Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-19 / 273. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG I960, november 19« flz ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága a semleges államok kompromisszumos leszerelési javaslatáról tárgyalt New York: (MTI) Az közgyűlése pol'tikai bizottságának csütörtöki ülésén többek közt felszólalt Ormsby-Gore angol küldött, aki a 11 semleges államnak a leszerelésről kedden előterjesztett javaslatáról szólva, élesen támadta Zorinnak, a Szovjetunió képviselőjének keddi beszédét. Csúnyán meghamisítva a szovjet küldött kijelentéseinek értelmét, azt állította, hogy Zorin a maga céljaira akarja felhasználni a semleges államok kompromisszumos javaslatát. Ha elfogadják Zorin értelmezését — mondotta — akkor a kompromisszumos javaslat teljesen szovjet jellegűvé válik. Elismételte a már jólismert nyugati ál- lyett az ellenőrzésre akarja he- láspontot, amely a leszerelés helyezni a fő súlyt. Zorin a válaszadás jogával élve rámutatott arra, hogy Ormsby-Gore kitért a 11 ország javaslatában felvetett kérdések elől, pedig —1 mondotta — ezek megválaszolása nélkül nem lehet komolyan törekedni a leszerelésre. »Ormsby-Gore bírálta az álZoENSZ ! támogatjuk a szóban lévő határozati javaslatot. Nem adott választ viszont arra a kérdésre, hogy ő maga miért nem támogatja ezt a határozati javaslatot, pedig erre a válaszra feltétlenül szükség van«. Ormsby-Gore beszédéből egyszerűen az tűnik ki — állapította meg a szovjet küldött —, hogy nem akar velünk tárgyalni, nem akarja velünk kidolgozni az általános és teljes leszerelésről szóló szerződést. A határozati javaslatot — jelentette ki — az előterjesztők értelmezése alapján kell megítélni. »Miért nem mondja meg, hogy helyesli a javaslatot, vagy hogy ellene van? — fordult az angol küldötthöz Zorin — ... hiszen, ha erre a kérdésre nem ad választ, akkor az ön álláspontja aligha tekinthető hozzájárulásnak a szóban lévő határozati javaslat által felvetett kérdés megoldásához«. Etiópia képviselője hivatalosan előterjesztette azt a határozati javaslatot, amelyben kilenc másik afrikai és ázsiai országgal együtt követeli, hogy ne használjanak nukleáris fegyvereket háború esetén. láspontunkat — mondotta rin — egyszerűen azért, mert mi B Hongéi Köztársaság képviseletének kérdése az ENSZ-közgyűlés előtt New York: (MTI) Az ENSZ közgyűlése pénteken, magyar idő szerint délután fél négy órakor összeült, hogy megvizsgálja, a Kaszavubu által kinevezett küldöttség képviselheti-e a Kongói Köztársaságot. A közgyűlés kilenctagú mandátum-bizottsága azt ajánlotta, hogy a közgyűlés ismeri e el Kongó képviselőjének azt a küldöttséget, amelyet a jelenleg New Yorkiján tartózkodó Kaszavubu elnök nevezett ki. A nyugati hatalmak minden eszközzel^ szeretnék elérni, hogy a közgyűlés tegye magáévá a mandátum-bizott- sag javaslatát. Ezzel szemben az afrikai— ázsiai országok küldöttségeinek az a szándékuk, hogy a kérdés vitáját elhalasszák és várják meg, hogy a tizenöt tagú békéltető csoport elutazzon Kongóba. Mint ismeretes, a csoportnak jövő héten kell Leopoldvillebe indulnia. Kaszavubu nyilatkozatában kifogásolta a tizenöt tagú békéltető bizottság kiküldését. Ez magától értetődő, hiszen a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen elősegítse a kongói parlament összehívását. Az eddig ismeretes, hogy a parlament Szovjet párt- és kormányüdvözlet 0 Kara-kum csatorna építőihez Moszkva: (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet Minisztertanács üzenetben üdvözölte a türkméniai Kara-kum csatorna építőit abból az alkalomból, hogy befejezték a nagy csatorna 140 kilométer hosszú második szakaszának építését. A Kara-kum (Fekete homok) sivatagban húzódó csatorna teljes hossza 540 kilométer lesz. Az elkészült szakasz örökre megszünteti a murgabi és a tedzseni oázis vidékének vízszegénységét, elhárítja az aszályok évezredes rémét. A hétéves tervidőszakban a csatorna övezetében több mint 130 000 hektár földet tesznek megművelhetővé, virágzó gyapot- ültetvényeket és négymillió hektáron öntözött réteket, legelőket létesítenek. (XX30CXXXXXXXXXXXXX3000C A lottó e heti nyerőszámai: 14,22,48,75,81 (XXXXXXXXXXXXXXXXXXa. szeptemberben Kaszavubuval szemben Lumumbát támogatta. Hz ENSZ-közgyűlés megválasztotta a hágai nemzetközi bíróság két másik úi tagját is New York: (MTI) Az ENSZ- közgyűlés és a Biztonsági Tanács szerdán határozott a tizenöt tagú hágai nemzetközi bíróság öt új tagjának kérdésében. — A Biztonsági Tanács döntése után a közgyűlés megfelelő szavazat- többséggel szerdán az idén megüresedett öt bírói tisztség betöltésére megválasztotta Koreckij szovjet, Jessup amerikai és Ta- náka japán jogtudóst. A másik két bírót a közgyűlés csütörtöki ülésén választotta meg Gaetano Morelli olasz és Jose Luis Bustamante Rivero perui jogász személyében. ftz ENSZ kongói „békéltető bizottságának“ ülése New York: (MTI) Az ENSZ úgynevezett kongói »békéltető bizottsága« csütörtökön este tartotta első megbeszélését. Az ülés után bejelentették, hogy a bizottság november 26-án már Leopoldvilleben kíván összeülni. Értesülések szerint a bizottság tagjai részben kedden, részben szerdán indulnak útnak Kongóba. Kaszavubu kongói elnök csütörtökön újból nyilatkozott. Előző napi kijelentéseit ismételgetve tiltakozott az ellen, hogy a »békéltető bizottság« megkísérelje tisztázni a kongói politikai helyzetet. Mint mondotta, a bizottság »saját kockázatára« utazik Kongóba, ha hamarabb indul mintsem az ENSZ közgyűlése elismerné Kongó ENSZ-kül- döttségének Kaszavubu vezette küldöttségét. A »békéltető bizottságnak« meg kell hallgatnia a Kaszavubu-féle küldöttség »tanácsait« és csak a kongói »hatóságok« engedélyével indulhatnak el. Megérkezett New Yorkba Fulbert Youlou atya, a volt Francia- Kongó köztársasági elnöke, aki az ENSZ-közgyűlésben Kaszavubu és a kongói lázadók álláspontját akarja támogatni. Csehszlovák tiltakozás a nyugatnémet határsértések miatt Prága, (MTI). A csehszlovák külügyminisztérium jegyzéket juttatott el a bonni kormányhoz. Ezúton válaszolt a nyugatnémet kormány augusztus 19-i jegyzékére, amelyben Bonn a csehszlovák kormány tiltakozása nyomán ugyan sajnálkozását fejezte ki a nyugatnémet állampolgárok határsértései miatt, de visszautasította azt a csehszlovák megállapítást, hogy az ismételi provokatív határsértések a nyugatnémet revansista politika következményei. A nyugatnémet jegyzék azt hangoztatta, hogy az NSZK kormánya lemondott mindenféle revansista akcióról. A csehszlovák jegyzék rámutat, hogy augusztusban, szeptemberben és októberben nyugatnémet állampolgárok 34 esetben sértették meg Csehszlovákia határait. Augusztus 6-án horogkeresztekkel és militarista jelszavakkal telemázolt vasúti kocsit küldtek át a csehszlovák határállomásra, miközben a Bundeswehr több tagja közvetlenül a határról figyelte a vasúti kocsi átvételét. A csehszlovák kormány mindebből arra következtet, hogy az NSZK kormányának intézkedései nem biztosítják a nyugalmat a csehszlovák határon. Ezért fenntartja tiltakozását és az NSZK kormányára hárítja a felelősséget a határincidensek következményeiért. Adenauer és a pápa Folyik a fegyveres harc Guatemalában Havanna, (TASZSZ). Mint a Prensa Latina hírügynökség jelenti Guatemalában folytatódik az Ydigoras Fuentes diktátort rendszere ellen néhány nappal ezelőtt kirobbant felkelő-mozgalom. Az ország több területén »jól felszerelt partizán egységek tevékenykednek«. A mozgalom elfojtására a kormány amerikai repülőgépeket és pilótákat is felhasznál. A Prensa Latina tegucigalpai tudósítója jelenti, hogy a guate- malai hazafias szövetség nyilatkozatot tett közzé, amelyben azzal vádolta meg Ydigoras Fuentes kormányát, hogy az eladta magát az Egyesült Államoknak. A nyilatkozat rámutat, hogy Guatemala »eddig nem látott gazdasági válság felé közeledik«, s hogy 1954. óta az országot olyan kormány vezeti, amelyet az Egyesült Államok beavatkozása hozott létre és amely a legreakciósabb elemek érdekeit képviseli. A guatemalai hazafias szövetség határozottan elítéli a kormánynak az amerikai államok szervezetéhez intézett üzenetét, amelyben az Kubára akarja hárítani a felelősséget a Guatemalában végbemenő eseményekért. A szövetség vádolja a kormányt, amiért az kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz, hogy »őrizze Guatemala partjait«. kapcsolata nem mai keletű,, hisz jól ismert Adenauer és pártjának összefonódása a Vatikánnal. Mégis nagy feltűnést keltett az egyik francia újság, a Paris-Jour cikke, amely leleplezi azt az üzenetet, amit a nyugatnémet kancellár küldött XXIII. János pápának, hogy segítségét kérje: érvényesítse befolyását az új amerikai elnöknél. Az új pápa, akit szívesen illetnek a »reformpápa« jelzővel, megválasztása után azzal a tervvel lépett trónra, hogy megreformálja az egyházat. Ez többirányú, széleskörű akciókat rejt magában. A pápa mindenekelőtt »korszerűsíteni« szeretné a katolicizmust, mert a természettudományos haladás következtében régen elavultak a ma is érvényben levő dogmák. Ugyanakkor olyan törekvések is vannak, hogy a Vatikán világi hatalmát emeljék, politikai befolyását növeljék. A nyugatnémet politika nyilván megfelel a Vatikán ízlésének, legalábbis erre vall Bonn sokat emlegetett »kereszténysége«. Az is természetes, hogy ez az irányvonal pontosan követte azt a politikát, amit Dulles kezdeményezett és Eisenhower—Nixon nevéhez fűződik teljes kifejlődése és bukása. Ismeretes, hogy Adenauer " ’’ó szívvel vette tudomásul Kennedy győzelmét, s most megoróbálja az új amerikai elnököt a pápa személyén keresztül befolyásolni. Mit kér az öreg nyugatnémet kancellár a pápától? Csak azt, vegye rá Kennedyt, hogy az Eisenhower —Nixon irányvonalat kövesse« ami magyarul azt jelenti, hogy Adenauer továbbra is szeretné fenntartani a hidegháborús légkört s fél a nemzetközi enyhüléstől, amit az új elnök politikája esetleg eredményezhet. A nyugatnémet lapok nem csinálnak titkot belőle, hogy Bonn növekvő aggodalommal szemléli Kennedy ténykedését, sőt már egyes személyek is szóbakerültek. Mint hírlik« Adenauer attól fél, hogy Kennedy Bruce-t, akit Bonnban a Camp David-i politika egyik kezdeményezőjének tekintenek, nevezi ki külügyminiszternek. Ugyanakkor Adenauer azt sürget. hogy a Kennedy-kormány hatalomraj utásakor »az utóbbi évek tapasztalatainak megvilágításában vizsgálják meg újra az Európára vonatkozó elgondolásokat«. Adenauer ezúttal pápai segédlettel szeretné fenntartani a hidegháborús légkört, az a tény azonban, hogy az Egyesült Államokban megbukott Eisenho- werrel együtt az »erőpolitika« is, arra mutat, hogy az amerikai nép békét, a vitás kérdések rendezését várja a Kennedy-kormánytól. Franciaország új népszavazás előtt áll Moszkva (TASZSZ). A Trud pénteki száma közli a lap párizsi tudósítójának cikkét de Gaulle ama szándékáról, hogy népszavazás útján az egész országgal kívánja jóváhagyatni az algériai hatóságok megszervezésére vonatkozó törvénytervezetet. A lap hangsúlyozza, hogy a most küszöbönálló népszavazás először terjeszt a lakosság elé olyan kérdést, amely az állami politika egy teljesen meghatározott területét érinti. De Gaullenak az algériai kérdésben tett új lépéseit értékelve, nem lehet észre nem venni, hogy e lépések éles ellentétben állnak magának a francia elnöknek a múlt év szeptember 16-án és ez év november 4-én az algériai nép önrendelkezési jogáról és az algériai köztársaság létrehozásáról tett nyilatkozataival — hangsúlyozza a Trud. Magára vonja a figyelmet egy másik tény is. Az elnöknek a közeljövőre vonatkozó gyakorlati terveiben nem maradt hely az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával való esetleges tárgyalásokra. Pedig éppen ez az út lenne a legrövidebb és leghatásosabb az algériai háború megszüntetése és a béke helyreállítása felé. A népszavazást nyilvánvalóan az.—magyarázza, hogy de Gaulle igyekszik megerősíteni személyes hatalmát, amely igen megrendült az utóbbi időben. Az elnök jóvá akarja hagyatni a szavakban meghirdetett algériai politikáját, kikerülve ugyanakkor annak megvalósítását. A népszavazás célja másrészt az a törekvés, hogy befolyásolják a világközvéleményt az algériai kérdés december 5-én kezdődő ENSZ-vitája előestéjén« A Francia Kommunista Párt állásfoglalása az algériai népszavazással és a nyugatnémet csapatok franciaországi berendezkedésével kapcsolatban Az algériai problémát illetően a párt leszögezi: A franciák óriási többségének békeakarata ellenére a köztársa sági elnök továbbra sem hajlandó elindulni a békéhez vezető egyetlen úton. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával tárgyalásokat kell kezdeni a fegyver- szünet feltételeire és az önrendelkezés garanciáira. Ezenkívül nincs más mód a béke megteremtésére, az algériai probléma megoldására, „amikor de Gaulle újabb, Az Egresült Államok támadást készit Kuba ellen New York: (TASZSZ) Elkerülhetetlennek tartják az Egyesült Államok fegyveres akcióját Castro ellen” címmel a New York Herald Tribune cikket közöl washingtoni tudósítója tollából. Eisenhower ama intézkedését kommentálva, hogy hadihajókat és repülőgépeket állomásozhat a Karib-tenger térségében, a cikk rámutat, hogy mostantól kezdve „Kubára hárul a felelősség minden olyan katonai megmozdulásért, amely más országok belső békéjét fenyegeti”. A tudósító cinikus hangon jelenti ki „nincs messze az a nap, amikor az Egyesült Államoknak csapatokat kell partratennie, hogy ismét kezébe vegye a Kubában lévő amerikai tulajdont, amelyet Castro kisajátított. Ha Castro kormánya továbbra is ragaszkodik konfiskációs politikájához, akkor majdnem téljesen biztos, hogy bekövetkezik a diplomáciai kapcsolatok hivatalos felbontása. Az európai és latin-amerikai országoknak pedig javasolni fogják — írja befejezésül a New York Herald Tribune — hogy utasítsák vissza a havannai kormány diplomáciai elismerését”. személyére szóló népszavazást szervez, egyszerre kívánja fenntartani algériai politikájának kétértelműségét, súlyosbítani a személyi hatalom rendszerét és támadást intézni a megmaradt szabadságjogok ellen.” A párt éberségre és nyombani visszavágásra szólítja fel a franciákat az ultrák minden kísérlete ellen. Felhívja a figyelmet arra, hogy az ultrák csak erősödnek azzal, ha a kormány kesztyűs kézzel bánik velük, amint ezt Lagail- larde és cinkosainak botrányos szabadlábrahelyezése tanúsította. A kommunista párt az algériai béke minden hívéhez fordul, fejlesszék ki egységüket, akciójukat a békéért, a demokratikus szabadságjogok biztosításáért. Közleményének második részében a párt politikai bizottságé riasztja a közvéleményt. Rámutat, milyen veszélyt rejt magában, hogy nyugatnémet támaszpontok alakulnak ki Franciaország földjén. A párt politikai bizottsága követeli annak a francia—nyugatnémet megállapodásnak a megsemmisítését, amelynek alapján támaszpontokat engednek át a Bundeswehrnek Franciaország földjén. A kommunista párt felszólítja a hazafiakat, folytassák és szélesítsék ki tiltakozó mozgalmukat.
