Tolna Megyei Népújság, 1960. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-18 / 298. szám

Tudomány és technika Rejtvényünkben öt híres ma­gyar feltaláló nevét rejtettük el. VÍZSZINTES: 2. Svájci szár­mazású vasöntőmester, a magyar nehézipar úttörője (1814—1867). 11. Végtelen évszak. 12. Nagy, 15—18 m hosszú halformájú em­lős. 13. Római 99. 15. Két kémiai elem. 18. Klór vegyjele. 19. Meg­téveszt. 2L, Lakat mássalhang­zói. 22. Keverve ugyanaz, mint a 14. függőleges. 24. Épület. 27. Bástya fele. 28. Hiányosan redő. 29. Látogatója. 31. Búza mással­hangzói. 32. Vissza ital. — 33. Férfinév becézve. 35 ................tal­g ia, honvágy görögül. 37. Kever­ve nap. 39. Két szó: kis patak, tetejére. 41. Betűk az ABC-ből. 42. Imádó páratlan betűi. 43. Fél Anna. 44. Felfogad. — 46. Kétté (!). 48. Arcszín. 49. Táv­irati ős. 51. Ugyanaz, mint a 33. vízszintes. 53. Szappanmárka. 57. Férfinév. 59. Mérnök, műegye­temi tanár, nevéhez fűződik egy újrendszerű karburátor (úgyne­vezett ESSE-karburátor) feltalá­lása (1872—1955). FÜGGŐLEGES: 1. 1930-ban az akkor ismert ún. Dietze-fogó he­lyett egy új mérőműszert dolgo­zott ki, amely nemcsak áram és feszültség, hanem teljesítmény­tényező, továbbá a váltakozó mágneses mező nagyságának mé­résére is alkalmas. 3. Ugyanaz, mint a 43. vízszintes. 4. Erdei vad. 5. Lakat. 6. Csonka János­sal együtt feltalálta a benzinkar­burátort. 7. Arc keverék. — 8. HECC. 9. Keresztül. 10. Mérnök, a légnyomásos aknavető feltalá­lója (1880—1952). 14. Sekély tó Afrikában, Szudán középső ré­szén a terület fő vízgyűjtője. 16 Hamis. 17. Lapfajta. 18. Csábí­tás. 20. Névelő. 23. Hiányosan dob. 25. Tolsztoj másik neve. 26. Fa része. 29. Van ilyen jártas­sági vizsga is. 30. Előtte levő sorban foglal helyet. 32. Visz- sza: az álom megszemélyesítője (gör.). 34. Vissza: művészi. 36. Orosz folyó. 37. Idegen külszín. 38. ... Edgar Allan (1809— 1849) amerikai költő. 40. For­dítva tűr. 44. Ordó. 45. Görög tíz keverve. 47. Fémes elem. 50. Főzelék fajta. 52. Léc határai. 54. Éneklő hang. 55. Erős kötőszö­veti rostokból álló kötél. 56. Fél depó. 58. Római 501. Figyelem! A hosszú és a rövid magánhangzók között nem te­szünk különbséget. UJ ELNEVEZÉSEK ANTARKTISZ TÉRKÉPÉN December 7-én az Antarktisz kutatásával foglalkozó szovjet bizottság nevet adott 18 olyan szigetnek, foknak, hegynek, jég­mezőnek és más földrajzi objek­tumnak, amelyet 1958-ban az Antarktisz keleti részén működő szovjet expedíció fedezett fel. A Lunyik nevet kapta az a fok, amely a 69-ik paralella és a 156. délkörös metszéspontjában fekszik. A Lunyik-fokot nem bo­rítja jégtakaró. Az »-Ob« Diesel- villanyhajó fedélzetén utazó szovjet antarktiszi expedíció fe­dezte fél és fényképezte le. Az új elnevezések megörökí­tik Oldrih Kosztka csehszlovák aerológus, Hans Christian Popp német meteorológus, Oszkár Kricsak szovjet meteorológus és öt más szovjet sarkkutató emlé­két. Valamennyien ez év au­gusztusában a Mirnij obszerva­tóriumban kiütött tűzvész idején haltak meg. Alekszej Krilov akadémikus­ról, a kiváló szovjet matemati­kusról és hajóépítőről (1863— 1945) nevezték el a hatodik kon­tinens ama félszigetét, amelynek földrajzi fekvését a déli széles­ség 69. és a keleti hosszúság 156. foka határozza meg. Az orosz sarki flotta »Jermak« nevű jég­törő hajójának nevét kapta a Déli sarkkör közelében, a 160 délkörön felfedezett fok. »RUDOLF VIRCHOW«- DIJAT ALAPÍTOTTAK Az NDK minisztertanácsa »az orvosi irodalomban, techniká­ban és a gyógyszergyártásban elért különleges teljesítmények elismerésére« Rudolf Virohow- díjat alapított. A díjat minden év október 13-án, Rudolf Virchow születésnapján osztják ki: nemcsak személyek, hanem kollektívák is megkaphatják. LÁTHATÓVÁ VÁLIK A MOLEKULA Szúrni ukrajnai városban az elektronikus mikroszkópok gyára megkezdte a 200 000-szeres na­gyítást végző műszerek gyártá­sát. A mikroszkóp nagy feloldóké­pessége folytán ma már ellen­őrizhetők a polimerek természe­tére és tulajdonságaira vonatko­zó régebbi elképzelések, mert a nagy molekulák láthatókká és «tanú lmányozhatókká váltak. Az új műszert olyan automa­tikus berendezéssel látták el, amely gyorsfelvételeket készít a vizsgált anyagban végbemenő változásokról. A mikroszkópot a biológiában, a kémiában, va­lamint a tudomány és technika más ágaiban mindenütt alkal­mazni fogják. MEDERFENÉK MŰANYAGBÓL Üzbekisztán egyik hatalmas sztyeppéjén 600 négyzetméter nagyságú mesterséges tavat léte­sítettek, amelynek egész medrét vékony polietilén lemezzel bo­rították be. Az eljárásnak az a célja, hogy megakadályozza a víz beszívódását a talajba és ez­által minél több víz jusson az öntözendő területekre.

Next

/
Thumbnails
Contents