉS — OT VÁLASZ Árról, hogy a földművesszövetkezetek mit tesznek a falu fejlesztése érdekében — Hogyan mérhető le a földmű­vesszövetkezeti mozgalom hatása a termelőszövetkezetek erősödé­sére, fejlődésére? Horváth János, a MÉSZÖV el­nökhelyettese válaszol: — A párt iránymutatásának megfelelően a földművesszövetke­zetek tevékenysége megalakulás­tól kezdve arra irányult, hogy a lehető legnagyobb segítséget tudja nyújtani a termelőszövetkezeti mozgalom erősítéséhez. A föld­művesszövetkezetek a tagjaikat megalakulásuk óta szövetkezeti szellemben nevelték, és mint a fa­lu legnagyobb tömegszervezete, igyekeztünk a termelőszövetkeze­tek előiskoláivá válni. A földmű­vesszövetkezeti vezetőségi tagok igen sok helyen példát mutattak az új útra való térésben és tevé­kenyen bekapcsolódtak a tsz-agi- tációba. Kádernevelés tekinteté­ben ugyancsak sokat segített a földművesszövetkezeti mozgalom: egész sor olyan kádert neveltünk az évek során, akik később a tsz-ek megerősítésében, gazdasá­guk kialakításában, fejlesztésé­ben nagy szerepet vállaltak. Az újonnan alakult termelőszövetke­zetekben a földművesszövetkezeti tagok soraiból 45 tsz-elnököt, 20 elnökhelyettest, 367 vezetőségi tagot és 105 brigád- és üzemegy­ségvezetőt választottak meg. A földművesszövetkezeti apparátus rendszeresen tevékenykedik a ter­melőszövetkezeti mozgalom fej­lesztése érdekében. — A szövetkezetpolitikai tevé­kenységnek milyen eredményei vannak? Orbán János, a MÉSZÖV szö­vetkezetpolitikai osztályának elő­adója válaszol: — Szövetkezetpolitikai tevé­kenységünk igen sokoldalú és a középpontban, mint feladat, a falu, a mezőgazdaság fejlesztése áll. A szövetkezeti vezetőségi ta­gok számára téli oktatást szer­veztünk az idén is és az előző években is. Ennek a hatása abban mutatkozik meg, hogy vezetőségi feladataikat jobban el tudják lát­ni, tehát állandóan javul a föld­művesszövetkezeteknél a vezetés színvonala. Igen jelentős a rész­jegybefizetés érdekében kifejteit tevékenységünk. A célunk az, hogy állandóan növekedjék a fmsz-ek vagyona és saját erőnk­ből tudjunk gazdálkodni. A rész­jegybefizetés jelentős hozzájáru­lást jelent a földművesszövetkeze­ti gazdálkodáshoz. Az idei évben december 1-ig közel félmillió fo­rint részjegyet fizetett be a tag­ság Tolna megyében. A legjobb az eredmény a gyönki járásban, ahol a befizetési tervet 109,2 szá­zalékra teljesítették. Leggyen­gébb az eredmény a bonyhádi já­rásban. Igen örvendetes kezde­ményezés van Kocsolán: célrész­jegyekből cukrászdát létesítenek. A földművesszövetkezetek nagy hatással vannak a falusi kultu­rális élet fellendítésére, megye- szerte számos kultúrcsoportunk van. Falusi kulturális célokra je­lentős pénzösszeget fordítunk, minden erőnkkel segítjük a falusi könyvterjesztést. Befejezés előtt áll a kétyi autóbusz-váróterem építése Kétyen, a község középpontjá­ban községfejlesztési alapból autó busz-várótermet építenek. A váró terem építkezésének befejezését december 25-re tervezik. A községi tanács az idei köz­ségfejlesztési tervet 98 százalékra teljesítette. Az idén eddig község­fejlesztési alapból 500 négyzet- méter járdát építettek. A járda­építés költségei 68 000 forintot tesznek ki. A községi tanács or­vosi lakás vásárlására állami tá­mogatást vett igénybe. Az orvosi lakás 40 000 forintba került. A községfejlesztési alapból 4000 fo­rintot a községi könyvtár fejlesz­tésére, 5000 forintot pedig sport- felszerelés vásárlására fordítottak. I — A társadalmi tulajdon védel­me, biztonsága terén tapasztalha- tó-e javulás? Joó László, a MÉSZÖV főköny­velője válaszol: — Az 1957-es állapotokhoz vi­szonyítva lényeges javulás ta­pasztalható, sikerült országos vi­szonylatban a legkevesebb leltár­hiányos megyék közé kerülnünk. Míg 1957-ben, az egész forgalom­hoz viszonyítva, 0,20 százalékos, és 1958-ban 0,18 százalékos volt a leltárhiány, addig 1959-ben már csak 0,15 százalékos és jelenleg is hasonló a helyzet, örvendetesen megcsappant a nagyösszegű leltár hiányok száma. A javulás a meg­előző intézkedések sorozatának az eredménye. Megbeszéléseket foly­tattunk a boltosokkal, kértük elsősorban a gyakorlott, idősebb és becsületes boltosaink segítsé­gét, vagyonvédelmi ankétot tar­tottunk, fokoztuk dolgozóink átla­gos szakképzettségi színvonalát, szükség esetén szigorú felelősség­re vonást alkalmaztunk. A társa­dalmi tulajdon védelmét egyre inkább sikerült és sikerül társa­dalmi üggyé tenni. A kollektív vezetés jelentősen javult, a leltá­rozásokhoz szakértő jelenléte szükséges, ez ugyancsak jó ha­tással volt. A felügyelő bizottsá­gok egyre jobban ellátják felada­tukat, jelentős részük aktív tevé­kenységet folytat. Végül pedig, de nem utolsósorban, ellenőrzéseink sokkal alaposabbak és gyákorib- bak, mint korábban voltak és ha valahol hiányosság van, azt rend­szerint még kellő időben fel tud­juk deríteni. Természetesen van­nak még problémáink, de a társa­dalmi tulajdon védelme terén nagy fejlődés tapasztalható, tehát a problémák fokozatosan megol­dódnak. — A MÉK munkájában, tehát a felvásárlásban várható-e javu­lás? Nika Károly, a MÉK főkönyve­lője válaszol: — El kell ismernünk, az idén sok probléma volt a mezőgazda- sági termények felvásárlása te­rén. Sokat vállaltunk, de a fel­tételek nem voltak meg a felada­tok megoldásához. A közvetlen áruforgalmunk példátlanul meg­nőtt, de a személyi és technikai feltételeket nem tudtuk ilyen arányban biztosítani. Ebből adód­tak a súrlódások köztünk és a ter­melőszövetkezetek kö2ött. Mi ma­gunk is látjuk ezeket a hiányossá­gokat és a következő idényre az idei tapasztalatok felhasználásá­val készülünk. A szerződéses te­rületünk ugyan mintegy 50 száza­lékkal növekszik, de a felkészü­lés is lényegesen jobb lesz az idei­nél. Jelenleg széleskörű szakok­tatás folyik, szakmunkás vizsgát kell tenniük dolgozóinknak, a szakvezetés Is jobb lesz. Sokat javul a következő idényig a tech­nikai felkészültségünk. Az idei évitől eltérően jövőre fokozzuk a termelőszövetkezetek önálló érté­kesítését, amikor mi csak admi­nisztratív tekintetben »lépünk be« az áruforgalomba. A jövőre nézve tehát biztatóak a kilátá­saink, mert levontuk a megfelelő tapasztalatokat az elkövetett hi­bákból. Ami pedig a partnerein­ket illeti, a termelőszövetkeze­teknek is nagyobb gyakorlatuk lesz, ami ugyancsak megkönnyíti a felvásárlás nagy és széleskörű munkáját. Mindebből következik, hogy jövőre a felvásárlási mun­kánkkal, a kilátások szerint, na­gyobb segítséget tudunk adni a termelőszövetkezeteknek. — Milyen előrehaladás volt az idén és várható jövőre a falu áru­ellátásában? Vastag József, a MÉSZÖV áru­forgalmi főosztályának vezető­helyettese válaszol: — Falusi kereskedelmi háló­zatunk sokat fejlődött az idén. Számos földművesszövetkezeti boltot szakosítottunk, ez 30—10 községet érintett. Mintegy 15 bolt­ban új rendszerű kiszolgálást ve­zettünk be. A forgatómba hozott áru jóval több a tavalyi­nál. Sikerült elérnünk, hogy na­gyobb községek földművesszövet­kezeti boltjaiban már megvásá­rolható csaknem minden olyan áruféleség, ami a városokban kapható. Az idén a megye közsé­geiben több ezer mosógépet érté­kesítettünk, az alapvető élelmi­szerekből ki tudtuk elégíteni az igényeket. Sajnos, egyes értéke­sebb, keresettebb iparcikkféleség­ből nem tudtunk kellő mennyisé­get forgalomba hozni, így például egyes motorkerékpár-típusokból. Boltjainkat tovább szakosítjuk és nagy gondot fordítunk az igé­nyeknek megfelelően az áruvá­laszték további bővítésére. Foko­zatosan korszerűsítjük a vendég­látó egységeinket is, eltüntetjük azokat az »italmérőket«, amelyek nem felelnek meg a követelmé­nyeknek, helyükön lehetőleg bü­féket, falatozókat rendezünk be, amelyek majd megfelelnek a falu fokozódó igényeinek. Boda Ferenc Mintegy 49 miliió forintot fordítottak megyénkben községfejleszfési célokra Előre kell bocsátani, hogy ta­nácsaink sok nehézséggel talál­ták magukat szemben. Ezek kö­zül a legszámottevőbb az építő- anyaghiány volt: az országszerte folyó nagy építkezésekhez ren­geteg anyag kell és bizony nem csoda, ha a helyi jellegű ellátás­nál néha zavarok mutatkoztak. De tanácsaink becsületére válik, hogy a nehézségeket minden le­hető módon igyekeztek leküz­deni és többnyire nem is si­kertelenül fáradoztak. A legkü­lönfélébb módon igyekeztek be­szerezni az építőanyagot a köz­ségek fejlesztéséhez, szépítésé­hez, korszerűsítéséhez. December 1-ig Tolna megye tanácsszervei mintegy 49 millió forintot használtak fel község­fejlesztési célokra, a legkülönfé­lébb helyi jellegű problémák megoldására. Ez természetesen még nem végleges adat az évi tervteljesítést illetően, mert de­cemberben kerül még sok mun­ka leszámlázásra és kifizetésre. El kell mondani, hogy me­gyénk lakossága az idén is sok társadalmi munkát végzett, vagyis a befizetett községfejlesz­tési hozzájárulás mellett köz­hasznú munkával segítette a különféle községi építkezéseket. Ezzel a tanácsok már a tervek elkészítésénél is számoltak, ezért mintegy hárommillió forint tár­sadalmi munkát tervbe vettek. A megye lakossága már decem­ber 1-ig több társadalmi mun­kát végzett a tervezettnél. Az egyes járások a kö­vetkező eredményt érték el a községfeüesztési terveik teljesíté­sében: dombóvári járás 83 szá­zalék, bonyhádi járás 82,5 szá­zalék, gyönki járás 72,9 száza­lék, tamási járás 72,4 százalék, szekszárdi járás 66,5 százalék, paksi járás 62,2 százalék. Szek- szárd városban tervtúlteljesítés mutatkozik. A felhasznált pénzösszegből egyebek között sok járdát épí­tettek, mivel községeinkben e tekintetben van az egyik legna­gyobb elmaradás. Közel 67 000 négyzetméter szilárd burkolatú járdát építettek megyénk köz­ségeiben. Ez azt jelenti, hogy a szekszárd—dombóvári út mellé egy méter széles járdát épít­hettek volna, ha nem a közsé­gekben elszórtan, hanem e két egymástól távoli helyiség kö­zött építik meg a járdát. Igen sok járdát felújítottak. Több kilo­méter hosszú makadámutat is építettek és felújítottak a köz­ségfejlesztési alapból. Meeyeszerte régi problémát jelent a vízellátás. Ennek a megjavítása érdekében 17 kilo­méter hosszúságban fektettek le községfejlesztési alapból vízve­zetékcsöveket és három helyen víztárolót létesítettek. A vízellá­tás megjavítására összesen kö­zel 16 millió forintot fordítottak. A községfejlesztési alapból négy helyen orvosi lakást létesí­tettek, hármat pedig felújítot­tak, Bogyiszlón egészségházat lé­tesítettek, az épület már elké­szült, átadásra vár. Bölcskén is egészségház épül. Ez azonban csak a következő évben készül el teljes egészében. A községi tanácsok a helyi könyvtárak fejlesztésére több ezer kötet könyvet vásároltak. Ezenkívül vásároltak többek kö­zött 27 televíziós készüléket. Új tanyák születőben... Tanya... Ez a sző jelentette valamikor a sárt, a nyomort, a szegénységet. A fizikai és a szelle­mi értelemben vett sötétséget, a gyermekek lyukas, talpalatlan ci­pőjét, a cseléd hajnal hasadásá­tól naplementéig való görnyedé- sét, a hófúvásba beleveszett vilá­got. Ma is vannak tanyák. Nem ta­gadjuk. Csakhogy ma már elvesz­tette a sző a régi értelmét, rossz emlékű múltját. Mert ma már autóbusz-megállója van például az ördögmalomi tanyának, üvegverandás házait a városi la­kó is megirigyelhetné. S nem be szélve arról, hogy a régi Juhé- pusztának már köves magánútja 'OTTHONUNK A SZÖVETKEZET — Cikói fiatalok krónikája — Ff ív. MAJD A LÁNYOK ELDÖNTIK Hárman ülnek az asztalnál, Rücz Laci, Érni Jakab és a párttitkár. A község párttitkára egyre fokozódó érdeklődéssel hallgatja Rücz beszédét. — Mi azt akarjuk, hogy az egész község ifjúsága egységes irányítás alatt legyen. A külön­féle csoportosulás nehezíti mun­kánkat. Szerintünk a sportegye­sületet is a KISZ befolyása alá kellene venni. A párttitkár hallgat. Időnként feljegyez magának valamit az előtte lévő füzetbe. Az arcáról fáradtság tükröződik. Ezen a napon pontosan huszonhárom kü­lönböző ügyben kérték ki a vé­leményét. Egy darabig tanács­talan, majd amikor a fiatalok követelőző, kérdő tekintetével ta­lálkozik a pillantása, hirtelen mentő ötlet villan az agyába: — Hívjátok meg a sportegye­sület gyűlésére a lányokat is! Majd ők eldöntik a vitát! Úgy sincsenek kibékülve a jelenlegi vezetőséggel. Az emlékezetes beszélgetést lá­zas szervező munka követi. A lányok örülnek a feladatnak! A kiszisták körében mindenki egy véleményem van: Ne legyen KISZ-től 'üggetlen sportegylet! A sportolók többsége kiszista. A sikert nem nehéz előre megjó­solni. Végre elérkezik a sportgyűlés napja. Tömöttek a széksorok ezen a vasárnap délelőttön. Alig ér véget a beszámoló, kezdődik a vita. A régi vezetőség egy-két tagja görcsösen ragaszkodik po­zíciójához, s védi: a politikától független sport gondolatát. Nem akar vezetőség újjáválasztást a sportegyleten belül! Nem akar KISZ irányítást! Váratlanul a lányok is bekapcsolódnak a vi­tába. Bíró Marika lámpalázban van, amikor feláll. A szavai őszinték, kertelés nélkül kimond­ja: — A régi vezetőség eddig csak a futballal törődött. Mi, lányok is szeretnénk sportolni! Nem en­gedjük, hogy kirekesszenek ben­nünket a régi konzervatív fel­fogás hívei! Követeljük az új ve­zetőséget! Követeljük, hogy az új vezetőség napirendre tűzze egy lány röplabda-csapat megalakí­tását! A sportkasszából a röp­labda-csapatra is kell pénzt for­dítani. Szavai nyomán felzúg a taps. Legjobban persze a lányok tap­solnak. Megtört a jég. Antal Vilma jelentkezik szólásra. A hatodik lány felszólaló után már a régi vezetők közül is jó- néhányan belátják, hogy forra­dalmi változásra van szükség. Győz a többség véleménye. Megtörténik az új sportvezető- ségválasztás. A megválasztott ve­zetők többsége kiszista fiatal. A régiek közül is megmaradnak néhányan. Beke Gergely, aki a cikói sport „veteránja”, ismét méltó helyet foglal el az új ve­zetőségben. Fegyelmi bizottság alakul. Határozatok születnek. — Mindenki telve van bizakodás­sal. A politikai mentesség ápo- rodott ízű levegőjét kiszorította a frisseség, fiatalos vidámság és életerő szele. Rücz Laci hazafelé tartva ta­lálkozik a párttitkárral. A tit­kár, ahogy meglátja, elmosolyo­dik. — Ugye megmondtam, hogy a lányok majd eldöntik! Rücz bólint. — Az ifjú kommunisták ne­vében köszönöm a párt segítsé­gét. Őszintén bevallom, a takti­ka nekünk egyelőre gyenge ol­dalunk. H. T. Következik: Szövetkezet fia­talok nélkül. van. És ha egy régi lakó feltá­madna, talán el is tévedne szeme a sok látnivalótól. Egymás után bújnak ki a földből a munkások házai, akik az állami gazdaság dolgozói, akik a tanyán leteleped­nek. Ennyit a régi tanyákból lett új településekről, pedig még sokat mondhatnánk. Többek között azt is, hogy televízió van, és hetente egy alkalommal mozielőadás. Sőt még színház is, hiszen ide is ellá­togatnak a Faluszínház művészei. És bármennyire furcsa, még ma is alakulnak tanyák. Csak ezek a tanyák már más nevet viselnek és mást is jelentenek. Nevük ta­nyaközpont, a termelőszövetkeze­tek és a szocializált mezőgazda­ság fejlődőképességének kézzel­fogható, konkrét bizonyítékai. Csak néhányat a sok közül. Nem kell messzire mennünk. Nagyszerű fejlődésről tesz tanú- bizonyságot a zombai Parasztbe­csület Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet tanyaközpontja. Ta­lálhatunk itt szerfás sertésfiazta- tót, fúrt kutat, 100 férőhelyes ser­téshizlaldát, 50 férőhelyes növen­dékistállót. Aztán sorolhatnánk a végtelen­ségig. A majosi termelőszövetke­zeti parasztok tanyaközpontját, a teveliekét. Ennyit jelent mai ér­telemben a tanyaközpont. A dol­gozó parasztság, a termelőszövet­kezeti közösség vagyonát, gazda­godását jelenti. (balás) QQOOOOOOOOOOOOOOOOC<^C<il Használt igáskocsi, lószer- 5 szám, szelektorok, füllesz- g tők, fűkaszák és egyéb me- 3 zőgazdasági felszereléseket 0 NYILVÁNOS ÁRVERÉSEN 0 értékesít a Juhé-pusztai Ál- 0 lami Gazdaság. Árverés ide- 8 je 1960. december 22-én dél- 3 előtt 10 órakor a gazdaság r? központjában. 8 •V \01-) o <iXD©©ex3©oooooooooooooöe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents